A tibeti lámaista panteonban előkelő helyet foglalnak el az ősguruk vagy gyökérlámák, a nyolcvannégy “mahásziddha”. Ezeknek az indiai buddhista mestereknek jelentős szerepük volt a vadzsrajána buddhizmus kialakításában. Életrajzaik, megvilágosodásuk és tanításaik az időn és téren átívelő szellemi erővel közvetítik felénk Buddha ősi szavait a tudatról, az ürességről, a részvétről, a bölcsességről és a megvilágosodásról.
Kapcsolódó könyvek
Fehér Judit - Nágárdzsuna
A könyv Nágárdzsuna szanszkrit nyelven írt verseinek és azok magyar értelmezéseinek kötete.
Héjjas István - India ősi bölcsessége
A könyv a hindu eredetű filozófiai gondolkodás csúcsteljesítményeit mutatja be. A szerző szerint ezek a bölcseleti rendszerek nem spekulatív világmagyarázatok és nem is valamiféle ideológiák, amelyek különféle társadalmi csoportok érdekeit szeretnék kifejezni. Ezek a bölcseleti iskolák örökérvényű gondolatokat fejeznek ki, a végső valóság megismerésének módszerét kutatják és arra keresnek választ, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az életünkből a szenvedést és hogyan lehet elérni a tökéletes szellemi szabadság állapotát.
Ismeretlen szerző - Upanisadok
A hindu filozófiai irodalom legismertebb és legfontosabb alkotásait tartja kezében a Kedves Olvasó. Tegyük hozzá rögtön: mikor a hindu filozófiát említjük, nem a szó modern értelmében vett bölcseletet értjük alatta, hanem szellemi utat és belső megtapasztalást. Mert India bölcsességének a kezdetek óta ez volt a magja, és ez is marad mindaddig, amíg ez a bölcsesség fennmarad.
Így hát az upanisadok sem pusztán bölcseleti művek. Nem érvelik, hanem kinyilatkoztatják, nem rendszerezik, hanem megéneklik a valóságot, helyesebben azt, amit a költészet, a mágia és a bölcselet még egybemosódó ősi korában az ember valóságnak hitt és akként valósított meg.
Rama Dr. Friderick Lenz - Szörföltem a Himaláján
Az itt következő beszámoló himalájai kalandjaimról saját tapasztalataimra épül, amelyeket évekkel ezelőtt Nepálban éltem át. Bár valóságos eseményeken alapulnak, átalakítottam és kiszíneztem azokat. Remélem, hogy a következő oldalakon bemutatott belső és külső élmények elszórakoztatják Önt, Kedves Olvasó, és segítik a megvilágosodáshoz vezető úton.
Szögyal Rinpocse - Napról napra
Szögyal Rinpocse Tibeti könyv életről és halálról című, nagy sikerű, a maga műfajában immár klasszikusnak számító könyve után a tibeti tanító meditácóról szóló művét tartja kezében az olvasó. A Napról napra a tibeti hagyományból meríti bölcs gondolatait és tanulságos történeteit. Ezeknek a buddhista tanra épülő példáknak a gyűjteménye az együttérzés forrása lehet, s életünk napjait örömmel, derűvel, de elsősorban bölcsességgel töltheti meg. A kötet, amelyet a szerző mantra-kalligráfiái illusztrálnak, megértő szeretetre nevelve, mély bölcsességgel mutatja be a szellemi út megpróbáltatásait és jutalmát, a halál elfogadását, a cselekvésben megnyilvánuló együttérzést, a meditáció és a karma megértésének lényegét. Szögyal Rinpocse sokat utazik szerte a világban, nyilvános tanításokat tart, és meditációs gyakorlatokat vezet, amelyekkel igazi segítséget nyújt a rászorulóknak. Tanításait könnyedség és világos megfogalmazás jellemzi, ez avatta korunkban a tibeti buddhizmus egyik legnépszerűbb értelmezőjévé és közvetítőjévé, jövőjének meghatározó személyiségévé Kelet és Nyugat határán. A könyv mindennapi útmutatásai váljanak minden érző lény javára!
Eugen Herrigel - A zen-út
Nem véletlenül inspirált oly sok embert Eugen Herrigel ezen világhírű munkája -A zen és az íjászat művészete című műve mellett-, a keleti gondolkozás megismerésére, hiszen személyes tapasztalatait összefoglaló könyve egyszerre tanúskodik filozófiai műveltségről és a keleti gondolkozás ismeretéről. Herrigel volt azon első nyugatiak egyike, aki közvetlenül megismerkedhetett és elmélyedhetett a zen-buddhizmusban, miközben a 20-as években - heidelbergi tanító évei után - a Tokiói Császári Sendai Egyetemen filozófiát oktatott. A zen misztikáját állította vizsgálódásainak középpontjába, azon utat, amely e szellemiség sajátos megérinthetetlenségén keresztül vezet el a buddhizmus lényegéhez. Céltudatos keresése során azonban hamarosan meg kellett tanulnia: nem is olyan egyszerű a zen megértése, mivel a zennek sem doktrínája, sem dogmája nincsen. S talán épp ezért választotta könyve egyik vezérgondolatává a következő sorokat: a szó önmagában véve kevesebb, mint a gondolat, a gondolat pedig kevesebb, mint a tapasztalás.
Padmaszambhava - Tibeti Halottaskönyv
Életünk folyamatos készenlét.
Készenlét a halálra.
A halálra mely kapu - rajtunk áll, hogyan megyünk át rajta, mit teszünk, mivé leszünk általa.
Nem pedig miatta!
Folyamatos okozat keresésünk, pótcselekvéseink megszűnnek, s legtöbbünk bolyong a köztes lét forgatagában, legvégső megoldásként ölelkező anya ölet keresve.
Az istenségek szimbólumok, tulajdonságaink,érzelmeink, melyek vezetnek minket, legtöbbször ki tudja hová....pedig legalább nekünk tudnunk kellene!
Nekünk szól tehát e könyv, lássuk, milyen örökséget viszünk magunkkal, hogyan fordíthatjuk javunkra, s számtalan lény javára.
OM MANI PADME HUM
Ismeretlen szerző - Dzsátakák
A dzsátakák azaz születés-történetek a buddhizmus "kis szekér" ágazatának szent könyvéből valók. Valójában indiai népmesék, melyek Buddha reinkarnációinak cselekedeteiről, erkölcsi igazságairól szólnak, s talán bármely ismert szent szövegnél jobban bevilágítanak e távoli ország mindennapi életébe, érzelmi-, gondolati világába. A páli eredetiből készült remek fordítás egyszerre mesél és értelmez, tudatosít és elvarázsol.
Julius Evola - Frithjof Schuon - Zen - A szamurájok vallása
A kötet szerzői, Julius Evola (1898-1974) és Frithjof Schuon (1907-), a tradicionális létszemlélet - mások mellett - legkiválóbb mesterei a távol-keleti buddhizmus, a Zen mélységeibe engednek bepillantani. A "szamurájok vallásaként" is ismeretes Zen az ezoterikus buddhizmus egyik legjelentősebb vonulata, amelybe bizonyos taoista elemek (kiváltképp a Lao-Ce féle "Üresség" tana), illetve a kínai lélek egyes jellemzői (elsősorban a természetszeretet) is szervesen beépültek. Maga a "Zen" szó a szanszkrit Dhyana és a páli Jhana kifejezések kínai-japán megfelelőjének rövidítése - tulajdonképpen az "Üresség" jegyében kiteljesedő meditációt jelöli.
Az itt szereplő tanulmányok a szemléletmód és a téma azonosságának szempontja alapján, különböző művekből kerültek összeválogatásra.
Miriam Levering - Zen - Inspiráló tanítások
Kóanok, versek és zen-paradoxonok - ez a könyv a zen bölcsességének csodálatos kivonata. A zen mestereinek elgondolkodtató szavait gyönyörű képekkel és fenséges kalligráfiák teszik teljessé.
"Ez a könyv a zen talányaiba és finom harmóniájába kívánja bevezetni az olvasót, segítséget próbál nyújtani a laikus számára az elmélyülésben. A kötetben szereplő írások - mint a zen irodalmának minden darabja - a megvilágosodás kereséséről, igazi természetünk megértéséről szólnak. (...) A könyv a zen költészet gazdag kincsestárából válogat a korai kínai mesterek verseitől a rövid japán haikun át a modern költők alkotásaiig, ezzel nyújt betekintést a zen tapasztalt követőinek békéjébe és szabadságába."
Dr. Miriam Levering zen-tudós gondosan válogatta össze a szövegeket és a velük összhangban álló képeket. A zen inspiráló tanításainak segítségével szabadon szárnyalhat az olvasó képzelete, nyugodt bölcsességük átjárja egész lényét.
Sunrjú Szuzuki - Zen szellem, a kezdő szellem
A zen szellem vagy zen attitűd nem más, mint a kezdő szellem. Rácsodálkozó kérdésfeltevés, amely önmagunk mibenlétét kutatja – ez az, amire a zen gyakorlása során mindvégig szükség van. A kezdők szelleme üres, és mentes a tanultak szokásaitól. Tud elfogadni, tud kételkedni, és nyitott minden eshetőségre. Olyan hozzáállás, amely az élet minden területén hasznunkra válik, amely úgy képes a dolgokat látni, ahogy azok vannak. E kezdő szellem az, amely lépésről lépésre és egyetlen időtlen pillanatban megértheti minden dolgok eredetét. A zen gyakorlás e hozzáállásáról szól a könyv minden sora. Fejezeteiben közvetve vagy közvetlenül arról beszél, hogyan tarthatjuk fenn ezt az attitűdöt a meditációnkban és a mindennapi életünkben egyaránt. Ősi módja ez a tanításnak, amely egyszerű és erőteljes nyelven szól, példáit pedig az élet adja. Ez a könyv, amely ma már a zen klasszikusok sorába emelkedett, Sunrjú Szuzuki zen mester Los Altos-i és kaliforniai beszédeiből született. Meditációs gyakorlataik végeztével válaszolt az emberek kérdéseire, bátorította őket a zen gyakorlásában, és segített nekik mindennapi életük problémáinak megoldásában. A könyv minden oldala azzal az örömmel és egyszerűséggel lélegzik, amely egy szabad életet lát és láttat. Szuzuki rósi azt mondja: „Az élet önmaga varázslata." Ez az érzés áthatja az egész könyvet. Amikor figyelmesen olvassuk a szöveget, ugyanaz az állítás vagy gondolatsor egyszerre nyilvánvaló és egyszerű, homályos, zavarba ejtő és megvilágosító. Ez valóban az intenzív, mély és örömteli elmélkedés könyve.
Láma Anagarika Govinda - A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje
A szerző e kötetben azokat az alapvető fogalmakat és elgondolásokat mutatja be közérthető formában, amelyek valamennyi buddhista iskolában közösek. Alapjául egy VII. és XII. század között keletkezett Abhidhamma-pitaka gyűjtemény, Anuruddha Thera Abhidhammat-tha-sangahája szolgált.
Az Abhidhammattha-saṅgaha az egyéb Abhidharma-szövegekhez hasonlóan tömör és sűrített formában mutatja be a buddhista tanítás alapeszméit. Minden fogalomnak szinte matematikai szigorúsággal meghatározott helye van, ahol nemcsak az a fontos, ami elhangzik, hanem az is, hogyan hangzik el, a logika és a dialektikus gondolkodás ugyanis ebben az esetben teljes egészében a megélt valóság szisztematikus bemutatását szolgálja.
A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, a szerző húszas években megjelent tudományos közleményeire nyúlik vissza, s az indiai Patna Egyetemen 1936-37-ben tartott előadásainak összefoglalását képezi. A felölelt anyag nemcsak a buddhista filozófia kérdései iránt komolyan érdeklődő olvasó számára nélkülözhetetlen, de gyakorló buddhisták pszichológiai tájékozódásához is rendszerezett segítséget nyújt.
Míg a kötet első fejezetei könnyen érthetők, a későbbi részek nyilvánvalóvá teszik, hogy nem pusztán intellektuálisan összeállított értekezésről van szó, hanem olyan tapasztalatok megosztásáról, amelyeket a szerző önmagán végzett meditatív munkája során szerzett. E saját élő tapasztalás tette őt képessé arra, hogy behatoljon a buddhista mélylélektan rejtett hagyományaiba.
Daniel Goleman - Különleges tudatállapotok a buddhizmusban
A módosult tudatállapotok a modern agykutatás egyik legizgalmasabb területe, ahol a jógik és meditálók ősi tapasztalatai találkoznak a mai tudománnyal. A szerző e könyvében a buddhista meditációs módszerekkel elérhető transzállapotokat mutatja be a _Vissuddhimagga_ című, i.u. 5. században keletkezett átfogó leírás alapján. E módszereket a szerzetesek még ma is gyakorolják Sri Lanka és Délkelet-Ázsia eldugott remeteségeiben.
Arthur Schopenhauer - A világ mint akarat és képzet
Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első - alapvető - filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.
Su-La-Ce - Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában
Ha nem állt volna buddhista szerzetesnek, bizonyára rablóvezér lett volna belőle - állították életrajzírói Lin-csi apátról, a kínai buddhizmus legeredetibb gondolkodójáról, máig legnépszerűbb mesteréről.
Nem tudjuk pontosan, mikor született, de azt tudjuk, hogy mielőtt a 867-es esztendő februárjának egyik napján távozott, mind a tíz égtáj felé legyintett egyet-egyet, s kényelmesen megigazította magán szerzetesi öltözetét. Rá jellemző, kifejező búcsú volt ez. Fanyar, de könnyed és méltóságteljes. Mint amilyenek reggeli beszélgetései szerzeteseivel Huo-to folyó parti kolostorában.
Meghökkentő kérdésfelvetések és válaszok, könnyed, de hibátlan bölcseleti rendszert alkotó következtetések, állítások jellemzik Lin-csi beszélgetéseit, melyek mindig a lényegről folynak; a létezés és a boldogulás nagy kérdéseiről.
Baktay Ervin - India bölcsessége
"A legletisztultabb hindu felfogás is azt vallja, hogy leghelyesebb, ha mindenki a maga mivoltának megfelelő úton jár és törekszik, s a hinduk legértékesebbjei ma is, mint régen, minden vallást, minden hitet nagyrabecsülnek. A jó keresztényt sokkal többre tartják, mint az olyan hindut, aki a maga vallását nem követi, vagy képmutatással szennyezi be. A Szanátana Dharma megértői nem lehetnek türelmetlenek más vallások iránt és nem táplálhatnak előítéleteket. Bármelyik vallást követi is tehát az olvasó, igyekezzék legalább ebben az egy pontban magáévá tenni a hindu elvet: legyen türelmes és méltányos, ne ítéljen, amig bele nem mélyedt magába a tárgyba, amíg át nem tekintette az ind szemlélet Örökérvényű Törvényének egész rendszerét. Ez csak addig tetszik bonyolultnak míg részleteit külön-külön kiszakítva nézzük, de egyetemes és egységes értelmet kap, mihelyt az egészet felfogtuk." Baktay Ervin
Héjjas István - A keleti vallások filozófiája és világképe
Buddha egyszer arról beszélt a tanítványainak, hogy a tanítását ezer év múlva senki nem fogja megérteni. A vallási-bölcseleti tanításokat ugyanis az idők folyamán az egymást követő generációk egyre inkább félreértik, újra értelmezik, magyarázzák, kommentálják, kiegészítik, csűrik-csavarják, úgyhogy végül a tanítás eredeti üzenetéből alig marad valami. Ez a könyv a több ezer éves kínai, védikus és buddhista vallási bölcseletekkel foglalkozik, és arra keres választ, hogy hogyan értelmezhették ezeket a tanításokat valamikor régen, amikor még nem telt el az a bizonyos ezer év...
Michel Foucault - A tudás archeológiája
"Megértem azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."
Su-La-Ce - Az ifjú Lin-csi vándorlásai
"Ha az eszetek helyén van, csakis magatokon dolgoztok ezután" - jelenti ki határozottan Su-la-ce, a 9. századi kínai buddhista szerzetes, aki ebben a művében mestere, Lin-csi apát ifjú kori gondolatait tárja elénk. Előző munkájában (Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában) azt állította: "Magatok vagytok, nincs semmi más!" Mindkét figyelmeztetés azt jelenti, jó ha tudja az ember, rajta múlik minden. És annál jobb, minél gyakrabban gondol erre. Ennek tudatában kell megformálnunk magunkat, kialakítani viszonyunkat a világgal. A helyesen, jól megítélt viszonyokra épül azután az életünk.
Hogy Lin-csi jól ismerte ennek a módját, birtokában volt a helyes látásnak és tudásnak, azt ezerkétszáz esztendő próbája igazolja. Mára Lin-csi a kínai csan (zen) buddhizmus egyik legjelentősebb és legismertebb alakjává vált a világ keleti és nyugati felén egyaránt.
Ismeretlen szerző - Az élet rendje
Mert tanácsokat, útmutatást nemcsak a haldoklóknak, az élőknek is adni kell!
Valamikor az ókorban egy indiai bölcs összeállított egy jótanács-gyűjteményt, kifejezetten azzal a céllal, hogy legyen egy olyan szabályrendszer, amelynek betartói már itt, a földön, ebben az életben megismerhetik a valódi boldogságot. Azon a vidéken, ahol ez a bölcs élt, hódítók követték egymást, akik magukkal hozták saját vallás- és eszmerendszerüket - akik meg akartak semmisíteni mindent, ami az ő elképzeléseiktől különbözött. Ezt a szabálygyűjteményt is megsemmisítették, de a könyvecske egy példányát még időben sikerült északra, Tibet földjére menekíteni.
Teltek-múltak az évek. A 19. század végén egy brit katonatiszt eljutott Tibetbe, ahol a lámák egyéb érdekességek mellett megmutatták neki ezt a titkos iratot is. Kincsként kezelték a könyvet, bár annak tartalma nem mindenben egyezett saját hitük elveivel. Talán éppen emiatt ajándékozták a katonatisztnek a dokumentumot. A tiszt Indiában egy mester segítségével lefordította, az angol szöveget pedig hazaküldte, mindenki okulására.
Az angolul az 1900-as évek eleje óta számtalanszor megjelentetett bölcsességgyűjtemény most először olvasható magyar nyelven.