„Harmadik ​világ” – éhező világ

Erdélyi László - Árpádkor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domanovszky Sándor - Gazdaság ​és társadalom a középkorban
Domanovszky ​Sándor fél évszázadnál hosszabb időre terjedő munkásságából a gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányokat tettük közzé. Tartalmazza a kötet a középkori magyar vámtörténet három klasszikus alkotását: A harmincadvám eredetét, A mázsaszekért és A szepesi városok árumegállító jog c. monográfia egyik részletét. A hazai történetírásban jelentős rangot kivívott mezőgazdaság-történeti iskola mesterét mutatja be két dolgozata: a Szent István-kori mezőgazdaságról, valamint a majorsági gazdálkodás magyarországi történetét áttekintő tanulmány. Ez utóbbi mintegy összefoglalója is tanítványai eredményeinek.

Molnár Tamás - A ​liberális hegemónia
A ​történelem folyamán a népközösség mindig három intézményre oszlott: állam, egyház és civil társadalom, melyben a hegemóniát az első kettő - felváltva vagy konfliktuális helyzetben - képviselte és gyakorolta. Az elmúlt négy évszázad folyamán a polgárság gazdaságilag és filozófiájában megerősödött, és kialakította _(Hobbes, Locke, Mandelville, Montesquieu, Kant, Bentham)_ azt a liberális ideológiát, melynek segítségével megszerezte a hegemóniát két vetélytársa fölött. Míg a nyugati civilizáció és társadalom deszakralizálódott, a gazdasági célok kerültek a középpontba, továbbá az erős intézmények helyét a lobbyk foglalták el. Ez a kialakulás a nominalista _(Ockham, Marsilius)_ filozófiával indult el, modelljét a piacban találja, és a vallást privatizálja. A civil társadalom liberalizmusa, amely ma uralmi helyzetben van, kihat a médiára, tanításra és Ersatz-vallásokra (szekták stb.), az egész közéletet uralja. Nyugaton ma az állam a gazdasági elosztó, az egyház pedig egy _,,pressure group''_ szerepét tölti be.

Acsády Ignác - A ​magyar jobbágyság története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Közjóra ​való törekedések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferber Katalin - Érdemeink ​beismerése mellett
Ferber ​Katalin 1993 óta él Japánban. Jelenleg a Waszeda Egyetem (Tokió) egyetemi tanára, összehasonlító gazdaság- és pénzügytörténetet tanít. 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, s csaknem kilenc éven át volt az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A rendszerváltást követően másfél évig alma materében tanított, majd gazdasági és pénzügyi újságíróként dolgozott. Vendégprofesszori munkaszerződéssel ment Japánba. Azóta több könyve és tanulmánya jelent meg magyarul és angolul. Ez a könyv, amelyet az olvasó most kezébe vesz, rendhagyó módon elemzi a csaknem két évtizeddel ezelőtt történt, mindannyiunkat érintő változást, azaz "rendszereink" változásait. A szerzőnek Japánról és Kelet-Ázsiáról, valamint a nemzetközi pénzügyi versenyről szerzett ismeretei lehetővé teszik, hogy az eddig itthon megszokottól eltérő módon elemezze a kelet-európai gazdasági és pénzügyi történéseket, s így a politikai események is új fénytörést kapjanak. A kötet nem csak, és nem is elsősorban szakembereknek szól, mert stílusa, hangvétele és érvelése mindenki számára érthető, azaz - szándékunk szerint - élvezhető is.

Bodor Pál - A ​hisztéria szükségállapota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szálasi Ferenc - Hungarizmus ​- 1. A Cél
Lehet ​az olvasó ellensége vagy híve, szeretheti vagy gyűlölheti, de ha méltó akar lenni emberi mivoltához, és ha csak egy szikrányi igazságérzet él benne, nem alkothat ítéletet a magyar történelem máig ható legnagyobb nemzeti mozgalmáról és vezéréről pusztán ellenségei gyűlöletteljes torz tükrén keresztül. Ne elégedj meg kevesebbel, mint a tiszta igazsággal!

Bálint László - Üldözők ​és üldözöttek
A ​kötet fejezeteiben olyan ismert, vagy csak kevésbé ismert történeti szereplőkről van szó, akik a többévtizedes kommunista diktatúra alatt a néha brutálisan terrorisztikus hatalom fenntartói, a rendszer ellenségének tartottak "üldözői" voltak. Mivel azonban üldözők nem nagyon létezhetnek "üldözöttek" nélkül, ilyenekről is szó van néhány fejezetben. Mindenfajta diktatúrának mindenkori és nélkülözhetetlen velejárója a félelem légkörének kialakítása és fenntartása, a tényleges, vagy ha az nincs, a konstruált ellenség elleni folyamatos küzdelem, hadakozás. Ha pedig elfogynának a valóságos "üldözendők", ha máshol nem, hát keresni kell saját soraikban célbavehetőket. Így állt elő nem is ritkán az a helyzet, hogy időnként több korábbi "üldözőből" utóbb "üldözött" lett és ilyenek is vannak a közölt történetek sorában.

Géra Eleonóra - Szécsi Noémi - A ​modern budapesti úrinő
A ​"haladó vagy korszerű", "érdekes", "a hagyományt nem követő", "szokatlan", "divatos" vagy "praktikus" jelentéssel bíró "modern" jelzőt a háború után egyre nagyobb kedvvel alkalmazták magukra a nők, ha azt akarták kifejezni, hogy haladnak a korral, divatosak, fiatal(os)ak, szakítanak a tradíciókkal, dinamikusak, észszerűen gondolkodnak... A modern lány magától értetődőnek érezte, hogy középiskolába jár, még ha nem is feltétlenül szeretne továbbtanulni, a modern nő rúzsozta magát és nyáron fürdőtrikóban evezett a Dunán, hogy lebarnuljon, a modern anya akkor érezte magát biztonságban, ha kórházban szült, a modern úriasszony porszívót vett cselédjének... A korszellemhez igazodó, magát modernnek tartó asszony tehát hitt az önérvényesítésben, a társadalmi fejlődésben, az orvostudományban és a technikában - azaz a modern lét vívmányaiban. A modern budapesti úrinő (1914-1939) két nézőpontot - a város- és művelődéstörténészét, valamint a nőtörténet iránt elkötelezett íróét - alkalmazva arra vállalkozik, hogy korabeli naplók, memoárok és levelezések, egykorú újságcikkek és irodalmi művek segítségével, olykor statisztikákra és tudományos feldolgozásokra támaszkodva felvázolja az egyik háború kitörésétől a másikig azokat a történéseket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták az adott korszakban a fővárosban élő középosztálybeli nők hétköznapjaira. Ismerteti a kor női sorsainak sajátos tendenciáit, a magánélet jellegzetes szokásait, azzal a szándékkal, hogy felkeltse a kutatók érdeklődését a számos, még feldolgozásra váró történelmi fehér folt iránt, legfőképpen pedig, hogy ráébressze az olvasót, hogy az életmódtörténetnek kijáró figyelemmel kezdje el magában felidézni közvetlen felmenői életét, hiszen az itt következő történetekben néha szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsára is ráismerhetünk. Szécsi Noémi

Hahner Péter - 13 ​diktátor
Vajon ​a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik? Csak erőszakkal lehet tartós és mélyreható társadalmi változásokat elérni? Megengedhető az erőszak, ha egy jobb jövőt szolgál? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a kötet, miközben bemutatja a világtörténelem legfontosabb forradalmainak kiváltó okait, menetét, következményeit és vezéregyéniségeit. A forradalmi események főszereplői általában diktátorokká váltak, vagy legalábbis mindent elkövettek ennek érdekében. Cromwell úgy gondolta, azért ő számolhatja fel a régi világot és építhet újat a helyére, mert Isten a kegyelmébe fogadta. Robespierre a néppel azonosította magát, Napóleon pedig kijelentette, hogy ő a francia nemzet igazi képviselője. Washington, Bolívar és Garibaldi nem tekintette kiválasztottnak magát, a későbbi korok forradalmárai viszont, mint például Lenin és követői, a tudománnyal indokolták meg kiválasztottságukat. Egy dolog biztos: a társadalmak totális ellenőrzésére és irányítására tett kísérletek rettenetes következményekkel jártak.

Ordas Iván - A ​fekete cár
"Jobb ​halántékától egyujjnyi széles jel húzódott le egészen a jobb lába talpáig... Jovan cár volt a neve, de a magyarok Fekete Embernek hítták. A vajda úr - Zápolya János - is meghallotta, hogy a Fekete Ember nagy sokaságot gyűjtött össze... tódulnak hozzá, mint valami új szentséghez... Sok szerb, román és magyar gyűlt köréje, kóbor katonák..." - Így írnak a krónikások regényünk főhőséről, Cerni Jovanról. 1526-ban, közvetlenül a török kivonulása után "az elhagyott földeken", a Szerémségben, Bács megyében, a Temes vidékén jórészt szerb menekülőkből fegyveres csapatok alakulnak. Az ország egymás ellen intrikáló vezetői először saját céljaikra akarják felhasználni a Fekete Ember seregét, majd egyre inkább csak "dúló, prédikáló hadnak", egy "új Dózsa" parasztjának tekintik őket. 1527 nyarán nagyobb erő vonul fel a Fekete Ember 12 ezer katonája ellen, mint egy évvel korábban a közeledő török elé. A fekete cár fejét futár viszi Zápolya Jánoshoz - a déli végek védelme pedig szegényebb lesz egy önként harcoló, a határ menti csatározásokban gyakorlott sereggel.

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Csere Péter - Parancs ​nélkül is
A ​szerző azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a korszak - a vesztes világháború és a trianoni békediktátum idején - hőseinek és áldozatainak emléket állítson. Ezek az emberek vagy felvették a harcot a betolakodó új urakkal, vagy elszenvedték a területrablással járó barbárságot. Alakjuk nem merülhet feledésbe!

Nemere István - Királyi ​vérvonal
Kolumbusz ​- királyfi, titkos ügynök, hős? Nyomozás időn és téren túl. "Kolumbusz nem akkor volt boldog, amikor felfedezte Amerikát, hanem akkor, amikor még csak kereste." (Fjodor Dosztojevszkij) Nem a szerző fedezte fel, már sokan leírták, hogy "minden másképpen volt". Kolumbusz nem olasz volt, hanem portugál. Mielőtt nekivágott nagy útjának, járt már Amerikában. A spanyol királyi udvarba, mint a portugál király titkos ügynöke érkezett: egy nagyon különleges feladat végrehajtása várt rá. És akár hiszik, akár nem, a legújabb elmélet szerint a Várnánál 1444-ben el nem esett, hanem tovább élő és vándorló, a portugál Madeira szigetén letelepedett Ulászló királyunk házasságából származó elsőszülött fiú volt valójában a nagy felfedező, az "óceánok admirálisa", Amerika első alkirálya... De aki ismeri a szerzőt, sejtheti: amit mások kiderítettek, ahhoz ő még hozzá tud tenni valamit. Egy trónörökös második élete Meghalt-e Rudolf trónörökös Mayerlingben, vagy tovább élt külföldi száműzetésben? Mi történt Mayerlingben 1889. január 30-án? Nagyon sokan tették fel ezt a kérdést az elmúlt száztíz év során. S számtalan - olykor egymásnak ellentmondó - választ, feltételezést fogalmaztak meg már a kortársak, majd a kutatók, történészek, újságírók, hivatalos és nem hivatalos "szakértők".

Mérő László - A ​pénz evolúciója
A ​biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Ezeket tárja fel Mérő László könyve, amely a három éve megjelent Az élő pénz című könyv újraírt, átdolgozott kiadása. A könyv ugyanaz, de mégse, mivel az azóta eltelt időben sok gondolat letisztult, sok fogalom a helyére került - így lett ez az új kötet jóval rövidebb, olvasmányosabb, s eközben még szellemesebb és eredetibb.

Ungváry Krisztián - A ​szembenézés hiánya
Felelőségrevonás, ​iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017 Közel három évtizeddel a magyarországi rendszerváltás után a pártállami múlt feltárása továbbra is a politikai elit és a társadalom egyik legsúlyosabb adósságának számít. A „társadalmi katarzis” elmaradásáért azonban csak részben okolható a politikai és gazdasági átmenet békés, konszenzuális jellege: a harmadik magyar köztársaság mindenkori hatalmi elitjének így is módjában állt volna szembenézni a múlttal, biztosítani a pártállami iratok nyilvánosságát, és megnevezni a felelősöket. A probléma azonban rendre a változó hatalmi érdekek és a kicsinyes politikai játszmák fogságába került, s így a társadalmi megtisztulás folyamata helyett a kérdés elsikkadt az egyre-másra kirobbanó közéleti botrányok és az azt követő perek sűrűjében. Ungváry Krisztián új kötete arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az információs kárpótlás, az átvilágítás és a kommunista bűnök felelősségre vonása kapcsán kialakuló elképzelések 1989 és 2017 közötti történetét, majd egyfajta illusztráció gyanánt néhány konkrét esettanulmányban is igyekszik érzékeltetni azokat a problémákat, amelyek az iratnyilvánosság részlegessége és az átvilágítás elmaradása okoz Magyarország közéletében. A szerző célja, hogy bizonyítsa: a mai magyar politika deficitjei szorosan összefüggnek a múlttal való szembenézés elmaradásával. Ungváry Krisztián az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben tagja lett a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. A Horthy-rendszer mérlege című akadémiai disszertációjával elnyerte az MTA doktora címet. Érdeklődési területe elsősorban a 20. század politikai és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz.

Kiss Dávid - Pap Zsolt - A ​munkásőrség - interjúkönyv
Németh ​Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség - Egy párthadsereg története címmel. A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr. A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az '56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ találni.

Fábián Janka - A ​Gellért-hegy titka
"Két ​évvel Sárosi Kata kivégzése után a rossz nyelvek miatt Felícia családjának nincs maradása Esztergomban. Budára költöznek, ott próbálnak új életet kezdeni. A kis budai pékségük hamar sikeres lesz, egyre több vásárlójuk van, és úgy tűnik, Sárosiékra ismét rámosolyog a szerencse.Felícia a helyi mendemondákból értesül, hogy a hírhedt és titokzatos Gellért-hegyen egy valódi, hús-vér boszorkány lakik. A lány meg is találja Borcsa nénét, és később titokban feljár hozzá, hogy kitanulja a kuruzslás veszélyes mesterségét. Ám közben sehogyan sem tudja kiverni a fejéből Karvaly Gábort, az esztergomi főbíró fiát. Egy nap megkéri a boszorkányt, hogy valamilyen szerelmi varázslással segítsen neki magához édesgetni az ifjút. A következő boszorkányszombaton ez meg is történik, de a bűbáj végül látszólag nem sikerül. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt Felícia szerette volna…"

Pulszky Ferenc - A ​magyar jacobinusok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.