A ​fácán és a fogoly intenzív tenyésztése

Bancsi Péter - Bancsi Gábor - Bíró Imre - Nagy ​BMW Könyv
Tisztelt ​Olvasó! A Nagy Képes Autótörténelem sorozatban eddig hat önálló kötet jelent meg, a most áruba bocsátott hetedik azonban nem egészen új. Átdolgozott, második kiadása annak a Nagy BMW Könyvnek, amely 2003 elején került a boltokba. Azóta több mint egy év telt el. A frissítést nem csupán az idő múlása indokolta, hanem a BMW típuspalettájának gyors bővülése is. Az első kiadásba még nem kerülhettek bele a jelenleg futó ötös sorozat tagjai, az új hatosok, az X3-as modellek, továbbá csak sejtésünk volt arról, vajon hogyan festenek majd az 1-es széria járművei. Ebben a könyvben már mindannyiuk megtalálható, s ezúttal becsempésztünk az anyagba számos olyan adalékot, fotót, mely sokkal színesebbé, tartalmasabbá tette termékünket. Húsz oldallal bővült a terjedelem, az utóbbi kiadványainkban alkalmazott formátumban készítettük el az értelmezőt, átalakítottuk a táblázatokat, miközben megőriztük az eredeti felépítést és szerkesztési elvet. A változások ellenére tehát a könyv jellege, célja megmaradt: ugyanúgy szól a márka szerelmeseinek, mint a történelem kedvelőinek vagy azoknak, akik imádják gyűjteni az információkat, illetve elfogulatlanul tanulmányozzák a járműmárkákról szóló anyagokat. És ez a kötet az előszele annak a már készülő alsorozatnak, melyben a BMW motorkerékpárokat, a művészautókat, a repülőgépmotorokat, a versenyjárműveket valamint azok pilótáit mutatjuk majd be részletesen. Kellemes időtöltést kívánunk a Nagy BMW Könyv tanulmányozásához, és reméljük, elnyeri tetszését. Üdvözöljük a BMW családjában! A szerzők

Bíró Imre - Bancsi Péter - Nagy ​Mercedes-Benz könyv
A ​"Mercedes" szó sokak számára a méltán nevezetes autómárkát jelenti, másoknak pedig a szépen csengő női nevet. De talán nem mindenki előtt ismeretes, hogy a két - látszatra egymástól távoli - fogalom között szoros kapcsolat létezik: a diplomata Emil Jellinek saját lányáról kereszteltette el az általa megvásárolt és árusított Daimler járműveket, még a 20. század elején. Hogy miként kerül ő kapcsolatba Gottlibe Daimler cégével, s hogyan lett a Mercedesből később Mercedes-Benz? Erre is rávilágít e kiadvány. Itt azonban kotántsem ér véget a történet, inkább úgy mondhatnánk: új és sokkal hosszabb epizódja kezdődik. 500-as vagy 600-as? SEL vagy nem SEL? Ezek a legáltalánosabb kérdések, amelyek felmerülnek napjainkban a Mercedes-Benz autómárkával kapcsolatban. DE vajon ismerik-e azok, akik a témáról beszélgetnek pl. a régi 200-as, 300-as vagy éppen 400-as modelleket? Látott-e már, kedves olvasó, farmotoros változatot? Hallotta-e, hogy Ferdinand Porsche a Daimler-Benz cég főmérnöke volt? Ismerik-e a társaság "biztonságtechnikai atyját", a magyar származású Berényi Bélát? Sejti-e, mi köze van Konrad Adenauernek, az NSZK legelső kancellárjának a márkához? r Egyáltalán, mi minden rejlik még a bűvös kettős név, a "Mercedes-Benz" és annak tulajdonosa mögött? Vajon hallotta-e Ön az iskolában történelemórán, hogy a hitleri hatalom anyagi támogatásával propagandacélokra használta a Daimler-Benz céget, saját ereje és veszélyessége hirdetésére? Ismeri a részleteket? Valószínűleg Önben is felmerülnek további kérdések. Ezekre választ kaphat eme könyvből, amely két részre tagolódik: az első a cég történetével foglalkozik, a második a különböző gyártmányok műszaki-formai fejlődésével. Személygépkocsik, autóbuszok, teherjárművek.

Fekete István - Tűnődések
A ​harmincas évek közepétől Kittenberger Kálmán és barátai elismeréssel fogadták Fekete István írásait, és ez megerősítette önbizalmát. Ennek félreérthetetlen jele, hogy nemcsak elbeszéléseket kezdett publikálni a vadászújságban, hanem arról is egyre-másra kifejtette véleményét, ami a vadászat kapcsán valamennyiüket - így a Nimród olvasóit is - érdekelte. Élete utolsó évtizedében aztán megint kedvet érzett ahhoz, hogy erről az őt minden bizonnyal leginkább foglalkoztató témáról nyilvánosan is megszólaljon. Az íróként pályakezdő Fekete István egy jelentős ajkai uradalom vezető gazdatisztje volt. Kenyérkereső tevékenységének nehézségei és eredményei szintén arra késztették, hogy a munkakörének időszerű kérdéseiről is rendszeresen értekezzen a foglalkozásának szakfolyóirataiban. S ugyancsak ezt tette, amikor az ötvenes években átmenetileg halászmesterséget oktatott Kunszentmártonban. Vadászattal kapcsolatos fejtegetéseinek egy része és csaknem valamennyi gazdatiszti írása kifejezetten ingerült vagy türelmetlen. A harmincas évek második felében nyilvánvalóan hatalmas indulatok fortyogtak benne, és a vállaltan személyes érintettségű megszólalásaival a tehetetlenségén próbált enyhíteni. A negyvenes évek elejétől már Budapesten élt, és bár minisztériumi tisztviselő volt, íróként vált közismertté. Ettől kezdve időről időre felkérték, hogy egy-egy frissen megjelent könyvről, illetve neves szerzőkről nyilatkozzon. Fekete István igyekezett megfelelni a szerkesztők elvárásainak, miközben természetesen nem akart sem kritikusnak, sem irodalomtörténésznek látszani. Hozzászólásainak, tanulmányainak és bírálatainak ciklusokba rendezett gyűjteménye Fekete István érdeklődésének, gondolkodásmódjának és műveltségének egyaránt fontos dokumentuma. Jelentős hányaduk most kerül először kötetbe, köztük számos olyan szöveg, amelynek eddig csupán a kézirata volt ismert. Ezek a tűnődések nemcsak érdekes olvasmányok, de tanulságos kiegészítői-magyarázói is a huszadik századi magyar irodalom egyik sajátos életművének.

Lengyel Imre - Rechnitzer János - Regionális ​gazdaságtan
A ​gazdasági változások közül az egyik legfontosabb a régiók, térségek gazdasági szerepének felerősödése. A mai gazdasági folyamatok jelentős része a mezoökonómia, azaz a regionális gazdaságtan fogalmaival és modelljeivel írható le. Jelen könyvünkben a regionális gazdaságtan eredményeit foglaljuk össze. Az első részben az alapfogalmakat, a vizsgálati területeket, a másodikban a regionális mikroökonómia keretében a telephelyválasztást, a piacok térbeliségét, az agglomerációs gazdaságokat, regionális klasztereket elemezzük. A harmadik részben a regionális makroökonómia főbb kérdéseit, a mobilitást, a regionális fejlődés alapvető modelljeit és elemzési eszközeit, a negyedikben a regionális gazdaságtan néhány eredményét, a föld- és városi területhasználatot ismertetjük. Könyvünket ajánljuk az egyetemi és doktori képzések tananyagának, de a terület-, település- és vidékfejlesztéssel foglalkozók is nagy haszonnal forgathatják.

Bálint Sándor - A ​szegedi paprika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) - Tiszta ​szex
Soma ​Mamagésa legújabb kötetével példátlan bátorságú és őszinteségű könyvet vehet kezébe az olvasó! A Tiszta Szex című könyvében a szerző megdöbbentő merészséggel ír a szexualitásról saját tapasztalatai, saját szexuális története tükrében. A könyv azonban nem a meghökkentés, hanem a segítés szándékával íródott! A szerző végtelen őszinteséggel ábrázolt szexuális élete ugyanakkor csupán illusztrációként szolgál mondanivalójának megértéséhez. Az őszinteség azonban nem csak az intim részletekre értendő, hanem az egész könyvet áthatja. A szerző úgy mer beszélni erről a kényes témáról, hogy közben lelkét hihetetlen mélységekig lemezteleníti, zsigeri szinten mutatja meg a maga teljes belső valóságát. Ezek a legféltettebb titkok most minden nő - és persze férfi - számára hozzáférhetővé válnak. Hálásak lehetünk az olvasásakor, mert az őszinteség segítségével közelebb kerülünk nem csak saját szexualitásunk, de végső soron egész lényünk megértéséhez. Felszabadító és gyógyító ez a könyv, gyógyítóbb, mint bármely szexualitásról szóló ismeretterjesztő könyv, és a tanítás mellett felhőtlen szórakozást is ígér! „Az a célom ezzel a szexről szóló, rengeteg tapasztalatra épülő könyvvel, hogy adhassak valamit ahhoz, hogy szabadabbak, boldogabbak, teljesebbek legyünk. És hogy - ha csak egy icike-picikét is - felgyorsuljon az a folyamat, amelynek jelen individualizálódó korunkban részesei vagyunk. Azaz hogy a végletekből minél hamarabb visszakerüljön a szexualitás az őt megillető, méltó helyére, ahonnan eredendően indult.”

Bancsi Péter - Bíró Imre - Simon István - Nagy ​Volkswagen könyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kunné Juhász Zsuzsanna - Magyar-olasz ​közgazdasági szótár
Közgazdasági ​szótársorozatunk minden tagja ugyanarra a magyar nyelvű korpuszra épít: mintegy 14 000 közgazdasági szakkifejezést tartalmaz a közgazdaság-tudományok 21 ágazatából, többek között a makro- és mikroökonómia, a bank- és tõzsdegyakorlat, a külkereskedelem, a marketing, a környezetvédelem, az üzemgazdaságtan stb. témaköreibõl. A magyarországi szótárirodalomban hiánypótló a sorozat, hiszen az utóbbi évtizedekben nem jelent meg közgazdasági jellegű szakszótár. Egyetemi hallgatók, elméleti közgazdászok, üzletemberek, külkereskedelmi levelezők, szakfordítók egyaránt haszonnal forgathatják a sorozat köteteit.

Szentesi Zöldi László - Nagy ​magyar betyárkönyv
Közönséges ​bűnözők vagy a szegény nép jótevői? Hosszú-hosszú idő óta ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a betyárvilág iránt érdeklődőket. Alighanem túlzás volna afféle magyar Robin Hoodokat látni e marcona legényekben, de a legnevezetesebb betyárokat mégsem nevezhetjük közönséges bűnözőnek. A betyár, pontosabban a szimpatikus bűnöző alakja az európai folklórban mindenütt előfordul. Az olasz Rinaldo Rinaldiniről, a szlovák Juraj Jánošíkról és a többiekről a helyi néphagyomány éppen úgy vélekedik, mint ahogyan mi is magyarországi társaikról: a gazdagoktól elvettek, a szegényeknek adtak. A történeti tények azonban mást mutatnak. A betyárok többsége dologtalan, munkakerülő, részeges bűnöző volt, nem fűtötte a hazaszeretet, osztályalapon sem fosztogatott, egyszóval nem az időközben kialakult romantikus képnek megfelelően tevékenykedett. Ettől függetlenül a betyártársadalom igen kiterjedt és széles merítésű volt: a közönséges csirkefogók éppen úgy megfértek benne, mint a politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező, nagy formátumú figurák. A Nagy magyar betyárkönyv nem az egyébként tanulságos és beszédes élőszavas hagyományt, még csak nem is a népköltészetet tárja az olvasó elé, hanem a hiteles életrajzokat. A magyar néprajztudomány klasszikusaitól a legkisebb helytörténeti dolgozatig minden érdekesebbnek tűnő életrajzi adalék alakította egy kicsit a mostani nagyszabású vállalkozást.

Szakály Sándor - A ​magyar katonai felső vezetés
Szakály ​Sándor hiánypótló lexikona és adattára, amely két esztendővel az első megjelenése után, immár második, bővített, kiegészített kiadásban lát napvilágot, az 1938 és 1945 közötti magyar király honvédség felső vezetésének társadalmi bázisáról, életútjáról, katonai végzettségéről, anyagi helyzetéről és családi viszonyairól ad képet. A lexikon-részt kiegészítő Adattár jól áttekinthető rendszere újabb keresési lehetőséget kínál, mely által könnyen eligazodhatunk a különféle rendű-rangú katonai vezetők beosztását, rangját, előléptetését illetően. Kötetünket egyaránt használhatják kézikönyvként a kutatók, diákok, illetve minden érdeklődő, hiszen a második világháborúról magyar vonatkozásban ilyen jellegű lexikon még nem született. SZAKÁLY SÁNDOR 1955-ben született Törökkoppányban. A gimnáziumot Kaposvárott végezte, majd az ELTE nappali tagozatán, történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát. 1980-tól 2000-ig a Hadtörténelmi (jelenleg: Hadtörténeti) Intézet és Múzeum munkatársa – 1992-1997 között az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezetőhelyettese, 1999-2000 között munkahelye főigazgatója – volt. 2001-től a Duna Televízió műsorokért felelős alelnöke. 1982-től „summa cum laude” minősítéssel bölcsészdoktor, 1990-től a történelem tudomány kandidátusa. 1997-től tagja az MTI Történettudományi Bizottságának, egy cikluson át egyik alelnöke volt. 1993-ban a Bezerédj Alapítvány első díjazottja, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat kapott.

Bancsi Péter - Bíró Imre - Nagy ​Audi Könyv
Képes ​Autótörténelem sorozatunk új kötetében is előző munkáink alapelvét követjük: olyan cégekről, személyekről írunk, amelyekről és akikről a szocialista berendezkedésű Magyarországon évtizedekig csak fenntartásokkal, elítélően beszélhettünk - vagy sokszor jobban tettük, ha egyáltalán nem emlegettük őket. Ezzel a könyvvel az elmaradt információkat kívánjuk pótolni, bemutatni azt a színes világot, ami egy számunkra sokáig korlátok között megismerhető társadalomban épült fel. Ha ma elhangzik az Audi név, sokak azonnal az A4-es, A6-os, A8-as és az egyéb, jelenleg futó személygépkocsi-típusokra asszociálnak. A cég története azonban korántsem csupán erről a márkákról szól. A 19.század végén, a 20.század elején alakult négy társaság, a Horch, az Audi, a DKW és a Wanderer sokáig külön utakon jártak - az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági válság következtében egyesültek 1932-ben, Auto Union AG néven. A második világháború kettétörte a fejlődést, ám a ma Ingolstadtban székelő cég négy gyűrűből álló emblémája továbbra is hirdeti a klasszikus autómárkák egykoron kötött szövetségét, melyhez később az NSU gyár is csatlakozott. Kicsoda August Horch, kinek az ötlete volt az Audi név, mit jelent a DKW és az NSU, hogyan hozható kapcsolatba eme történettel a magyar származású Járay Pál (Paul Jaray)? Miért érdekesek a téma szempontjából a Trabant és a Barkas modellek? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is választ kap a olvasó könyvünkből, amelyben számos esemény, életrajz, autótípus, áttekintő táblázat és műszaki értelmező található. Üdvözöljük az Audi világában!

Bancsi Gábor - Bancsi Péter - Bíró Imre - Nagy ​BMW könyv
A ​könyv a BMW márka történetével foglalkozik. Akik megvásárolták előző kiadványunkat, azok már sejthetik, hogy a most kezükben tartott könyv is két fő részre osztható. Az első felében általános cégtörténet, a második felében a gyártmányok ismertetése található. A cég a személyautókon kívül a repülőgépek, a hajómotorok és a motorkerékpárok gyártásában is aktív szereplő volt, így a termékismertetőben nem csak autókkal találkozhatnak olvasóink. Ezzel a kötettel is hiány kívánunk pótolni a hazai könyvkiadásban. Reméljük, hogy a rajongók és kívülállók is élvezetesnek, hasznosnak találják munkánkat.

Bart István - A ​könyvkiadás mestersége
Mi ​a könyvkiadói siker titka? Tehetség és szimat, valamint a szövetséges véletlen? Avagy az üzemszerű szervezettség, szorgalom és rendszer? Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó-e, amely 1911-ben nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy azután egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzői jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmező világsiker lett a műből? Bart István, a könyvkiadás elismert tagja, a szakma talán legtapasztaltabb képviselője ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. Régen várt könyvének középpontjában a könyvkiadás eddig titkolt területei állnak: a könyvkiadás mint üzlet és mint befektetés, a könyvkiadás szervezeti kérdései, de mindenekelőtt a könyv és a pénz viszonya.

Móricz Zsigmond - Naplójegyzetek, ​1919
Az ​itt közreadott 1919-es Naplójegyzetek teljes terjedelmükben tartalmazzák az eddig nyilvánosságra soha nem került Kommunizmus után. Egy magyar író naplója című művet is. Ez a sértetlenül fennmaradt, feltehetően még 1919-ben kiadásra szánt Móricz-kézirat döbbenetes és megrázó olvasmány, olyan dokumentum, amely Móricz Zsigmondról alkotott képünket tovább árnyalja.

Schobert Norbert - A ​karcsúság receptjei
A ​fitnessguru, Schobert Norbi receptkönyve megfelelő kiegészítője korábban megjelent köteteinek. Ebben a könyvben 100 darab Update 1-es kódú recept áll található. Az ezek alapján elkészíthető ételekkel tökéletesen táplálható a test, állandóan biztosítva az energiát a testnek. Az olvasó bárhol felütheti a színes illusztrációkkal teli könyvet: csak egészséget és karcsúságot támogató, akár éjszaka is - normál mértékben - ehető ételek leírását találja. Íme, ízelítő a tartalomból: málnás joghurtdesszert, palacsintavariációk, ribizlihab, brokkolis-sajtos hús, fóliás káposztás hús, sült tengeri hal hagymaágyon, sajtos csirkemell, gombás túrókrémmel töltött paradicsom, vega vitamámor, sajtos sonkás gombaleves, szilvaleves.

Bakos József - Biri Sándor - Fúziós ​plazmafizika / Gyorsítóberendezések nehézionforrásai
Bakos ​József Fúziós plazmafizika Az emberiség jövőbeni energiaigényét, mai tudásunk szerint, legjobban az atommagfúziós energiatermelés elégítheti ki. Ennek plazmafizikai alapjaira, az e téren folyó kutatások eredményeire és nehézségeire világít rá e tanulmány. Ismerteti azokat a kísérleteket, amelyeket a szerző vezetésével a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetében végeztek el, és amelyekben tokamakplazmákat, valamint többek között lézeres lefújással létrehozott plazmákat vizsgáltak. A kísérletekben használt szondákra lerakódott anyag analízisére olyan új módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel felületfizikai és analitikai kémiai méréseket lehet igen nagy érzékenységgel elvégezni, Biri Sándor Gyorsítóberendezések nehézionforrásai E tanulmány áttekintést ad a részecskegyorsítók fontos részegységéről, az ionforrásokról. Az ionforrásokból kivont, s a gyorsítóba belépő ionnyaláb paraméterei alapvetően meghatározzák a felgyorsítás után a céltárgyra eső nyaláb jellemzőit, így az egész berendezés paramétereit is. A szerző ismerteti az ionforrások működéséhez nélkülözhetetlen plazmafizikai alapjelenségeket, az ionforrások osztályozását és a leginkább elterjedt ionforrástípusokat. áttekinti a legnagyobb magyar részecskegyorsító, a debreceni ciklotron jelenlegi és tervezett ionforrásával kapcsolatos információkat is.

Blazovich László - Buda ​város jogkönyve I.-II.
A ​budai jogkönyv a magyarországi régiség páratlan hagyatéka, jogi, nyelvészeti és művelődéstörténeti emléke a kornak, amelyben keletkezett. A korabeli élet tükre, artikulusai keletkezési idejükhöz képest tartalmazzák a múltat, szabályozzák a jelent és utalnak a jövőre.

Gerics József - A ​korai rendiség Európában és Magyarországon
A ​rendi gyűlés fogalmilag nincs rendek meghatározott számához, sem valamely meghatározott rend jelenlétéhez kötve: rendi gyűlésről ott beszélhetünk, ahol a megjelentek testületként, az ország egészének nevében járnak el, és érdemi részük van a döntés meghozatalában; a rendiségnek ezt a nemzetközi szakirodalomban századunk derekán meghonosodott új szemléletét a hazai kutatásban e mű alkalmazza elsőként. A szerző tárgyalja a korai európai rendiség egészének intézményrendszerét, ideológiai-elméleti alapvetését és államszerkezetét, s ebben az összképben keresi III. András rendi-képviseleti államának helyét. Megállapítja a III. András-kori rendiség létét, foglalkozik annak alig egy évtizedes működésével és egyedülálló szerepével mind a korabeli Európában, mind pedig a hazai rendi gyűlések történetében. Vizsgálja a korai rendiség ideológiai alapjait és előzményeit: a korona és regnum fogalom, a regnum Marianum alakulását, Hartvik püspök műhelyét, a pápai koronaküldés hagyományának keletkezését, a keresztény magyar néptudat eredetét, átalakulását a laicizálódását, az újjászülető római jog hatását a 13. századi magyar szellemi és jogéletre s a rendi universitas elméletében való betetőzését.

David René - A ​jelenkor nagy jogrendszerei
René ​Davidnak, az ismert nevű és nemzetközileg megbecsült jogásznak "A jelenkor nagy jogrendszerei"-ről írt könyve szédítő pályát futott be; úgyszólván a világ minden nyelvére lefordították, s magában Franciaországban eddig hat kiadást ért el. Talán azt is lehetne mondani, hogy David professzor iskolát csinált, amennyiben az összehasonlító jognak egyfajta koncepcióját szinte prófétaszerűen hirdette: ez a koncepció a jogoknak, tudniillik a nemzeti jogoknak nagyobb egységekben, jogcsaládokban való tekintése és tárgyalása. Az összehasonlító jog irodalmában ezt a megközelítést ma már helyenkint vitatják nyugati oldalról is; felvetik, hogy a jogintézmények összehasonlítása, amelyet elsősorban az ágazati jogtudományok végeznek, hiányzik a műből; a jogtételnek összehasonlító elemzése is elmarad. De mindennek ellenére René David könyve az összehasonlító jog egyik alapkönyve, amelyre minduntalan és még mindig hivatkoznak.

Ismeretlen szerző - Élesztő- ​és szeszipari kézikönyv
Az ​erjedésipari szakmák tudományának és technikájának művelésében nagy nevű elődök kiváló munkáira visszatekintve úgy véljük, helyes, ha röviden áttekintjük a kezdetet. Anélkül, hogy a több ezer éves történet egyes állomásainál hosszabban időznénk, főként a fejlődés vonalát kívánjuk követni. Az emberiség nagyon régóta ismer alkoholtartalmú folyadékokat. Az összegyűjtött gyümölcs a primitív kővályúban, az első "edény"-ben a nyári melegben hamar poshadni kezdett, levet eresztett, erjedésnek indult. Ugyanez történhetett a szárazföldek emberlakta vidékein egymástól távol eső helyeken azzal a vízzel is, amelyet a vadméhek mézével ízesítettek. Bizonyára évezredek teltek el addig, amíg a tej megaltatásának mesterségét is megtanulták. A tejben is keletkezett alkoholos erjedés földrészenként különböző mikroorganizmusok hatására. Még később kerülhetett sor, már a tudatos földművelés korában arra, hogy hagyták kierjedni a mustot, mígnem a borkészítés lett a célja a szőlőművelésnek...