Kapcsolódó könyvek
Szabó T. Attila - Nyelv és múlt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bódi Zoltán - Veszelszki Ágnes - Emotikonok
A szerzők az első magyar nyelvű, emotikonokat bemutató kötetet alkották meg, amely a maga nemében nem csak a magyar nyelvterületen egyedülálló. A kötethez tartozó CD-mellékleten gazdag emotikongyűjtemény található.
Szilágyi Ferenc - A magyar szó regénye
Sokat írtak már a magyar nyelvről, a magyar szavakról. Sőt, ezelőtt jó pár évvel ugyanezzel a címmel jelent meg egy érdekes kis könyve Gombos Lászlónak. A különbség az, hogy könyvünk elsősorban a magyar szavak életével, szókincsünk kialakulásával foglalkozik: amint a cím is jelzi, könnyed, olvasható, érdekes, "regényes" formában.
"Olyasféle csoda a nyelv, mint a televízió: a világnak a szavakká bontott képe pillanatok alatt áll össze agyunkban általa: élethűen, színesen. Aki több nyelvet tud: több csatornás készüléken fogadhatja magába a világot. Legtisztább és legélesebb mégis akkor a kép, ha anyanyelvünk hullámhosszán vesszük az adást" - írja a szerző az előszavában.
A nyelv képbontó és összerakó rendszerének elemei a szavak. A szavak szinte egyidősek az emberrel, egyidősek a nemzetekkel. Szókincsünk, nyelvünk eredetéről romantikus, regényes elképzelések éltek századokon át. Régebben magánosnak, testvértelennek vélték anyanyelvünket, majd a Biblia nyelvével, a zsidóval rokonították. Később más nagy múltú ázsiai nyelvekkel. Pedig nincs szükség regényes elképzelésekre: szókincsünk több évezredes története a tudomány világánál önmagában is kész regény. Hol izgalmas, hol lelkesítő, helyenként mulatságos, s mindenképpen tanulságos, érdekfeszítő regény. Általa önmagunkat: nyelvünk, nemzetünk múltját, művelődésünk történetét ismerhetjük meg, szinte játékosan, szórakozva.
Lohr Ferenc - A filmszalag útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mészáros Edit - Raisza Sirmankina - Erza-mordvin - magyar szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Benkő Loránd - Magyar nyelvtudósok a XX. században
A szerzőnek két huzamos időn át viselt tisztsége nyomán, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökeként, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának elnökeként szívesen vállalt kötelessége volt tudós életük nevezetes szakaszaihoz érkezett kollégáinak eredményeit méltatni, illetve életpályájuk végén tőlük búcsút venni. E kötetbe foglalva együtt állnak Benkő Loránd elődeinek, tanárainak, kollégáinak, munkatársainak ily módon született méltatásai, illetve búcsúztatói. Az emlékezésekben tizenöt nyelvész életpálya tárul fel, egymás mellé helyezésük egyben sajátos múlt századi tudománytörténetet is ki- rajzol. Mindnyájan ahhoz a század elején megizmosodott nyelvészeti irányzathoz tartoztak ugyanis, akiket egykor külföldi nyelvészek "budapesti nyelvtörténeti iskola"-ként is emlegettek. Az emlékezések által megidézett tudósok életpályája abban is közös, hogy nyelvészeti munkásságuk nem lépte (nem léphette) át a múlt századot, illetve, hogy közülük már senki sincs az élők sorában. A szerzőt legtöbbjükhöz szoros érzelmi szálak is kötötték.
A század 60-as éveitől kezdve honosodtak meg és terjedtek el új leíró jellegű nyelvészeti irányok, hasonlóképpen kiváló eredményeket mutatva fel. Érdemes képviselőinek méltatása másokra vár.
Tolcsvai Nagy Gábor - Nyelv, érték, közösség
NYELV, ÉRTÉK, KÖZÖSSÉG - RÖVID TARTALOM
A magyar nyelvet közösségi, nemzeti és személyes létezésünk eszközeként és jelképeként értelmezték eleink két évszázadon át. Ez az értékelés sok tekintetben átalakult az ezredforduló körüli társadalmi és művelődési változások részeként. Vajon a demokrácia, a szólásszabadság és a tagolt művelődés miképp módosította a magyar nyelv és az azt beszélő közösség értékviszonyait, miképp válik a nyelv közösségteremtő, világalkotó és személyiségformáló erővé különféle tapasztalati terek és elvárások közegében? S viszont: miképp teremti az egyén és a közösség a nyelvet? Erről szólnak a kötetbeli írások.
Tótfalusi István - Nyelvi vademecum
Régi hiány a magyar könyvpiacon a nyelvi lexikon. egy kézikönyv, amely nem csupán szabatos meghatározásokat ad, hanem beszédes anyanyelvi és idegen nyelvi példákkal is megvilágítja az adott kérdést, felbecsülhetetlen segítség mind az iskolásoknak, mind az idegen nyelvet tanulóknak. S ugyan ki az, aki ne tartoznék e két kategória valamelyikébe, netán mindkettőbe egyszerre? Több sikeres nyelvi ismeretterjesztő könyv szerzője, Tótfalusi István most ezt a régóta hiányolt betűrendes nyelvi útmutatót nyújtja át az olvasóknak. Bemutatja a fontos nyelveket és nyelvcsaládokat,az írásrendszereket és betűfajtákat, s miközben eligazít a hangtani, szótani és szerkezeti fogalmak bonyolult rendszerében, rejtett és gyakran meglepő összefüggésekre világít rá. A címszóanyag lényegében a latin és görög eredetű szakszókincsen alapul, de a könyv végére illesztett mutató révén a magyar nyelvtani fogalmak felől is eljuthatunk minden lényeges tudnivalóhoz.
A terjedelmi korlátok miatt az elméleti nyelvtudomány, főleg a gomba módra szaporodó modern nyelvi teóriák gazdag fogalmi anyaga sajnos nem fért bele a könyvbe. A nyelvtanulók gyakorlati igényeit ezzel szemben a _Nyelvi vademecum_ teljese kielégíti, s ez volt a szerző elsőrendű célja.
Wacha Imre - Beszélgessünk a beszédről!
Az ifjúság élőszóbeli megnyilatkozásáról, a beszéd gondolatokat közvetítő és azokat elrejtő szerepéről, a gondolkodás és a megszólaló nyelv kapcsolatáról szól e könyv.
Szécsi Ferenc - Szállóigék kézikönyve
Könyvünk az irodalomban, sajtóban és a köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi, történelmi és bibliai szállóigék, idézetek és mondások gyűjteménye. Minden szállóige mellett megtalálható az eredetük, történetük, használatuk és magyarázatuk. A könyv feladata, hogy anyaga és érthetősége révén közelebb hozza az olvasóhoz a magyar költőket, írókat, és könnyebbé tegye a történelmi és társadalmi események megértését.
Tóth Béla volt az első, aki a Szájrul szájra című könyvével először állított össze szállóigékből gyűjteményt, de korai halála miatt nem folytathatta. Tehát majdnem száz év óta nem jelent meg ilyen könyv. Ezt a hiányt igyekszik pótolni Szécsi Ferenc alapműve. Ezért érdeklődéssel fogja használni az itt található szállóigéket.
Lőrincze Lajos - Nyelvőrségen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tótfalusi István - Kis magyar nyelvklinika
„Minden rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály)
E könyv anyaga több mint tíz éven át gyűlt. Tótfalusi István azt vallja, hogy életünk minőségét legfőképp az a helyes és pontos gondolkodás javíthatja meg, amely elválaszthatatlan a helyes és pontos nyelvhasználattól. Ennek érdekében írta meg, majd a jelen kiadás számára bővítette, javította és rendezte át a nyelvhelyességi kéziszótárat.
Mindenkinek ajánlja a használatát, aki szívügyének tartja anyanyelvünk tisztaságát. Legfőképpen mégis a diákok kezében szeretné tudni ezt a könyvet, mert bennük még nem rögződtek meg a rossz példák és nyelvi előítéletek, és remélni lehet, hogy kellő nyelvi tudatosság birtokában majd többet tudnak tenni anyanyelvünk egészségéért.
Pusztay János - A paleoszibériai nyelvek kutatásának jelentősége az uráli nyelvészet számára / Nyelvi helyzet, nyelvi tervezés a kis uráli népek körében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pusztay János - Közép-Európa: nyelvi konvergenciatáj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dömötör Adrienne - Szigetvár "bosnyák" lakóinak ragadványnevei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit - Kommunikáció és nyelvhasználat
A nyelvről való gondolkodás kezdetei az ókorba nyúlnak vissza, a szigorúan vett kommunikációelméleti kutatások a XX. század 70-es éveiben kezdődtek. Szemléletmódjuk nagy hatással volt más tudományterületekre is. A kommunikáció terén nemcsak elméleti kutatások zajlanak, hanem óriási az igény az emberi kommunikáció hatékonyságát növelő gyakorlati ismeretek iránt is. Többek között ez az oka annak, hogy az egyetemi képzésben több szinten és képzési formában jelen van a kommunikáció oktatása.
A szerzők a nyelv kommunikációs szerepét gyakorlati szempontból vizsgálják. A kommunikáció általános elméleti kérdései mellett foglalkoznak a hatékony kommunikációval, a nyelv, a beszéd és az írás jellemzőivel, valamint a nem nyelvi kommunikációs eszközökkel. A nyelvhasználat kérdéseit tárgyalva felhívják a figyelmet a helyes beszéd és a helyesírás fontosságára. Ismertetik a tudományos dolgozat és az előadás készítésének alapvető fogásait, a bemutatás, a felolvasás buktatóit, a hatásos érvelés módjait, a hatékony álláskeresés általános szabályait. Mindegyik fejezet az elméleti ismeretek alkalmazását, valamint a készségfejlesztést szolgáló feladatokkal zárul.
Garai Péter - Körül belül
Mókás, modern gyerekversek és kínrímek, Romhányi-féle rímhányás, felsőfokon.
Péntek János - Szabó T. Attila - Ezerjófű
NÖVEKEDVÉN NEVELÜNK...
A hagyományoknak kettős arcuk van. Az egyik a múló idővel nemesedik, a másik lassan fakul és kopik. Mindkettő sokat mesél a múltról a jelennek és szól a jövőhöz is - írta 20 évvel ezelőtt a kötet egyik szerzője, amikor szerzőtársával együtt közreadták erdélyi és partiumi etnobotanikai gyűjtőmunkájuk összefoglalását.
Mi az etnobotanika? Aki ezt a kis kötetet elolvassa, megismerkedik e különös, új - a természet- és a társadalomtudomány határán létrejött - szaktudománnyal, amely a növénytan, a néprajz és a nyelvészet népi ismereteit és legszebb népi hagyományait ötvözi egységbe.
Kozmács István - Az udmurt (votják) nyelv alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Magyar Adorján - Forrai Sándor - Kemény Ferenc - A magyar nyelv / Magyar nyelvünk tökélyéről / A magyar nyelvről
A magyaron kívül bármely nyelven beszélni,
írni, nyomtatni : igen nagy idő, munka és anyagveszteséggel jár.
Több, mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész (főpap volt), aki 58 nyelven értett és beszélt, ezek között magyarul is tökéletesen tudott, egyszer így nyilatkozott : „A magyarok úgy látszik, még nem tudják, minő kincset bírnak nyelvükben.” (Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata.)
Vajon Mezzofantit e kijelentésre mi indíthatta? Ezt akarom az alábbiakban kifejteni.