Örvénylés ​- A globalizmus viharzónájában az emberiség

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Csath Magdolna - Lenni ​vagy nem lenni
A ​kedves olvasó cikkgyűjteményt tart a kezében. Olyan cikkgyűjteményt, amely a rendszerváltás óta eltelt idő kritikus problémáival, sorsalakító eseményeivel foglalkozik, és amelyben a közös vonulat a nemzet felemelkedési lehetőségeinek keresése. További közös vonás, hogy mondanivalójuk a mai napig aktuális. Ennek ellenére érdemi vita sohasem folyhatott a felvetett problémákról, az érvek és ellenérvek nem hangozhattak el. Ennek fő oka, hogy a nemzet, a nemzeti értékek és érdekek fontosságának bemutatása ellenkezik a magyarországi média globális urainak érdekeivel.

Bogár László - Magyarország ​és a globalizáció
A ​könyv a magyar rendszerváltást és az európai integrációs folyamatot a megszokottnál kicsit szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazottan vizsgálja. Kiinduló feltételezése, hogy a western modernizáció planetárissá tágult hatalomszerkezete, amit általában globalizációként szokás említeni, univerzális civilizáció megkonstruálására készül. Tekintettel arra, hogy a "mainstream" narratíva e problémakör számos kritikus mozzanatát elfedi, a Nyugat e fenti stratégiája súlyos ontoszociális kihívásokkal terhes. A könyv hét fejezetben igyekszik kifejteni ezt a gondolati ívet.

Bogár László - Idegrendszerváltás
A ​magyar társadalom súlyos és egyre mélyülő válsága lassan bár, de mozgásba hozza azokat az energiákat, amelyek talán még visszahozhatják hazánkat történelmének egyik legfenyegetőbb lepusztulási lejtőjéről. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, olyan átfogó nemzetstratégián alapuló együttes cselekvésre van szükség, amely két előzetes feltételre épül. Az egyik az "elbeszélhetőség", a másik a "megbeszélhetőség". Kíméletlen nyíltsággal kell tehát elbeszélnünk azt, ami van, és megbeszélnünk azt, ami lesz. Ha ugyanis egy emberi közösség anélkül kezd el cselekedni, hogy elbeszélte és megbeszélte volna helyzetét és teendőit, akkor csak újabb, esetleg végzetes kudarcoknak teszi ki magát. Ebben az újabb kötetemben megpróbálom segíteni önmagunkat abban, hogy kicsit közelebb jussunk a múlt, a jelen és a jövő megértéséhez.

Szabó Máté - Globalizáció, ​regionalizmus, civil társadalom
A ​XXI. század elején az európai civil társadalom fejlődése több folyamat metszéspontjában új szakaszához érkezett. A globalizációs folyamatok egyszerre érik a kontinens minden országát, miközben az EU keleti bővítése a korábban relatíve elkülönülten fejlődő európai régiókat az unió regionális fejlődésének dinamikájába integrálta. A korábbi mozgalomfejlődés Nyugat-Európában a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív mozgalmi hullámának dinamikáját, az ezredforduló az ezek örököseként és kihívójaként jelentkező globális mozgalmakat állította előtérbe. Magyarországon a civil társadalom fejlődését a kommunista múlt, illetve – a rendszerváltástól óta – a pártpolitika dominanciája határozta meg. A nagy mobilizációs hullámok nem a nyugat-európai mozgalmi hullámok dinamikáját követték, sokkal inkább a politikai rendszer konfliktusaihoz és problémáihoz kötődtek. Míg Nyugaton a XXI. század elején a globalizációkritikus mozgalmak hódítottak teret, addig Magyarországon inkább a polgári körök fejlődése az új tendencia. E folyamatok elemzéséhez kíván hozzájárulni Szabó Máté tanulmánykötete az európai civil társadalom és a globalizmus, regionalizmus, ökologizmus viszonyrendszerének felvázolásával, illetve karakterisztikusan jelentkező magyarországi mobilizációs hullám, a polgári körök mozgalma megindulásának elemzésével.

Ludvig Zsuzsa - Oroszország ​és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai
A ​könyv fókuszában az Oroszország és az Európai Unió között formálódó kapcsolatrendszer gazdasági megközelítésű elemzése áll attól kezdve, hogy Oroszország lépett a megszűnő Szovjetunió helyébe egészen napjainkig. Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok új szakaszukba érkeztek. Brüsszel és Moszkva közeledése megtelt gyakorlati tartalommal, amelyen belül a gazdasági együttműködés távlatai is egyre ígéretesebbé váltak. A nagyszabású közös tervekről azonban rövidesen kiderült, hogy nem igazán megalapozottak. A könyv sorra veszi azokat az okokat, amelyek a célok és megvalósulásuk közötti ellentmondásokhoz vezettek, valamint felmutatja azokat az alternatívákat, amelyek mentén az orosz-EU kapcsolatok rövid, közép- és hosszú távon várhatóan elmozdulnak.

Ismeretlen szerző - Oroszország ​két világ között
A ​kötetben közölt tanulmányok bemutatják a Szovjetunió szétesése nyomán létrejött új orosz állam első húsz évének sikereit és kudarcait, demográfiai viszonyait, iparának, mezőgazdaságának és tudományos fejlődésének fontosabb tényezőit. Hangsúlyosan foglalkoznak a változások társadalmi, politikai és gazdasági hátterével, kedvező és kedvezőtlen következményeivel, Oroszország világgazdasági és világpiaci reintegrálódásával, formálódó globális szerepével a multipolárissá váló hatalmi rendszerben. Az Orosz Föderáció és a jelentősebb partnerek érdekviszonyai alapján is elemzik a kapcsolatok alakulását a világ főbb államaival, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Kínával és más ázsiai országokkal. Részletesen vizsgálják a nemzetközi társaságok befektetéseinek alakulását Oroszországban és az orosz vállalatok külföldi expanzióját. Kiemelt hangsúlyt kap a kötetben két további téma: Oroszország szerepe a globális energiagazdaságban, valamint az Orosz Föderáció és Magyarország nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatait formáló tényezők áttekintése a kezdetektől napjainkig.

Ismeretlen szerző - Az ​Európai Unió közös politikái
A ​kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai vagy tudományos intézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv.

Hardi Tamás - Duna-stratégia ​és területi fejlődés
Nem ​sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra. Berczik Árpád az MTA rendes tagja MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben. Rechnitzer János a Széchenyi István Egyetem professzora a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Csath Magdolna - Kiút ​a globalizációs zsákutcából
Csath ​Magdolna munkájának - a kötethez írt, szerzői előszó tanúsága szerint - kettős célja van: egyrészt minél szélesebb körben bemutatni a globalizáció lényegét, veszélyeit, másrészt tudatos cselekvésre szeretné szólítani mindazokat, akik a nemzet sorsáért felelősséget éreznek. Ennek a célnak alárendelve a szerző bemutatja a globalizáció intézményrendszerét, és leírja "ikertestvérének", a neoliberális gazdaságfilozófiának a lényegét. Foglalkozik a globális cégek jellemzőivel és stratégiájával, az Európai Unióval, mint "globalizációs termékkel", valamint a különféle szerződésekkel, amelyekkel a globalizáció haszonélvezői hosszú távon próbálják meg biztosítani az előnyeiket. A globalizációról szóló definíciók és vélemények ütköztetésével azt mutatja ki, hogy nem egyszerűen gazdasági kérdésről van szó, a folyamat ugyanis a globális cégek hatalomnövekedését is eredményezi. A szerző nem áll meg a problémák számbavételénél, hanem kiutat is mutat a globalizációs útvesztőjéből. Szerinte uniós csatlakozásunk nem lehet cél, csak eszköz, és ezt meg kell előznie az alapos önépítésnek, amely elegendő szellemi muníciót kínál a nemzeti önállóság megőrzéséhez. A kitűnő munkát gazdag jegyzetanyag, táblázatok és magyarázatok egészítik ki, vállalati szakembereknek, egyetemistáknak és a globalizáció kérdésköre iránt érdeklődőknek megkerülhetetlen munka.

Serge Latouche - A ​nemnövekedés diszkrét bája
Latouche ​professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...

Szentes Tamás - World ​Economics 1.
Professor ​Tamás Szentes, member of the Hungarian Academy of Sciences was the author of The Political Economy of Underdevelopment (published first in 1971 by Akadémiai Kiadó, translated also in 11 other languages and republished in 12 countries, altogether in 16 editions until 1988, for a long time widely used in great many universities all over the world) and of the Theories of World Capitalist Economy: A Critical Survey of Conventional, Reformist and Radical Views (published in 1985 by Akadémiai Kiadó, also appearing in other languages) and among others of the Transformation of the World Economy. New Directions and New Interests (UNU-ZED, London 1988). In view of the great many recent changes in the world economy (such as the acceleration of globalization, transnational networking, rise of regional blocs, system transformations, "revolution" of information and communication technologies, a wave of liberalization, etc., along with the aggravating problems of international development gap, deepening disequilibria and inequalities, returning financial crises or disturbances, etc., which all shed new light on the various theoretical conceptions and call for new paradigms in international and development economics, Professor Szentes has written two new (separate but nevertheless interlinked) books, namely: World Economics: Comparative Theories and Methods of International and Development Economics and another one, following it, World Economics: The Political Economy of Underdevelopment, Globalization, International Economic Order and System Transformation.

Mérő László - Mit ​gondol a golyó?
"Most, ​hogy ismét összegyűlt egy könyvnyi írásom, meg kellett nézni, mit vállalok ma is és mit nem. A nem politikai témájú írások kevésbé romlandóak, azokat nyugodtan vállalom most is, legfeljebb kisebb korrekciókkal. Politikai nézeteim azonban akarvaakaratlanul is változtak, így ezek az írások alapvető újragondolást igényeltek. Bármennyire érdekesnek is találom mostanában a politikát, valójában azt szeretném, ha a közbeszédnek ugyanúgy legfeljebb a negyedét tenné ki ez a téma, mint ennek a könyvnek. Annyi minden van, ami ennél sokkal érdekesebb. A másik háromnegyed akármi lehet, kit mi érdekel – engem például mostanában elsősorban az élet egyszerű dolgai, emellett a gazdaság és persze továbbra is a pszichológia. Így alakultak ki e könyv többi részei." A szerző az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, jelenleg fő kutatási területe a gazdaság-pszi­cho­lógia.

Enyedi György - Városi ​világ
„Amit ​Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA volt elnöke Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Ismeretlen szerző - Fejezetek ​a gazdaságpolitikából
Napjainkban ​ismét felerősödtek a viták a különböző gazdaságpolitikai elméletek alkalmazhatóságát illetően. A világgazdaság trendjeiről komoly tudományos arzenál birtokában is egyre nehezebb időtálló, predikciós erővel bíró elemzést adni, ráadásul a különböző civilizációk, illetve kultúrák viszonya egyre szövevényesebbé, sőt nemritkán ellenségesebbé vált. A szerzők, akik maguk is különböző generációkat, eltérő érték-portfóliókat és nem utolsósorban - az angolszász szokásokhoz hasonlóan - több felsőoktatási intézményt képviselnek, arra törekedtek, hogy minél objektívebb képet fessenek a modern gazdaságpolitika különböző irányairól. A kötet a számos kiadást és utánnyomást megélt, szintén Veress József által szerkesztett „Bevezetés a gazdaságpolitikába", illetve „Gazdaságpolitika" című könyvek folytatásának tekinthető.

Drábik János - A ​magyarok harmadik útja
1956 ​magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmono­polista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út. Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeső részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia. Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem.

Benczes István - Kengyel Ákos - Kutasi Gábor - Nagy Sándor Gyula - Palánkai Tibor - A ​globális és regionális integráció gazdaságtana
A ​könyv a globális és a regionális integrációt komplex módon tárgyalja. Az utóbbi időszakban az integrációkutatás új irányaként jelentek meg az "összehasonlító regionális integrációs tanulmányok", tankönyvünk célja a témakör magyarországi bevezetése. Az integráció gazdaságtanának egyik alapkérdése az integráció előnyeinek és hátrányainak (cost-benefit) azonosítása és mérése, de ezen túlmenően kísérletet teszünk az integráció folyamatának, az integráltságnak, az integrációs politikák hatékonyságának, valamint az integrációérettségnek az elemzésére és mérésére is. A tankönyvet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok mesterszakos, valamint doktori hallgatóinak ajánljuk valamennyi magyar egyetemen. Nemcsak közgazdasági, hanem más karokon is használható, s remélhetően szélesebb szakmai és olvasói érdeklődést is.

John Perkins - Egy ​gazdasági bérgyilkos vallomásai
“Ugyan, ​ez csak egyszerű összeesküvés-elmélet” - intik le gyakorta fölényesen és megbélyegező hangsúllyal mindazokat, akik nem zengik szüntelenül a globalizáció dicséretét, esetleg fenntartással vannak iránta, sőt akár még óvatos kritikával is próbálkoznak. A könyv, amelyet most kezében tart a nyájas olvasó, feltételezhetően kissé módosíthatja majd az önmagát apologetikus önbemutatása során, félrevezető módon “globalizációnak” nevező jelenséghalmazról szóló, eltorzított diskurzust. John Perkins ugyanis nem egyszerűen hipotéziseket fogalmaz meg, amelyek akár összeesküvés-elméletként is értelmezhetőek lennének, hanem az derül ki a műfaját tekintve nehezen besorolható, megrendítő és izgalmas művéből, hogy a „globalizáció” lényege az összeesküvés. Ráadásul olyan gátlástalan, cinikus és pusztító erők összeesküvése, amelyek most már közvetlenül fenyegetik létében az egész emberiséget. A szemünk láttára bontakozik ki a sötéten kavargó, örvénylő mélység, amelyből a szerző csodával határos módon nemcsak hogy élve került ki, de sodró lendületű „krimijében” képes volt drámai tapasztalatait is megosztani az olvasókkal. Így aztán a globalizáció urainak liberalizációra, deregulációra és privatizációra ösztönző parancsa „belülről” lepleződik le, feltárva előttünk a rendszer működésének hátborzongató titkait. Jó szívvel ajánlom e könyvet mindenkinek, akiben még van felelősségérzet az egyre fenyegetőbb közös jövőnk iránt, vagyis minden normális embernek." Bogár László közgazdász

Al Gore - A ​jövő
Korunk ​olyan forradalmi változást tartogat, amely példa nélküli a történelemben. Ha újra kezünkbe akarjuk venni sorsunk irányítását, és magunk kívánjuk alakítani jövőnket, szembe kell néznünk a globális változásokat mozgató erőkkel. Föld Rt. Globális elme Hatalmi átrendeződés Túlnövekedés Újraértelmezett élet és halál Kiéleződött helyzet Föld Rt. A fokozódó globalizáció olyan új, átfogó, integrált gazdasági egységet hoz létre, amely az eddigiekhez képest egészen más módon viszonyul a tőkéhez, a munkához, a fogyasztói piacokhoz és a nemzeti kormányokhoz. Globális elme. A digitális kommunikáció, a világháló és a számítógépes forradalom által olyan agyközpont jön létre, amely emberek millióinak érzéseit és gondolatait köti össze intelligens gépekkel, robotokkal, mindenhol jelen lévő érzékelőkkel és adatbázisokkal. Hatalmi átrendeződés. Az elmúlt ötszáz évben soha nem tapasztalt módon alakul át a globális politikai, gazdasági és katonai erőegyensúly: az amerikai hegemónia egy többpólusú hatalmi középpont, a nemzetállamok a magánszféra, a politikai rendszerek a piac felé tolódnak el. Túlnövekedés. A gazdaság elromlott iránytűje vészesen rossz irányba, a fogyasztás, a környezetszennyezés fenntarthatatlan növekedéséhez, valamint a termőtalaj, a vízkészletek és az élővilág kimerítéséhez vezet. Újraértelmezett élet és halál. A genomikai, biotechnológiai, az ideg-, valamint az élettudományi forradalmak drasztikus hatást gyakorolnak az orvostudományra, a mezőgazdaságra és a molekuláris tudományokra, még az evolúció is emberi irányítás alá kerül. Kiéleződött helyzet. Az energiarendszerek, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar forradalmi átalakulásával együtt az emberi civilizáció és a Föld ökoszisztémái közötti kapcsolat radikálisan megbomlik.

Jonah Goldberg - Liberálfasizmus
A ​"fasiszta" szót ma rendszerint sértésként használják a jobboldallal szemben - a neokonoktól a nagyvállalkozókig tartó kört illetve ezzel. De mit is jelent valójában? Nem lehet, hogy a fasizmus igazi örökösei valójában azok, akik roppant kedvesnek és progresszívnak gondolják magukat: a liberálisok? Jonah Goldberg érdes, figyelemfelkeltő amerikai bestsellere régi mítoszokat lerombolva fedi fel, hogy miért a baloldalról erednek az életünk feletti ellenőrzést célzó legalattomosabb próbálkozások, a dohányzás betiltásától a biztonsági kamerákig. A történelmen a kultúrán végigtekintve meglepő példákon - Woodrow Wilson rendőrállamától Clintonék személyi kultuszáig, a hatvanas évek radikális diákjainak militarista divatjától Hollywood totalitárius esztétikájáig - mutatja be, hogy éppenséggel a progresszivitás és nem a konzervativizmus szellemi gyökerei azonosak a fasizmuséival. Ez a dühös, szokatlan és perlekedő mű a jó szándékú liberális barátságos ábrázata mögé tekint, és közben prekoncepcióinkat is leleplezi.