A ​vörös korona

Barak Dávid - Elásott ​igazság
1999-ben ​a civilizált világ valaha volt legnagyobb nyílt színi maffialeszámolását követték el egy felvidéki kisvárosban. A dunaszerdahelyi tízes gyilkosság áldozatai a sírba vitték bűneiket, ahogy az igazságszolgáltatás a merénylet tetteseit sem érte soha utol. Húsz év telt el a vérengzés óta, és itt a legfőbb ideje annak, hogy kiderüljön, miért lett Dunaszerdahely a bűn szlovákiai fővárosa. Az ELÁSOTT IGAZSÁG című könyv fikció és legendák nélkül, tényszerűen és hitelesen mutatja be a csallóközi bűnözés és bűnüldözés letaglózó történetét. Zsaruk és gengszterek, árulás és bosszú - egy utcai rendőrből lett országos főkapitány, valamint Sátor Lajos és a Pápay-klán dokumentált története.

Lukáts György - Mesél ​a pesti taxi
"Hurrá! ​Van állásom! Csillog-villog a Volán-taxi. Csak tudjam a címet. Na és ha nem? Itt az utcatérkép. A Baross utcában parkolok, irány a Keleti. Azt mondták a srácok, hogy az érkezési oldalon érdemes beállni a drosztba. Hű, ha itt egy porszem... Nincs itt egy kocsi se, viszont egész jó az a csaj. Az első utasom. Nem rossz... Szőke, mosolygós és nem lehet több harmincnál. Mellém ül. - Jó napot kívánok. A Széchenyi fürdőhöz kérem. Hogy is menjek? Talán a legjobb a Thököly út. Jó lenne beszélgetni, de ez meg se szólal. Pedig már a Dózsa György út sarkán vagyunk. De mi ez?! Mit akar?! Hiszen már a "cerkovicson" a keze. Nem is rossz... Úr isten! Hiszen lehúzza a cipzárt... Délelőtt tíz óra és itt vagyunk a Thököly útnál. Hogy lehet így vezetni...? Széchenyi fürdő... Széchenyi fürdő... Ez már a Hősök tere. Miért dobja hátra a retiküljét...? ... És... és... rábukik... Egyesbe a kocsit... Juj, de jó... Ha a busz beáll mellém... Beáll... Beáll... Jaj, végre zöld. Most! Összekenünk mindent? Á, dehogy. Nagy profi. Ez igen. Most mondanom kéne valamit? Ő sem beszél... Hogy kerültünk a Széchenyi fürdő mögé...? - Itt jó lesz - mondja és kidobja a papírzsebkendőt. Az órában mindössze huszonkét forint. - Mivel tartozom? - ... Kösz szépen, semmivel. - Csaó..."

Ruby Saw - Csak ​két lépés Észak
Észak-Korea. ​Egy földrész, aminek a puszta hallatán összeszorul az emberek gyomra. Hadley Hilson újságíró azonban nem így volt ezzel, és csatlakozott a volt egyeteme tanulmányi kirándulásához, ami Dél-Koreába indult, de érintőlegesen az északi határhoz is. Az újságíró élete nagy sztorijára készül, az Észak- és Dél-Korea közti különbségek bemutatásával. A drogok nem illegálisak északon, mégis elkülönítik a busznyi diákot a határnál, miután füvet találnak az egyik táskában. A csoportot kísérő professzor furcsán viselkedik. Amerika nem töri magát, hogy a dolgok után járjon. Hadley-t furcsa élmény éri: taszítja, de egyben vonzza is Jin Park ezredes, amire nem tud magyarázatot adni. Jin küzd a szívével és a józan eszével, de alul marad a harcban. Meddig megy el egy újságíró a tökéletes sztoriért? Vajon ott a katonák tényleg mindent megtehetnek? Ki áll az egésznek a hátterében? Korrupció, hatalom, élni akarás, vágy és szenvedély. Egy rendkívül jól megírt sokkoló és kegyetlen történet szerelemről, hazugságról, az élet könyörtelen oldaláról, amely az első oldaltól az utolsóig rabul ejt. - D's Heaven of Books Az alapötlet zseniális, imádtam az elejétől a végéig. A szereplők mind érdekesek, a történet tele van fordulatokkal, én végigizgultam az egészet. Természetesen a romantikus szál sem maradhatott el, ami csak még érzelemdúsabbá tette a könyvet. Teljesen beszippantott, olyan volt mintha ott állnék a szereplők mellett. - Sunny Blueberry Könyvespolca

Szerencsés Dániel - A ​13. emelet
Brüsszel. ​Az európai értékek védelmező bástyája, a szabadságjogok fellegvára, a sokszínűség szimbóluma. Tóth Tamás, az Európai Bizottság Biztonsági Szolgálatának nyomozója, legalábbis ebben a hitben és meggyőződésben végzi munkáját. A kialakult tökéletes képet egy hirtelen haláleset kezdi szilánkjaira repeszteni. Az egykori hírszerző legvadabb rémálmaiban sem tudná elképzelni azt a lavinát, amelyet a gyanús körülményekkel övezett, mégis öngyilkossággá nyilvánított esetben folytatott nyomozásával elindít. Kiderülhet-e az igazság, és vajon túlélhető-e, ha valaki lerántja a leplet a tündérmesébe illő kép alatt rejtőző megrázó valóságról?

Borenich Péter - Csak ​a labdán van bőr
Zsolt ​elhatározta, hogy Solti segítségére siet. Felkérte többek között Baróti Lajost, Barcs Sándort, Illovszky Rudolfot, hogy tegyenek valamit az ügy érdekében. (Állítólag Illovszky Rudolf beteg fiának külföldi orvosi felülvizsgálatához Solti anyagilag hozzájárult.) A különböző akciók sikertelenek voltak. Bár Solti Dezsőt már 1968-ban kitiltották az országból, a magyar labdarúgás vezetésével továbbra is tartotta a kapcsolatot. Bizonyíték erre az MLSZ 6-111/72. iktatószámú levele, mely 1972. IX. 28-án kelt.

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Gyöngyösi Zoltán - Az ​ördög ujjai
Napjaink ​korrupciós botrányai, gyanús ingatlanügyletek sokasága idején különösen aktuális ez a társadalmi krimi. Meggyilkolnak egy újságírónőt, aki egy telekpanama nyomába eredt. Úgy tűnik, hogy sikerült az ügyet eltussolni, mikor egy fiatal kolléganője véletlenül belebotlik a témába. Brigitta csupán egy érdekes sztorit keres, ám attól a pillanattól fogva, hogy az áldozat fényképével a kezében nyomozásba kezd, már lehetetlen kiszállnia. Az ügy egyre jobban magába szippantja - tudtán kívül már ő is csak egy bábu az ördögi történetben. De vajon ki fog a marionetteket mozgató zsinórok végét?

Inzelt Éva - Kerezsi Klára - Lévay Miklós - Korrupciós ​bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Ebéd ​a kastélyban
Az ​Ebéd a kastélyban műfaji megjelölése értelmében ugyan regény, de nem a képzelet terméke. Inkább azt mondhatnánk, hogy történelmi non fiction, amelyben szűkebb hazája egykori földbirtokos grófjával és családjával való találkozását beszéli el a Puszták népe írója. A találkozás időpontja is történelmi dátum: nem sokkal az ország felszabadulása után jött létre az a találkozás, amikor a földjét-rangját vesztett gróf ebédmeghívását elfogadva, egy szigorúan őszinte, de felszabadult és fesztelen hangulatú, egész napos beszélgetés keretében, az egykori pusztai kovács fia és az egykori, több tízezer holdas hitbizomány arisztokrata kegyelmes ura - ki-ki a maga nézőpontjából - áttekintette a magyar arisztokrácia történelmi múltját és történelmi mulasztásait. A beszélgetés azonban nem korlátozódik a történelmi múltra, hanem résztvevői - ismét ki-ki a maga nézőpontjából - a társadalomban élő ember örök és mindig aktuális kérdéseiről, például a hatalom és szolgaság, társadalmi igazság és történelmi szerepvállalás viszonyáról is elmondják egy történelmi kataklizma hatására támadt gondolataikat.

Marcus Meadow - Könnyek ​városa
A ​legrosszabb rémálmunkból lép elő egy gyilkos. Gyerekeket rabol el, majd kegyetlen játszmába kezd a rendőrséggel. Rejtvényeket ad fel a detektíveknek - a tét a kicsik élete. A regény egy Volga-parti orosz nagyvárosba repíti az olvasót. A gazdasági válság mételye átitat mindent és mindenkit. A rendőrség szétzilálódott a folyamatos átszervezések és a pénzhiány miatt, s a nyomozókat inkább foglalkoztatja a megélhetésük, mintsem a sorozatgyilkos. Adrian Varlamov századost és zöldfülű kolléganőjét mégis hajtja valami titokzatos erő, hogy megakadályozzák a következő rémtettet, ám mindenütt falakba ütköznek: hozzá nem értés, érdektelenség, összefonódások, korrupció. Halálos versenyfutás kezdődik az idővel, akárcsak a távoli Amszterdamban, ahol a holland rendőrök is megoldhatatlannak látszó problémákkal szembesülnek, amikor egy muzeológust különös baleset ér külföldön. Marcus Meadow negyedik thrillere realista krimi, ami a történet lebilincselő előadása mellett a háttérben elgondolkodtató és félelmetes képet fest egy talaját vesztett társadalom elbizonytalanodott hivatali szervezeteiről is.

Csaplár Vilmos - Zsidó ​vagyok Magyarországon
A ​nagy sikerű _Pénzt, de sokat!_ és a _Kurva vagyok_ című könyvek írójának új hőse, Ignácz Miki 1954-ben született Budapesten. Zsidó, aki úgy nő föl, hogy a zsidók azok mások, nem ők. A zsidóüldözések következtében hithű kommunistává lett apa és anya fontos pozíciókat tölt be az ötvenes években. Az apa 1956. november negyedike után "pufajkás", a hatvanas években kém az NSZK-ban. A zsidó az egy vallás, márpedig egy kommunista nem lehet vallásos. Tehát egy kommunista nem lehet zsidó. Ez a szülők logikája, amivel szemben áll a fiúé: "Magyarországon az a zsidó, akit a környezete annak tart." A család történetén keresztül megismerhetjük a magyarországi zsidóság és a kommunizmus összefüggéseit. A kommunizmus letűnt, a zsidók azonban, köztük a kommunisták, volt kommunisták, s főleg az utódok itt élnek. Lehet-e valaki az új Magyarországon zavartalanul egyszerre magyar és zsidó? Fenyeget-e a zsidó "világuralom" veszélye? A könyv a zsidók és nem zsidók együttélésének problémáit mindennapi élethelyzeteken át mutatja meg, úgy, ahogy átéljük munkahelyen, szerelemben, barátságban. Csaplár tényregényében nincs patetizmus, a _Zsidó vagyok Magyarországon_ messze túlmegy a védekező és támadó közhelyeken. A hőse kegyetlen és nyílt, mint Csaplár eddigi karriertörténeteinek hősei mind.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák és diagnózisok
Az ​élet lassan beteljesedik. Vagy legalábbis vége szakad. És a Mű? Mi marad abból a 15 000 napból vagy 150 000 órából, amit előbb az édesapámtól örökölt Smith írógép, majd az egyre gyorsuló számítógépek billentyűi előtt töltöttem, délelőttökön és délutánokon, este és reggel, esős és derűs napokon, télen és nyáron, előttem Buda tetőinek cseréptengere, a Balaton hajnali ködfüggönye, Solymár dombjainak kékeszöld dombkoszorúja, egy barokk kolostorudvar szép íveinek ritmusa. Mi kerekedett ki mindebből? S mi marad meg mindebből? Legfeljebb csak annyi, hogy egy ember a 20. század második felében valahogy így látta a világot. E sorozat régi és új, már megjelent s talán még megjelenő (magyar nyelvű), írásaim gyűjteménye lesz. Azt is mondhatnám, némi túlzással, hogy egy kalandokkal teli élet dokumentumainak gyűjteménye.

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós - A ​tolvajkulcs
"Hol ​a felelős? Mire csattan az egérfogó, ott szalad a sajttal. Nincs megállás, háta mögött a kifosztott egérfogók csattogása. A mesében. A valóságban selejt egérfogók csöndjében hatol előre. Egyre lassabban és lassabban, mert sok már a sajt, vállát nagy teher nyomja. Még jó, hogy az egérfogók rosszak. Megáll, megtörli homlokát, szürke bundácskájában - milyen fényes! - elgyönyörködik. Hiszen itt pihenni is lehet! Hol van már a sajtra sóvár kisegér ébersége?! Visszanéz a pályára. Összegez. Miért is futok? Hisz én a macska vagyok! És jött a macska."

Rubin Szilárd - Aprószentek
_"Tükörképekből ​álló útvesztő"_ 1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. Öt gyereklánynak veszett nyoma ezekben a hónapokban, míg az ősz elején le nem tartóztatták a húszéves Jancsó Piroskát, akit aztán a bíróság később halálra ítélt. Rubin Szilárd ennek a gyilkosságsorozatnak eredt a nyomába a hatvanas évek végén, felkutatva az ügy tanúit. Az így megszülető mű mégsem pusztán tényregény: a nyomozásban maga a nyomozó is érintetté válik az első pillanattól, Jancsó Piroska fényképének a megpillantásától fogva. Mi is ez a könyv? Regényes riportázs? A magyar Hidegvérrel? Rubin utazása egy sötét és kietlen tartományba? Egy idős és magányos magyar író élethosszig tartó birkózása az anyagával? Egy kicsit talán mindegyik. Az Aprószentek Rubin Szilárd utolsó műve, amelyen az író több mint négy évtizeden keresztül dolgozott. Ezt a hagyatékban maradt munkát veheti most kézbe az olvasó.

Benkő Gábor - Futballgyilkosok
A ​Futballgyilkosok című könyv egy elképesztően merész vállalkozás. Szerzője vette a bátorságot, és leereszkedett a magyar labdarúgás mocskába, oda, ami az egyszerű szurkoló számára elérhetetlen volt eddig. Benkő Gábor most elhúzza a magyar foci titkait eltakaró függönyt, és szemérmetlenül bemutatja az olvasóknak a fogadási csalás - más néven bunda - hátterét. A könyv szereplői első ránézésre hétköznapi figurák. Elegáns klubvezetők, szimpatikus edzők, profi focisták. A színfalak mögött azonban közönséges csalók ezek az emberek, akik amellett, hogy a pályáktól messze fegyverrel mászkálnak és kokaint szívnak, súlyos milliókért úgy adják-veszik a meccseket egymás között, mintha a piacon lennének. Benkő Gábor könyvével egy hadiösvényre lépett. Kényes témákat feszegető, kritikus tollú újságíróként korábban sem számított a hazai labdarúgó-társadalom kedvencének, de azzal, hogy megírta a Futballgyilkosokat, minden eddiginél több ellensége lesz.

Tábori Zoltán - Nagyvadak
Donászi ​Aladár és Bene László neve önmagában nem sokat mond. Ha azonban Hozzátesszük: skálás gyilkosság, szárazréti kettős vadászgyilkosság, győri rendőrgyilkosság, az újságolvasó, tévénéző ember azonnal felkapja a fejét. Okkal. Donászi és Bene nem akárkik. Az 1989-ben keződött gátlástalansági versenyben ők jutottak legmesszebbre. Bene szavával élve "mérföldkövei" lettek a magyar kriminalisztika történetének. Róluk, s a "nagy lehetőségek" koráról szól ez a közel száz visszaemlékező segítségével megírt tényregény.

Gyürk Sarolta - A ​végső leosztás
A ​vidéki város koronázatlan urai a sikkasztások, a korrupicó olyan szövevényébe keverednek, amely végül is egymás ellen fordítja őket. Mivel túl nagy a kockázat, túl nagy a tét, sőt egy zsaroló is megjelenik a színen, nyilvánvaló hogy a végkifejlet is borzalmas lesz.

Garamvölgyi László - Hunyadi ​Mátyás
Garamvölgyi ​László újabb tényfeltáró munkájával viharos történelmünk egy több mint fél évezredig tartó fehér foltját satírozza ki. Pontot tesz a mendemondák végére, és alapos, mindenre kiterjedő kriminalisztikai kutatásokkal, valamint cáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolja: Mátyás királyt meggyilkolták – a gonosz tett kitervelője pedig nem más volt, mint Beatrix királyné! A szerző “történelmi vádiratban” sorakoztatja fel mindazokat, akik a mesterien megtervezett merénylet végrehajtásában közreműködtek, eddig soha nem publikált dokumentumokkal támasztja alá vizsgálatának eredményét, miközben árnyaltabbá színezi a népmesékből ismert Igazságosról alkotott képünket. Garamvölgyi László 25. kötetét tartja kezében az Olvasó. József Attila, Semmelweis Ignác, Teleki Pál és más történelmi személyekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatai után az eredendően újságírói végzettségű, ám a nagyközönség által mégis inkább rendőrségi szóvivőként ismert szerző ezúttal legnépszerűbb királyunk halálának körülményeit tisztázza. A szaktekintélyek véleménye szerint is hiánypótló, oknyomozó-tényfeltáró munka méltatlan adósságot törleszt országgyarapító királyunknak, akinek igazságosságáról, bátor tetteiről, furfangos észjárásáról, nagylelkűségéről számtalan monda, népmese, anekdota szól (az egyetemes történelem uralkodói közt is egyedüli módon), az ellene kitervelt merénylet részleteit és bizonyosságát azonban mindez idáig homály fedte. Garamvölgyit zsurnalisztikai-kriminalisztikai, kommunikációs tapasztalatai, valamint felsőfokú rendőri, illetve jogi végzettsége is nagyban segítette a történelmi rekonstrukciós munka során.