Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott

Thury Zsuzsa - Családi ​dolgok
Thury ​Zsuzsa született elbeszélő, az irodalmi divatoktól függetlenül alkotó realista író, aki mindig érzékenyen és pontosan ábrázol, akár anekdotázik, akár elmélkedik, akár ironikus, akár tragikus módon láttatja a világot. Elbeszélései az elmúlt fél évszázad belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatók lennének. Elsősorban családi dolgokról szólnak a novellák, a gyermekkor szegénységéről, tragédiáiról, megaláztatásairól, de ugyanilyen tiszta és őszinte hangon szól az öregkor magányáról és veszteségeiről. A kötet erőssége a Tiszta helyzet című kisregény, amely a Mihelfi-Nagy család lassú széthullásának, képmutatásának és lelepleződésének groteszk és tragikus története. Thury Zsuzsa nagy hatásának titka kétségtelenül a személyesség varázsa és a realista jellemábrázolás: ez teszi lehetővé, hogy írói skálája az érzelmes emlékezéstől a maró szatíráig terjed. elbeszéléseinek e gyűjteménye erről a gazdagságról győzhet meg minden olvasót.

Karel Čapek - Kínos ​történetek
A ​kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt - egy téves diagnózis alapján - a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják."

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Az ezüstszárnyú szélmalom
Zilahy ​Lajos (1891-1974) a két világháború közötti polgári magyar irodalom egyik legnagyobb hatású, legtöbbet olvasott írója és közéleti embere volt, aki haladó gondolkodásával, németellenességével sokak rokonszenvét kivívta. A Két fogoly, Valamit visz a víz s a nagyszabású A Dukay család regénytrilógia szerzője nemcsak a fordulatos, érzelmes bestseller-technikát ismerte jól, de bírálta saját osztályát s még inkább a történelmi Magyarországgal együtt széteső arisztokráciát. Most új kiadásban olvashatjuk a filmváltozatban is nagy sikerrel játszott Halálos tavasz-t (1922), első regényét s Az ezüstszárnyú szélmalom (1924) cím alatt megjelent novelláskötetét. Későbbi, nagyobb formátumú regényeihez képest Zilahy Halálos tavasz-a romantikus rajzát adja egy vergődő léleknek. A novellák hasonlóképpen romantikus jellegűek, de a fiatal író világába már beszüremkednek a valóság komoran hiteles elemei és a megélt tapasztalatok alapján kibontott lélekrajz eszközei is.

Jiří Marek - Prága ​város panoptikuma
A ​húszas-harmincas évek Prágája .... Mikor a Bertalan utcai rendőr-főkapitányságon fölberreg a telefon, Bouse vagy Bruzek felügyelő úr az íratlan szabályok értelmében íróasztala lába mellé csúsztatja a félig ürített söröspalackot és bekopog főnöke, Vacátko tanácsos úr irodájának ajtaján. Amikor visszajön, dörmögve fölteszi keménykalapját, és botja után nyúl. Bűnügyi felderítésre indul... ...és megérkezik a Méregkunyhóba, hogy feltűnés nélkül szemügyre vegye a gyanúsítottat, vagy fölbaktat a zizkovi bérkaszárnya sokadik emeletére, hogy nyakon csípje régi ismerősét, a ragyás képű betörőt, esetleg nyomába ered a titokzatos fehér boás félvilági hölgynek. Könyvünkben van temetés, és esküvő, balladai homály és furfangos spekuláció, gyengéd vonzalom, féltékenység és izgalmas politikai versengés.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Fekete István - Ködös ​utak
"Az ​én igazi elemem a köd, színes vagy borús párák, az ólmos őszi eső, a hosszú téli alkonyatok és sűrű esték" - vallja magáról az író. Fekete István írásainak egy része a gyermeki élményvilágból, az elsüllyedt falusi életből fakad. Úgy mutatja be szülőföldjét, ahogy gyerekszemmel nézte, egyszrű eseményeiben is örök csodákra ámulva. Novelláinak hősei "kétkezi" emberek, harangozók, csizmadiák, kocsisok, pásztorok, bakterok, zsellérek, elsősorban pedig gyerekek. A másik világ, ahonnan a legszívesebben merít: a természet. Az író megbonthatatlan harmóniában élt vele, megfigyelte, ellesse titkait. Írásainak természetfestő erejét, hitelességét természetismeretének tulajdonította: "hogy az erdőt megszeressük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait, gombáit, állatait és a sok színt, hangot, az állatok mozgását, életrendjét, természetét, az erdő minden lakójának ősi törvényét". A természet azonban nemcsak növény- és állatvilág, hozzá tartozik az idő örök mozgása, évszakok változása, nappalok-esték fordulása, csillagok, felhők járása, szél játéka. A kisebb-nagyobb történetekben mindenütt fölleljük Fekete István tehetségének sajátos jegyeit: a megformálás nemes vonalú egyszerűségét, az érzelmek és gondolatok humanizmusát, a tragikus helyzeteket is elviselhetővé, emberivé oldó humort, a világ csúfságait elfedő, mindent a szépség ragyogásba vonó költészetét, a játékosan könnyed, szárnyalóan kristálytiszta nyelvet.

Alice Munro - Mennyi ​boldogság!
Tíz ​újabb nagyszerű történet Alice Munrótól, a Nemzetközi Man Booker-díj 2009-es díjazottjától. Miközben még mindig a régi témái foglalkoztatják - szerelem, barátság, házasságtörés, gyereknevelés, család, betegség, aljasság, árulás és megbocsátás - ezekben az élet alkonyán keletkezett szövegekben egyre inkább jelen van a kiszolgáltatottság, az erőszak és a magány is. A Munrótól már megszokott pontos, szikár, múltidéző szövegek vakmerőbbek és provokatívabbak, mint valaha. Az öntörvényűek, a társadalmon kívüliek és a betegek mellett ezúttal felbukkannak a józanok és átlagosak is, akiknek életét az előbbiek visszafordíthatatlanul megváltoztatják. "John Updike halála óta Alice Munro az, akitől megtudhatjuk, mi a helyzet az amerikai (kanadai) kisvárosban, mit éreznek a jól fésült utca lakói, mitől szenvednek és mire vágynak." - (Kolozsi László, kultura.hu)

Karinthy Ferenc - Szellemidézés
Apám ​mindig azt mondta, hogy ő azon a bizonyos augusztus 29-i éjszakán vált felnőtté, amikor az apja, Karinthy Frigyes meghalt. Az élménytől soha nem tudott végleg szabadulni. Budapest ostroma alatt, a pincében kezdte lejegyezni fiatalsága emlékeit. Feje felett közben szétlőtték a várost. Úgy érezte, amit nem vet papírra, az örökre elvész az időben. Ezért tekintette az első igazi regényének a Szellemidézést. Öregen pedig a legkedvesebb könyvének mondta. Szerette a frissességét. Visszasírta fiatalságának erejét. Felidézte az élmény lüktető valóságát. Számomra is legfontosabb könyve ez. Hiteles híradás a Karinthy család mindennapjairól. Karinthy Frigyes utolsó óráiról. A kamaszkor legszebb és legszörnyűbb nyaráról. Hitvallás és látlelet egy nemzedék felnőtté válásának felejthetetlen pillanatairól. A gyerekkori társaságról, amelyik egész életén végigkísérte. A Szellemidézés nem csupán azért érdekes könyv, mert a Karinthy Frigyes fia írta. Egyéni írói világot rendkívüli érzékletes módon felmutató, sajátos nyelvet teremtő művész varázslatos műve. Irigylem érte az apámat. Jó lett volna, ha fiatalon én is ilyen könyvet tudtam volna írni. Karinthy Márton

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Albert Kivikas - Lápvirágok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sánta Ferenc - Isten ​a szekéren
"A ​szegénység a Sánta Ferenc szívében egyben a magyar népet is jelenti. A magyar épet, amely olyan iszonyú ideig élt a szegénységben, hogy Isten ellen való vétek több szegénység a számára, ha csak egy cseppnyi is" - Szabó Pál írta így, amikor Sánta Ferenc legelső novelláival, a Sokan voltunk-kal, a Kicsi madár-ral jelentkezett. És valóban: már az ötvenes évek legelső novellái is azt bizonyították, hogy elhivatott ember a szerző, olyan író, akinek megadatott látnia sötétet és ragyogást, földet és csillagot. S olyan ereje van, hogy lávákat érezni, tüzes alvilági folyókat, mikor épp csak egy kicsi öregember szól, vagy egy énekes kisgyerek mondogatja, amit kigondolt, és amit ki kell mondania... Nagy utat tett meg azóta; regényei, filmje, a Farkasok a küszöbön című kötetben összegyűjtött újabb novellái - minden megjelent írása visszhangra talált. Az életadó fának, a szegényparaszti világnak növekedését, hajtásait követte tovább, s új témák is jelentkeztek közben, új hősökkel. Sánta ma már egyre inkább a mindnyájunkra érvényeset vizsgálja, azt, ami közös: a helytállást az emberi próbákon. Az igazat keresi újból és újból - egyre nagyobb súllyal, kristálytiszta logikával és szigorú tárgyilagossággal. Mintha valósággal szaggatnák hőseit, mintha tüzes vassal égetnék testüket-lelküket - mert nincs kímélet a számukra. S különösen nincs azok számára, akiket vállal, akiket szeret. Halálosan súlyos a harc, mindegyik novellájában gyötrelmes a próba, holott olykor nem több egy beszélgetésnél, terített asztal mellett, haragoszöld szőlősorok között... Fájdalom, szégyen, erőszak és hazugság szorításában jelképessé tágulnak és végigrajzolódnak a lélek útjai, tökéletes pontossággal és tömény sűrűséggel. S mint ahogy lélegzetet veszünk, olyan csendesen szól arról, ami egyszerű és szép: az isteni adományról, hogy szeretni tudunk, hogy hitünk van, s hogy olykor jók is vagyunk. Ahogy Gyergyai Albert írja: "Miközben megvonnám Sánta Ferenc arcának legállandóbb vonásait - nyelvi varázsát, mesélő kedvét, komponáló, tömörítő, helyzetteremtő tehetségét, természetes ékesszólását, mely nem a retorikával, hanem a dialektikával rokon, úgy érzem, mindez csak függvénye, csak eszköze egy legfőbb tulajdonságának - csodálatos, erkölcsi érzékenységének."

Ismeretlen szerző - Híres ​háborús történetek
A ​háborúk végigkísérik az emberiség történetét, mindenkor helyrehozhatatlan sérülést okozva az érintetteknek, akár a győztes, akár a vesztes oldalon állnak is. A kötetben összegyűjtött háborús elbeszélések hűen tükrözik a háború szította gyűlöletet, az esztelen öldöklést és annak személyiségtorzító hatását, csakúgy, mint az embertelen helyzetben egymást segítők önzetlenségét, emberi értékeit.

A. I. Kuprin - Cirkusz
Kuprin ​az irodalmi novella lelki mélységekbe világító, tömör és drámai műfajában a legnagyobbakkal - Csehovval és Maupassant-nal - áll egysorban. Ez a kötet tematikailag igen gazdag, az író 62 válogatott novelláját foglalja össze. A katona-élettel foglalkozó elbeszélések remek színekkel festik a cári hadseregben uralkodó állapotokat. Kuprin jól ismeri a cári hadsereget, hiszen fiatalságát egy katonai nevelőintézetben töltötte. Az elbeszélések egy másik csoportjában a színészek és artisták gondjait, szenvedéseit tárja fel mély emberábrázolással és finom lélekrajzzal.

William Faulkner - Míg ​fekszem kiterítve
Meghalt ​egy tanyasi öregasszony, Addie Bundren, s most az övéi - férj és öt gyerek - szekérre rakják a maguk ácsolta koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait - végső meghagyása szerint - a városban, rokoni csontok között helyezzék örök nyugalomra. Felkerekednek, viszontagságos, hosszú úton szekereznek végig, hogy a szó szoros értelmében "tűzön-vízen át" végbevigyék, amire szavukat adták. A vízben megúsztatott, tűzben felejtett, kézen-közön hányódó rakomány, amivel annyi nevetni való furcsaság esik - koporsó. Vivői nemcsak maskarába való "típusok". Lelkük mélyén - akárcsak rozoga batárjukéban - tragédiát hurcolnak át hetedhét határon: bűnt, kétségbeesést, lázat, testvérszerelmet, gonosz kapzsiságot, erőszakot, magányt, nyomort, bizonytalanságot. Az 1930-ban született regény a modern amerikai próza klasszikus mesterének egyik legmegrendítőbb alkotása.

Ismeretlen szerző - Karácsonyi ​ajándék
A ​kötet a magyar novellairodalom gazdag kincsestárából válogatott, karácsonyi tematikájú elbeszéléseket tartalmaz.

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dino Buzzati - Hajtóvadászat ​öregekre
Buzzati, ​akinek főműve, a Tatárpuszta, és második kitűnő regénye, az Egy szerelem története, komoly sikert aratott nálunk, novelláiban is rendkívül színes, izgalmas, szatirikus, forma- és ötletgazdag tehetségnek mutatkozik. Ezeket a hosszabb-rövidebb abszurd-groteszk remekléseket szerzőjük mindig mélységesen komoly, humanista mondanivalóval telíti. Játékos és eredeti ötletei sohasem öncélúak. A kötet címadó novellájában például félelmes erővel, lenyűgöző látomásként ábrázolja a fiatalok és öregek szembenállását, azt, ahogyan az öregeket üldöző, kíméletlen fiatalok végül maguk is öreggé, üldözötté és áldozattá válnak. De a többi novella is mind: szellemes, sziporkázó, könnyed eleganciával is új és új gondolatokat ébresztő írás, akár a nagyváros \"pokláról\", a gépkocsiőrületről, az elviselhetetlen magányról, a szerelem tragikus és komikus változatairól, akár korunk egyéb, megoldhatatlannak látszó problémáiról van szó - Buzzati minden sora csupa feszültség, humor, magával ragadó költőiség.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Ismeretlen szerző - Szép ​magyar novella
Időről ​időre megkondul a vészharang: veszélyben, kihalóban a magyar novella! Szerencsére ez mindmáig megmaradt csak jóslatnak, a harangkongatás mindannyiszor fölösleges volt. A magyar novella él, erős, jó írások születnek az anyaország határain belül és kívül egyaránt. Vallom, hogy a mindennapok eseményeinek, az életmódbeli és érzelmi változásoknak a friss írói feldolgozására a novella a legalkalmasabb műfaj. Az Új Idő Lap- és Könyvkiadó Kft-t is a műfaj és művelői iránti tisztelet és elismerés késztette ennak az antológiának a megjelentetésére. Törekvésünk az volt, hogy felmérjük és felmutassuk a világ alkotó magyarjainak rövidprózai termését. Tudjuk, hogy egyetlen kötetbe nem fér bele mindenki, de reménykedünk abban, hogy hagyománnyá válik a Szép magyar novella című kötet évenkénti megjelenése, és így néhány esztendő alatt elfogadható kép alakul ki az öt világrészen élő és alkotó magyar prózaírók munkásságáról. Igyekeztünk elkerülni a több helyről visszaköszönő, más antológiákban már szerepelt írásokat. Általában közvetlenül az íróktól kértünk új, vagy régebben írt, de valamilyen oknál fogva meg nem jelent, ám most, napjainkban is időszerű novellákat. Szeretnénk ezzel a kötettel - és majd a továbbiakkal - egy új, igazságos irodalmi értékrend kialakulását segíteni, mert meggyőződésünk, hogy erre szükség van. Kötetünkbe belevettünk hat olyan írótól is egy-egy novellát, akiknek életkora nagyjából azonos lenne az itt szereplők többségével, de sajnos már örökre eltávoztak. Nemzedékük legmarkánsabb novellaíró egyéniségei közé tartoztak. Van két "felfedezettünk" is, Tar János, akinek ez az első könyvben megjelenő írása; valamint Endrődy László, akinek a novelláját Miska János fénymásoltatta ki a chicagói Szivárvány című lap első számából s küldte el nekünk. Szabó Gyulától és Sütő Andrástól egy-egy régebbi novellát választottunk, tekintve, hogy a kötet szerkesztése még az 1989. decemberi romániai események előtt történt. Sütő Andrásnál a téma jellemző egy átélt, de már letűnt időszakra, e novella számtalan "társát" olvashattuk egykor másoknál is, de az írás jól mutatja, hogy Sütő már akkor is abszolút egyéni stílusban, megőrzött és gondosan ápolt, szép anyanyelvén írt. Mutatja eredendő tehetségét. Gömöri György novellája lényegében már 1966-ban készen volt, de most jelenik meg először. Halász Péter írása New Yorkban született, 1958-ban. Simonffy András elbeszélése huszonnyolc évig feküdt a fiókban, most lát napvilágot először. Úgy véljük, hogy mindhárom íródhatott volna akár a legutóbbi hónapokban is, szervesen illeszkednek ebbe a friss válogatású kötetbe. Tisztelet és üdvözlet az Olvasónak, bárhol is él Földünkön! Budapest, 1990. január Mátyás István