A ​hazugság erkölcsteológiai értelmezése

Bolyki László - Kegyelem ​és kalmárszellem
„…amikor ​apaként elmegyek az óvodába, hogy elhozzam a kisfiamat, akkor milyen alapon választom ki, hogy kit viszek haza? Talán megkérdezem az óvónőtől, hogy melyik gyerek viselkedett a legjobban? Vagy körülnézek, hogy melyik kölyök a legszebb? És ha az óvónő azzal fogad, hogy az én gyerekem elpáholta öt csoporttársát, és egy pohár kefirt öntött a takarító néni fejére, akkor ott hagyom, és választok egy normális gyereket? Nem. Minden körülmények közt a sajátomat viszem haza. Azért, mert ő az enyém! Ez a vele való kapcsolatom alapja. És ha ez az alap megvan, hazaviszem őt, és otthon elbeszélgetek vele a pohár kefirről, az ovistársakról, a takarító néniről és a verekedésről. Milyen egyszerűnek és természetesnek tűnik mindez, ha a saját gyermekeinkről van szó, de ha Jézus mondja ugyanezt az Atyáról, akkor zavarba jövünk, mert a szégyen és a félelem által belénk vésődött kalmárszellem olyan mélyen járja át a lelkünket, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy csak úgy, minden feltétel nélkül szeretni való emberek vagyunk…” BOLYKI LÁSZLÓ 1973-ban született Budapesten. Zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar, Erkel Ferenc Kamarazenekar), spirituális szemléletű lelkigondozó, párkapcsolati és önismereti témákra szakosodott tréner, a Milyen zenét szeret Isten? című kötet szerzője. „Bolyki László munkája azt tanítja nekünk, hogy a múlt ősi kultúrájának szimbolikus értékei a mai ember problémáiban is eleven lélektani, spirituális útmutatást tudnak nyújtani.” dr. SÜLE FERENC, a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának főorvosa „A Kegyelem és kalmárszellem nem csak egy könyv a sok közül; fontos, hogy minél több olvasóhoz eljusson! Mindenkinek ajánlom szeretettel.” SZENCZY SÁNDOR a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetője

Cseri Kálmán - A ​Tízparancsolat
A ​Tízparancsolat nem önkényes utasítások és tilalmak gyűjteménye: a világmindenség Ura és Teremtője adta őket a tőle elfordult emberiség életének védelmezésére és szabályozására. Ám éppen azért uralkodik akkora káosz a világban, mert a bűnös ember képtelen betartani Isten törvényeit. Ez ráébresztheti arra, hogy mindenestől kegyelemre szorul. Aki tehetetlenségét belátva Jézus Krisztushoz fordul, és Őt életébe fogadja, az attól kezdve nem kívülről hangzó előírásokat próbál teljesíteni, hanem belső indítás és erő segítségével élhet Isten akarata szerint. Hogy mit jelent mindez a hétköznapi gyakorlatban? E kérdésre választ keresve magyarázza végig a szerző a "tíz igét" a tőle megszokott meleg határozottsággal, sok életből vett példa segítségével.

Peter Kreeft - Vissza ​az erényhez
"A _Vissza ​az erényhez_ minden bizonnyal korunk nagy bölcseinek sorába helyezi Peter Kreeftet. A klasszikus erényelméletnek soha nem volt még hozzá hasonlóan szellemes, bölcs és megnyerő szószólója; ahogyan védelmébe veszi az isteni kegyelem által megszentelt józan észt, az széles tájékozottságról árulkodik. Csakugyan kiváló minőségű Kreeft-könyvről van szó. Akár az »érték-tisztázás« jelenségének leleplezéséről, akár a remény (»az elfeledett erény«) jelentésének magyarázatáról legyen szó, Kreeft mindig világosan fogalmaz. Valójában nem is tudnék felidézni nála nagyobb hatású mai keresztény gondolkodót, de könyvet sem, amely ennyire olvasmányos és elgondolkodtató lenne." - Scott Hahn, Steubenville University

Tarjányi Zoltán - A ​morálteológia érték- és problémavilága
Jelen ​kötet a szerző azon tanulmányait gyűjti össze, amelyek nem az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) sorozatban, hanem folyóiratokban és kötetekben láttak napvilágot. Az írások a morálteológia kulcsszavaival (életszentség, törvény, alapdöntés, lelkiismeret), és a legérdekesebb problémáival (halálos és bocsánatos bűn, kísértés, a rabszolgaság keresztény értelmezéstörténete) foglalkoznak.

Müller Lajos - Az ​első parancs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helmut Weber - Speciális ​erkölcsteológia
A ​mű, melyet az olvasó a kezében tart, átfogó képet próbál adni a keresztény erkölcstan konkrét, speciális kérdéseiről egy olyan korban, amikor az erkölcsi értékek válsága miatt egyre többen érdeklődnek az Egyház tanítása iránt, ugyanakkor a liberális szellemi irányzatokat követve sokan támadják a Kinyilatkoztatásra épülő és örök értékeket hirdető katolikus erkölcstant. A keresztény etika sosem korlátozódott csupán olyan általános témák tárgyalására, mint a törvény, a lelkiismeret vagy az „erkölcsiség forrásai". Sohasem félt a konkrét kérdésektől és problémáktól, sőt mindenekelőtt ezek érdekelték. Az első etikai eszmélkedések az ősegyházban arra irányultak, hogy mit kell az adott pillanatban tenni vagy éppen elhagyni: hogyan viszonyuljanak a keresztények a császárkultuszhoz, az antik színházhoz, a fürdőkhöz, vagy hogy az üldözések idején meneküljenek-e? A válaszokat az Egyház vezetői a Biblia szelleméből kiindulva, praktikus és konkrét cselekvésre szólítva adták meg. A morál alapjait kifejtő általános témák és összefüggések csak később kerültek előtérbe. A könyv szerzője - az említett okokra hivatkozva - gyakran tekint a történelmi dimenzióra: a korábban képviselt nézetek és ítéletek fejlődésére. Ha ugyanis látjuk, milyen régiek egyes elképzelések és hogyan változtak az idők során, korunk téziseit sem tartjuk teljesnek vagy egyetlennek. Weber számára az emberi cselekedetek megszabásánál fontosabbnak látszik a konkrét témakörök szélesebb összefüggésbe ágyazott megértetése: hogyan lehet az adott kérdést teológiailag nézni vagy spirituálisán kezelni? Emellett hangsúlyozottan törekszik arra is, hogy a könyv fejezetei logikailag egymásra épüljenek. A témakörök szerves egymásutánja és kapcsolódási pontjainak kimutatása ugyanis világossá és könnyen érthetővé teszi a tárgyalt területet. A mű, bár minden etikai problémát nem érinthet, kimerítően ismertet olyan témákat, mint az őszinteség az orvosi tevékenységben, a politikai életben vagy a médiumok területén. Külön fejezetet szentel a bioetika kérdéseinek (mesterséges megtermékenyítés, géntechnika, kísérletek az emberen stb.), hosszan tárgyalja a házasság és a nemiség problémakörét, s érint olyan örök-aktuális területeket is, mint a háború és a béke erkölcsteológiai vonatkozásai. Reméljük, hogy Helmut Weber könyve a keresztények és minden érdeklődő számára lehetőséget nyújt az Egyház erkölcsi tanításának megismerésére, a felmerülő etikai kérdések mélyebb vizsgálatára és megoldására.

Helmut Weber - Általános ​erkölcsteológia
A ​könyv átfogó képet próbál adni a keresztény erkölcstan legfontosabb alapelveiről. Az erkölcsi értékek válsága miatt az emberek jelentős része egyre jobban érdeklődik az Egyház tanítása iránt, ugyanakkor a kor liberális szellemi irányzatait követve sokan erősen támadják az Egyháznak a Kinyilatkoztatásra épülő és örök értékeket hírdető erkölcstanát.

Boda László - Adjátok ​meg Istennek, ami Istené
A ​keresztény vallásosság Jézus Krisztushoz igazodva az egyház közösségében fordul Istenhez, és Jézus Krisztusban kapja döntő indítását ahhoz, hogy az üdvösség mentő gesztusával forduljon az emberhez. A hiteles keresztény vallásosság sohasem lehet "bigott", mert Isten iránti hitünk és szeretetünk az emberi élet tapasztalható dimenziójában valósul meg. Aki tehát Istenhez megtér, annak az emberhez is meg kell térnie. A keresztény vallásosságban ezért fölfokozott szerepe van a "megszentelt humánumnak". Csak így oldható fel a feuerbachi tétel: _Vagy Isten, vagy az ember._ -- Voltak, vannak és lesznek a keresztény vallásosságnak is hamis tanúi, mint ahogy vannak a tudománynak vagy a művészetnek. Ez a legalapvetőbb emberi értékek tekintetében -- úgy látszik -- elkerülhetetlen. -- A hiteles elv az üdvösségtörténet ószövetségi szakaszában már megfogalmazást nyert: "Szeresd Uradat, Istenedet... Szeresd embertársadat" (MTörv 6,5; Lev 19,18). Az Újszövetség tovább megy és szerves kapcsolatban mutatja fel a kettő összetartozását, elsőül Jézus szavaiban és magatartásában. János apostol pedig kifejezetten így fogalmaz: "Hogyan marad meg Isten szeretete abban, aki... amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét?" (Jn 1, 3,17).

Barsi Balázs - 13 ​kérdés a családról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pajor András - Családi ​zsindely
Mindenki ​azzal a szeretettel vegye kezébe a képzelt és valóságos családlátogatások könyvét, amennyi őszinte szeretet megnyilvánul benne részemről a családok iránt. Nem ártana hetente egy-két epizódot közösen elolvasni, aztán folytatni a párbeszédet. Amikor ezt a panaszt hallom: "De hát nincs miről beszélgetnünk...", akkor szívesen útjára bocsátok egy ilyen könyvet. A közös olvasás közben pedig rábukkanhatunk saját megbeszéletlen témáinkra.

Josemaría Escrivá - Barázda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Franz Böckle - A ​morálteológia alapfogalmai
Böckle ​közvetlenül a II. Vatikáni Zsinatot követően írta meg modern erkölcsteológiai alapmunkáját "Grundbegriffe de Moral" címmel. Az 1966-ban megjelent és számtalan kiadást megélt mű a zsinat morálteológiával szemben támasztott követelményeihez alkalmazkodik. A könyv magyarra fordítását és újra kiadását, s akár tankönyvként, akár segédkönyvként alkalmazását az indokolta, hogy megbízható módon és tömören tartalmazza az erkölcsteológia alapfogalmaival, úgymint lelkiismeret, törvény, szabadság, bűn, stb. kapcsolatos katolikus egyházi tanítást.

Aquinói Szent Tamás - A ​Summa Theologiae kérdései a jogról
"Tamás ​(Aquinói), O.P., szent, egyháztanító. - doktor angelicus - vagy - communis -, a keresztény tanrendszer legzseniálisabb tudományos összefoglalója, minden idők egyik legnagyobb gondolkodója. Született 1225/26 Roccaseccában, az aquinói grófok családjából. Ötéves korában Montecassinóra került nevelésre. Tudományos kiképzést először a nápolyi domonkosoknál nyert, Martinus és Petrus de Hibernia voltak mesterei. 1243 (40?): dominikánus lett. 1244-ben Párisba (vagy egyenest Kölnbe?) küldte rendfőnöke Nagy Szent Albert iskolájába. 1245-1252 közt Kölnben tanult, 1256-ban Párisban a hittudományok magistere lett, de csak 1257-ben kezdte meg Bonaventurával együtt előadásait. 1259-ben Itáliába ment, 1261-1264 közt IV. Orbán udvarában élt Orvietóban. Moerbekei Vilmossal itt készítette az új Aristoteles-fordításokat. 1265-ben a Domonkos-rend római főiskolájának igazgatója lett. 1269-ben újra Párisba került. A koldulórendek s a világi pap-tanárok küzdelmében az előbbiek vezére volt s a Brabanti Siger által előtörő averrhoizmust is erősen támadta. 1272-ben Nápolyba küldték. A második lyoni zsinatra való utaztában a fossanuovai ciszterci apátságban meghalt 1274. március 7.-én. 1323-ban avatták szentté, 1567-ben egyháztanítóvá, 1880-ban a katolikus egyetemek és iskolák védőszentjévé nyilvánították. Ünnepe március 7." "Tamás a tudósnak és a szentnek csodálatosan összehangzó tökéletessége. Mélységes hit és alázatosság, imádság, munka, a kereszt tövében való eszmélődés, a lélek benső békéje, egyensúly teszik személyét és munkáját naggyá. Még mint költő is megkapó erejű és dogmatikai mélységű (pl. Adoro te devote és Pange lingua). Mint bölcselő és hittudós az igazságot keresi egyedül, a bölcseletben a tekintély nála nem föltétlen, az igazságot önmagáért keresi. A hit a kiindulópontja, a hit és a tudás harmóniájára törekszik és ezt halhatatlan műveiben el is éri. A középkornak ő a legvilágosabb, legegységesebb elméje, rendszerében benne él a gyökeres átgondoltság, a módszer alaki tökéletessége, az összes problémákat átfogó egyetemesség. Alig van modern társadalmi, bölcseleti kérdés, melyre ő már választ nem adott volna ezelőtt hétszáz évvel. Nem a részletkutatásban nagy, hanem az összefoglaló rendszer az ő érdeme, melyet találóan hasonlítanak a gótikus dómokhoz. Aristotelest ő bányászta ki következetesen a keresztény gondolkodás számára mestere, Nagy Szent Albert nyomán, megmentette egyúttal a patrisztikus hagyománynak, Szent Ágostonnak és korát megelőző skolasztikának értékeit." Szabó Szádok szómonográfiájából in Magyar Katolikus lexikon IV, szerk. Bangha Béla (Budapest: Magyar Kultúra 1933), 306. o. Kötetünkben a Summa Theologiae I-II, qq. 90-108 és II-II, qq. 57-62 fordítása, valamint magyar bibliográfiája található.

Ismeretlen szerző - Erkölcsteológiai ​tanulmányok 1.
A ​hazánkban erkölcsteológiát oktató tanárok 2001-ben elhatározták, hogy más diszciplínákkal foglalkozó kollégáik próbálkozását követve együttműködésre törekednek. E szándék elsőfokú megvalósulása a tudományos kutatási témák összehangolása az Erkölcsteológiai Tanulmányok sorozat első kötete. A tanulmányok szerzői körüljárják többek között az öregedés és halál kérdéseit, a személy közösségi életben vállalt szerepét, az alázat és a keresztény vasárnap témakörét, s mindeközben az erkölcsteológia tükrét tartják az érdeklődő Olvasó elé.

Tower Vilmos - A ​papi celibátus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolberitz Pál - Reménység ​és jövő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boda László - Isten ​országa közöttünk
Elszakadt-e ​a katolikus erkölcsteológia Jézus alapvető üzenetétől, mely a benne elérkezett Isten országára vonatkozik? Nem szakadt el. Ezt az Üzenetet fejti ki és viszi tovább, különösen a hitről, reményről, szeretetről szóló tanításban. Ez a 3 "teológiai erény" egyúttal a keresztény élet alapja. A hitben kitágul és végső értelmet kap az ember jövője. A remény termékeny várakozás az Ígéret beteljesülésére. A szeretet pedig ízelítőt ad e láthatatlan Ország alapélményéből. Mindez tapasztalatközelbe hozza az üdvösséget már itt a földön, és érthetővé teszi, miért válik méltatlanná erre az Országra a hívő keresztény, ha szembefordul a hittel, ha elveszíti a végső reményt és árulója lesz a szeretetnek. -- Ez az Ország tehát nem ködbe vesző illúzió, amely átutalja a földi élet problémáit a bizonytalan túlvilágba. Itteni létformánkról van szó, hiteles emberi életünk titkáról, utunk biztonságáról és öröméről, melyet csak az Ország polgárai, az üdvösség meghívottjai élnek át, amikor a megtérésben megkapják a vízumot ebbe a köztünk és bennünk kezdődő Országba, amely várakozásunk szerint odaát majd beteljesül.

Ismeretlen szerző - Erkölcsteológiai ​tanulmányok 14.
A ​Jel Könyvkiadó gondozásában 2002 óta jelentkeznek évente egy közös tanulmánykötettel a hazánkban erkölcsteológiát oktató tanárok. A páros esztendőkben mindig tematikus kiadványok jelennek meg: eddig a törvény, a bűn, a szabadság, az ünneplés, valamint a munka kulcsszavát járták körbe szisztematikusan az írások. A páratlan években a kutatási témák összehangolása történik. Így állt össze jelen kötet, melyben bizonyára olyan kérdések is szerepelnek, melyek sokakat érdekelnek. Pl. a közjó, az engedelmesség, a kisebbségi kérdés, a fogyasztói magatartás, a káromkodás, vagy a vallásosság erkölcsi problémái. De olyan éles problémákkal való szembenézés is szerepet kap a tanulmányok között, mint a szexuális élet, sőt a pedofília morális megítélése is.

Ismeretlen szerző - Erkölcsteológiai ​tanulmányok 4.
A ​hazánkban erkölcsteológiát oktató tanárok 2001-ben elhatározták, hogy más diszciplínákkal foglalkozó kollégáik próbálkozását követve együttműködésre törekednek. E szándék elsőfokú megvalósítása a tudományos kutatási témák összehangolása volt: 2002-ben és 2003-ban így születtek meg a Jel Kiadónál az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) sorozat első kötetei. 2004-ben az ETT/3 már az együttműködésnek egy speciálisabb és teljesebb értékű válfaját testesítette meg: a tanulmányok mindegyike a törvény szót járta körbe, az ó- és újszövetségi bibliai örökségből kiindulva eljutva korunk sajátos problémafelvetéseihez. Mostani kötetünk (ETT/4) ismét sokféle erkölcsteológiai témával foglalkozik. E kötet a keresztény ember mindennapi életében felmerülő erkölcsteológiai témákat érint. Foglalkozik többek között az értékre irányuló személyiség, a szekularizált világban élő ember hitének kérdéseivel, a szeretet, a vendégbarátság, valamint a médiaetika problémaköreivel, eközben Jézus Krisztusra, mint az erkölcsi élet végső alapjára fókuszál. A kötetben szereplő írások szándéka szerint érettebbé és teljesebbé teszik az érdeklődő Olvasó erkölccsel kapcsolatos keresztény gondolkodását.

Kőrösiné Merkl Hilda - Magyar Balázs - Varga László - A ​pap és a nő
Három ​bátor ember, egy irodalomtörténész nő, egy pszichiáter és egy plébános járja körül ezt a – valószínűleg mindenkit érdeklő – sokak által kényesnek tartott témát. Hármójuk negyedszázadon át folytatott csendes beszélgetéseit tartalmazza a kötet, amelyet tizenkét állomás/stáció köré csoportosítottak, hogy Jézusnak, legfőbb papunknak viselkedéséből kiindulva elemezzenek számos izgató kérdést, amelyre mégiscsak lehetséges választ találni. Az emberek ugyanis egyházon belül és kívül is hitelességre vágynak. Néhány tématöredék a sok közül ízelítőként: nők rivalizálása a pap körül, a házasságtörés fogalmának elhalványulása, a bűnösökkel való kommunikáció sokfélesége, az egyházból kilépő és az engedélyezetten nős papok élete, a vallásos képmutatás, a pap és édesanyja – s még megannyi gondolat, amelynek megismerését őszintén ajánljuk olvasóinknak.