Kérdések ​és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867-1918

Cieger András - 1867 ​szimbolikus világa
E ​könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszerváltás. Ezúttal azonban új megvilágításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indulatok és a remények, valamint a politikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar kiegyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értelmiség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk. A szerző, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, mintegy másfél évtizedes kutatómunkája eredményeit foglalta össze legújabb könyvében.

Balla Antal - A ​magyar országgyűlés története 1867-1927
A ​Balla Antal által szerkesztett - és részben írt - A magyar országgyűlés története 1867-1927 című kötet 1927-ben jelent meg először azzal a céllal, hogy pusztán történelmi, szakmai szempontok alapján mutassa be a modern magyar országgyűlés, a magyar parlamentarizmus történetét. Demonstrálni akarta, hogy a Bethlen-korszak parlamentje legitim jogutóda a dualizmus kori magyar parlamentnek, s szerves része az ezeréves magyar alkotmányfejlődésnek. Az országgyűlés emlékei című könyvsorozatunk második kötetében szöveghű formában tesszük közzé Balla Antal immár ritkán hozzáférhető munkáját. A kötet elé Szalai Miklós történész írt bevezető tanulmányt, amely segít a korabeli szöveg értelmezésében, valamint bemutatja azt a politikai hátteret is, amelyben a munka annak idején megjelent.

Vécsey Aurél - A ​huszárok
A ​huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt. A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért. A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk.

Falvai Róbert - Erzsébet ​királyné (Sisi)
Erzsébet ​királynénak a mai napig valóságos kultusza van Magyarországon. Hihetetlenül mély, maradandó emléket hagyott maga után. Megannyi viharon keresztül, idestova százötven éve még mindig él az emberek emlékezetében „Sisi”, és bár a legtöbben csak néhány jellegzetességet szoktak említeni róla, azt mindenki tudja - úgy tudja -, hogy a magyarok nagy barátja volt. S talán a legszebb magyar arisztokrata férfi szerelme? Ebből a könyvből azonban sokkal többet is megtudhat az olvasó. Fény és árnyék váltakozik, igaz történetek és tévhitek tárulnak elénk. Erzsébet, az asszony, a feleség, talán a szerető; a gondolkodó, az egészség bajnoka, egy másféle élet megszállottja - és még tucatnyi alakban bukkan fel előttünk. Az is mind ő volt.

Steve Nording - Erzsébet ​királyné magánélete
Az ​osztrák császárné és magyar királyné viharos életét bemutató könyv párhuzamos életrajzként ábrázolja, hogyan közeledik egymáshoz Andrássy Gyula – a későbbi nagy szerelem – és egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista merénylő – a királyné gyilkosa – sorsa Erzsébetéhez.

Baráth Katalin - A ​borostyán hárfa
1912 ​karácsonya, Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak. Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt. Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül. Baráth Katalin A fekete zongora és A türkizkék hegedű után harmadszor küldi veszedelembe népszerű hősnőjét, Dávid Veront, mégpedig egy újabb békebeli bájú és ellenállhatatlan humorral fűszerezett, rejtélyekben bővelkedő történetben.

Hóman Bálint - A ​forráskutatás és forráskritika története Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anderle Ádám - Vihar ​a Sierrában
Ez ​a könyv nem a békepipa és a tomahawk indiánját kívánja bemutatni, akiről Cooper romantikus-izgalmas észak-amerikai történeteiben olvashatunk. Ennél keményebb, fájdalmasabb, ám hősies küzdelmekkel ugyancsak átszőtt indiántörténetről adunk leírást. Dél-Amerikai Csendes-óceán menti körzetében, az ősi Peru területén élő Indián népekről beszélünk. A legdrámaibb fejezetről írunk: az itt lakó indián népek és a spanyol hódítók történeti találkozásáról, összeütközéséről, s e küzdelmek nyomán kialakuló spanyol gyarmati rendszerről.

Valuch Tibor - Magyar ​hétköznapok
Magyarországon ​a XX. század második felében számos olyan politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás, rendszerváltás ment végbe, amelyek alapvető módon befolyásolták az egyes emberek mindennapi életét. Ha csak a két legnagyobb átmenetet, a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lezajlott, a szocialista rendszert megteremtő kommunista hatalomátvételt, majd a nyolcvanas évek végétől lezajló demokratikus átmenetet és a piacgazdasági viszonyokhoz történő visszatérést emeljük ki, önmagukban ezek is jól mutatják a változások jelentőségét, súlyát. A szerző a tárgykörben egy évtizede folytatott kutatásait lezáró és összegző munkájában a második világháborút követő majd' háromnegyed évszázad hétköznapjait mutatja be. Kiemelt dimenzióként kezeli a jövedelem, a fogyasztás, a lakás, az öltözködés és a táplálkozás témakörét. A munka újdonsága, hogy szakít a hagyományos, eseménytörténeti periodizációval, s az életmód változásai alapján mutatja be a hétköznapi életet és mindennapok társadalmi viszonyait is gyökeresen átformáló átalakulását.

Csoma Mózes - Korea
Korea ​a Távol-Kelet legkevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét. A könyv bemutatja a nagy múltú ország történetét, a félsziget megosztásának folyamatát, a két rivális koreai állam eltérő fejlődését, illetve egymáshoz való viszonyuk alakulását. A szerző külön foglalkozik az eltérő politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudattal és megnyilvánulásaival. Így bemutatja a politikai vonatkozású koreai mozifilmeket is. A könyvben szereplő személyeket és fogalmakat 52 szövegközi kép illusztrálja, a kötet végén pedig 31 színes fényképből álló képmelléklet található.

Ráth-Végh István - Az ​emberi butaság
Az ​emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; Vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet anyagát tematikai szempontoknak megfelelően egyesítve – átadunk az olvasónak, talán az író legjellemzőbb műve. Az emberi gyarlóságok és szenvedélyek olykor elképesztő panoptikuma, mintegy az emberi művelődés történetének visszája bontakozik ki a könyv lapjairól, de oly módon, hogy az író felvilágosult gondolkodása és igazságszeretete mindig a társadalmi és kulturális haladás nagy eredményeinek, céljainak árnyékában láttatja a századok során burjánzó butaságokat, aljasságokat.

Ráth-Végh István - Fekete ​krónika
Ez ​a könyv olyan bűnügyeknek a gyűjteménye, amelyeket az érdekes, változatos és szinte művésziesen bonyolított cselekmény megannyi regény színvonalára emel, s azonfelül a történeti igazság előnyével is bírnak. Elénk állítják az embert a legkuszáltabb és legérdekfeszítőbb helyzetekben. Kibontakozik előttünk a szenvedély titkos játéka, s megismerkedünk a bűnnek olyan rugóival, amelyek rendszerint az élet felszíne alatt rejtőznek el. A bűnperek történetét hitelesség dolgában a legmesteribb történetírás sem éri utol, mert a bírói eljárás behatol a gondolatok legtitkosabb rejtekébe, és napvilágra hozza a bűn és a gonoszság minden szövedékét. A könyv tehát oly fokú emberismerettel gyarapítja az olvasó tudását, hogy ez magában véve elegendő ajánlás mellette.

Font Márta - A ​keresztény nagyhatalmak vonzásában
A ​középkorban Európa a keresztény világot (Orbis Christianus) jelentette, amelynek Bizánc is szerves részét alkotta. A világi hatalmat a császár személye jelenítette meg, és nem kevés konfliktust okozott a császár személyének „megkettőződése” Nagy Károly, majd az Ottók korában. A 10. században Európa közepén formálódó új hatalmi központok számára azonban már ez volt a realitás: számolniuk kellett mind a Német-római Császárság, mind Bizánc szomszédságával, hatalmi és missziós törekvéseivel. Az első ezredfordulón mindkét császárság felől kiinduló missziós tevékenység kitágította a keresztény világ határait, amelybe ekkor nemcsak a későbbi Közép- (Kelet-Közép-) Európa tartozott bele, hanem a Kelet- Európának nevezett terület is. A monográfia szerzője azt vizsgálja, hogy a térség négy új hatalmi központjának, illetve az ott uralomra jutott dinasztiáknak (Premysl, Piast, Árpád, Rurik) milyen mozgástere nyílt a két keresztény nagyhatalom vonzásában. Font Márta a régióban keletkezett források teljes áttekintése alapján mutatja be a térség hatalmi központjainak kialakulását, a keresztény missziós tevékenységet, az egyházszervezés eredményeit, valamint a formálódó kormányzati struktúrát, a társadalom differenciálódását és gazdasági erőforrásait. Az elemzések kiemelendő tanulsága, hogy a 10–12. század folyamán nem indokolt a későbbi korszakokban alkalmazott „közép-európai modell” fogalom használata, hiszen az új hatalmi központokat (a későbbi államok csíráit) a hasonlóságok mellett számos különbség is jellemzi.

Fekete István - Pepi-kert
A ​Szarvasi Arborétum története és leírása

Lerner János - Óvárosok
Egy ​város legszebb, leghangulatosabb része kétségtelenül történelmi központja, az óváros. E szó a legtöbb emberben kanyargós, keskeny utcák, ódon kapualjak, málló falak, cseréptetők és pislákoló gázlámpák látványát, harangzúgást vagy épp macskaköveken kopogó léptek zaját, füstös kiskocsmák, netán teraszos-napernyős kávézók hangulatát idézi fel.

Tóth Endre - Szelényi Károly - A ​magyar koronázási jelvények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hanák Péter - A ​dualizmus korának történeti problémái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pócs Éva - Élők ​és holtak, látók és boszorkányok
Pócs ​Éva könyvének témája az emberi és természetfölötti világ (a néphit démon- és szellemvilága) közti kommunikáció a kora újkorban, a 16-18. századi magyarországi boszorkányperek dokumentumainak vizsgálata alapján. Látókról, varázslókról - köztük huszonhat magyar táltosról - van szó: az európai sámánizmus letéteményeseiről. Kiderült azonban, hogy a sámánizmus különböző európai változatai mellett maga a boszorkányság is mediátori rendszer, és az európai boszorkány archaikus változata maga is mediátor, aki transzképessége révén képes egy "földi" másvilággal és a halottakkal kommunikálni; az európai boszorkányság archaikus alaprétege rokon rendszer az európai sámánizmussal. A szerző számos újonnan feltárt, eddig ismeretlen dokumentumot is feldolgoz, és új megvilágosításba helyezi a kora újkor népi hiedelemrendszereinek számos vonatkozását. A könyvet a néprajz, a történettudomány, a művelődéstörténet, a vallástudomány és a pszichológia iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Supka Géza - Habsburg ​krónika
E ​könyv különös históriái századokon át szívósan élő, regényekből, drámákból, operákból is jól ismert legendákat világítanak át. Egy család fél évezredes történelmének epizódjai sorakoznak itt, egy olyan családé, amelynek sorsa felemelkedésétől bukásáig összefonódott a magyar történelemmel. A nagyra törő közép-európai grófok soraiból a fél világ uraivá előlépett koronás fők emberi mivoltukban állnak elénk, s a kortársak tanúvallomásai, levél- és naplórészletek, tudományos összefoglalások nyomán az európai történelem számos jelentős eseménye, hőse és színhelye elevenedik meg előttünk. Nem korszakok rajza ez, hanem embereké, még akkor is, ha egyúttal felvázolja egy uralkodóház történetét is: a korai időktől a hanyatlásig vezető utat. A polgári demokratikus meggyőződésű Supka géza, amikor a húszas évek végén megírja Habsburg-krónikáját, nem az utókorra, saját korára figyel. Munkájának alig leplezett felvilágosító célja a gazdagon áradó, magával ragadó kultúrtörténeti anyagból bontakozik ki. A szerző minden epizóddal és minden fejezettel azt akarta bizonyítani kortársainak - a valamikori Habsburg-alattvalóknak -, hogy véglegesen befejeződött, a múlté már e dinasztia és a hanyatlás összes riasztó jeleit évszázadokon át érlelő birodalmaiknak története. A mai olvasó számára pedig éppen ez a közvetlen előadói hang, az árnyalt kor- és lélekrajz, a közönség felé forduló előzékeny írói figyelem avatja kitűnő olvasmánnyá a Habsburgok krónikáját.

Péter Katalin - A ​szigetország uralkodói
"A ​szigetországi uralkodók életrajzai az öntörvényű politika világába engednek betekintést. Ez a könyv nem az angol, vagyis brit történelem fordulatait, nem is az angol-magyar kapcsolatok menetét követi... A kötetbe azok kerültek bele, akikről magyarországi könyvtárakban nem csak másodlagos irodalmat, hanem kiadott forrásokat is lehetett találni" - írja a szerző a könyv Bevezetőjében. A hét életrajzi portrén keresztül az olvasó azonban végigjárhatja azt az utat, melyen haladva a kelta őslakosságú Britanniából a legnagyobb gyarmatokkal rendelkező, virágzó világbirodalom vált.