A ​magyarok vezérei A ​kezdetektől 1657-ig - 59 hun és magyar kapitány, kormányzó és király képe és életrajza

Bán Mór - A ​Hajnalcsillag fénye
Bán ​Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Ismeretlen szerző - A ​Rákóczi-szabadságharc
A ​Rákóczi-szabadságharcról önálló, összefüggő nagy monográfia évtizedek óta nem jelent meg. A szabadságharc 300. évfordulójára már igen szükségessé vált, hogy azt a nagy ismeretanyagot, amely a 18. századtól napjainkig felgyülemlett: a forrásokat, tanulmányokat és a kultusz különféle megnyilvánulásait ismét összegyűjtsük egy olyan kötetben, amely egyrészt a szaktudományok és a szélesebb közönség, másrészt a középiskolák és főiskolák, egyetemek számára is hasznos lehet. A kötet összeállításában nem az volt az elsődleges cél, hogy egy új, a korszakot bemutató tanulmánykötet szülessen sok új kutató bevonásával, hanem főleg az eddig feltárt, ugyanakkor sokszor máig figyelmen kívül hagyott eredmények közvetítése. Nagy súlyt fektetnek a szerkesztők a fejedelem diplomáciájára, a külföld véleményére, a szabadságharc államának kérdésére, végül a társadalmi problémákra. A Rákóczi-kultusz csaknem kimeríthetetlen köréből kiemelkedik az 1848/49-i szabadságharcra és az azt követő emigrációra gyakorolt hatása, azaz a 19. század Rákóczija. Ezen túlmenően az egyes viták is megjelennek, mint a kuruc balladapör vagy a Szekfű-vita, valamint a nagy Rákóczi-évfordulók. A bevezetőn túl a kötet egyes fejezetei előtt álló kis összefoglaló tanulmányok, a gazdag képanyag s a kötet végén elhelyezett értékelő bibliográfia is segíti a megértést és a tájékozódást.

Bán Mór - Az ​üstökös lángja
Ezernégyszázharmincegy. ​Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

John Keegan - A ​második világháború
_"Egyszerűen ​káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze"._ - Tom Clancy Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934-2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a _Daily Telegraph_ védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (_A csata arca, A hadviselés története_) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.

Kristó Gyula - A ​tizenegyedik század története
A ​11. század Magyarország történetében új minőséget hozott. Létrejött a királyság, elterjedt a kereszténység, visszaszorulóban volt a nomadizmus. A 10. században úgyszólván még csak keleti értékeket felmutató ország immár a nyugatihoz igyekezett igazodni. A 11. században a hovatartozás kérdése lényegében eldőlt. A királyi hatalom, az egyház és a mögéjük felsorakozó elit határozottan a nyugat felé kormányozta az ország hajóját. A tét nagy volt. Egy népnek kellett feladnia korábban megszokott életmódját, hitét. A többség elvesztette létbiztonságát, féltve őrzött szabadságát, a világról alkotott képét. A jövő sikerének útját vér és könny áztatta. Sőt a század folyamán még az sem látszott, hogy ez az út sikerre vezet-e majd. Súlyos belháborúk, áldozatokat követelő lázadások és véres trónviszályok dúlták az országot. Nemegyszer a frissen megszületett királyság nehezen biztosított függetlensége is veszélybe került. A királyság azonban mindezek ellenére gazdagodott, erősödött. A népesség gyarapodott, az állami közigazgatás és az egyházi szervezet tovább épült. Oldódott az ország elszigeteltsége. A keresztény világ magához ölelte Magyarországot. Az ország sem maradt adós: a hit befogadásával kiterjesztette Róma befolyását. A külkapcsolatok tágultak. Magyarországon át vezetett a legfontosabb transzeurópai útvonal. Otthonra talált a magyar szó, hódító útjára indult az írás, a szellemi alkotómunka. Ha egy nyugati a 11. században Magyarországra érkezett, nyilván nem érezte igazán otthon magát, de talán már nem kerítette hatalmába a teljes idegenség érzése. Magyarország már kilépett a kelet világából, de még nem érkezett meg nyugatra. Úton volt oda, de ez az út igen hosszúnak bizonyult.

Kristó Gyula - Barta János - Gergely Jenő - Boronkai Szabolcs - Magyar ​történelem
A ​21. századi Enciklopédia Magyar történelem kötete a Pannonica Kiadó hazánk történelmét feldolgozó könyveinek sorába illik, de természetesen jelentősen különbözik a korábbiaktól mind tartalmát, mind szerkezetét, mind célkitűzését illetően. A millenniumi Magyar Századok sorozat tizennégy kötete a történelemszakma nagyívű vállalkozásának számít, az egykötetes Magyarország története előidőktől 2000-ig a szélesebb, laikus olvasóközönségnek szól. Jelen kötet ezzel szemben elsősorban a középiskolákat, azok végzős diákjait és tanárait, illetve egyetemistákat célozza meg. A legfőbb szerkesztési elv az volt, hogy a kötet illeszkedjen a középiskolás tananyaghoz. Természetesen annál bővebb, hogy lehetőséget adjon az elmélyüléshez egy-egy témában, de semmiképpen sem az ismeretek kimeríthetetlen és ezért átláthatatlan tárháza.

Ismeretlen szerző - Kossuth ​Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849
A ​Görgei- (vagy Görgey) kérdés csaknem egyidős a szabadságharccal. A kérdés lényege egyetlen mondatban foglalható össze: áruló volt-e Görgei Artúr? Az erkölcsi minősítést is magába foglaló kérdés történeti szempontból így fordítható le: elősegítője vagy (tudatos) hátramozdítója volt-e Görgei Artúr a magyar polgári átalakulás vívmányainak megőrzéséért folytatott 1848-49. évi szabadságharcnak? A Görgei szerepéről folytatott vitának központi kérdése Görgei és a szabadságharc politikai vezére, Kossuth Lajos viszonya. Valóban Kossuth teremtménye volt-e Görgei, mint ezt maga Kossuth állította? Vagy Kossuth nélkül is feljutott volna arra a magas posztra, amely képességei alapján kétségkívül megillette? Kossuth politikájának támogatója, vagy éppen ellenkezőleg, ellenfele volt-e hadtestparancsnoki kinevezése után? Milyen módon szakaszolható kettejük viszonya? A történetírásnak fel kell tárni azokat a korabeli dokumentumokat, amelyek segítségével korrigálhatók a visszaemlékezések és vitairatok adatai. Ezért is fontos, hogy a szabadságharc e két jelentős szereplőjének kapcsolatát végre saját irataikból ismerjük meg. Ezt kívánja szolgálni ez a kötet.

John Keegan - Az ​első világháború
Az ​egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig. Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját. A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak? John Keegan _Az első világháború_ja, amellett, hogy nagyszerű olvasmányélményt kínál, méltán foglal helyet a legnagyobb hadtörténeti és történeti munkák között.

Aradi Éva - A ​hunok Indiában
A ​hunok történetét sokszor, sokan és sokféleképpen megírták már - egyről azonban valamennyi megfeledkezett: a fehér hunokról, (szanszkritul: heftalitákról), akik a történelemformáló népvándorlás során leszakadtak a nyugat felé tartó hun tömegekről. Elváltak Közép-Ázsiában a testvéreiktől, s előbb délre, majd délnyugatra tartottak, később nagy ívben kanyarodtak az indiai szubkontinens északnyugati területeire, hogy ott évszázadnyi időre teremtsék meg államukat. Történelmük ismerete nélkül nem teljes a nyugati világban - s kiváltképpen Magyarországon - az egykor rettegett keleti lovasnéppel, a hunokkal foglalkozó egyetlen mű sem. Aradi Éva indológus hosszú évek kutatómunkáján alapuló könyve most ezt a régi tudományos adósságot kívánja bepótolni, s mindnyájunk szakmai gazdagodására összefoglalja mindazt, amit a heftalitákról tudni kell és tudni érdemes.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnőtt fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senki sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Ismeretlen szerző - Korai ​magyar történeti lexikon (9-14. század)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bertényi Iván - Szende László - Anjou-királyaink ​és Zsigmond kora
Ez ​a gazdagon illusztrált kötet három nagy formátumú, kiváló tehetségű magyar uralkodóról kíván a történelmi igazságnak megfelelő emléket állítani: az Anjou-ház két királyáról, Károly Róbertről és fiáról, Nagy Lajosról, valamint a Luxemburg-dinasztia német-római császári címet is elnyert tagjáról, Zsigmondról. A történelmi igazságot említettük az imént, s nem ok nélkül. Még nem is olyan régen pártpolitikai szempontokhoz igazodva jószerivel csak lekicsinylő, érdemeiket elhallgató leírások jelentek meg róluk. Pedig Európa 14. és 15. századi történései nem érthetők cselekedeteik megismerése, azok céljainak megértése nélkül. Észak-Lengyelországtól a Nápolyi Királyságig, a német Hanza-városoktól az angliai Windsorig óriási területre terjedt ki befolyásuk hatósugara, tekintélyük vitathatatlan volt. Károly Róbert elévülhetetlen érdeme, hogy leverte a kiskirályok uralmát, és hatalmát megerősítve, okos gazdaságpolitikával aranyban, ezüstben bővelkedő országgá tette Magyarországot. Fia tovább erősítette a királyság jó hírét. Mind bel-, mind külpolitikájának köszönhetően Magyarország növelte területét, lovagkirályként sikerrel vette fel a harcot a kereszténységre támadó két pogány hatalommal: a litvánnal és a törökkel. Az udvarában nevelkedett veje, Zsigmond uralkodásának kezdete nem volt ugyan zökkenőktől mentes, de 1410 után a nemzetközi politika egyik irányítója lett, helyreállította a katolikus egyház egységét, s a Magyar Királyság még intenzívebben kapcsolódhatott be Európa vérkeringésébe. Mindez igaz az ország kulturális színvonalára nézve is: a 14. században és a 15. század első felében várak, városok, katedrálisok épültek, egyetemek létesültek, könyvek, ötvösremekek, festmények, szobrok születtek, a műveltség tekintetében is Európa egyik vezető nagyhatalma lett Magyarország. Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni jelentőségüket, azt mondhatnánk: Károly Róbert gazdaggá, Nagy Lajos területében és minden vonatkozásban naggyá, Zsigmond pedig tekintélyessé tette Magyarországot. Kötetünk azt mutatja be, hogyan történt mindez.

Csoma József - A ​magyar heraldika korszakai
A ​XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete Csoma József – hosszú évtizedek óta hozzáférhetetlen – alapműve a magyar címertan ezer évéről. A kötet mintegy száz éve jelent meg először, a benne lefektetett fejlődéstörténet azóta is a szakma alapját képezi. Ismerteti a különféle korok címertani jellemzőit, alakulását, ezek európai összefüggéseit. A kötetet ábrák sokasága teszi élővé.

Ismeretlen szerző - Az ​ezeréves Magyarország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáspár Ferenc - Pogányokkal ​táncoló
Pogányokkal ​táncoló: erről a címről mindenkinek Kinizsi Pálnak, a medveerejű vitéznek a kenyérmezei ütközet után lejtett győzelmi tánca jut az eszébe. De hallott valaki Tallóci Jánosról, Nándorfehérvár hős várkapitányáról? Hogy Hunyadi…? Nem, ez sem tévedés! Tallóci János 1440-ben ugyanúgy megvédte a töröktől Nándorfehérvárat, mint tizenhat évvel később Hunyadi János! Óriási ostrom volt, s hatalmas diadal! S ki emlékszik már erre? Csupán a történészek, no meg Gáspár Ferenc, kinek tolla alatt megelevenedik a kor, a harcok, a sokféle nép. Magyar táltosok, dalmát hajósok, talján kémek nyüzsögnek a könyvben, melynek lapjain lassan-lassan, de mindent elsöprően bontakozik ki egy gyönyörű szerelmi történet, mely a végkifejlet során a várostrom fortissimójában összecseng a Raguzából származó Tallóciak jelmondatával: A szabadság nem eladó a világ összes kincséért sem! A Johnny Fortunate sorozat legújabb kötete igazi, vérbő kalandregény.

Ismeretlen szerző - A ​honfoglaláskor írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Magyar Királyság kincsei és történelmi emlékei
Az ​európai kultúrába Magyarország a kereszténység fölvétele után, Szent István korában kapcsolódott. E kötet innen kiindulva kíván ízelítőt adni a magyar műremekekből. Számba vesszük a hadtörténeti, egyházi tárgyi emlékeket, az építészet, szobrászat és az ötvösművesség főbb remekeit, nem feledkezve meg természetesen az irodalomról sem. Kultúránk emlékeiből nyújtunk át egy csokrot az olvasónak a magyar állam létrejöttétől az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnéséig. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik a magyar művészettel foglalkoznak akár az iskolában, akár azon kívül. Reméljük, aki e képes utazáson részt vesz, igazán kedvet kap a magyar kultúrához, a magyar művészethez.

Erdélyi Béla - Vér ​és acél
Bár ​sok jó könyvet írtak már a 2. magyar hadsereg háborús szerepléséről, s e könyvek alapján majdnem mindent tudunk háborújáról, ám nagyszerű helytállását nem ismerjük igazán. Néhány sorban tettek eddig említést erről. Alig hallhattunk-olvashattunk valamit az Oszkol-völgy véres utóvédharcairól, valamint az első vonalak iszonyú megpróbáltatásairól: a rajvonalbeli életvitelről, a hóárkok pszichózisáról, a testi-lelki szorongásról, a harcok rohamairól, az őrjöngő órákról, a pergőtüzek pokláról, a hógödrök dermesztő éjjeleiről, a tisztek és a legénység viszonyáról. Erdélyi Béla hadnagy a 108/2 század parancsnokaként teljesített szolgálatot a keleti fronton 1942/43-ban, így a szemtanú hitelességével örökítette meg az eseményeket, s ábrázolja a tisztek és a legénység harctéri életét. Mint tiszt, világosan látta, hogy a hadszíntérre kikényszerített katonák a legkevésbé sem vétkesek az elszenvedett kudarcok miatt, az összeomlást a legfelső politikai vezetők, a vezérkar, a parancsnoki kar, a tábornokok okozták. Habár az egységek nem rendelkeztek megfelelő harci eszközökkel és az orosz tél elviseléséhez szükséges ruházattal, mégis emberfeletti áldozatot hoztak: megállították a Vörös Hadsereget az Oszkol-völgyében, ami lehetővé tette, hogy elkerülje a fogságba esést ötven-hatvanezer magyar honvéd és a németek végrehajthassák tervszerű hadmozdulataikat. Erdélyi Béla hadnagy kiemelkedő parancsnoki teljesítményét mutatja, hogy százada 179 katonájából 132 élve hazajuthatott. Hősies helytállásáért a kormányzó személyesen tüntette ki. A rendszerváltást követően őrnaggyá léptették elő a Don melléki csatákban tanúsított hősiességéért és megkapta a vitézi címet.

Kristó Gyula - A ​magyar állam megszületése
A ​munka a 830-as évektől a 11. század végéig eltelt negyed évezred magyar politikai berendezkedéseinek, államszerű képződményeinek történetét mutatja be széles eurázsiai háttér felvázolásával.