A ​tetovált ember

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Mi ​a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut "kontrollált halál közeli állapotban" siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul.

Isaac Asimov - Robottörténetek ​I-II.
A ​gyűjteményben valamennyi robottörténet szerepel, amelyet a világhírű író 1940 és 1976 között írt. Harmincegy novella - összehasonlításul: az Én, a robot című válogatás mindössze kilenc robottörténetet tartalmazott. Az Alapítvány és Birodalom sorozat legújabb darabja tehát huszonkét, magyar nyelven eddig még meg nem jelent novellával lepi meg a sci-fi és Asimov kedvelőit. Jelen kiadásunk így a szerzőnek a robotjövőről alkotott teljes vízióját mutatja be.

Ray Bradbury - Kaleidoszkóp
Bradbury ​újabb novellás kötetének középpontjában - mint az eddigiekben is - az ember, a minden nehézséget legyőző ember áll. A sokszor szimbolikus elbeszélések problematikája éppen ezért nem annyira tudományos, mint inkább emberi vonatkozású. A Marsra elszármazott ember honvágya; családi konfliktusa, a vállalt feladat nehézsége, a technikai eszközök dzsungelében elmagányosodott ember, a szépség utáni vágy elevenedik meg az elbeszélések színes, változatos világában.

Stephenie Meyer - A ​burok
A ​Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók magukkal hozták a rák ellenszerét, megszüntették a háborúkat, a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagyhírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket és kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Tud a mindent elsöprő érzelmekről és a mindennél erősebb emlékekről. Egyvalamire azonban nem készült fel. Arra, hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie nem hajlandó feladni, nem hajlandó eltűnni. Ő egy kőkemény lány, aki a végsőkig küzdeni fog a testébe betolakodó idegen létforma ellen. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
Ennek ​a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát.

Philip K. Dick - Különvélemény
Kevés ​olyan science fiction írót ismerünk, akinek hatása egyformán meghatározó eleme napjaink populáris és magas kultúrájának. Philip K. Dick közülük való. Sokszor tébolyodottnak tűnő, mégis kétségtelenül zseniális látnoki megnyilatkozásai korunk alapvető kérdéseit feszegetik. Így talán nem véletlen, hogy egymást követik az írásaiból készült filmfeldolgozások. Példa erre a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, az Imposztor, és a Különvélemény is. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak - a cyberpunk műfajának - alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával. Ilyen novella a Különvélemény is, melyben a rendőrség látnokok segítségével bukkan a még meg sem történt - bűncselekmények nyomára. A rendszer félelmetes hatékonysággal működik mindaddíg, amíg meg nem vádolnak egy zsarut, akinek ezután nem marad más választása, mint menekülni, és válaszokat találni a kínzó kérdésekre: valóban gyilkosságot fog elkövetni? Milyen szerepet játszott eddig az embertelen gépezet működésében? És legfőképpen: kicsoda ő egyáltalán.

Ray Bradbury - A ​villamos testet énekelem
Egy ​anya elszörnyedve látja, hogy egy kis kék piramisnak adott életet. Egy férfi életre kelti Abraham Lincolnt, egy másik pedig újra megöli. Egy lelkes olvasó úgy gondolja, Ernest Hemingwayhez más, méltóbb halál illik: a Kilimandzsárón... Ray Bradbury képzelete a zöld ír vidékről játszi könnyedséggel vált a Mars kietlen tájaira, a szereplők időben és térben távol bukkannak fel, ám a történeteket összeköti a bennük kifejezett emberi érzések ereje és misztikuma. Az 1969-ben megjelent kötet tizennyolc novellája, melyek zöme most olvasható először magyarul, az ereje teljében lévő, sokarcú írót mutatja meg.

Ray Bradbury - Szép ​arany almáit a nap
Ray ​Bradbury egy modern kulturális kincs, tekintélyes munkásságának metaforikus ereje felér bármely amerikai mesemondóéval. Elsöprő erejű és titokzatos költészetének tökéletes példája ez az 1953-ban megjelent kötet, benne csupa időtlen történettel. A magányos világítótoronytól a hatvanmillió éves szafariig, a naphoz közelítő űrhajótól egy gyilkosság mániákus utóhatásáig Bradbury biztos kézzel vezet minket nem csupán a meglepő és felkavaró jövőbe, de a jelen csodáihoz is, amelyeket mi magunk talán el sem tudtunk volna képzelni.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Kurt Vonnegut - Majomház
Aztán ​megtudtuk azt is, hogy az orosz űrhajó több kis műholddá esett szét, amelyek utóbb szétszóródtak. Aztán a múlt hónapban kibújt a szög a zsákból. A kis műholdak közül kettő ember volt. Az egyik az ön fia, a másik az enyém. Én most sírok, Mr. Ivankov. Remélem, a fiaink halálából származik valami haszon is. Azt gondolom, amióta ember él a Földön, apák milliói remélték ezt. Az ENSZ-ben még mindig vitatkoznak azon, mi történt odafent. Örülök, hogy mostanra legalább abban egyetértenek - még az önök Mr. Kosevoja is -, hogy baleset történt. Bud az ön fiának űrhajójáról akart felvételeket készíteni - és szerezni némi dicsőséget az Egyesült Államoknak. Túlságosan megközelítette. Szeretném remélni, hogy az összeütközés után éltek még egy darabig, és megpróbálták megmenteni egymást.

Ray Bradbury - Éjfél ​is elmúlt
A ​történet akár a gyóntatószékben játszódik, ahol egy pap gyógyítja ki egy hívét különös függőségéből, akár a Mars zord dombjai között, ahol véres hajsza folyik egy sokat ígérő kék palackért, Bradbury állandóan valami újjal lep meg minket, bármikor képes megmutatni bizarr helyzetbe keveredett különös emberek szívét-lelkét. Az eredmény pedig egy olyan kötet, amely megcáfolja a mondást, miszerint a valóság furcsább a fikciónál.

George R. R. Martin - Kardok ​vihara
Ritkán ​született még olyan történet, amely annyira rabul ejtené egy egész nemzedék képzeletét és szívét, olyan lebilincselő mese, mint George R. R. Martin hatalmas fantasy-sorozata. A Trónok harcában megismertünk egy ősi királyságot, amelyet könyörtelen férfiak és nők hatalomvágya marcangolt. A Királyok csatájában kiéhezett ragadozóként söpört végig a birodalmon a háború, a mágia és az őrület. Most pedig, ahogy a hatalomért folytatott embertelen küzdelem viharos tetőpontjához közeledik, a megtépázott és megosztott királyság kénytelen szembenézni legszörnyűbb ellenségével, egy ellenséggel, amely a síron túlról érkezik... A hatalomért versengő öt király közül egy halott, egy pedig meggyengült, a harcok mégis változatlan hevességgel tombolnak. Szövetségek születnek és hullanak szét. A Vastrónuson a Lannister-házból való Joffrey, a Hét Királyság ingatag uralkodója ül. Legengesztelhetetlenebb ellenfele, a legyőzött és megalázott Lord Stannis egy féltékeny boszorkány hálójába keveredett. Északot azonban még mindig az ifjú Robb Stark kormányozza Zúgó várából. Robb haditervet készít megvetett ellenségei, a Lannisterek ellen nem törődve azzal, hogy a húgát túszként tartják fogva Királyvárban, a Vastrónus fővárosában. A száműzött Daenerys királynő, a világ utolsó három sárkányának úrnője eközben egy távoli földrész véráztatta vidékein kel át. A pusztító dinasztiaháború dögletes, halált hozó bűzében Daenerys szövetségeseket keres és erőt gyűjt a Királyvár elleni támadáshoz, amellyel visszanyerheti a meggyőződése szerint törvényesen őt illető koronát. Ahogy a szembenálló erők a végső, gigászi összecsapásra készülnek, a civilizáció peremén barbár horda tűnik fel, amelynek célja a Hét Királyság leigázása. Rajtuk kívül azonban megjelenik a mesebeli Mások előőrse is, a feltámasztott élőhalottak természetfeletti, megállíthatatlan hadserege is. A világ jövője egy hajszálon függ, és senki sem adja fel végső győzelemre törő küldetését, míg a Hét Királyságban ki nem robban a kardok csillapíthatatlan vihara...

Ray Bradbury - Gyógyír ​búskomorságra
NEM ​MINDEN PIRULA KESERŰ... ...ha van egy csodálatos fagylaltszínű öltönyünk, amely megváltoztatja viselőjét. ...ha egy eldugott, sivatagi hotelban várjuk az enyhet adó esőt, amely különös alakban érkezik. ...ha telepesek vagyunk a Marson, és szörnyen hiányzik a Föld. Alkonyatkor a tenger kisodor elénk egy csodálatos lényt, kinek puszta léte is varázslat. ...ha... Ray Bradbury 1959-ben megjelent "Gyógyír búskomorságra" című kötetének klasszikus novellái ma is éppen olyan frissek és újszerűek, mint régen, ma is ugyanúgy hatnak, mint fél évszázaddal ezelőtt - akár az űr távoli zugát, akár szívünk mélyét célozzák meg.

John Scalzi - Vének ​háborúja
John ​Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni. Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"Az ​Egyperces Novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regények, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. Őszerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem azért mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr. E rövidségen túl mit illik róluk még eszünkbe tartanunk? Azt hogy nincs műfajuk. A népmesétől a városi folklórig (egész a pesti viccekig), az elbeszélő epikától a kurtára fogott tragédiáig mindent el lehet mondani "egypercesen" is. Csak az a kérdés, hogy így megrövidítve, a közlést jelzéssé sűrítve valóban többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Írójuk erre törekedett. Máskülünben az Egyperces Novella erősen emlékeztet több perces társaira, hiszen neki is van címe, van eleje, közepe, befejezése, és még sok egyebe, ami egy írásműnek kell. Abban viszont erősen eltér tőle, hogy a legtöbbször nincs cselekménye, vagy a cselekménynek, ha van, nincs színlelve, szereplőinek sokszor se arcuk, se nevük, s csak eltéve van jellemük, egyéniségük. E hiányok pótlását az író rábízza olvasóira, ami ugyan a szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel. Az író véleménye szerint ezek az írásművek voltaképpen matematikai egyenletek. Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről. Más szóval: e novellák egypercesek ugyan, de kétszemélyesek. Létezésük - mint mindannyiunké - csak lehetőség: várva várják az olvasót, hogy e könyv lapjairól föltámasztva, tevékeny és hasznos életet élhessenek." (Örkény István)

Philip K. Dick - Már ​megint a felfedezők
15 ​novella a tudományos-fantasztikus irodalom kultikus szerzőjétől. "Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször." Terry Gilliam

Dan Wells - Partials ​- Részben ember
Az ​emberi faj a teljes megsemmisülés szélén áll, miután a Részlegesekkel – az emberekhez megtévesztésig hasonlító, ám mesterségesen előállított szerves lényekkel – folytatott háború megtizedelte a népességet. Az ott bevetett RM nevű vírus néhány tízezerre redukálta a túlélők számát, akik Long Islanden rendezkedtek be, míg a Részlegesek rejtélyes módon visszavonultak. Bármikor lecsaphatnak újra, de ennél is sürgetőbb probléma, hogy egy évtizede nem született az RM-re immunis csecsemő. Kira, egy tizenhat éves orvostanhallgató a saját bőrén tapasztalja meg, ahogy az RM miatt az emberiség maradéka lassan kipusztul, miközben a kötelező terhességi törvény a polgárháború szélére sodorja őket. Kira nem hajlandó tétlenül nézni az eseményeket, mindent elkövet, hogy megtalálja a vírus gyógymódját. Erőfeszítései közben döbben rá: mind az emberiség, mind a Részlegesek túlélése azon múlik, sikerül-e felfednie a két faj közötti kapcsolatot – amelyet az emberiség vagy elfelejtett, vagy soha nem is tudott róla. Dan Wells, a Nem vagyok sorozatgyilkos méltán elismert szerzője izgalmas utazásra invitálja az olvasót egy olyan világba, amelyben maga az emberi lét fogalma kérdőjeleződik meg – ahol emberi mivoltunk egyben a legnagyobb hátrányunk és egyetlen reményünk a túlélésre.

Isaac Asimov - Halálos ​ítélet
A ​Halálos ítélet, mely most a Hydra-sorozatban jelenik meg, olyan írásokat tartalmaz (Földanya, Halálos ítélet, stb), melyek az Alapítvány-univerzum szerves részei, a Robottörténeteket és az Alapítvány-trilógiát összekötő regények és novellák sorába tartoznak. A kötet felülmúlhatatlan tárháza azon írásoknak, amelyek a fiatal Asimov csodálatos mesemondó tehetségét példázzák, ezenkívül az olvasó közvetlen bepillantást nyerhet annak az írónak a fejlődésébe is, aki vitathatatlanul kiérdemelte a Huszadik század Sci-fi Nagymestere címet.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.