Korona ​és kard

Benedek Elek - Magyar ​mese- és mondavilág
Benedek ​Elek (1859-1929) Magyar mese- és mondavilág című műve már több mint száz éve nemzedékek meghatározó olvasmányélménye. Az író folklórgyűjtését már egyetemista korában kiadta a Kisfaludy Társaság. Ez a műve először Budapesten, öt kötetben, 1894-1896-ban jelent meg. A mesemondó a népmeséket átköltötte, hogy a gyerekek megismerjék az ősi szókincset, a népi gondolatfűzéseket, a magyar nyelv szemléletes és fordulatos kifejezéseit. Meséi a hagyományok s a magyar múlt megbecsülésére, a szülőföld szeretetére, az anyanyelv ápolására és igaz emberségre nevelnek.

Benedek Elek - Magyar ​mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas
„Nagy ​lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” – írta majd kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek az élőszó útján. Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára, a kisfiúra, aki az Isten kardját megtalálta és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen – „népiesen” – igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot; és melyik gyerek ne ismerné a hős Nemtudomkát, a deszkavári királyfit, vagy ne örülne annak, hogy az aranyhajú királykisasszony kiszabadul a gonosz boszorkány átka alól. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

Gaál Mózes - Magyar ​hősök és királyok
Eddig, ​ha mesélt az édesanyád tündérekről, sárkányokról, mindig azt kérdezted: „De igazán, vajon éltek-e azok?” És édesanyád azt mondotta neked, hogy azok csak a mesékben éltek. Te pedig szeretted volna, hogy éljenek igazán. Hallgasd most meg az én meséimet. Ezek igaz mesék lesznek; a hősök mind egy szálig éltek, csakhogy régen… régen. Gaál Mózes

Benedek Elek - Magyar ​mese- és mondavilág 2. - A fekete kisasszony
„Nagy ​lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” – írta kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek élőszó útján. Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára vagy a kisfiúra, aki megtalálta az Isten kardját, és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot ; és melyik gyerek ne andalodna el a második kötetet bevezető Fekete Kisasszonyon, aki megszabadulván az átoktól, megint gyönyörű! És melyik gyerek ne ismerné el a Világszép Nádszál kisasszony örök történetét. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

Kozma Mária - Régiségek ​Csíkországból
Székelyföld ​múltjával, népi hagyományaival, néprajzával foglalkozó történetírók és néprajzosok munkáiban található tényszerű adatok, illetve történelmi regékre, szájhagyományokra való hivatkozások fölkeltették Kozma Mária érdeklődését és – mint azt már történelmi regényeiből, elbeszéléseiből ismerjük – ezúttal arra vállalkozott, hogy ezeket a történeteket gyerekeknek mesélje el. A mesék forrása, kiinduló pontja mindvégig valós, illetve bizonyíthatóan a nép körében élő/élt emlék. Történeteivel nemcsak oktat, hanem arra ösztönöz, hogy ráfigyeljünk környezetünkre, vegyük észre, ismerjük meg a sokszor már csak a nevek mögött megbújó történelmi múltat.

Nyulász Péter - Ciprián
Felbukkan ​egy kopott bundás, ha innen nézem macska, ha onnan inkább tyúkszerű lény, Mitmitke. Megjelenésével izgalmas kalandok sora veszi kezdetét. Az előző kötetből megismert szereplők útjuk során új barátokat és ellenségeket szereznek. Megtudjuk, hogyan keletkezett száz halom Battán, tengerszem a Megyer-hegyi malomkőbányában, földvár a Balatonnál, vagy a Sió csatorna. A fődipicinyek, nyápicok, dinkák, sziporkák, csordásfarkasok, Zemúr és Mitmitke, úgy gabalyítják a történet szálait, hogy azok az óbudavári mosókutat övező fa gyökereihez lesznek hasonlatosak. Ciprián a varázslat helyett a józan ész hatalmában bízik, ám elvarázsolja az az érzés, ami néha elveszi az eszünket.

Kozma Mária - Régiségek ​Gyergyóból
A ​jelen kötet folytatása az író 2011-ben megjelent Régiségek Csíkországból, Történelmi regék című nagy sikerű kötetének. A kötet végén felsorolt „felhasznált fontosabb irodalom” jelzi, hogy az író nem légből kapott történeteket ír meg, hanem tudós munkákra hivatkozik. Ebből az alkotói alapállásból következik egyféle kettősség: a történelmi valóságot át- meg átszövi a mese, mindaz, amivel a népi képzelőerő azt kiegészíti, illetve mindaz, amit az ősi mitológiából sikerült megőriznie (pl. a medvealakoskodás és -hejgetés szokásában bizonyíthatóan jellegzetes ősi táltosrituálé fedezhető fel). A népi névmagyarázatok és helyhez köthető érdekességek, hagyományok (Gyergyó nevének eredete, Bucsin-tető, Gyilkos-tó, tászok-tetői hunnus írás) mellett mitológia hősök és régi korok alakjai (székely nemzetségek vezetői, Attila hun király, a remetei kincskereső Mundra testvérek, a híres gyergyói tutajosok, a szárhegyi ezermester, Buccow generális, a gyergyóalfalvi hős Ambrus Ferenc, a moldvai rabló Fekete Vaszilij stb.) jelennek meg az írásokban, és természetesen a gyergyói falvak szerepe a történelem sodrában.

Benedek Elek - Magyar ​mese- és mondavilág 3. - A tűzmadár
"Nagy ​lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok" - írta kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek élőszó útján. Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára vagy a kisfiúra, aki megtalálta az Isten kardját, és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot ; és melyik gyerek ne andalodna el a második kötetet bevezető Fekete Kisasszonyon, aki megszabadulván az átoktól, megint gyönyörű! A harmadik kötet A tűzmadárról szóló mesével kezdődik. A lánggal égő tollú, csodálatos tűzmadár a szegény ember kertjének legszebb virágait cseni el éjjelente, amíg a szegény ember három deli fia meg nem szerzi a tűzmadarat és vele a tündérszép királykisasszonyt is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot. A Téka Könyvértékesítő Vállalat és a Móra Kiadó mintegy hetven év után most jelenteti meg először a meséket szöveghű, repríz kiadásban, három kötetben, az eredeti összeállításban, gazdag szómagyarázattal és mesemagyarázóval, amely a néprajztudósok örömére feltünteti a mesék forrását, származását és további útjait, ugyanakkor a gyerekek épülésére, művelődésére gazdag történeti, természeti, lélektani magyarázattal szolgál az egyes mesékről. A nagyszabású kiadványt az időközben elhunyt Reich Károly álomból, meséből szőtt, gyönyörű illusztrációi díszítik. Benedek Elek akkor régen így búcsúzott hallgatóitól: "Köszönöm, hogy hallgattátok mesemondásomat" - mi most sok örömet kívánunk Elek nagyapó unokáinak, dédunokáinak az olvasáshoz.

Benedek Elek - Toldi ​Miklós
A ​félelmetes erejű vitéz dicső tetteiről szóló történet évszázadokon keresztül hagyományozódott apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hű alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdő Toldi Miklós alakja Ilosvayt, majd Arany Jánost ihlette meg. Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hős történetének feldolgozásához. Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Móra Ferenc - Mondák ​és mesék
Móra ​Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

Benedek Elek - Gyémánt ​mesekönyv
Benedek ​Elek születésének 160. és halálának 90. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges mesekönyvvel tiszteleg a "mesemondók mesemondója" előtt. "Elek apó" leghíresebb és legkedveltebb meséit gyűjtöttük csokorba, azokat az emblematikus műveket, melyek ma már klasszikussá nemesedtek, s nemzedékek meseélményének lettek meghatározó darabjaivá - noha talán nem is tudjuk, hogy ezeket a népmeséket Benedek Elek ízes székely nyelvezete tette maradandóvá. A mesekönyvet úgy állítottuk össze, hogy családi olvasókönyvvé válhasson, azaz a legkisebb mesehallgatóktól íveljen át a mondák iránt is érdeklődő nagyobbacska gyerekekig, sőt akár felnőttekig. Így együtt szerepel a könyvben a legkülönbözőbb mesetípusok: a kisebbeknek való állatmesék, a tündérmesék, a tréfás mesék, majd a mondavilágba bevezető történetek, pl. Az égig érő fa. A válogatás összességében 25 mesét tartalmaz - ez a szám is "mesei" most, hiszen a könyvet a Scolar Kiadó alapításának 25. évfordulójára tervezzük megjelentetni.

Bodó Béla - Brumi ​az iskolában
Kedvenc ​medvebocsunk életében eljött a nagy pillanat: a kis medvebocsból immár iskolás nagy mackó lett. A népszerű Brumi-sorozat hőse ebben a kötetben első osztályos élményeiről számol be. Bár Brumi és új barátai, köztük Dagi, Panasz Muki, Pulykapípi és Jócsont nem tanulnak mézevést, málnaszedést vagy mogyoróropogtatást, de azért . nagyon jól érzik magukat. S ezt ígérhetjük a szórakoztató, bájos könyv olvasóinak is.

Vadadi Adrienn - Matricás ​Laci és a múzeumi rablás
A _Most ​én olvasok!_-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar "olvasni tanulok"-sorozatot építünk. A Pagony legkiválóbb szerzői négy-négy könyvet írnak, négy különböző nehézségi szinten. A történetek lazán összefüggnek egymással, de természetesen önállóan is olvashatók. Vadadi Adrienn meséjében Matricás Laci, a híres rabló úgy dönt, udvari kalitkát készít a papagájának. Ám ehhez rabolnia kell pár apróságot... El is indul, de útközben a minden lében kanál Sárikába ütközik. Márpedig ő senkitől sem fél, csakis Sárikától!

Pásztohy Panka - Jó ​éjszakát, Pitypang!
Amióta ​Lili nagytestvér lett, nem szeret egyedül aludni a szobájában. Furcsa hangok, zajok jönnek a kert felől. Biztos valami félelmetes szörny -lapul a bokorban... Vagy mégsem? Apa kézen fogja Lilit, és kimennek meglesni, mi minden történik az esti kertben... Már megjelent: Pitypang születésnapja Pitypang a zebrán Pitypang segít...

Harcos Bálint - A ​medve, aki a karácsonyfában lakott
Liza ​és apu karácsonyfát vásárolnak. Liza kiválaszt egy JÓ nagyot. Apu hazacipeli. JÓ nehéz! Liza és apu feldíszítik a fát. De NAGYON furcsa hangok jönnek a fa belsejéből... Mi lehet ez? A titokra karácsony estéjén fény derül... Szívmelengető karácsonyi mesekönyv Harcos Bálinttól, Agócs Írisz csodálatos rajzaival.

Bartos Erika - Kistestvérek, ​nagytestvérek
A ​kistestvér érkezése minden gyerek életében fontos esemény. Egy nyári napon a hatéves Brúnó megtudja, hogy kistestvére lesz. A kisfiú megosztja a hírt a barátaival, akik sorra elmesélik saját történetüket. Megtudhatjuk, hogyan fogadta kistestvérét Orsi, Olívia, ikeröccseit Zsolti, kishúgát Kata és Lackó, és végül elolvashatjuk Brúnó és Blanka meséjét is.

Ismeretlen szerző - Meseország ​mindenkié
A ​tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai a különféle marginalizált csoportokhoz tartozó szereplőikkel azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll. „Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.” (Bódis Kriszta, író, pszichológus, dokumentumfilmes) „Ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.” (Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő)

Joó Katalin - A ​kis panda
A ​legkisebbeknek szánt fekete-fehér-piros rajzokkal illusztrált könyvecskét ujjbáb egészíti ki, amellyel a történet játékosan folytatható és variálható.

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Varga Katalin - Gőgös ​Gúnár Gedeon
A ​bravúros írói teljesítménnyel létrehozott Gőgös Gúnár Gedeon című kötetünket szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett megjelöltük, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzót nem tüntettünk fel, az eddig megismerteket kívánjuk ismételtetni. Reméljük, hogy a kis- és nagybetűket együttesen tanuló első osztályosok ugyanolyan örömmel forgatják majd a Gőgös Gúnár Gedeonnak ezt a változatát, mint a korábbi kiadások olvasói. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.