Isten ​egyenlete A ​mindenség elmélete nyomában

Lee Smolin - Mi ​a gubanc a fizikával?
Lee ​Smolin AKKORD Lee kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget – és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket. Roger Penrose A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése. New York Times

Richard P. Feynman - „Mit ​érdekel a mások véleménye?”
A ​20. század egyik legnagyobb fizikusa híres volt kiapadhatatlan mesélő kedvéről. Ebben a könyvében a rövid, humoros történetek mellett első felesége, Arlene betegségének és halálának megrázó leírása olvasható, továbbá egy csokor élvezetes stílusban megírt családi levél. A második rész a Challenger űrhajó 1986-os katasztrófájával foglalkozik. Bemutatja Feynman viszontagságos részvételét a katasztrófa okait vizsgáló Rogers-bizottságban, és a pofonegyszerű kísérletet, amellyel demonstrálta, hogy szerinte mi okozta a tragédiát. A könyv képmellékletében a sokoldalú tudós meglepő tehetségről árulkodó rajzait is megcsodálhatjuk. Richard P. Feynman (1918–1988) a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai fizikusa. Jelentős szerepe volt a kvantumelektrodinamika kialakulásában. Részt vett az atombomba kifejlesztésében és a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában. Az elméleti fizikában elért jelentős eredményeiért 1954-ben Albert Einstein-díjjal tüntették ki. A kvantumelektrodinamika terén végzett munkásságáért 1965-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

Neil deGrasse Tyson - Terítéken ​a világegyetem
A ​világ kedvenc asztrofizikusa ezúttal érthető és tömör bevezetést kínál az asztrofizika rejtelmeibe azoknak, akik túlságosan elfoglaltak, hogy előadásokon, tankönyvekből vagy sokszor unalmas dokumentumfilmekből tájékozódjanak. Az elmúlt években nem telt el úgy hét, hogy ne hallottunk volna a vezető hírek között valamilyen új kozmikus felfedezésről. Úgy tűnik, a nagyközönség őszintén érdeklődik a csillagászat iránt. Ezt bizonyítja például a tudományos tévéműsorok emelkedő nézettsége, de az is, hogy a producerek és rendezők, valamint a neves színészek közreműködésével készült tudományos-fantasztikus filmek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Bár napjainkban sok tudományterület felszálló ágban van, a legmagasabbra mégis az asztrofizika csillaga emelkedett. Hogy miért? Tyson szerint a válasz egyszerű: mindenki nézett már fel a csillagos égre azon töprengve, hogy hogyan működik a mindenség és hogy hol is van a helyünk a világegyetemben. Ez a kis könyv megalapozza az olvasó asztrofizikai műveltségét, és nem titkolt célja, hogy meghozza a kedvet ahhoz, hogy elmélyüljünk a világegyetem megismerésében.

Neil deGrasse Tyson - Ha ​felfal egy fekete lyuk
A ​Kozmosz: Történetek a világegyetemről című ismeretterjesztő sorozat nézői már ismerik Neil deGrasse Tyson tehetségét, mely segítségével érthetően és lelkesen képes megismertetni a világegyetem rejtélyeit a nagyközönséggel. Ebben a könyvben a szerző több mint negyvenet válogatott össze korábbi írásaiból, melyek számos érdekes témát dolgoznak fel. Megtudhatjuk például, hogy Hollywood hogyan próbálja minél élethűbb módon visszaadni az éjszakai égbolt látványát, de arról is szó esik, mit tapasztalnánk egy fekete lyuk belsejében. Tyson Amerika legnépszerűbb asztrofizikusaként tanári módon önti közérthető formába az asztrofizika bonyolult témáit, közben pedig óhatatlanul is átadja olvasóinak a világegyetem iránt érzett rajongását

Richard P. Feynman - QED
Richard ​Feynman a fizika világának legendás alakja, aki mit sem törődve az elismertséggel, a világot egy egészen sajátos nézőpontból szemlélve ér el újabb és újabb eredményeket a természet megértésében, melyeket aztán üdítően elegáns módon képes aztán másokkal megosztani. Feynmanról régóta köztudott, hogy milyen fantasztikus előadó. Azon túl, hogy Feynman igyekszik eleget tenni a számtalan neves társaság és szervezet meghívásának, egyetemi szobájában afféle helyi kis fizikus klubot működtet a hallgatók számára. E könyv igen kockázatos vállalkozás. Megpróbálja becsületesen elmagyarázni a kvantumelektrodinamika elméletét, mely napjaink fizikájának egyik legbonyolultabb területe.

James Gleick - Káosz
A ​káosz ott kezdődik, ahol a klasszikus tudomány véget ér. Amióta az ember a természet törvényeit vizsgálja, mindig különös tudatlanság lengte körül a légkörben, a viharos tengerben, az állati populációkban, a szív-és az agyműködés ingadozásaiban felbukkanó rendezetlenséget. A természet szabálytalan része rejtélyes, megmagyarázhatatlan, sőt ijesztő volt a tudósok számára. A hetvenes évek elején azonban néhányan kezdtek közelebb férkőzni a rendhagyó esetekhez. A kutatók, matematikusok, fizikusok, biológusok, vegyészek, mindannyian a szabálytalanság különböző fajtái között kerestek hasonlóságot, és közvetlen kapcsolatot tártak fel a felhők alakja, a villámlás nyomvonala, a vérerek mikroszkopikus összefonódása, a csillagok galaktikus tömörülése és a tőzsdei árfolyamingadozások között.

Shelley Emling - Marie ​Curie és lányai
A ​Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

Kip Thorne - Az ​Interstellar és a tudomány
EXKLUZÍV ​BEPILLANTÁS CHRISTOPHER NOLAN CSILLAGOK KÖZÖTT CÍMŰ FILMJÉNEK TUDOMÁNYOS HÁTTERÉBE. A közismert filmrendező, Christopher Nolan legutóbbi kasszasikere, a Csillagok között (Warner Bros. Pictures/Paramount Pictures) fantasztikus utazásra visz bennünket univerzumunk legtávolabbi tartományaiba - és még azon is túl, az ötödik dimenzióba, vagy a "hipertérbe", ahogyan a fizikusok hívják. A Csillagok között "túlvilági" története és vizuális effektusai valódi tudományon alapulnak, köszönhetően a fizikus Kip Thorne közreműködésének a film ötletének fogantatásától kezdve. A fekete lyukaktól, féregjáratoktól, görbült időtől és tértől kezdve a szingularitásokon, kvantumgravitáción, gravitációs anomáliákon és sok minden máson keresztül az ötödik dimenzióig és Christopher Nolan hiperkockájáig Kip Thorne lendületesen mutatja be a film tudományos hátterét, annak megjelenését a történetben és a vizuális effektusokban. A "Valódi tudomány a Csillagok között" olyan furcsa tudományos tényeket mutat be, amelyek mintha a sci-fi világából léptek volna elő. Kip Thorne az elméleti fizika nyugalmazott Feynman-professzora a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (California Institute of Technology), a Csillagok között tudományos tanácsadója és ügyvezető producere, négy könyv, köztük a népszerű Black Holes & Time Warps szerzője. Pasadenában, Kaliforniában él.

Michio Kaku - Az ​emberiség jövője
Michio ​Kaku, a világszerte elismert fizikus és jövőkutató ebben a könyvében bemutatja nekünk az asztrofizika határait, a mesterséges intelligenciát és azt a technológiát, amely meghökkentő képet tár elénk jövőnkről a világűrben és az emberiség végső sorsáról. Most lépünk be az űrkutatás aranykorába. Ami azelőtt a képzelet birodalmába tartozott, az emberi civilizáció kitelepítése a csillagok világába, ma egyre inkább tudományos lehetőség, sőt szükségszerűség, ha valamikor majd elhagyni kényszerülünk a Földet. Kaku részletgazdag és bensőséges képet tár elénk arról, hogyan fejleszthet ki az emberiség egy fenntartható civilizációt a világűrben. Áttekinti a robotika, a nanotechnológia és a biotechnológia fejlődését, amelyek lehetővé teszik, hogy terraformáljuk a Marsot és a távolabbi bolygókat, majd lakható városokat építsünk azokon. Ezután elutazunk a Naprendszer határán túlra, ahol a tudósok számtalan, más csillag körül keringő bolygót találtak, és ahol egyszer majd rábukkanhatnak a csillagászat Szent Gráljára: a Föld ikertestvérére. Olyan új technológiákat mutat be, mint a nanoszondák, a lézervitorlák és a fúziós rakéták, amelyek ténylegesen lehetővé teszik a csillagközi űrutazást, miáltal új távlatokat nyitnak az emberi civilizáció számára. Elutazunk a galaxisunkon kívülre, sőt az univerzumunkon túlra is, miközben Kaku megvizsgálja napjaink tudományának legizgalmasabb kérdéseit, a térgörbület-hajtóművet, a féregjáratokat, a hiperteret, a párhuzamos univerzumokat és a multiverzumot. Végül bemutatja, hogyan érhetünk el majd valamikor mi, emberek egyfajta halhatatlanságot, amikor képesek leszünk elhagyni saját testünket, tudatunkat pedig lézernyalábra ültetve a világűr új kikötői felé küldhetjük.

Michio Kaku - A ​jövő fizikája
Képzeld ​el, milyen lesz a világ 2100-ban. A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a 2100-ig vezető évek várható eseményeibe. Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében.

Michio Kaku - Párhuzamos ​világok
A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum képeit tárják elénk. Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt. Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg. Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg.

Richard P. Feynman - „Tréfál, ​Feynman úr?”
A ​Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, hogy miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján, hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt - és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság.

Michio Kaku - Einstein ​kozmosza
Albert ​Einstein, minden idők egyik legnagyobb és legelismertebb tudósa, szélborzolta hajával, zokni nélkül, pipával a szájában él emlékezetünkben. Korszakalkotó elméletei, sokatmondó kijelentései és merész jóslatai - még azok is, amelyek végül tévesnek bizonyultak - a mai napig vitákat kavarnak, és még a tudóstársadalomban is sokan félreértelmezik meglátásait. Pedig Einstein éppen azt vallotta, hogy a tudomány legalapvetőbb gondolatai egyszerűek, és szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak. Michio Kaku, korunk egyik legelismertebb elméleti fizikusa éppen ezért egy egészen új megközelítésben, a lehető legérthetőbb módon foglalja össze Einstein életművét.

Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e ​további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

Randall Munroe - Mi ​lenne, ha?
Tudják, ​mekkora az az erő, amellyel Yoda mester felemelte az űrhajót a mocsárból? Sokan vakarjuk a fejünket, amikor gyermekünk vagy gyermekkorú ismerősünk furcsánál furcsább kérdéseket tesz fel, a legkülönfélébb tudományágakban. Randall Munroe szülei a fejvakaráson túl megpróbálták megválaszolni ezeket, így az érdeklődő gyermekből érdeklődő felnőtt lett, aki kedvenc kérdéseit hamarosan vicces formában válaszolta meg saját honlapján. A szerző nélkül soha nem tudnánk meg, hogy valójában, tényleg milyen nehéz megtalálni a lelki társunkat, vagy hogy mi történik egy marhaszelettel, ha (megfelelő magasságból) földre dobjuk. Egy biztos: a szerző gondolatmeneteinek fele a Föld elpusztításával végződik, így ajánlatos komolyan venni a figyelmeztetést: ,,Ezt otthon semmiképpen ne próbálja ki!"

Richard P. Feynman - A ​fizikai törvények jellege
"A ​természet - írja Feynman - egyszerű, és ezért nagyon szép." Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.

Richard P. Feynman - A ​felfedezés öröme
A ​világhírű fizikus rövid művei és előadásai közül itt most azok szerepelnek, melyek legjobban mutatják be színes egyéniségét, híressé vált sokoldalúságát. Olvashatunk arról, hogy gyermekkorában az apja milyen nagy hatással volt rá, hogyan alakította ki benne azt a látásmódot, mely világszemléletét megalapozta. Japánban tartott előadásában kifejti a nanotechnológia alapjait, azt, hogy a fizika törvényei lehetővé teszik a morzsányi méretű számítógépek készítését. De olvashatunk a könyvben a tudomány és a vallás viszonyáról éppúgy, mint a tudományos kultúra társadalmi szerepéről, sőt egy előadásában részletesen ismerteti, hogy szerinte mi a tudomány lényege, és mi az áltudomány.

Richard P. Feynman - A ​dolgok értelme
A ​könyv Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus három előadását tartalmazza. Ezekben a nagyközönség számára tartott előadásaiban azonban Feynman kibújt fizikusi bőréből: nem tárgyal egyetlen fizikai tételt sem, helyette egyszerű polgártársként elmondja véleményét, gondolatait egy sor alapvető és közérdekű kérdésről. Néhány téma ízelítőül: a tudomány jellegzetes vonásai, a kételkedéshez való jogunk és annak hasznossága a tudományban, a vallás főbb aspektusai, tudomány és etika, a tudomány és vallás közötti konfliktus, tudomány és erkölcs, tudósok vallásossága, XIII. János pápa enciklikája, mint egy új békésebb jövő kezdete, kormányzat és diktatúra, választási ígéretek, stb. stb.

Richard P. Feynman - Hat ​könnyed előadás
Az ​1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa és eredeti gondolkodója. Híres volt arról, hogy a legnehezebb elméleti problémákat is világosan, szellemesen és érthetően el tudta magyarázni. Bámulatos érzékkel helyezkedett bele sokszor nem szakmabeli hallgatóságának gondolkodásmódjába, és vezette be őket az atomok világába, magyarázta el nekik az energiamegmaradás törvényét, a gravitáció vagy a kvantumos viselkedés természetét. Kötetünk a korábban Mai fizika címmel magyarul is megjelent egyetemi előadásaiból tartalmaz hatot, új fordításban. Bennük Feynman elegáns könnyedséggel és frappáns példákkal világít rá a jelenségek lényegére. A Hat könnyed előadás lenyűgöző olvasmány, a tudományos népszerűsítő művek egyik remeke. Felnőttek és diákok, a természettudomány iránt érdeklődők, de fizikusok és matematikusok is élvezettel forgathatják.