Mulat ​a Manézs

Heltai Jenő - VII. ​Emmánuel és kora
A ​VII. Emanuel és kora, a Zuna partján fekvő Illyriát mutatja be, de persze már keletkezésének idején felismerhetetlenül, mint a Ferenc József-i kor Magyarországának marón keserű, s a mellett ellenállhatatlan bájú és humorú szatíráját. Ha valaki annak a kornak tömörített művészi lényegét akarja megismerni, feltétlenül el kell olvasnia ezt a regény is, amely egy szemszögből ugyan, de végérvényesen fogalmazta meg a magyar történelem egy korszakának kacagtató s ugyanakkor felháborító képtelenségét. Heltai egyik zsenialitása, hogy annak a kornak, amelyet mi a bőség és biztonság korának ismerünk, éppen végleges bizonytalanságát és koldusszegénységét mutatja ki, meglátván a dolgok felszíne mögött a lényeget. Ami a régi pesti életben korruptság, politikai és gazdasági szélhámosság, züllöttség, felelőtlenség, bűnös könnyelműség, pestiesen szólva "linkség" volt, annak állított Heltai ércnél maradandóbb, bírálatában, leleplezésében is művészi emlékművet ebben a regényben. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán

Heltai Jenő - Family ​Hotel
Politikai ​szatíra: a mondvacsinált Cirillország közügyeivel foglalkozó kitűnő regény.

Szécsi Noémi - Kommunista ​Monte Cristo
Ki ​gondolná, hogy a vörösre festett évek szatírába illő történeteket rejtenek magukban? Magyar történelem 1919-től 1956-ig egy henteslegény szemszögéből - egészen másképp, mint ahogy eddig láttuk. Sanyi, a daliás henteslegény 1919 nyarán Kun Béla megbízásából Bécsbe indul. Kezében bőröndnyi arany, szívében szerelem és rettegés. Akármennyire is szeretné, a Tanácsköztársaság elveszett ügyét már nem tudja megmenteni, mégis visszatér, hogy kiszabadítsa Korvin Ottót. Terve kudarcot vall, ám a Horthy börtönében megélt, válogatott kínok után Sanyi még mindig szilárdan hiszi: attól, hogy ő kommunista, még lehet boldog! Szívet nem cserél, de kettős élet várja: otthon polgári bőség, reakciós feleség, reakciós gyerekek, kint a világban pedig az illegális Mozgalom, és egy patinás forradalmárcsaládból származó szerető. Várja még a gazdasági világválság, a nyilasterror, a zsidóüldözés, Budapest ostroma és megannyi politikai kaland. Minden szépen alakul, de közbejön Rákosi Mátyás országlása, amikor mindenkinek színt kell vallania. Ekkor kiderül, van annál nagyobb bűn, mint hogy egy hentes vegetáriánus... Milyen az emberarcú kommunizmus? A fejfájós Kun Béla, a kegyetlen Szamuely Tibor, a széplelkű Korvin Ottó, a stréber Rákosi Mátyás, a sakkozó Kádár János. És Sanyi, akinél minden szál összefut...

Sarbu Aladár - Egyetem
Az ​angolszász világban fölötte gyakori, hogy egy-egy egyetemi oktató, professzor humorisztikus regényben vagy regényszerű beszámolóban űz csúfot a tudósvilágból, az egyetemi élet visszásságait, abszurditásait, a tudósok emberi esendőségét, vakságát, ostobaságát kipellengérezve. Hazánkban talán Sarbu Aladár (az ELTE angol tanszékének professzora) műve az első példa erre a regényválfajra. Az Egyetem fergetegesen kacagtató mű, amely - a hasonló angolszász művekhez képest is - egyúttal kisenciklopédiája az egyetemi életnek, nem a hallgatók felől, nem is őket állítva a középpontba, hanem az oktatók, kutatók, a tudósok vonatkozásában. Nem kulcsregény az Egyetem, bár a hazai tudományos (elsősorban filológiai) világban járatosak rá-ráismerhetnek nemcsak egy-egy figurára is, hanem fergeteges szatírája az "egész" hazai tudományos világnak: az oktatásnak, a kutatásnak, az adjunktusi, docensi, professzori karrierizmusnak, az akadémikusi szenilitásnak, a tudományos publikációk technikáinak, a tudományos minősítés visszásságainak stb. A regény humorát jelentősen fokozza, hogy a mű a pártállam utolsó esztendeiben játszódik, amikor érvényesek ugyan még a régi normák, de már megjelentek az újak is (egyik sem jobb a másiknál - a szerző szerint -, illetve mindkettő egyaránt végtelenül komikus). Vidéki egyetem bölcsészkarán játszódik a történet, de a szerző látószögébe bőségesen belefér a fővárosi egyetemi élet is. - Kitűnő, remekül szórakoztató regény, de humorát inkább csak azok fogják igazán érteni, akik valamelyest ismerik az egyetemek belső életét.

Csukás István - Keménykalap ​és krumpliorr
"Gá, ​gá" - kiált a Vadliba őrs. Harci kiáltásuk vajon miféle kalandokat jelez? Nos, ezek a derék legénykék a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg pajtásukat, Pétert akarják elszórakoztatni. De hát vajon mivel? Erre a célra egy kitalált cirkusz a legjobb, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból - igazi nem lesz. Márpedig lesz! Közben értékes teknőcök tolvaját kergetik, bebarangolják Budapest minden zegét-zugát, közben botrány tör ki a divatbemutatón, és... na, a többi már legyen ennek a vidáman pergő, izgalmas regénynek a titka! A regénybeli történet szolgál alapul az azonos című tv-filmhez.

ifj. Gaál Mózes - A ​nyár szigetén
A ​boldog ifjúság könyve. Benne van a nyári reggelek friss harmata, a forró dél zsibbasztó melege a zöldes fényben csillogó folyóparton, a hosszú délutánok szelíd méhzümmögése és az esték csillagfényes ragyogása. A természet ennyi gyönyörűségét, az élet szépségét - néha gondjait, bánatait is - kilenc-tíz éves gyerekek élik át azon a boldog nyáron, amikor egy régi birtokon nyaralnak együtt, a fiúk harcolnak, verekednek, pártokra szakadnak, majd kibékülnek, a lányok is velük játszanak, és közben apró, szép szerelmek szövődnek. A birtokon keresztül folyik egy nagyobbacska patak, közepén egy nádassal, bokrokkal benőtt sziget, a gyerekek képzeletében itt élnek az elvarázsolt hattyúlányok, akik tündérek, s a királynőjük Akka von Kebnekaise. Őt szeretnék megtalálni, de azután megelégszenek azzal, hogy itt játsszák el Verne Kétévi vakációját. Nemcsak a természet kitárulkozó szépsége, hanem a nagy barátságok bensőségessége, embermelege teszi boldoggá ezt a nyarat. Kalandok, izgalmak, utazás repülőgépen, látogatás egy bűvészmutatványos színházban, mind megannyi élmény, felejthetetlen élvezet.

Moldova György - Az ​ellopott főutca
Részlet Kovács ​János lényegileg egy Nulla, két Nulla, komolyabb államalkotó tényezőket nem érdekel. De eljön még az az idő, nem akarom nyíltan kimondani, hogy 2002 tavaszán - tartózkodjunk a túlzott aktualizálástól -, mikor Kovács János megválaszthatja ketrece új gazdáit. Félek, arról nem dönthet, hogy akar-e egyáltalán ketrecben élni. És akkor Kovács János Nulla értéke megnő majd, jelentkezik nála az egyes, a kettes vagy még magasabb számok, hogy szeretnének elébe kerülni, és magasztalva keresik kegyeit. Ez ad némi reményt és hitet az ember értékében, de mindent összevetve, nem túl sokat.

Laczkó Géza - Az ​őstehetség
Az ​őstehetség sorsának megírásával a magyar élet egyik legidőszerűbb problémáját ragadta meg Laczkó Géza, robosztus erejű történelmi tablót és a lélek finom rezdüléseit ábrázoló modern regények mestere. Az őstehetség a feltörekvő népi erők lendületének köszönheti létezését: benne fejezdőik ki az a sajátos látás, melyet a magyar mélyrétegek megőriztek és amelynek kellő pallérozása és európai szintre emelése új művészetet hivatott teremteni. Laczkó hősét helyszíni felvételre leutazott filmesek fedezik fel, s mivel ugyis kifelé áll már falujából a szekere rudja, elfogadja az egyik jelenlevő lapszerkesztő meghívását: leszerződik rajzolónak egy nagy fővárosi napilaphoz. Ettől kezdve drámai sodrása van az eseményeknek, feltárul előtte Pest élete, nappalának sötét árnyékaival és éjszakájának villogó parkettjével, reflektoros fényével. A regény nagyvonalú szatírává bontakozik ki, az események éles hangsúlyt kapnak, az embereket hatalmas erővel gyúrja az élet alakító keze. Az őstehetség ebben a modern Babylonban elveszti tájékozódóképességét, de a benne felhalmozott erőtartalékok mégis kiállják a próbát, végigjárja a nehéz iskolát és megindul azon az úton, mely a salakos alakító ösztön a művészi önfegyelem felé irányítja.

Rákosy Gergely - A ​kolorádóbogár
Hogyan ​volt lehetséges, hogy az Ürgeöntő Vállalat, amelyet a kártevők irtására hoztak létre, odáig fajult, hogy túlnövekedett fontossága érdekében maga tenyésztette az ürgéket betonfallal védett telepeken, mazsolás tejberizsen? Gáty Gábor, a regény hőse a kenaf-szerződtetés országos jelentőségű feladata közben kerül összeütközésbe az Ürgeöntőkkel... Lehet-e boldog, keresi a választ. A kolorádóbogár, az ötvenes évekről szóló legjobb szatíra - aki egyszer benézett a betonfalak mögé és felismerte az igazságot!

Moldova György - Hitler ​Magyarországon
"Hitler ​barna inget és barna bricsesznadrágot viselt, magas szárú, csatos bakancsot, éppúgy, mint huszonöt évvel ezelőtt, mikor egy sorozat injekció után berakták a hűtőgépbe. Nem látszottak rajta az idő nyomai, bár az anyakönyv szerint már betöltötte nyolcvanadik életévét." Hitler leghűségesebb emberei 1945. április 30-án hibernálják a Führert, akinek utolsó parancsa, hogy 25 évvel később keltsék őt új életre. Mikor azonban Hitler felébred, elborzad: Németország kettéosztottságban él, az egyik rész kommunista, a másik liberális, utóbbi ráadásul szövetséges Izraellel. Ilyen szégyenletes államban Hitler érthetően egy percig sem maradhat. Alvezérei úgy határoznak, hogy a Vezér átmenetileg tegye át székhelyét Magyarországra. Hitler saját nevén lép magyar földre. De mert ez a név nem szerepel a gyanús külföldiek listáján, akadálytalanul átjut az útlevél- és vámvizsgálatokon... Így kezdődik Moldova György 1972-ben - éppen 20 évvel ezelőtt(!) - írt fergeteges szatírája, a Hitler Magyarországon. A történet jottányit sem változott, ma mégis másként nevetünk. Mert azért nevetni kell.

Böszörményi Gyula - Leányrablás ​Budapesten
Budapest, ​1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.

Ágoston György - Veress István - Amerikából ​jöttem
Előszó A ​világirodalom nagy regényalakjai írójukkal együtt ott üldögélnek, lábukat lóbálva, a Parnasszuson. A szatirikus hősöknek már nincsen ilyen jó dolguk: a hálátlan utókor írói le-lerángatják, és újabb kalandokba, harcokba kergetik őket. Hiába utazott annak idején annyit Gulliver, újra hajóra ültetik, újból és újból hajótörést szenvedtetnek a szerencsétlennel. Svejk, a derék katona - aki réges-régen leszolgálta tényleges katonaidejét - azóta is kap behívókat katonai és irodalmi továbbképzésre... A szocialista realista irodalom nagy szatirikus figurája, Ilf és Petrov Osztap Bendere is sorra kerül most. E könyv írói a Tizenkét szék és az Aranyborjú Nagy Kombinátorát indítják újabb kalandok felé. Osztap Bender török alattvaló fia, a forradalom utáni Szovjetország orosz kalandora volt. Hősünket most Berdengi Oszkárnak hívják, és az 1956-os ellenforradalom utáni Magyarország kalandora. Ó, Ilf-Petrov, bátcsak ennyi lenne a különbség!...

Pálfalvi Nándor - Csoda ​Lomboson
Egy ​isten háta mögötti kis magyar falu - Lombos - vezetői és lakói elé tart görbe tükröt, s benne mutatja meg, melyek azok a "gyengéik", amelyeket a szélhámos "rokon Lajosok" egykönnyen kihasználhatnak, a falu s mindnyájunk kárára.

Almási Miklós - A ​szőke nő
"Mikor ​megjelent - teli pulóver, jó alak -, a mammutcég központjában, nem vették komolyan, vicceket meséltek róla, amúgy észre se vették. Szőke nő. Az meg kihasználta a szélárnyékot, persze ujja köré fonta a vezérhelyettest, aki el volt foglalva: a cég csőd előtt állt. A szőke nő viszont kijavította a deficites részlegeket, itt is, ott is súgott néhány pénzügyi megoldást, s mikor bukott a főnök, övé lett a gyeplő. A veszteséges bankból két év alatt menő céget csinált, most épp New Yorkba akarják vinni mint az év menedzserét. Ha nem lett volna szőke, és figyelték volna, mit csinál, nem sikerült volna a Nagy Manőver. A klisé, a céltáblaszerep védte meg. Meg a férfiak butasága..."

Mocsár Gábor - Faházikók
A ​köztulajdont Csáki-szalmájaként kezelő, vidéki kiskirályok kéz kezet mos üzelmeinek a dzsungelébe világít bele a szatíra fényszórójával Mocsár Gábor; egy üdülőtelep történetének az ürügyén a hivatali hatalommal és lehetőséggel való s jogtalan gazdasági előnyszerzést célzó visszaélés lehetne a szakszerű jogászi definíciója mindannak, ami egy vizsgálat során ebben a bizonyára képzeletbeli kisvároskában napfényre kerül, s könnyen lehet, hogy a teljes körű leírására a Polgári Büntető törvénykönyv jó néhány paragrafusát kellene még idéznünk, ami szintén arra vall, hogy az olvasónak, aki figyelmére méltatja ezt a könyvet, nem lesz könnyű eldönteni, ki is voltaképpen a szerzője: Mocsár Gábor vagy az élet? Hiszen amivel a szatirikus regény lapjain találkozik, az kint megy az életben is, kicsiben és nagyban, s erre vonatkozik a regény egyik sáros szereplőjének, Berci bácsinak a sajátságos, de nagyon is valósághű védekezése, a regény közepe felé, amikor az ügy már szinte teljes piszkosságában kibomlott: Jól adod, kedves öcsém! Jól adod! Onnan fentről persze meglátjátok a névtelen tavacska... mit tavacska... erdei pocsolya partján épült igénytelen kis faházikókat, de nem akad meg a szemetek ugyebár a kétszintes, háromszintes meg a többi... - Nos, fűzi hozzá az író, a faházikók ürügyén ezekről beszélek én valójában, csak amúgy madárnyelven. - Valóban így van, de hogy madárnyelven? Hááát!

Goda Gábor - Poldini ​úr
Goda ​Gábor új, szatírikus regényében, a Poldini úrban az el nem kötelezettségre törekvő nyárspolgár képe rajzolódik elénk már-már természettudományos pontossággal. Az író szatírikus ábrázolása mikroszkópos vizsgálatokra emlékeztet, nagyító lencserendszerével a nyárspolgár monstrumává növeli Poldini úr alakját, hogy magatartását közvetlenül tanulmányozhassa. Ahogy a Planétás ember Gavarinijában a "gavarinizmus", a bonyolult kóklerség gyűjtőfogalmát sikerült szemléletesen ábrázolnia, úgy a Poldini úrban a "poldinizmust" mintázta meg. Az író egyértelmű ítéletet mond a "poldinizmusról": a félelem és gyávaság szülte semlegességről, amely előbb-utóbb szembekerül a haladással. S mivel a főalaknak a menekülését a "történelem provokációi" elől csak végletekig kiélezett történelmi helyzetben lehet világosan megfigyelni, Goda Gábor a regény időpontjául az 1956-os ellenforradalom napjait választotta. Ám az ellenforradalmi események csak annyi helyet kaptak a regényben, amennyire beférkőzhettek Poldini úr lelki világába, s amennyiben védekezésre ingerelték. A szatírikus ábrázolás és a gúnyos esszé-hangütés, a szellemes ötletek és látványos okfejtések serege mindvégig szüntelenül sugallja az író határozott mondanivalóját: a figyelmeztetést a "poldinizmus" veszélyeire, amely ha sokszor észrevétlen is – de fennáll, s ezért sohasem szabad kihagyni a számításból.

Raggamby András - Kikszi
A ​falábú öreg muzsikussal tízéves forma apátlan-anyátlan cirkuszi mutatványoslány járja a falut. Kéregetnek s közben játékukkal mulattatják a közönséget - parasztembereket, utcagyerekeket. Egy jólelkű asszony, Tatárné megsajnálja a kislányt s három fia mellé egy nyárra befogadja. Ennek a feledhetetlen nyárnak a történetét meséli el Raggamby András regénye. A légtornászlány - Kikszi - szinte észrevétlenül lopja be magát a környék apraja-nagyja szívébe s amikor muzsikus gyámapja meghal, a faluban nemcsak támogatókra, barátokra lel, de Tatáréknál végleges otthonra is.

Miskolczi Miklós - M. ​M. szeretői
Helga ​bebújt a fürdőszobába, majd kisvártatva kijött egy vadonatúj, hófehér hálóingben. A magával hozott kazettát benyomta a magnóba, azzal hanyatt feküdt az ágyon, elrendezte a hálóinge redőit. Kezét, mint Krisztus a kereszten, széttárta. Disco hangerővel megszólalt Brahms Magyar táncok című szvitje, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában. Emem hirtelen nem tudta, hogy a lány őrült-e meg, avagy ellenkezőleg, őt nézi-e hülyének. Az első feltételezést csak a különös körülmények támasztották alá, mert Helga szabatos válaszokat adott, amelyek alapján az Országos Ideg- és Elmekórtani Intézet felvételes osztályáról kétlábbal rúgták volna ki, mint szimulánst. - Megmagyaráznád...? - Persze - mondta a lány halkan, miközben Johannes Brahms crescendo szólt az egész lakásban. - Na? - bár ez inkább felszólítás volt. - Azt álmodtam, hogy te veszed el a szüzességemet, fehér hálóingben, mialatt Brahms zenél nekünk. Fektében kicsit széjjelébb tette a lábát.

Határ Győző - Heliáne
Szürrealista ​prózaköltemény, kegyetlen, maró korszatíra egy swifti fantasztikus regény köntösébe öltöztetve - ez a Heliáne, Határ Győző első regénye, az 1947-es Könyvhét botrányköve... Hőse, Bikornutusz Barnabás Panpedelupe szigetére vetődik a XXI. században, ahol a Tökéletes Államgépezet kimunkálásán fáradoznak. A szigetlakó hunhuri nép a GAOGAG-Libát imádja, akinek szobra, az óriás Gigantoliptusz, a Rozelinda-dombon áll, a fehérmárvány obeliszk előtt, szétterjesztett szárnyakkal... A GAOGAG-Libát ünneplik a nagy libaünnepen tartott felvonulásokon, hozzá szólnak a költők verseikben, dicsérve őt akképpen, hogy tojásai megzápulhatatlanok. A Határ Győző által megrajzolt totalitárius államgépezet árnyai valamilyen úton-módon mind-mind kiszolgálói ennek a képtelennek tűnő társadalomnak. Arcvonásaikban pedig - nem véletlenül - korabeli vezetőkre ismerhetünk. A szerzőre olyannyira jellemző tobzódóan gazdag nyelvezet, képi fantázia, a költészet és a próza lélegzetvételének sajátos szintézise először ebben a regényében lép elénk a maga teljességében.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.