Négy ​nap a paradicsomban

Kun István - Joka
"Mikor ​a próbás fölemelteti velük a két kezüket, a nő kásmírkendője a vállára hull, kibomlik a haja. kékes fényű fekete haj, nekem szemből balra az első Joka. aztán a két férfi. végül a nő, a próbás, ott kezdi a motozást, a nőn. a háta mögé lép. s dörmögi neki: - Maradj nyugton. nem a puncidat akarom fogdosni... Joka tartja a kezét. s oldalra sandít, mit csinál a másik. talán a nő végigtapogatását sérelmezné, de a próbás valóban nem vacakol sokáig a nővel. lép a második férfihoz. A szemem Jokán. érezheti. engem csak ö érdekel. s azon studírozom. mit tehet. Ő visszanéz. a szája sarkában elmosolyodik. de azért oldalra is pislog. a próbás talál valamit az első férfi ujjasának a zsebében. rángatja kifelé. odanézek. a többi már lidérc... Joka a farzsebéhez kap, és nyomban lő

Sarkadi Imre - A ​gyáva
A ​kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

Lengyel József - Szembesítés
A ​negyvenes évek végén egy kopott külsejű, megtört tekintetű férfi keresi fel a moszkai magyar követség tanácsosát. A férfi, Lassú Endre a sztálini személyi kultusz áldozataként tíz évet töltött egy szibériai lágerben, s most Moszkva melletti kényszerlakhelyéről utazott titokban a fővárosba, meglátogatni Banicza Istvánt, régi barátját, elvtársát, egykori eszmei tanítványát. Kettejük találkozása, beszélgetése a szembesítés: egymással, életükkel, eszményeikkel. Banicza most döbben rá, hogy az igazi megpróbáltatást nem a náci koncentrációs tábor jelentette, amikor a fasizmussal szemben kellett küzdeniük életükért, eszméikért, hanem ez, a mostani helyzet, amikor kommunista hitük, eszméik rombolásával kell szembenézniük. Lassú Endrét csalódása, fájdalma, hitevesztése, keserű tapasztalatai a kétségbeesés szélére sodorták. De lesz, kell legyen hite, ereje, hogy túlélje - most már nemcsak fizikailag - a személyi kultuszt. Hűsége, az eszme erejébe vetett hite a biztosíték rá. Lengyel József posztumusz regényének időszerűsége máig nem vesztett értékéből. Régi adósságot törlesztünk kiadásával.

Ördögh Szilveszter - Titkos ​értelmű rózsa
Szomorúság ​zuhant rá, kis híján kitört belőle a sírás is: hiszen az lehetetlen, hogy ne érdekeljen senkit, mi fog történni vele! Kiáltani szerette volna: nézzetek rám! Segítsetek! Nehéz út vár rám! Mondjátok meg, legalább ti: ki voltam én? Ki volt nektek Fekete Lázárné született Hajnal Etelka? Ugye nemcsak az, aki szótlanul és hibátlanul gyúrta-darabolta mellettetek a levestésztát? Mondjátok meg: ugye jól hiszem, jól remélem - én igaz ember voltam?! Biztassatok, legalább bólintsatok, hogy helyesen cselekszem! Összeszorult a torka, könnybe lábadt a szeme. Meg kellett állnia, ki kellett fújnia az orrát, meg kellett törülnie a homlokát, a halántékát, a szemét. Nem segíthetek. Egyedül vagyok. Kertész atya sem tudott segíteni. És én sem tudtam neki....Magamra maradtam. Végérvényesen. Ruhájának zsebébe gyűrte a zsebkendőjét, kézfejével hátrasímította a tincseket a homlokából, és folytatta a tészta darabolását.

Lengyel József - Isten ​ostora
Gárdonyi ​Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalomat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, amely a témát korszerűsíthette volna. Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő , közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja , hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: " száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..." Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a XX. századi is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...

Vidor Miklós - Önkéntes ​hajótöröttek
Hat, ​kisregénynek is beillő nagynovellát fog egybe ez a kötet. Hat külön történetet. Mi fűzi össze egyetlen egységes könnyvvé? Elsősorban a témaválasztásuk. Az, hogy mindegyik valami olyan érdekes történetet mond el a gyerekkor és a felnőtté válás határán, mely a fiatal lélek égő, fájdalmas és nyugtalanító pontjait érinti. Vidor Miklós meri szóvá tenni, hogy mi az, ami nehéz a tinédzser-korban. Kendőzés, lekicsinylés és fölényeskedés nélkül. Novellahősei kisebb-nagyobb lelki drámákon vagy válságokon esnek át, első jellemformáló erkölcsi választások, első szerelmi érzések, s ő véges-végig pontos lélektani beleéléssel tárja elénk azt, amiről a hétköznapokon nem szoktuk beszélni, de amiről a jó irodalom, a jó író mindig is beszél. A könyvet Kass János mélyen átélt művészi illusztrációi díszítik.

Szakonyi Károly - Szívek ​zárkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Te, ​Berkenye!
1913-ban ​közli a Pesti Hírlap Gárdonyi Géza eme kisregényét. A Bach-korszakra utaló írás keretes történet: a történelmi időket, s a különvált sorsokat ötvözi eggyé. Az ifjúkori fellángolás és a hajdani szerelmesek öregkori találkozása lényegében Phylep Júlia és Berkenye Pityó különös kapcsolatának megható története.

Fekete István - Vuk
A ​rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe… "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.

Déry Tibor - Niki ​/ Szerelem
eredeti, ​teljes szöveg, tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel a szerző életrajzának és életművének bemutatása a korszak, az "ötvenes évek" bemutatása a művek értelmezése, a valósággal való összefüggései az elbeszélések irodalmi és politikai előzményei bibliográfia "Az emberi kapcsolatok meglétét, kialakulását, a kötődések megőrzését, az erőszakosan elvágott érzelmi szálak mélyen való megtartását, a helyreállítható emberi értékeket példázza Déry Niki történetével, egy olyan történelmi időpontban (1955), amikor éppen hogy eltűnőben van a felelősségvállalás, az emberi erkölcs, a szabadság, a szeretet, a hatalom, az ésszerűség, a szükségszerűség tiszta fogalmait megcsúfoló korszak." (Szalai Anna)

Márai Sándor - Sirály ​/ A sziget
Márai ​Sándor két olyan kisregényét tartja kezében az olvasó, amely a háború után sem külföldön, sem itthon nem jelent meg. Hogy miért szerepelnek most egy kötetben? Mert különbözőek és hasonlóak. Különbözőek, mert több mint tíz év telt el a keletkezésük között, és mert két nagyon eltérő témát és két nagyon eltérő hangulatot tükröznek. Hasonlóak, mert mindkettő Márai írásainak jellemző vonásait hordozza magában. A Sirály melodrámájában nyomatékosan érezhető a háború közege és légköre, a középpontban jellegzetesen márais nőalak áll. A szigetet is a szerzőtől megszokott gondolkodásmód járja át, a magányos főhős egyedül áll a világgal szemben. A régóta várt és több mint fél évszázada hiába keresett kisregényeket most szeretettel ajánljuk a Márai-gyűjtők figyelmébe.

Déry Tibor - Két ​asszony / Szerelem / Niki
A ​klasszikus magyar írót a ma felnövekvő generáció alig (esetleg régi filmjeinek felújítása révén) ismeri. E kötetben a híres kutyaregény mellett még két olyan kisregény kap helyet, amely emberségre, jóságra, az egymásrautaltság nemes eszményére, annak gyakorlására mutat példát a remek irodalom olvasása közben.

Szakonyi Károly - Bolond ​madár
Legújabb ​kori történelmünk tragédiába torkolló, máig sajgó sebeket okozó éveit, az 1952 őszétől 1957 tavaszáig tartó időszakot idézi fel Sámson Tamás hétköznapjain keresztül Szakonyi Károly (önéletrajzi ihletésű) regénye. Mint annyi kortársa, Tamás is áldozatául esett egy osztályharcos intézkedésnek: polgári származása miatt nem vették fel az egyetemre. A jogásznak készülő fiú egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó üzemben helyezkedik el, ahonnan hamarosan az egyik vidéki megyeszékhelyre kerül a katonai behívót kapott telepvezetőt helyettesíteni. Itt rövidesen szerelembe esik a titokzatos okok miatt táppénzen lévő, csinos kolléganőjével, Bellával. A lány különös kapcsolatban áll az ÁVH egyik tisztjével. Egy napon eltűnik, és az utána nyomozó Tamást hirtelen visszahelyezik Budapestre. Új munkahelyén megismerkedik a gyönyörű, ám férjezett kolléganőjével, Valival. Szenvedélyes, egyre mélyülő szerelem szövődik közöttük. Tamást zavarja a hazudozás, bujkálás, szeretne együtt élni Valival, ezért ráveszi, hogy mondjon el férjének mindent. A rettenetesen féltékeny férj öngyilkossággal fenyegetőzik és zsarolásával eléri, hogy Vali vele maradjon. Tamás elmegy egy másik helyre dolgozni. Itt közelebb kerül a munkásokhoz, elkezd politikai gyűlésekre járni. Eltelik három év a szakítás óta, Vali elhagyja férjét, a régi szeretők újra találkozhatnak. 1956. október 23-án randevúznak, s régi erővel lángol fel közöttük a szerelem. Ezzel az érzéssel eltelve csatlakoznak az ujjongó, szabadságot követelő emberáradathoz. A lövöldözésektől megriadt tömeg elsodorja őket egymástól - ezúttal végleg. Az utcai harcokban megsebesült, lábadozó Tamás már csak egy külföldről érkezett képeslapot őriz Valitól. - A kisregény az író életművének legjavához tartozik.

Fehér Klára - Én ​sose kapok levelet / Lesz nekem egy szigetem / Az indián kertje
Fehér ​Klára három vidám, immár klasszikussá nemesedett kisregényében Kovács Zsoli életét, kalandjait követhetjük nyomon. A gyermeki lelket jól ismerő és a kicsinyeket nagyon szerető írónő e három kisregénye az idők folyamán klasszikussá vált. Ha a könyveiből itt-ott a néhány tíz évvel ezelőtti körülmények ki is kandikálnak, mert a társadalmi szituációk megváltoztak, humanista mondanivalójuk és kalandos meseszövésük ma is érvényes.

Kodolányi János - Szép ​Zsuzska
Négy ​kisregényt tartalmaz ez a könyv: az 1923-ban megjelent Szép Zsuzská-t, az 1924-es Börtön-t, az 1925-ös Kántor József megdicsőülésé-t és az 1927-es Kékhegy-et. Nemcsak azért tartoznak össze ezek a kis remekek, mert Kodolányi korai korszakából valók, hanem mondandójuk, szemléletük, jellegük miatt is. Hamar fölfedezi a paraszti élet tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet is meglátja, amit nagyra hivatott, tiszta emberek folytatnak a babonás, gyűlölködő, harácsoló, önmagát pusztító paraszti magatartás, családot bomlasztó indulatok s a kalmár kisszerűség ellen. Művei azért oly drámaiak, mert nem titkolja a falu gyötrő belső küzdelmeit, mert tragikus sorsúnak meri ábrázolni azokat, akik szembefordulnak a középkori szokásokkal, akik őszintébb, emberibb életet akarnak, de elbuknak, elmenekülnek vagy értetlen közönyben csöndes haldoklásba merülnek. Komor színekkel festi meg a vidéki értelmiség kiszolgáltatottságát s azt a maradi erkölcsrendet, amely a legszebben induló szerelmet is megkeseríti, elfojtja. Sötét, baljós, könyörtelen e kisregények légköre, de az író felelősségtudata éppen illúziótlanságában fejeződik ki; jól tudja, csak a goromba szó, az őszinte és pontos kórkép segíthet azon a népen, amely iránt érzett szeretete nemcsak e kisregényeket, hanem egész életművét áthatotta.

Hajnóczy Péter - Jézus ​menyasszonya
Hajnóczy ​Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.

Mezei András - Éva, ​sok-sok Ádám és...
Igen. ​A kalandok lényege az, hogy önmagamat próbálom ki bennük, saját sikerélményem érdekében. És a személy, hát szinte esetleges. - Ma is kipróbáltad? - Igen, igen. Frissitő dolog, mint egy jó úszás, egy jó kirándulás, egy akármilyen testi, szellemi tréningben tartása önmagamnak. Itt nincs jelentősége annak, hogy valószínűleg nem fogunk találkozni többet.

Hajnóczy Péter - Hajnóczy ​Péter összegyűjtött írásai
Harminckilenc ​éves korában halt meg, alig hat évvel első novellás kötetének megjelenése után. „Ha volt s marad »ködlovagja« a 70-80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni – mondta az írót búcsúztatva Mészöly Miklós. – A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ez időben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, a legkilátástalanabbul és a leggyümölcsözőbben. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol és ahonnét kis eséllyel lehetett a szakadékok _magas_ mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek áthatolhatatlan felületébe ásta be magát, ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, karteziánus fegyelemmel, miközben kivilágítva hagyta magukra a leleplezett tényeket, képeket, a repedésekben megmutatkozó abszurdot, a _megmutatkozni_ tudó igazságok kietlenül alacsony égboltját: kivilágítva és bekeretezve.” Hajnóczy Péter 1942-ben született. „Esti tagozaton érettségiztem, voltam ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, dolgoztam kőművesek mellett, voltam betűszedőinas, szénlehordó, dolgoztam dinamittal, nyersanyagkutatásnál stb.” – írta első kötete borítójára, s ekkor még fizikai munkából tartotta fenn magát. A _Mozgó Világ_ első kötetében, az _Élet és Irodalom_-ban és az _Új Írás_-ban már közölték néhány elbeszélését, mégis nehezen jutott az írói elismertetéshez: az 1975-ben napvilágot látott első kötet, _A fűtő_ tizennégy évvel korábban, húszévesen írt novellát is tartalmazott. Ettől kezdve elbeszélési rendszeresen tűnnek fel napilapokban és irodalmi folyóiratokban, és az _Add tovább!_ (1976) című antológiában is. A következő elbeszélésgyűjtemény, az _M_, 1977-ben jelent meg; a címadó elbeszélés már azzal az írói technikával közelített Hajnóczy egyik alaptémájához – az alkohol vonzásában és gyötrelmében átélt külső-belső valóság megvilágosodásainak és elcsúszásainak pontos leírásához -, amit _A halál kilovagolt Perzsiából_ című kisregény vitt átütő sikerre 1979 Ünnepi Könyvhetén. Hamarosan zsebkönyv formájában is megjelent. Hajnóczy Péternek ítélték az az évi Füst Milán díjat. Ekkor már a fiatal prózaírók legjobbjai között tartják számon; reprezentáns szereplője a nemzedéki antológiáknak, méltató elemzések sora születik műveiről. Nem sokkal halála előtt, 1981 nyarán került ki a nyomdából a _Jézus menyasszonya_ című elbeszélésgyűjteménye, amely két kisregényt s az utolsó években írt karcolatokat foglalta magába. A jelen kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén _Hátrahagyott írások_ címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítettük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, amelyeket „kész” műveknek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson), aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Wass Albert - Nem ​nyugaton kel fel a Nap
Ebben ​a kötetben Wass Albert három, angol nyelven megírt írását gyűjtöttük össze. Időrendben első, a Nem Nyugaton kel fel a nap című regény, pontosabban regénykezdemény. A kézirat sok helyen csak vázlatszerű, különösen a vége kidolgozatlan. Az író több helyen belejavított, illetve széljegyzettel látta el. A javításokat szögletes zárójelben közöljük, ezáltal az olvasónak ritka alkalma nyílik arra, hogy bepillantást nyerjen az író műhelytitkaiba, munkamódszerébe. A következő két írás, A Dien Bien Phu-ban látták viszont egymást 1. és a Dien Bien Phu-ban látták viszont egymást 2. ugyanannak a történetnek két változata. Mindkettő a Nem Nyugaton kel fel a nap egyik epizódját dolgozza ki különálló novellává. A két írás közül a második tekinthető befejezett, kiadásra szánt változatnak; az elsőbe az író helyenként belejavított. Egyébként a történetet egy harmadik változatban magyarul is megírta Wass Albert, a Valaki tévedett harmadik kötetében szerepel (Az ösvény)

Kishonthy Edina - Piros ​hó / Amatőrök
Szinte ​már kegyetlenül merev törvények és szabályok léteznek a kamasztársadalmon belül is - holott az ember azt gondolná, hogy kötetlen és laza normák uralkodnak. Kívülről talán tényleg ez is a látszat, de már benne élni. És én átélem! - döbbent rá örömmel Ági, és egyszerre úgy érezte, hogy egy nagyon fontos esemény részese. Sokakban nem tudatosul, csak élik ezt a nekik szokványosnak tűnő kamasz - életet. És nem is tudják, milyen kincs ez. Még nem érzik, micsoda kiváltságos és felemelő érzés végigmenni az iskolában, ahol mindenki ismerős, barát; körbeszaladni a téren, a belvárosban, beszélgetni, szóba állni bárkivel, aki korosztálybeli; csak úgy betérni egy presszóba, heccelni az eladót; hangosan énekelni és táncolni az utcán, mikor minden tiszta a napsütéstől; bulikra, összejöveteleken megismerni különféle érdekes személyiségeket, akiknek ők is érdekesek; telefonbetyárkodni a fülkében, és érezni az összetartozást minden velük egykorúval... Lehet, hogy soha nem is jönnek rá. Pedig ezt érezni, élvezni kell!