Kiadónak, szerkesztőnek jól meg kell gondolnia, ha ilyen jellegű új művel jelentkezik, mint a világirodalmi kisenciklopédia: milyen közönségigényket akar kielégíteni? Mire való az a hatalmas szervező munka és szervez energia, ennél a műnél 214 szakember munkája, ami egy ilyen kézikönyv megteremtéséhez kell?
Ezt a világirodalmi kisenciklopédiát napjaink olvasó emberének szántuk, mégpedig az olvasók minél szélesebb körének, és a mű elkészülte után úgy gondoljuk: olyan irodalomtörténeti és esztétikai információs anyagot tartalmaz, olyan formában és terjedelemben, ami alkalmassá teheti a vállalt feladat betöltésére.
A mai magyar olvasók igényeit akartuk kielégíteni, ezért valóban az egész világ íróiról és irodalmairól, összesen 3182 íróról és majdnem száz irodalomról igyekeznek tájékoztatni a rövidebb-hosszabb lexikon-cikkek, nemcsak az ún. “nagy” európai nyelvek íróiról és irodalmairól, mint a régebbi világirodalmi lexikonok tették. Ugyanezért természetesnek tartottuk azt is, hogy részletesebben a napjainkban leginkább olvasott könyvek íróiról, a múlt és a jelen világirodalmában az emberi haladás, a szocializmus eszmevilágát képviselő írók pályájáról, műveiről tájékozódhassanak ebből a Világirodalmi kisenciklopédiá-ból az olvasók.
Miért nevezzük enciklopédiának a hazánkban, Közép-Európában szokásos lexikon helyett? Azért, mert a mű lexikális első része után a világ irodalmainak történetét vázlatosan bemutató, enciklopédikus jellegű rész is következik.
Megemlítjük még, hogy igen sok cikknél megtalálja az olvasó az író arcképét és a további érdeklődés kielégítését segítő szakirodalmi tájékoztatásokat is.
Szeretnénk, ha szerkesztőink és íróink munkájának eredményéből kiderülne az, amiről Babits Mihály írt irodalomtörténetének bevezetésében:
“Az igazi világirodalom… olyan egész az, amihez mindenestől közünk van, mert a saját kultúránk, a saját irodalmi életünk is hozzátartozik és nélküle meg sem érthető.”
Kapcsolódó könyvek
Szerdahelyi István - Irodalomelméleti enciklopédia
A kézikönyv az irodalom kérdései iránt érdeklődő közönség tájékozódását kívánja elősegíteni olyan módon, hogy az irodalomelmélet legfontosabb ismereteit rendszeres áttekintésre és enciklopédikus teljességre törekedve foglalja össze. Lépésről lépésre haladva, szemléletes példákkal és közérthető magyarázatokkal világítja meg az itt felmerülő, gyakran igen bonyolult és vitatott kérdéseket, onnan, hogy mi teszi az irodalmi szövegeket irodalmiakká, odáig, hogy milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz az írókat és olvasóikat. A tudományág évszázados hagyományokra visszatekintő, kellően kiérlelt, megbízható alapelgondolásait és az ezeket szervesen továbbépítő modern elméleteket tükrözi, de a vitaálláspontok jelzéseivel és irodalomjegyzékével a tágabb körű tájékozódáshoz is támpontokat ad.
E módszeres áttekintés természetesen kiterjed a középiskolai és egyetemi oktatás teljes irodalomelméleti – verstani, stilisztikai-retorikai, műfajelméleti stb. – ismeretanyagára, s így különösen hasznos segítséget nyújthat a pedagógusoknak, diákoknak, az egyetemi felvételi vizsgára készülő fiataloknak. A tárgymutató a gyors tájékozódást, a könyv lexikonszerű használatát is lehetővé teszi; aki csak azt akarja megtudni, mi az, hogy metafora, mi a szapphói strófa képlete, vagy mi különbözteti meg a lírát az epikától, a megfelelő tárgyszó kikeresésével nyomban megtalálhatja a pontokba szedett, világos magyarázatokkal, szövegszerű példákkal is megvilágított, közérthető meghatározásokat.
A mű szerzője Szerdahelyi István József Attila-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett irodalomteoretikus és esztéta, a filozófiai tudományok kandidátusa és az irodalomtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja, akinek számos irodalomelméleti és esztétikai munkája forog közkézen a hazai olvasóközönség körében. E legújabb könyvében másfél évtizedes egyetemi oktatói munkájának és a magyar irodalomtudomány legmonumentálisabb vállalkozása, a tizennyolc kötetes Világirodalmi Lexikon szerkesztése során szerzett negyedszázados tapasztalatainak eredményeit is kamatoztatja.
Szerb Antal - A világirodalom története
„Ha a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával...
Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Tamás Attila - Líra a XX. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Mitológiai enciklopédia I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Erős Zoltán - Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig
Talán még az irodalomban jártasak is elbizonytalanodnának, ha például arra kellene válaszolniuk, merrefelé van Vizsoly, pedig ez a név elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű Bibliától. És vajon hányan tudják, hol is található a Kőmíves Kelemen balladájából ismert "magos Déva vára" vagy az Arany János megénekelte "drégeli rom"? Könnyen rábökünk-e a térképen Széphalomra, ahol Kazinczy hajtotta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton levő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mikszáth regényes tájai, Krúdy vagy Móricz helyszínei? Melyik város iskoláiban tanított Babits, Juhász Gyula? Meddig jutottak el messzi országokba az évszázadok során a magyar írástudók?
Ismeretlen szerző - Irodalmi fogalomtár A-Z
Ez a kislexikon túlzás nélkül hiánypótló munkának nevezhető. Olyan segédkönyv, amely méltán ajánlható minden középiskolás diáknak és az érdeklődők szélesebb körének is. "A műfajelmélet, a stilisztika, esztétika alap- és segédfogalmai szerepelnek itt, s olyan szakkifejezések, amelyek a műelemzések, eszmetörténeti fejtegetések szövegében, a művelődők irodalomtörténeti olvasmányaiban gyakran előfordulnak" - írja a szerző, Alföldy Jenő, s ami külön érdeme a szógyűjteménynek: rengeteg idézet, példa szemlélteti az értelmezést.
Az irodalmi fogalomtár szócikkei az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, előítéletek és rögeszmék nélkül világítják meg az irodalmi fogalmakat, az egész kislexikon mégis személyes jellegű: egy olyan irodalmáré, aki nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról is jól ismeri tárgyát. S habár a szótárírónak ez a személyessége mindvégig rejtve marad, szemlátomást színesíti, egyéni meglátásokkal gazdagítja e hasznos kis fogalomtárat, mely bizony sok tapasztalatot és könyvtárnyi irodalmat sűrít magába.
Ismeretlen szerző - Magyar művelődéstörténeti lexikon I-XIII.
A kiadó eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, amely több mint egy évtized munkájával, közel 400 munkatárs közreműködésével készült el. Teljességre törekedve tárgyalja a magyar középkor és kora újkor művelődéstörténetét, az államalapítástól a XVIII. század végéig terjedő időszakot. Komplex megközelítést tűzve ki célul, az irodalomtörténet, a művészettörténet, a zenetörténet, az orvoslástörténet, a hadtörténet, a pénztörténet, a hétköznapi élet története, a táplálkozástörténet, a vallástörténet, az iskolatörténet stb. fogalmaival ismerteti meg az olvasót. A jobb megértetést mintegy 250 kép és illusztráció szolgálja.
Ismeretlen szerző - Irodalmi fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Paul de Man - Az olvasás allegóriái
"Az olvasás allegóriái történeti tanulmányként indult és az olvasás elméleteként végezte" - értékeli munkáját a könyv előszavában a szerző, Paul de Man. A belga származású amerikai irodalmár (irodalomtörténész és elméletíró) leghíresebb, legnagyobb hatású, 1979-es művének 1999-es magyar kiadása az utóbbi években a hazai irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett műve volt. Gyakran idézik a "dekonstruktív" olvasásmód mintájaként és elgondolkodtató szövegelemzései miatt egyaránt. Második, frissített és apróbb javításokkal kiigazított kiadását nemcsak a tudományos vitákban játszott szerepe, hanem az egyetemi oktatásban betöltött funkciója is indokolja.
A mű hathatósan közreműködött abban, hogy a kortárs irodalmi és filozófiai gondolkodásban elmélyedő kutatók olyan 18-19. századi szerzőknél találják magukat, mint a kötetben elemzett Rousseau és Nietzsche, másfelől pedig, hogy az említett szerzők szövegei hatékonyan alakítsák jelenkori gondolkodásunkat nem csupán az irodalomtudomány és a filozófia, hanem a társadalomtudomány tágabb területén is.
Ismeretlen szerző - A magyarok krónikája
A múlt ködébe vesző őshazától a 2000. esztendőig, több évezreden át követi nyomon népünk történetét, a megmaradásért folytatott harcok és a békés hétköznapok eseményeit éppúgy, mind művelődésünk legjelentősebb állomásait. Beszámol jelentős magyar tudományos, technikai felfedezésekről, találmányokról – politikusok, művészek, írók, költők, nagy gondolkodók portréi rajzolódnak ki előttünk, olyan embereké, akik példaként állhatnak minden nemzedék előtt. A Helikon Kiadó szándéka szerint minden magyar család kincse lesz ez a könyv. Hiszen rólunk szól. Egy hosszú vándorlás után a Kárpát-medencébe érkező, itt államot alapító és fenntartó népről, melynek 1120 éven át mindig volt ereje az újrakezdéshez. - Nemzeti múltunk 14 fejezetben - európai kitekintéssel - Kronológiai összefoglalók - Történelmi esszék, tanulmányok - Az adott időszak kulturális-gazdasági, technikatörténeti szenzációi - 2000, többségében színes rajz, metszet, fotó, reprodukció - 120 színes térkép Nemzeti történelmünk és művelődésünk nagy, összefoglaló kötete minden magyar család könyvtárának értékes és pótolhatatlan darabja.
Ismeretlen szerző - A romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Larousse - Mitológiai enciklopédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Martin Heidegger - Magyarázatok Hölderlin költészetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Művészeti lexikon I-IV.
A művészeti lexikon négy kötetben öt világrész művészetéről nyújt képet az őskortól napjainkig. Behatóan foglalkozik a művészettörténet minden neves alakjával és irányzatával. Bemutatja az egyes országok művészetének történeti fejlődését, ismerteti a nagyobb városok jelentős műemlékeit, múzeumait és más művészeti gyűjteményeit. A kötetek felölelik a képzőművészet és az iparművészet valamennyi ágát, különböző műfajait, valamint a művészettörténészek és régészet munkásságát. A Művészeti lexikon cikkeinek és tanulmányainak írói és képzőművészet legkülönfélébb területeinek szakértői. Írásaik szerencsésen egyesítik a tudományosság és az olvasmányosság erényeit. A cikkeket gazdag képanyag és a legfontosabb szakirodalom egészíti ki.
Ismeretlen szerző - Középiskolai irodalmi lexikon
A középiskolai diákoknak, egyetemi felvételire készülőknek szóló kézikönyv-sorozat e tagja mindazokat az elméleti ismereteket tartalmazza, amelyek az irodalom értő befogadását elmélyíthetik. Szócikkeket közöl műfajokról, esztétikai, irodalomelméleti, verstani, és stilisztikai fogalmakról, továbbá korszakokról és irányzatokról. Arra is vállalkozik, hogy a középiskolai tananyagban szereplő írók és költők tevékenységét, művészetét egy-egy szócikkben értékelje, jelentőségüket méltassa. A legfontosabb mitológiai alakok is felbukkannak benne, sőt a magyar irodalomban jelentős szerepet játszó intézményeket és folyóiratokat is bemutatja.
A szócikkekben a meghatározások után szükség szerint részletező leírás, példa, idézet és történeti áttekintés olvasható.
A szerzők - valamennyien gyakorló középiskolai tanárok - e könyv összeállításával a fogalmak és életművek újragondolásához is szeretnének hozzájárulni, szerepet vállalva az ideológiai és politikai indíttatású szélsőségek eltüntetésében, a tárgyilagos tankönyvek és közhasznú kézikönyvek megteremtésében.
Szabó Zsolt - Tóth Viktória - Ki kicsoda az irodalmi művekben I.
E könyv - melyet a Tisztelt Olvasó most a kezében tart - Tótfalusi István alapvető könyvének, az Irodalmi alakok lexikonának a szellemi örökségét kívánja folytatni.
Szeretnénk e könyvvel hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebb legyen a tájékozódás az irodalmi képzeletvilág rendkívül széles és sokszínű palettáján, de meghatározó volt az is, hogy elsősorban azok a szerzők, művek és szereplők legyenek jelen e könyvben, akikkel (amelyekkel) az általános és középiskolások tanulmányaik során találkoznak, találkozhatnak.
Mint a címlapról is kiderül; jelen könyvünk csupán az 1. kötet. Két további kötetben fog rövidesen megjelenni számos egyéb műfaj fontos szereplőinek sora, akik műnemi megfontolások alapján maradtak ki e könyvből.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit - Keresztnevek enciklopédiája
Fercsik Erzsébet és Raátz Judit nyelvész-tanárok magas szakmai színvonalon megírt névmagyarázatait irodalmi idézetek, népi rigmusok teszik olvasmányossá a hagyományok iránt érdeklődők számára. Keresztneveink családi és földrajzi névi vonatkozásai miatt pedig nélkülözhetetlen könyve a szakembereknek. A nevek történetét látványosan egészítik ki a rokon neveket és a nevek becéző alakjait bemutató ábrák.
Ez a hiánypótló kötet egybegyűjti a hazánkban leggyakrabban használt keresztnevek minden magyar vonatkozását.
Milan Kundera - A regény művészete
"A regény állandó, hűséges kísérője az embernek a modern idők kezdete óta. A "megismerés szenvedélye" (amit Husserl az európai szellem leglényegesebb vonásának tekint) ekkor uralkodott el rajta, hogy megvizsgálja az ember konkrét életét, és megóvja >>a lét feledésé<>életvilágra<, a regény regénye, amely sok-sok szellemi izgalmat, felfedezést, kalandot kínál az olvasónak.
Ismeretlen szerző - Alakzatlexikon
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke mellett működő, mintegy harminc főből álló Stíluskutató csoport Szathmári István professzor vezetésével 6-7 évi közös munkával megszerkesztette az első magyar nyelvű alakzatlexikont, mely a mának megfelelő tudományos megalapozottságú, ugyanakkor gyakorlati igényeket is kielégítő kézikönyv.
Az alakzat a klasszikus retorika alapfogalma. Az alakzatok átfogják szinte a teljes kommunikációt, a költői stílustól a hagyományos és a médianyelven át a mindennapos beszédig. Napjainkban költészetbeli szerepük még inkább megnőtt.
A szerzők a címszavak kiválasztásánál viszonylagos teljességre törekedve 196 alakzatot tárgyalnak és 129 utaló címszóval jelzik, hogy az olvasó hol kaphat még tájékoztatást a kérdéses alakzatról.
Szócikk formájában tárgyalják az alakzatok elméleti hátterét megvilágító címszavakat (pl. alakzat és grammatika), továbbá a trópusokat (pl. metafora), aztán olyan inkább logikai, szemantikai, retorikai és egyszerre stilisztikai jelenségeket, amelyek különböző mértékben kapcsolódnak az alakzatokhoz (pl. definíció, szillogizmus), végül egyes, az alakzatokhoz is kötődő verstani jelenségeket (pl. alliteráció). Mindez a lexikon didaktikai jellegét erősíti, s így válik felhasználóbaráttá.
A szócikkek tartalmazzák az alakzat magyar, görög, latin, német, francia, angol és orosz nevét, valamint lényegre törő meghatározását. Bemutatják rövid történetét, elnevezésének kialakulását. Majd egy olyan példa következik, mely lehetőség szerint magán hordozza az illető alakzat valamennyi fontos tulajdonságát. Ezután kerül sor az alakzat részletesebb meghatározására, korszerű példaanyaggal szemléltetve rendszerbeli, grammatikai, retorikai, stilisztikai sajátosságait és a nyelvhasználatban betöltött szerepét, funkcióit. A szócikkek érdemi részét a szakirodalmi bibliográfia zárja, majd ha szükséges, olyan címszavak következnek, amelyekkel a tárgyalt alakzat rokonságban vagy más kapcsolatban van.
Az Alakzatlexikont elsősorban tanároknak, egyetemi, főiskolai és középiskolás diákoknak ajánljuk, ezenkívül haszonnal forgathatja mindenki, aki anyanyelvét és az irodalmat szereti.