Összevető ​nyelvvizsgálat, nyelvoktatás

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Papp István - Leíró ​magyar hangtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nyelvünk ​világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czuczor Gergely - Fogarasi János - A ​magyar nyelv szótára I-VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz Endre - Szemere Gyula - Mondattani ​elemzések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lőrincze Lajos - Nyelvőrségen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - A ​szabir titok
A ​szabir titok a szabir titokról szól. Egész pontosan annak a népnek a titkos múltjáról, amelyet "valami okból régebben" szabirnak hívtak. Egy sokszor emlegetett népről olvashat a Tisztelt Olvasó e könyvben, amely tömérdek régészeti és mondabeli emléket meg írásos nyomot hagyott maga után az elmúlt évezredek során. Ezek az érdeklődők számára régóta hozzáférhetők. Hogy messzebb ne menjünk: az andronovó-szintasta kultúra leletei, a csud-várak, az ókori és középkori föliratok, a történetírók könyvei, az ugor népek hősénekei meg mondái, a finnugor nyelvek magyar szavainak, népzenei és mesei elemeinek nyilvánvaló áramlási iránya együttvéve sokkal több és megbízhatóbb történeti és régi kulturális adattal szolgáltak, mint amennyiből a szakemberek eddig őstörténetet és nyelvrokonságot írhattak. A föltételes mód használatának közismerten nem szakmai és nem is technikai okai vannak... A kötet jól fölépített, szellemes esszésorozata kellő alapossággal vezeti be a Kedves Olvasót a titokba.

D. Mátai Mária - Nyelvünk ​élete
Szende ​Aladár tankönyvének nyelvtörténeti fejezetei képet adnak a magyar nyelv életének, fejezetiről, egyes nyelvi jelenségek alakulásáról stb. - Az e témához kapcsolódó kiegészítő füzettel arra szeretnénk rávilágtani, hogy miért érdemes és miért szükséges anyanyelvünk történetét, változásának törvényszerűségét minél mélyebben megismernünk. A kötet a nyelvi változások okaira, összefüggéseire, szabályszerűségeire, lefolyásának sajátos körülményeire világít rá. Mindezt konkrét magyar nyelvtörténeti eseményeken, példákon keresztül érzékelteti (hasonló elemzési feladatokhoz is ötleteket, szempontokat adva). - A nyelvi változások konkrét és általános kérdéseit tárgyaló részeket három fejezet követi: "Nyelvtörténet és mai nyelv", "A nyelv története és a művelődés története", "Nyelvtörténet és irodalom". - A füzetet érdeklődő diákoknak szánt szakirodalom zárja.

Simonyi Zsigmond - Helyes ​magyarság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péchy Blanka - Beszélni ​nehéz
Harminchat ​évvel ezelőtt, 1974-ben jelent meg e könyv első kiadásban, s azonnal nagy figyelmet keltett mind a nagyközönség, mind a szakemberek körében. Bárczi Géza, a 20. század egyik legjelentősebb hazai nyelvésze írta: Péchy Blanka könyve nem engedi a figyelmet ellankadni, és szinte észrevétlenül lopja bele az olvasó tudatába, hogy tárgya fontos, érdekes, érdemes vele foglalkozni, mert a művelt embernek legjellemzőbb vonásával, a beszédjével foglalkozik elmondja, saját maga hogyan ébredt rá a kérdés fontosságára rámutat a beszéd szépségéért folytatott küzdelem nehézségeire úgy ítéli, hogy érthető, ha a nyelvészek, nyelvművelők sokáig a nyelv anyagában, szerkezetében érvényesülő törvényszerűségek kutatásával foglalkoztak mennyivel inkább lép így előtérbe a beszéd ma, amikor a rádió meg a tévé által a közlések túlnyomó része élőszóban éri el a befogadót Péchy Blanka a helyes beszéd értelmi követelményeivel foglalkozik; annak a törvényeit, szabályait kereste évtizedeken át kívánatos, hogy könyve megérdemelt sikerrel találkozzék, és sokak lelkiismeretét fölébresztve hozzájáruljon a kulturált magyar beszéd igényeinek megnöveléséhez. A helyes magyar beszéd szenvedélyes harcosának, egy azóta is létező rádiósorozat megálmodójának és egykori munkatársának a könyve, amikor napvilágra került, nyelvészek egy egész csoportját is megnyilatkozásra késztette. Így a mostani kiadás e tanácskozás szövegét, továbbá egy Fónagy Ivánnal közösen készített és a hanglejtéssel foglalkozó tanulmányt is tartalmaz, emlékezések és egy értékelő tanulmány Elekfi László tollából zárja a kötetet. A Beszélni nehéz!-nek ezt az új kiadását azzal a figyelemfelhívó megjegyzéssel adjuk közre: Péchy Blanka könyvének az üzenete ma, a közbeszéd látványos romlása idején különösen időszerű!

Bakay Kornél - Hogyan ​lettünk finnugorok?
A ​neves régészprofesszor megfellebbezhetetlen tudománytörténeti érvekkel bizonyítja, hogy a magyarság eredetének tudatos meghamisítása nagyobb részt politikai indíttatásból történt, tetten érhető magyarellenességből fakadt, s célja a magyar nemzettudat meghamisítása, lealacsonyítása, a magyarság ősiségének, Kárpát-medencei létjogosultságának megkérdőjelezése volt. Mindennek a végrehajtásához a magyarság létére törő politikai akarat megtalálta tudománypolitikai eszközeit, s a felhasználható érdekembereket. Ma már érthetetlen és felfoghatatlan a hivatalos, akadémikusi történészkörök szinte rögeszmés ragaszkodása az újabb kutatások és a tudományos érvek (régészet, történettudomány, nyelvészet, antropológia, genetika, művelődés- és vallástörténet) súlya alatt végleg összeroskadt és tarthatatlanná vált ósdi finnugor elmélethez, ami eddig is csak elméleti hipotézisre, erőltetett nyelvi akrobatamutatványokra hivatkozhatott. A finnugor koncepció és elmélet már a modern külföldi szakirodalomban is idejétmúltnak számít. Kétségtelen tény, hogy a politikai érdekszféra kihasználta és céljai érdekében felhasználta a magyarellenességből, netán félreértésből, tudatlanságból, vagy éppen csak naivitásból eredő, a magyarság őstörténetét, eredettudatát tévútra vivő nézeteket is. A terv bevált, hisz ez a történelemhamisítás rengeteg kárt okozott a magyarságnak a 18. század vége óta, s kihat jelenlegi erkölcsi helyzetünkre, nemzettudatunkra. Vissza kell térnünk a nemzeti ősemlékezet, legrégebbi írott forrásaink, gesztáink, krónikáink, ősi nyelvünk, néphagyományaink, mondáink, népmeséink, díszítőművészetünk által kijelölt útra, nemzettudatunk, származásunk megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaihoz, szkíta-hun gyökereihez.

Kiefer Ferenc - Jelentéselmélet
A ​kötet a legutóbbi évtizedek jelentéstani kutatásának legfontosabb eredményeit összegzi. A jelentést strukturális szempontból közelíti meg, vagyis a nyelvi jelek közti jelentés- összefüggéseket keresi, ugyanakkor azonban felhasználja a kognitív és logikai szemantika eredményeit is. A jelentésleírás módjainak bemutatása, valamint a szemantika és pragmatika megkülönböztetésének tárgyalása után megvizsgálja a jelentésfelbontás problémáját és a poliszémia kezelésének a kérdését. A melléknév és a főnév jelentésével egy-egy fejezet foglalkozik. Két fejezet foglalja össze az ige szemantikájának legfontosabb szempontjait. Az időszerkezet, az aspektus, a modalitás és az előfeltevések kérdésköre külön-külön fejezetben kerül bemutatásra. A Jelentéselméletet haszonnal forgathatják magyar és nyelvszakos egyetemi és főiskolai hallgatók, nyelvszakos doktoranduszok, kutató nyelvészek, a jelentés kérdései iránt érdeklődő irodalmárok, pszichológusok, filozófusok.

Kiss Dénes - Emberszám
Ragozó ​nyelv: „összeadó” nyelv. Az alapjelentéshez – ősgyökhöz – képzőket, ragokat, toldalékokat adunk és így alakul ki a szavak végső jelentéstartalma. A magyar nyelv alaptörvénye olyan, mint a számtané.

Adamikné Jászó Anna - Az ​ősi szó nyomában
Az ​ősi szó nyomában folytatása A gondolatokhoz odataláló nyelv című kötetnek. A magyar nyelv érték, s mint minden értéket óvni, megőrizni és gyarapítani kell. Ebben a nemes feladatban segíthetnek Adamikné Jászó Anna írásai a nyelvművelés elméleti kérdéseiről, nyelvrokonságunk kutatóiról, költőinkről-íróinkról, a magyartanításról, az olvasásról, a hangzó beszédről, a nyelvi norma érték voltáról. Az „ősi szó nyomában” elsősorban a nyelvrokonság kutatását jelenti, de áttételesen nyelvünk jellegének, sajátosságainak feltárását, melyet valóban ismerni és óvni kell, mert érik olyan hatások, amelyek ellenkeznek nyelvünk jellegével. A nyelvi normát a klasszikusok úgy határozták meg, mint az írók és a költők követendő nyelvhasználatát. Ezért szoros a kapcsolat az irodalom és a nyelvművelés között, nem mindegy, hogyan tanítjuk a magyar irodalmat a fiataloknak, a jövő nemzedékeinek. Ezért foglalkozik a szerző a magyar irodalom tantervi anyagával, fokozatos leépítésével. Az irodalom témájához pedig szorosan kapcsolódik az olvasás ügye. Minden az olvasási készség megalapozásától függ, ezért írásai az olvasástechnikát hangsúlyozzák. A nyelvművelés külön területe a hangzó beszéddel való foglalkozás, mert „beszélni nehéz”. Az iskolával való kapcsolata miatt ajánljuk ezt a kötetet tanároknak, hátha példákat, ötleteket meríthetnek anyagából. Ajánljuk a diákoknak, akik végül is mint szülők valamikor elsődleges nyelvművelők lesznek. S ajánljuk mindazoknak, akik figyelik, vigyázzák a gondolataikhoz odataláló nyelvet, az „ősi szót”. Adamikné Jászó Anna magyar–orosz–finnugor szakos tanár, csaknem egy évtizedig tanított gimnáziumban, jelenleg az ELTE BTK professor emeritusa.

Várnai Judit Szilvia - Bárhogy ​nevezzük...
A ​könyv témája a tulajdonnevek problematikájának általános megközelítése, illetve a magyar nyelvtudomány hagyományos megközelítési módjainak kritikai vizsgálata. Várnai Judit Szilvia arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tulajdonnevek hogyan helyezkednek el a nyelvben, a nyelvi rendszerben. Gondolatait négy témakörbe csoportosítja: 1. Mi a tulajdonnév? 2. A tulajdonnév grammatikai megközelítései 3. A tulajdonnevek és a formális rendszerezés kérdése 4. A tulajdonnevek mint nem formális rendszer. A szerző elsősorban a magyarországi névelméleti írások lényeges vonásait mutatja be. Mivel a szerző szerint a tulajdonnevekkel kapcsolatos lényeges kérdések formális nyelvészeti keretek között nem válaszolhatók meg, a megoldást a nyelvészetben eddig nem alkalmazott transzlogikus megközelítés bevezetésében látja. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a névtan, illetve a nyelvészet határterületei iránt. Ezenkívül haszonnal forgathatják nyelvészek, egyetemi oktatók, magyartanárok, egyetemi és főiskolai hallgatók. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XLII. tagja

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Balázs János - Magyar ​deákság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiszely István - A ​magyarság őstörténete I-II.
Egy ​életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei , néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.

Róna-Tas András - A ​magyarság korai története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simonyi Zsigmond - A ​magyar szórend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.