Az ​ember tragédiája 2.0

L'ubomír Feldek - Szomorú ​komédiák
A ​gogoli indíttatású abszurd Metaforá-ban a darabbéli Szerző a szó szoros értelmében elveszíti a fejét a csábos Brigitta csókjától. Fej és test ettől kezdve külön életet élnek, számtalan bonyodalomba sodorva tulajdonosukat. Az ennivaló nagynéni-ben, ebben a vérbő bohózatban nemcsak képletesen, de ténylegesen is elfogyasztják a címszereplő nagynénit. A pandúrból lett begyár formabontó, groteszk története, a Jánosik á la Vivaldi a szertelen költői képzelet adta ötleteket és valós történelmi tényeket, operett-dalbetéteket és magvas filozófiai eszmefuttatásokat keverve-ötvözve tanít a nemzeti hagyományok és múlt elfogulatlan értékelésére, nemzeti önismeretre - minden népet.

Kertész Ákos - Kasparek
Új ​könyvéről mondja az író: "Öt nagy regényt szeretnék megírni - így gondoltam valamikor, kezdő íróként -, a többi csak tréning. Aztán megtanultam, hogy a művészet, mint annyi másban, sajnos ebben is hasonlít a sporthoz: az edzés magánügy. Nincs ujjgyakorlat és nincs tollpróba, nincs kis kompozíció és nincs nagy kompozíció; és mindegy, hogy novella vagy nagyregény, elbeszélés, színmű vagy forgatókönyv, mikor az író kapcsolatba kerül az olvasóval, tágabb értelemben a közönséggel, akkor nincs mentség, az vérre megy. És nincs könnyű műfaj sem: a komédia semmivel sem vidámabb dolog, mint a tragédia, mert az a tragédia fonákja. A kisszerűben, a nevetségesben mindig van valami szomorú és lehangoló, míg a nagy formátumú hősök sorsa fölemel. De mit tegyek, ha nagy formátumú hősökkel mostanában nem találkozom? Az írónak az a dolga, hogy fölmutassa, amit tapasztalt, beszámoljon arró, amit tud. És nemcsak hitelesen; ez kevés. Őszintén, mert ez a legtöbb, amit az író tehet. Még egy információval is tartozom az olvasónak. A kötetben közölt Özvegyek című drámámat két változatban írtam meg. A második, amit a József Attila Színház Berényi Gábor rendezésében mutatott be, hitem szerint jobb színház. Az itt közölt első változat viszont talán - jobb irodalom."

John Lukacs - A ​XX. század és az újkor vége
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő, világhírű magyar történész ebben a könyvében - amelyet megjelenésének évében, 1993-ban Pulitzer-díjra jelöltek - a berlini fal ledöntésével, a kommunizmus bukásával, a szovjet birodalom összeomlásával bekövetkezett világtörténelmi fordulópontot elemzi. Nézete szerint 1989 a rövid - 1914-ben, az első világháború kitörésekor kezdődött - huszadik század végét jelentette. A század egész arculatát a két világháború, majd a hidegháború határozta meg: az orosz forradalom, a gyarmatbirodalmak felbomlása, majd az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött erőegyensúlyra alapuló világrend mind ezek következménye volt. Ennek a korszaknak most már vége. A huszadik századot Lukacs szerint - sokak véleményével ellentétben - nem a kommunizmus és a demokrácia küzdelme jellemezte. A század legerősebb politikai és társadalmi jelensége a nacionalizmus, a tömegnacionalizmus, amelynek legradikálisabb képviselője Hitler volt. És ez a nacionalizmus tovább él.

Dobai Péter - Voltam ​élni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sütő András - Három ​dráma
Szerző ​három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival. Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?

Dobai Péter - Máté Mária - Latin ​Lélegzet
Latin ​lélegzet, Itália. Itália lüktető, lendítő, tudatunk, érzéseink befogadás-körét mindegyre új horizontokkal tágító inspirációs erőtere: Róma. Mediterrán tengerek, tengerszorosok, szigetek. Vulkánok. Hatalmas kikötők. A lovagkor romjain megszülető reneszánsz. E könyv nem turisztikai útleírás, nem egyes, a maguk nemében páratlan jelenségeket, úgynevezett "látnivalókat" felidéző útirajz Itáliáról, az ő nagyságos múltjaiból, s az ő ellenállhatatlanul odavonzóan, minden égtájak s az összes népek felé kisugárzóan szépséges városairól, egészében a "világörökség" meghatározó részét képező sokszázados, évezredes, tudjuk, örök értekeiről. Talán az sem volna elfogult túlzás, ha azt mondanánk: Róma egymagában a világörökség... Könyvünkben a versek, versciklusok és a versek mellett szárnyaló fényképek nem alkalmilag, amúgy "útközben" született alkotások, hanem magának Itáliának ajándékai. Két hív Róma-zarándok sokszor megtett útjainak latin lélegzete ez a könyv, amelyben az "eltűnt időt" keresik, remélve, hogy egyszer szembe mennek azokkal az időkkel, amelyek messze elmúltak már, s látni fogják: jövőidőkkel találkoznak. Keresik egyre azoknak az időknek életjeleit, melyek látszólag eltűntek a megmaradt romterekből is... És, ha meg nem is találhatják soha, mint egy nyomot, amelyen valaha mások jártak, mégis, egy-egy szó, egy-egy fénykép véletlenje revén: legalább másodpercig megadatik számukra, mintegy kegyelemképpen, hogy láthassák, megélhessék azokat az oly régen tovatűnt életforgásokat, amelyek miatt ma is öröm élnünk, s amelyek nélkül jelenünk csupán egy zsúfolt áruház volna. Emlékkönyv ez: lelkes, szépnek-élt ifjúságunk megvalósult legendájának és honvággyá vált valóságának emlékkönyve. Latin Lélegzet című könyvünkben két megjelenítési forma, két komplementáris nyelvi térerő - vers és fotográfia — szimultán és szervesen tör egy végül társuló és együttható kifejezés felé. A kettős megjelenítésnek kimeríthetetlen, hitvalló és világi, élő és éltető "céltárgya", eszménye egy és ugyanaz: Itália és Róma. A latin-mediterrán ősi,örökzöld, sugaras kultúra, a római civilizáció, az itáliai századok összművészete, építészete és mindenekelőtt maga az univerzális latin nyelviség volt és maradt mindig is az a köldökzsinór, amely Magyarországot a keresztényi-királysági kezdetektől Európához kötötte és köti termékeny, áldott kötéssel mindmáig. Ez a hatás működik ma is: a magvar kultúra a latin élet-tudással, a latin szépségkultusszal mindmáig mélységes, mindennapi kapcsolatban áll.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Kelet-Európa ​"dicsőséges forradalmai"
A ​totalitarizmust lebontani bizonyos értelemben annyit tesz, mint visszatérni a totalitarizmus előtti állapotokhoz, ámde nem egy premodern állapothoz. Azokban az országokban, ahol liberális demokrácia sohasem létezett, inkább egy már totalitarizmus előtt is létező modellhez, semmint egy valóságos történelmi állapothoz kell visszatérni. A modernitás egy eltorzult változatából egy premodern állapothoz való visszatérés ugyanis magában rejti annak a veszélyét, hogy ismét valami hasonló, ha nem is teljességgel azonos ciklusba lépünk. Nyilvánvaló a kockázat, hogy amennyiben egy újonnan helyreállított antividuális társadalmi és politikai berendezkedésből a liberális demokrácia nem képes mihamarabb megszületni, a totalitarizmus újra erőre kaphat. Így hát a sárkány valahány fejét egyetlen csapással kell levágni.

Heller Ágnes - A ​szép fogalma
Heller ​könyvének témája akár klasszikusnak is mondható, megtett "nyitó lépése" ugyanakkor egyértelműen huszadik századi: sokféle válsággal szembesült szerzőre vall. Bevezetésének már a címe is azt a kérdést fogalmazza meg, hogy vajon "Hol siklott ki a szép fogalma?" A továbbiakban azután "a szép fogalmának viszontagságai"-van ígér ismerkedést, majd újból kérdést tesz föl a második rész címében is, mégpedig az előbbinél nagyobb súllyal. A legkomolyabb lehetőségként számolván azzal, hogy vajon "Eltűnőben a szép fogalma?" Nem szabályos esztétikatörténet tehát ez a könyv - ha így akarnánk elbírálni, akár Arisztotelésznek, Aquinoi Szent Tamásnak, Schellingnek, Nicolai Hartmannak vagy másoknak az érdemi tárgyalás nélkül maradását is számon kérhetnénk rajta -, így is hatalmas anyaggal "dolgozik". Kerüli igyekezve közben a filozófiai okfejtések során gyakori nehézségeket, az esetleg éppen fontoskodónak mutatkozó hanghordozást, vagy a végletes sterilitások világába jutást: könnyedségre, gondolatmenetének mozgalmassá tevésére törekedve. (Tamás Attila)

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

Morsányi Bernadett - A ​sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
A ​sehány éves kisfiú életrajzi regénynek vagy novellaciklusnak van álcázva, de valójában intertextuális varieté, amelyet az is élvezhet, aki nem mindig ismer rá a beleszőtt alapszövegekre. Morsányi Bernadett irodalmi értelemben vett nagyszülei Czóbel Minka és Kaffka Margit, illetve Krúdy Gyula és Mándy Iván. Leginkább az ő írói világuk elemeiből építi fel a sajátját, de könyve lapjain hangsúlyosan jelen van A sehány éves kislány című, mindmáig népszerű régi gyerekkönyv is. Morsányi Bernadett már most elég erős írói egyéniség ahhoz, hogy ilyen provokációval fricskázza meg az olvasót, az olvasó pedig tapasztalni fogja, hogy a könyv épp az ellenkezője annak, amit unalmasnak szokás tartani.

Heller Ágnes - A ​morál szociológiája vagy a szociológia morálja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Jalta ​után
A ​kelet-európai folyamatokról készült tanulmánykönyv tíz év tizenhárom tanulmányát tartalmazza. A szerzők mindenekelőtt arra keresik a választ: mi volt Jalta? A félelem vizionálta titkos paktumok sorozata, amelyben a nagyhatalmak megegyeztek a megosztottságban s mindenekelőtt abban, hogy a nagyon is különböző kelet-európai nemzetállamokat a sztálinizmus közös ágyába fektetheti a háborús győzelemből nagyhatalmi hegemóniát kovácsoló új birodalom. A közös sorsot azonban az 1956-os magyar forradalom óta hajszálrepedések feszítik szét. A szerzők elemzéseikben arra a következtetésre jutnak, hogy a nyolcvanas évtized a szüntelenül megújuló Jalta-ellenes küzdelmek sorozata lesz. A kötet sok új, igen lényeges megközelítést tartalmaz a kelet-európai országok elmúlt 40 esztendejének történetéről. Minden eddiginél teljesebb összefoglalókat olvashatunk Hruscsov tétova reformkísérleteiről, a brezsnyevi bizantinizmus természetrajzáról és dicstelen végnapjairól. A széles korú, sok forrásra támaszkodó gyűjtemény külön tanulmányt szentel a Gorbacsov-jelenségnek és várható megoldási kísérleteinek. Mindezek mellett alapos elemzéseket kapunk a magyarországi eseményekről, a prágai tavaszról is. A kötet talán legizgalmasabb fejezete a "Kelet-Európa és a német nacionalizmus" című tanulmány. A könyv azonban nem csupán a megtörtént események krónikája. Világos és egyértelmű következtetéseket fogalmaz meg egy olyan folyamtot illetően is, amelyet a Jalta utáni korszakként jellemezhetünk. A szerzők itt mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen feltételek között lép be Közép-Európa az ezredforduló előtti évtizedbe. A prognózis főként annak kifejtésére irányul, mit jelent az a körülmény, hogy a térség országai átlépnek a történelem korából a politika korába.

Heller Ágnes - Az ​idegen
"... ​Félelmetes a szellemiség elsorvadása, az érzelmi szótár elszegényedése. Olyan világban élünk, ahol nincs nagy elbeszélés, és nincsenek nagy eszmék sem. A nagy eszméket picurka eszmékké trancsírozták szét. Ha ez így marad, és minden nagy eszme el fog tűnni a nagy elbeszéléssel együtt, akkor egy idő múlva az emberek megint kiéheznek majd a nagy eszmékre. És egyáltalán nem bizonyos, hogy nem fogják megint kitalálni a totális társadalmat. Mert nem élhetünk eszmék nélkül, aprópénzre váltott pindurka eszmék szegénységében. És nincs a világon olyan Dallas, ami helyettesíti számunkra az élet értelmét..." - vallja Heller Ágnes az ezredvég közeledtén.

Heller Ágnes - A ​szégyen hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hargittai István - Teller ​Ede tragédiája
Hargittai ​István akadémikus, a molekulaszerkezet nemzetközi hírű kutatója Teller Ede tragédiája címmel színdarabot írt a híres tudósról, amely a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Kovács László által szerkesztett tudománytörténeti sorozatában jelent meg. Hargittai professzor, akinek az elmúlt két évben több sikerkönyve jelent meg angol és magyar nyelven, ezúttal elismerésre méltó bátorsággal igen nagy feladatra vállalkozott. Nem mindennapi teljesítmény ugyanis egy ilyen bonyolult személyiség életének mozgatórugóit és cselekedeteinek okait feltárni. A szerző felkészültsége vetekedik számos tudománytörténészével; Teller Edét személyesen ismerte, sokórányi beszélgetést rögzített vele és más neves fizikusokkal, akik mindegyike szoros szakmai kapcsolatban állt Tellerrel, valamint rendszeres levelezést folytatott vele egészen haláláig. A kétfelvonásos színdarab öt szereplője közül három történeti személy: Teller Ede, a felesége, Mici, valamint barátja, Szilárd Leó. Rajtuk kívül két fiktív szereplő van, egy fiatal szociológus hölgy, valamint egy fiatal fizikus, akiknek a kérdezés a dramaturgiai szerepe a darabban. Az ő beszélgetéseik, illetve Teller híres meghallgatásának felidézése során rajzolódik ki az a két konfliktus, amelyek oly meghatározóak voltak Teller életében.

Heller Ágnes - Az ​erkölcsi normák felbomlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Spiró György - Drámák ​VI.
"A ​Helló, dr. Mengele! a 20. század talán utolsó polihisztorának, Lénárd Sándornak a történetét meséli el. Lénárd tehetséges orvos, író, fordító (latinra fordította a Micimackót), elismert Bach-szakértő volt. Túlélve a második világháború és a holokauszt poklát Dél-Amerikában telepedett le, ahol pár évnyi nyugalom után azzal vádolták meg, hogy ő Mengele, Auschwitz hírhedt orvosa. Spiró e pokoli történetet írta meg a sötét komédia nyelvén. Az Elsötétítés 1941-ben, a III. zsidótörvény megjelenésekor játszódik. (E törvény rendelkezett többek közt a vegyes házasságban született gyerekek zsidónak, illetve kereszténynek minősítéséről.) A történet középpontjában egy házaspár áll, akik közül a férj zsidó, a feleség keresztény. Ám minek minősül a kislányuk? A férfi megpróbál felkészülni a legrosszabbra s gondoskodni családja biztonságáról: új férjet és új apát szerez maga helyett. "

Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző ​majom
"Heller ​Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc