Klara ​és a Nap

Kazuo Ishiguro - Ne ​engedj el...
Különös ​körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A _Napok romjai_ szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a _Time_ magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​10.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Kazuo Ishiguro - Klara ​és a Nap
Klara, ​a gyermekek számára kifejlesztett Robotbarát az üzlet kirakatában várja leendő tulajdonosát. Addig is az utca épületeit, a járókelők viselkedését és a Nap járását, áldásos tevékenységét szemléli. A humanoid tulajdonságokkal rendelkező robot gyermeki ártatlansággal próbálja megérteni a körülötte zajló eseményeket. Miután otthonra lel, legjobb tudása szerint igyekszik Josie és családja segítségére lenni; naiv világlátásának köszönhető páratlan optimizmusa reményt ad a beteg lány szüleinek. Klara megfigyelései a változó világról és az emberi természetről nem csupán a robot racionalitásáról, hanem érzelmeiről is tanúskodnak. Klara feltétel nélkül hisz az általa mindenhatónak vélt Nap jóságában, amelynek fénye és melege végigkíséri a történetet. A regény világa – a közeljövő világa? – nem radikálisan más, mint a miénk, de éppen ettől annyira felkavaró lassacskán szembesülni azzal, hogy az ember még magányosabb lett, az emberi kapcsolatok sekélyesebbek, a társadalmi egyenlőtlenségek még nagyobbak. És talán vigasz, talán nem, de mélyen elgondolkodtató, hogy mindez egy olyan robot elbeszélése nyomán tudatosul bennünk, aki megtanul szeretni. A 2017-ben „nagy érzelmi erejű regényeiért” Nobel-díjjal kitüntetett japán származású brit író, Kazuo Ishiguro olyan világsikerű regények szerzője, mint a Napok romjai, a Ne engedj el… és Az eltemetett óriás. Témáját és gondolati ívét tekintve minden újabb műve meglepetés – van köztük a mélységes múltból a mi korunk emberéhez szóló allegória, van a közeljövőben játszódó disztópia, van, amelyik Japán második világháborús vereségének lelki hatásait elemzi, és van olyan, melynek fő motívuma a zene –, de mindegyiket összefűzi az a sajátos látásmód, melynek kapcsán eszünkbe juthat ugyan Franz Kafka, Marcel Proust vagy Vladimir Nabokov, de Ishiguro írói világa végső soron egészen eredeti: olyan különös fénytörésben láttatja a szorongó emberi lelket, mint senki más.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Az ​idő szeme
"Fergeteges ​kaland." - New York Times Book Review "Fantasztikusan szórakoztató... egy történet, amely rabul ejt azzal, hogy drámaian dolgozza fel az emberi lét alapkérdéseit... Ezt a könyvet nem lehet letenni, hiába is kéne enni, aludni vagy dolgozni." - Chicago Tribune Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival. A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása. Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​306.
A ​Galaktika magazin szeptemberi számát Eddy C. Bertin a Cthulhu-mítoszhoz tartozó történetének első része nyitja, melyben a főszereplő titokzatos szövegek alapján kutat egy romtemplom után. Roman Kulikov a Stalker-témához nyúl: hogyan tudja valaki mégis legyőzni az Irányítót annak ellenére, hogy totális manipuláció alatt áll. Alastair Reynolds novellája bonyolult társasjáték: van benne merénylet, gyilkosság, nyomozás, büntetés; mindez egy galaktikus nagyhatalom központjában. Sue Burke egy különös erdő bemutatásával bizonyítja be, hogy a legfurább ismeretlen lényektől sem kell félnünk. Kij Johnson „Az ezer mérföldet gyalogló macska” kalandjait folytatja két epizóddal. Terry Pratchett „Könyörtelen színház”-ában egy halott köré épül a cselekmény; a nyomozás során még a Halált is kihallgatják. A havi retro Jack Finney „Eltűnt személyek” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Sas István a valóság, a teremtés virtuális voltát állítja, Kleinheincz Csilla írásában pedig egy MI végzi feladatát magányosan egy bolygó jégpáncélja alatt, valamire várva. A magazin szakértője, dr. Almár Iván csillagász a Plútóval kapcsolatos legfrissebb megfigyelésekről számol be. A képregény Stanisław Lem elbeszélése nyomán Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő alkotása. A szférák zenéje az űrkorszak szimfóniáinak rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel a 28. Szefantor tábor érdekességeiről számol be. A filmrovat a Wayward Pines sorozat ijesztő, meghökkentő, irracionális motívumait mutatja be. A tudományos főanyag az űrruha mint egyszemélyes űrhajó működését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a csomagtartó-széfről, high-tech vécéülőkéről, illat-ébresztésről, a DNS-ről mint adathordozóról, valamint a Taipai 101 ingájáról.

Arthur C. Clarke - 2001 ​elveszett világai
A ​2001. Űrodisszeia történetét ma már mindenki ismeri, még azok is, akik különben nem SF-rajongók. Az ősember által feldobott csont, mely a levegőben pörögve egy űrhajónak adja át helyét, a Johann Strauss zenéjére keringőző űrállomás képe és az egykor LSD-tripként is reklámozott utazás a Csillagkapu világain át mind-mind ikonikus jelenetek a filmből, a regény pedig a lehengerlő vizuális élmény mellett is nyitva maradt számos kérdésre adott választ, ugyanakkor megőrizve művészi integritását, elrugaszkodva úgy a forgatókönyvtől, mint a kész mozitól. A történet azonban sem a papíron, sem a vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba? Ebből a kötetből minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről. A 2001. Űrodisszeia ezzel az eddig önálló formában még kiadatlan kötettel válik igazán teljessé!

H. G. Wells - Emberistenek
És ​most többen is érkeztek a szerencsétlenség színhelyére. Repülőgépeken jöttek. Két egészen kicsi, zajtalan, gyors gépen, akár a fecske. Nem messze tőlük, a mezőn szálltak le. Az úton is egy férfi közeledett. Az is kicsiny, kétüléses, kétkerekű alkalmatosságon, amely valamelyest hasonlított a biciklihez. Könnyebb volt és kecsesebb minden földi automobilnál, s csodálatosképpen két keréken maradt állva. Lejjebb, az útról, utópiaiak kacagása érte a fülét, ugy látszik, roppant nevetségesnek találhatták a hatalmas Limousine=t. Es majdnem valamennyi épp olyan hiányosan volt öltözve és épp olyan szépnövésű volt, mint a két halott kísérletező.

Brian W. Aldiss - David Wingrove - Trillió ​éves dáridó I-II.
Frankensteintől ​Frank Herbertig, a Szép új világtól és az 1984-től a csillogó, színes borítójú folyóiratok tucatjaiig, a Csillagok háborújától a kiberpunkig, és még sorolhatnánk... A tudományos-fantasztikus irodalom évtizedek óta idegen bolygókra tett utazásokkal, dimenziókon túli, vagy elveszett világokkal, utópiákkal, géplényekkel és értelmes földönkívüliekkel izgatja olvasóinak képzeletét. A sci-fi mára minden más irodalmi műfajnál változatosabbá és gazdagabbá vált, s olyan kiváló szerzőket adott az emberiségnek, mint Isaac Asimov, Ray Bradbury, Philip K. Dick és Robert A. Heinlein, miközben a műfaj képi világából merített látványvalóság a huszadik század vizuális tapétájává változott, s megjelent a videójátékokban, környezetünk hi-tech formatervezésű tárgyaiban egyaránt, létrehozva valamiféle mindent elborító nosztalgiát az elveszett jövő iránt. A Trillió éves dáridóban Brian Aldiss, Nagy Britannia legismertebb sci-fi írója, e rendkívüli jelenség legelső, mindmáig legátfogóbb és legalaposabb történetét írja meg. E szórakoztató, okos és bámulatra méltó felkészültségről tanúskodó könyv elvisz bennünket oda, ahol az irodalom és a tudomány kibogozhatatlanul és örökre eggyé ölelődnek. _"A sci-fi gyógyíthatatlan híveinek ezrei fogják ezt a könyvet megvásárolni, már csak azért is, hogy vitába szálljanak azzal, ahogyan Aldiss kedvenc szerzőjükről véleményt alkot"_ THE INDEPENDENT _"A Trillió éves dáridónál nincs jobb. És ráadásul lenyűgöző"_ THE SCOTSMAN

Paul Scheerbart - Lesabéndio
A ​Lesanbédio, az 1913-ban írt aszteroidregény világát a Pallas nevű égitest önmaguk is végletekig rugalmas testű lakói állandóan változtatják, tökéletesítik, míg végre megindul a (sokféle szimbólumként magyarázható) nagy toronyépítés, melynek csúcspontja a legfőbb alkotónak- a címszereplőnek- átváltozása, eggyé válása a Mindenséggel.

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Cucui Jaszutaka - Az ​idő felett járó lány
A ​regényből készült anime 2007-ben többek között elnyerte az év animéje és a legjobb eredeti történetért járó díjat. A világhírű japán író mindmáig legnépszerűbb regényének hőse egy tizenöt éves, középiskolás lány. Kazuko egy napon megdöbbenve tapasztalja, hogy képes visszamenni az időben. A fiatal lány életét egy csapásra felborítja ez a megdöbbentő felfedezés. Csupán a legjobb barátai hiszik el, mikor beszámol hátborzongató kalandjairól. Kazuko úgy dönt, megpróbálja kideríteni, hogyan tett szert erre a szuperképességre. Ehhez azonban vissza kell mennie az időben. Az iskola sötét fizikaszertárban akarja tetten érni azt a titokzatos árnyalakot, akivel ez az egész hátborzongató kaland elkezdődött. Időugrásai során nemcsak a tér és az idő korlátjait szakítja át, de egy olyan világban mozog, ahol nincs éles határvonal az álmok és a valóság között. A kötetben található második kisregény, A rémálmok fogságában főszereplőnője számos dologtól fél. Maszako nem mert átmenni a régi hidakon, viszont habozás nélkül felmászik az iskolai óratorony tetejére, ha úgy gondolja, hogy ezzel legyőzheti félelmeit. Legjobb barátja segítségével megpróbál rájönni, hogy mitől vannak visszatérő rémálmai. Egyre inkább úgy érzi, hogy múltjában egy nagyon sötét titok rejtőzik. A bátor lány útra kel, hogy szülőfaluja határán, a zubogó hegyi folyó fölött áthidaló hídon szembeszálljon a rémálmokkal. Cucui Jaszutaka világhírű művét most olvashatják először magyarul a hazai olvasók. A szerzőt nem véletlenül tartják napjaink legnépszerűbb japán tudományos-fantasztikus írójának. Kisregényei azoknak is tetszeni fognak, akik kedvelik a száraz humort és szeretnének többet megtudni a japán középiskolások különös világáról. “Cucui lenyűgöző művet alkotott. Könnyed hangvételű írásaiban pontosan úgy dolgozza fel a komoly kérdéseket, ahogy azt Italo Calvino javasolta”. Philipp Hensher, The Daily Telegraph “Idézzük fel magunkban a mániákus J. G. Ballardot. Cucui olyan, mint ő, ám a japán írónak jóval sötétebb múltat kellett feldolgoznia”. Micholas Lezard, The Guardian

James Goss - Douglas Adams - A ​halál városa
A ​Doktor Párizsba viszi nyaralni Romanát: abba a városba, amelynek egy jó borhoz hasonlóan egyedülálló bukéja van, különösen, ha az ember megfelelő évet választ a látogatáshoz. Ők azonban 1979-ben, egy kannásbor-évben lépnek ki a TARDIS-ból, és másnaposság helyett az idő szövetének hasadásai miatt fájhat a fejük. Az Idő Lordok hamar belekeverednek az idegenek arcátlan machinációjába, amely magába foglalja a Mona Lisa ellopását, a rettegett Jagaroth faj feltámasztását, valamint az összes földi létforma megjelenését (és valószínűleg eltűnését). Egy Duggan nevű angol magánnyomozó segítségével, aki elsősorban a pofozkodáshoz ért, a Doktornak és Romanának az emberiség megmentése érdekében keresztül kell húznia a behízelgő modorú, rejtélyes Scarlioni gróf - mind a tizenkét példányának - aljas terveit. Nem kis feladat, de hát a Doktor nyaralásai többnyire így alakulnak. James Goss regénye Douglas Adams 1979-es, álnéven írt Ki vagy, Doki?-epizódjai alapján íródott, amelyek kimagasló sikert arattak a sorozat ötven éves történetében.

Arthur C. Clarke - Michael Kube-McDowell - Ravasz
A ​gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést? A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke? ,,Arthur C. Clarke korunk egyik igazi lángelméje." - Ray Bradbury ,,Kube-McDowell is Clarke legjobb formáját hozza." - Newsday

Matt Haig - Én ​és az emberek
Andrew ​Martin megoldja a világ legbonyolultabb matematikai rejtélyét. Aztán eltűnik, és a közeli autósztrádán bukkan fel újra. Anyaszült meztelen, és barátságosan leköp minden arra haladót. Ám ez a férfi már nem Martin professzor, hanem egy idegen lény, aki a tudós alakját felvéve azért jött, hogy információkat gyűjtsön és megsemmisítse a képletet, amely veszélybe sodorhatná az univerzum jövőjét. A lény figyel, de nem ért semmit az emberekből. Miért hordanak ruhát, miért alapítanak családot, miért bámulják hétvégenként, ahogy huszonkét férfi kerget egy labdát? De a legfontosabb: mi az a furcsa érzés, amely összeköti az embereket, és amit úgy hívnak: szeretet? Matt Haig könyve egyszerre humoros sci-fi és szívmelengető mű a világegyetem legnagyobb rejtélyéről, azaz rólunk, emberekről. "Matt Haig briliáns módon mutatja meg, hogy mi a szerelem, és mit jelent embernek lenni. Nagyon régóta az egyik legjobb könyv, amit olvastam." (S. J. Watson, a Mielőtt elalszom című világsikerű könyv szerzője)

Terry Pratchett - Stephen Baxter - A ​Hosszú háború
Egy ​évtizeddel _A Hosszú Föld_ eseményei után, az emberiség szétszóródik az átlépés megnyitotta új világokon. Ahol egykor Joshua és Lobszang járt afféle pionírként, most léghajóflották kötik össze a Földeket a kereskedelem, a kultúra és a felfedezés szálaival. Az emberiség a maga képére formálja a Hosszú Földet – cserébe pedig a Hosszú Föld a saját képére formálja az emberiséget. Egy, magát Valhallának nevező új „Amerika” jelenik meg több mint egymillió lépésre az Irányjel Földtől. És Valhalla egyre nyughatatlanabbá válik az Irányjel kormányának vezetése alatt… Az eltelt évek során a trollok – a hangyabolyszerűen gondolkodó kecses humanoidok – dala átjárta a Hosszú Földet. De most ezek a trollok is kezdenek lépéseket tenni az emberiség elkövette, ész nélküli kizsákmányolás ellen. Az immár házas Joshuát, aki egyben apa is, Lobszang magához kéreti. Szembe kell szállnia az egymással is ütköző válságokkal, amelyek azzal fenyegetik a Hosszú Földet, hogy olyan háborúba taszítják, amilyet az emberiség még sosem vívott…

Szakurazaka Hirosi - A ​holnap határa
Amikor ​a földönkívüli gitaik invázióra indulnak a Föld ellen, Kirija Keidzsi csupán egy a sok újonc közül, akiket harci páncélba öltöztetnek és ölni küldenek. Keidzsi meghal a csatatéren, csak hogy minden reggel feltámadjon, harcoljon és újra meg újra meghaljon. Százötvennyolcadik feltámadása alkalmával üzenetet kap egy titokzatos szövetségestől, Rita Vrataskitól. Vajon a nő Keidzsi megmenekülésének vagy végső halálának a kulcsa?

Ismeretlen szerző - Galaktika ​294 XL
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jasper Fforde - A ​Jane Eyre eset
Jasper ​Fforde regénye egy másik lehetséges és meglehetősen bizarr 20. század végi Angliába vezet el - olyan világba, ahol mindennapos az időutazás, kihalt állatfajok házilag klónozott példányai sétálgatnak a kertekben, virágzó feketepiacuk van a hamisított verseknek, és a művészeti irányzatok harcias hívei utcai csatákat vívnak egymással. Ebben a világban él Thursday Next, a rettenthetetlen irodalmi mesterdetektívnő, aki élete legnagyobb kihívásával szembesül, mikor a zseniális bűnöző, Acheron Hades a hírnév és a busás váltságdíj reményében elrabolja Charlotte Brontë nagyszerű regényének hősnőjét, Jane Eyre-t... Jasper Fforde nemzetközi sikerű könyvsorozatának e darabját a Harry Potter-sorozat fordítója, Tóth Tamás Boldizsár magyarításában ajánljuk a Kedves Olvasónak.

Ismeretlen szerző - Az ​év legjobb science fiction és fantasynovellái 2016
Jonathan ​Strahan a fantasztikus műfajok neves, díjnyertes szakértője, népszerű antológiák szerkesztője, akinek úttörő sorozata Magyarországon első ízben jelenik meg. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2015-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről. Jonathan Strahan 1964-ben született Belfastban. Közel harminc éve dolgozik sci-fi és fantasy szerkesztőként, ez idő alatt tízszer is jelölték Hugo-díjra, 2010-ben pedig megkapta munkásságáért a World Fantasy-díjat. Szerkesztőként több tucat antológiát és szerzői novelláskötetet jegyez. Nyugat-Ausztráliában él feleségével és két lányával.

Neil Gaiman - Kilátás ​az erkélyről
Egy ​lebilincselő esszékötet rengeteg témáról – a művészettől és művészektől az álmokig, mítoszokig és emlékekig – a New York Times bestsellerszerző Neil Gaiman mélyre hatoló, szórakoztató és egyéni stílusában. Neil Gaimant, aki éles szemű megfigyelő, gondolatébresztő kommentátor és szorgalmas mesterember, már régóta nagyra tartják éles intellektusáért és meghökkentő képzeletéért, amelyek népszerű műveit áthatják. A Kilátás az erkélyről című kötet most először együtt mutatja be hatvan kiemelkedő nonfiction írását. Ebben a gazdag válogatásban analitikusan, de játékosan, ékesszólóan, mégis érthetően érdeklődési körök és témák széles skáláját találjuk, úgymint: régi és kortárs szerzők; zene; történetmondás; képregények; könyvesboltok; utazás; mesék; Amerika; ihlet; könyvtárak; szellemek. Ehhez jön még a címadó darab, mely hol meghatóan, hol öngúnnyal a szerző élményeit meséli el a 2010-es Oscar-díjkiosztó gálán Hollywoodban. Az éles, gunyoros, szellemes és bölcs kötet azokat a kérdéseket és témákat taglalja, melyek a legjobban érdeklik Neil Gaimant, ezáltal bepillantást kínálnak korunk egyik legméltatottabb, legkedveltebb és legbefolyásosabb művészének fejébe és szívébe.