Könyvízelítő: A 16 kötetes Természettudományi enciklopédia 1. kötete megismertet az univerzum térbeli és időbeli dimenzióival, anyagi szerkezetével, valamint megfigyelésének, kutatásainak alapjaival. A könyv részletesen bemutatja a Naprendszer, azon belül pedig a Föld-Hold rendszer alapvető jellegzetességeit. A kötet gazdag és szemléletes illusztrációanyag segítségével ad átfogó képet a világegyetem fizikai természetéről
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Növények és gombák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Őslények és hüllők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Klíma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Kőzetek és ásványok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Tűzhányók és földrengések
A Természettudományi enciklopédia 16 kötetben tekinti át az anyagi világ és az élő természet fő területeit, valamint a tudomány és a technika legfontosabb eredményeit. Az egyes kötetek gazdag és szemléletes illusztrációanyag segítségével adnak átfogó képet a természeti világ sokféleségéről és az azt kutató ember ismereteiről.
Ismeretlen szerző - Gerinctelenek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az emberi test 1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az emberi test 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Fedezd fel a világot! - Az Univerzum és a csillagképek
A sorozat ötödik kötete eredeti illusztrációk segítségével érzékelteti az emberi gondolkodás számára felfoghatatlanul hatalmas világegyetem méretét és arányait. Űrteleszkópok által készített, látványos fényképek és rajzok segítségével mutatja be a csillagképeket, amelyekhez különböző skálák és színkép-jelmagyarázatok társulnak a könnyebb megértés végett. Emellett számos érdekességet is tartalmaz: felsorakoztatja az univerzum rekordereit, a legnagyobb csillagképtől egészen a legparányibb csillagig.
Ismeretlen szerző - Fedezd fel a világot! - A Tejútrendszer és más galaxisok
A sorozat befejező kötete tovább fürkészi az Univerzum titkait. Lenyűgöző illusztrációk segítségével mutatja be a Tejútrendszert, a 10 milliárd évnél is idősebb, ősi csillagokból álló gömbhalmazokat, kitérve az elveszett bolygók és a sötét anyag rejtélyére. Felsorakoztatja a galaxisok típusait, ismerteti a galaxisok közötti kölcsönhatást, végül pedig áttekintést ad az Univerzum egészéről. A könyv segít abban, hogy eligazodjunk az éjszakai égbolton, bemutatja, hogy miként szerepelnek a térképen az égitestek, és hogyan mozognak, miközben a Föld forog.
Erich Übelacker - A bolygók és az űrkutatás
Az űrutazásban elért, óriási fejlődés megváltoztatta a világűrről alkotott képünket. 1969-ben első alkalommal lépett ember a Holdra. Kereken 30 évvel később már rendszeresen repülnek űrszondák a világűrben műholdak keringenek a Föld körül és épül az 1SS, a Nemzetközi Űrállomás. Ugyanakkor a saját naprendszerünket még mindig nem ismerjük teljesen. A MI MICSODA sorozat új kötetében egy csillagász, Erich Übelacker professzor - aki hosszú évekig a hamburgi planetárium vezetője - nyújt bepillantást az űrkutatásba. Elmagyarázza az űrrepülés alapjait és leírja naprendszerünk felépítését. Vajon milyen jelentősége van az űrhajózásra nézve annak, hogy az a bizonyos alma egykor Newton fejére esett? Létezik máshol is élet az univerzumban? Hogyan lehetséges, hogy elméletileg elutazhatunk a távoli napokhoz, gyakorlatilag azonban egy ilyen út megvalósíthatatlan? A kötetben többek között ezekre a kérdésekre is naprakész és közérthető válaszokat kapunk.
Ismeretlen szerző - A világűr felfedezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Fedezd fel a világot! - Amerika és Óceánia felfedezései
Miután Kolumbusz Kristóf kikötött Amerikában, kezdetét vette a hatalmas kontinens valódi felfedezése. A sorozat hetedik kötete azoknak az expedícióknak a történetét írja le, amelyek során az ismeretlen veszedelmekkel dacoló felfedezők bejárták a keleti partvidéket és az északi területeket, majd megindultak nyugatnak, végül elérve az átellenes partokat. Ugyanakkor behatoltak Közép- és Dél-Amerikába is, ahol sosem látott birodalmakat fedeztek fel, miközben véres harcokat vívtak az őshonos indiánokkal.
Carl Sagan - Az éden sárkányai
Carl Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.
Stephen W. Hawking - A mindenség elmélete
A mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.
Rainer Köthe - Titokzatos jelenségek és a tudomány
Létezik-e a havasi ember? Kiolvasható-e jövőnk a csillagokból? Felvehetjük-e a kapcsolatot a holtakkal? Voltak-e valaha ufók a Földön? Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozik a szerző ebben a kötetben, amelyből kiderül, hogy a rejtélyes jelenségek többsége nem állja ki a komoly tudományos vizsgálat próbáját vagy éppen teljesen megmagyarázhatatlan.
Adriana Rigutti - A csillagászat képes atlasza
Napközben örökké rohanunk, esténként hipnotizáltan bámuljuk a televízió képernyőjét. Elvakítanak bennünket a nagyvárosok fényei, lassan elfelejtjük a csillagos égbolt szépségét, alig emlékszünk már a Hold változásai, a bolygók mozgása, az évszakok eljövetele mögött munkáló jelenségekre, természeti törvényekre. Ez a pazar kiállítású könyv az emberiség legősibb tudományával, a csillagászattal foglalkozik: a legfrissebb kutatási eredményeket előtárva mutatja be a Világegyetemet, jellemzi Napunkat, a bolygókat, a csillagokat és a galaxisokat. Gazdag kép- és ismeretanyaga főként azok számára szolgál érdekességekkel, akik komolyan érdeklődnek a kozmosz jelenségei iránt, de nem barátai a matematikai formuláknak.
Megjelenés: 2006.
Ismeretlen szerző - Magyarország növényvilága
A Pannon Enciklopédia-sorozat harmadik kötetét tartja `kezében` az olvasó. Úgy véljük, hogy a szép sikert aratott A magyarság kézikönyve és A magyarság története után, a Magyarság növényvilága is elnyeri olvasóink tetszését. A maga nemében páratlan ez a szép kötet: könyvkiadásunkban még soha nem jelent meg olyan munka, mely hasonlóan sokoldalú, modern megközelítésben, a teljesség igényével mutatta volna be hazánk növényvilágát. A sorozat jelen kötete hagyományainkhoz híven - ezúttal is kiváló szakemberek közreműködésével, több száz ritka fotóval, rajzzal, térképpel, illusztrációval mutatja be tárgyát. A könyvet készítő szakembergárda tudása a garancia arra, hogy a Magyarország növényvilága nemcsak az érdeklődő laikusoknak, gimnazistáknak, egyetemistáknak bizonyul hasznosnak, de esetenként a kutató szakember is találhat benne olyan információkat, melyekkel másutt még nem találkozhatott.
Roger Penrose - A császár új elméje
Roger Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.
Charles Darwin - A fajok eredete
Darwin monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.