A ​magyar kalandozások

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Németh Gyula - A ​honfoglaló magyarság kialakulása
A ​magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.

B. Szabó János - A ​honfoglalóktól a huszárokig
Manapság, ​amikor országszerte egyre több jószándékú hagyományőrző foglalkozik a középkori hadikultúra egyes elemeinek megelevenítésével vagy épp "újjáteremtésével", komoly hiány mutatkozik a középkori hadtörténet egyes csapatnemeit átfogóan tárgyaló munkákból. A magyar könnyűlovasságról például az utolsó összefoglalás az 1930-as években látott napvilágot. B. Szabó János, a nagy sikerű Tatárjárás és A mohácsi csata című kötetek szerzője legújabb könyvében ennek a kérdésnek a feldolgozására, újragondolására vállalkozott. A honfoglalástól a mohácsi csatáig ívelő áttekintésében gazdag írott, képi és tárgyi forrásanyagra támaszkodva, számos külföldi analógia segítségével feltárja és új összefüggésbe helyezi a középkori magyar könnyűlovassággal kapcsolatban feltett hagyományos kérdéseket: hogyan változott a honfoglalás korának fegyverzete és taktikája, elképzelhető-e valamiféle folytonosság a későbbi századokban, "könnyűlovasság" vagy "átmeneti lovasság" volt-e az Árpád- és Anjou-kori Magyarországon, kik is voltak a huszárok, és hogyan vált a huszár csapatnem a XVI. századra a magyar lovasság meghatározó elemévé?

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

Kristó Gyula - A ​vármegyék kialakulása Magyarországon
Monumentális ​vállalkozás ez a monográfia, és az első korszerű feldolgozás a magyarországi vármegyék kialakulási modelljéről. Kristó Gyula az eddigi értelmezéseket is ismertetve fejti ki elméletét a mintegy 100 vármegye és várispánság Árpád-kori történetéről, lehetőséget adva ezzel az olvasónak, hogy a feltevéseket szembesítve maga is véleményt alkothasson. A szorosan vett történeti ismeretanyag mellett jogtörténeti, egyháztörténeti, kormányzattörténeti, hadtörténeti vonatkozásokkal egészül ki a megyeszervezés legkorábbi története. A második rész egyben kézikönyv, lexikon is, amelyet bármikor fellapozhatunk majd, ha bármelyik megyénk első korszakáról szeretnénk alapvető információkat megtudni. A könyv jelentős tudományos eredmény. Hisszük, hogy haszonnal forgatják majd helytörténészek és a honismereti mozgalom résztvevői is határainkon innen és túl.

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

Ismeretlen szerző - A ​magyarok elődeiről és a honfoglalásról
A ​magyarok történetének korai századairól rendkívül kevés írott forrás maradt fenn. Ezeket a forrásokat, a kortársak és krónikások híradásait gyűjti össze e kötet az ázsiai pusztán vándorló nomád és félnomád népekről, a magyarok elődeiről, szkítákról , hunokról, avarokról és a tőlük kezdetben alig megkülönböztethető magyarokról, majd a magyarok vándorlásáról, a Kárpát-medence birtokbavételéről és a kalandozások koráról. A szerzők sorában pedig éppúgy megtaláljuk a történetírás atyját, Hérodotoszt , mint a hunok királyánál, Attilánál követségben járt Priszkosz rétort, Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárokat, arab utazókat és földrajztudósokat.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Ismeretlen szerző - Középkori ​históriák oklevelekben (1002-1410)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - Árpád ​népe
A ​történet az őshazától a Kárpát-medencéig, a nomád társadalomszervezettől Szent István keresztény-európai államáig ível. A szerző hasznosította a honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából felgyorsult kutatások eredményeit, szenvedélyesen vitatkozik a makacsul tovább élő, hamis mítoszokkal, s főként régész szakmájából eredően minden eddiginél érzékletesebb képet rajzol a régi magyarok életéről. "Olyan közérthető stílusban írt munka ez, amelyet bárki elolvashat és megérthet, akit érdekel népünk kialakulása és korai története." (Bóna István akadémikus)

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az ​Árpádok
E ​kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi. A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.

Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink ​nyomában
Kik ​vagyunk, honnan jöttünk? Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve. Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.

Vékony Gábor - Magyar ​őstörténet - Magyar honfoglalás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - A ​feudális széttagolódás Magyarországon
A ​szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.