Helyesírási ​önképző

Szemere Gyula - Hogy ​is írjuk?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cs. Nagy Lajos - Helyesírási ​gyakorlókönyv
A ​Helyesírási gyakorlókönyv tartalmazza a magyar helyesírás minden szabályát oldott, könnyen tanulható és tanítható megszövegezésben. Ezeknek a szabályoknak a gyakorlatban történő használatát 2788 számozott példamondat mutatja be igen szemléletesen. Az ezt követő 354 diktálásra-gyakorlásra szolgáló szöveg helyesírási témakörök szerint van elrendezve. Közülök több tucat hibásan írt: ezek kijavítása nagyban elősegítheti a helyesírási ismeretek alapos elmélyítését. Az önellenőrzéshez javítási kulcsot ad a szerző.

Szabó Kálmán - Játékos ​nyelvtan - játékos helyesírás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szende Aladár - Szabolcs Árpád - Helyesírás ​lépésről lépésre
Ez ​a könyv érdekessé teszi az Ön számára a helyesírással való ismerkedést. Az ismerkedés abban áll, hogy különböző feladatokat fog kapni, amelyek megoldása Önre vár. Kezdetben csak egy-egy szót kell beírnia az üresen hagyott helyre, később bonyolultabb kérdésekkel is találkozik majd. Válaszainak helyességét a szójegyzékben található "KULCS" segítségével ellenőrizheti. Ez a könyv nem ad készen egyetlen szabályt sem - az olvasótól várja megalkotásukat. A könyv használata során, meg fogja látni, ebben az alkotásban öröme telik.

Hernádi Sándor - Írjuk, ​mondjuk helyesen!
Tartalom Előszó ​5 Írjuk helyesen! 7 Ékezet - értelem - udvariasság 9 Csak röviden 10 Egy kis szóanatómia 12 Miből lesz a kettőzött d? 13 Helyesírási totó 16 Eddzük magunkat a helyesírásban! 18 Helyesírási babonák 19 Hol élünk? 20 Azonos alakú szavak elválasztása 22 Névelemzés 28 Hol kezdődnek az intézménynevek? 30 Le a kis kezdőbetűvel!? 31 "Formabontó" szók 33 Randevúzó kötőzók 35 Szakosodunk 36 Kötve hisszük 37 Mondatzárás és központozás 39 Vesszővesztés 41 A tantervi imperativusról 42 Nehéz-e a magyar helyesírás? 43 Mellérendelés a mellékmondatok szintjén 45 A gombhoz a kabátot 47 Rendezetlen fordítások 49 Foto vagy fotó? 49 Kirakatrendezés 51 Eddzük magunkat a helyesírásban! 53 (Mondatgyűjtemény a helyesírás gyakorlására) 55 A magánhangzók időtartama 55 A másalhangzók időtartama 64 A "j" hang jelölési módjai 74 Hasonulások és összeolvadások 81 Az igekötők egybe- és különírása 85 Állandó szókapcsolatok 93 A névutók és névutós szerkezetek 97 A kötőszó a tagmondat belsejében 99 A tagmondatokat kapcsoló "és", "s" kötőszó 100 Tagmondatok közbeékelődése 102 Kötőszók egymás mellett 105 Záró írásjel a többszörös mondatösszetételek végén 109 Innen - onnan 112 Tessék választani! 119 Mondjuk helyesen! 135 Szókurtítás 137 Magyar "facsimilék" 138 "Maradéktalan" kritika? 139 Szóból is megárt a sok 140 "Nagyságrendű" 141 "Alulmúl" és "alulkerekedik" 142 Önbírálat 143 Befordultam a konyhába 144 Terheltség-e a "túlterheltség"? 145 "Körülbelül" 146 "Össztanári" értekezlet a tanulók minden oldalú fejlesztéséről 148 "Világtakarékossági" nap? 149 Foglalkozás, gyűlés, óra, öszejövetel? 150 A jövő szavai - mai szemmel 151 "Gyermekül" szólni? 154 "Hogy hol szedi ezt föl a srác!" 160 Nyelv és iskola 161 Hibrid szólások 162 Az 1971/72. tanév 164 Több nevű iskolák 165 Hová járjon a gyerek? Hányadikos legyen? 166 Egy gyereknek hány apjáról 168 Valótlan mondatok 169 Azok az "az"-ok! 170 Ketten egy raggal? 172 Jelzőcsuszamlás 174 Félkész értelmezők 175 Mikor rövid az ember? 176 Rozoga szerkezetek 177 Kérvény szórendi ügyben 178 Ne beszéljünk határozottan? 180 Lehet valamivel kevesebb? 181 Névelőtlen nevelők 183 Világosan: udvariasan 184 Mentesítő mondatot! 186 Fontoskodó kartárs stílusgyakorlatai 187 Eddzük magunkat a helyes kifejezésben! (Nyelvhelyességi példatár) 189 Kulcs (A hibás mondatok helyesbítve) 196 Érdekesen - Szépen - Lelkesítően és játékosan 205 Postamunka 207 Ó, "hajtó!" 208 Nem hivatalosan 209 "Hálapénz" és "Jonatánia" 210 "Unalmas, mint a vízállásjelentés" 211 A tyúk vagy a tojás? 212 "Mezítláb" - az asztal fölött 213 "Szerény véleményem szerint..." 214 Virágcsokor 215 "Ecetetrá" 216 "Pattanásos bőrápoló krém" és egyebek 216 "Mely nyelv merne versenyezni véled" 225 Tömörkény István: "Délebéd" 227 Kosztolányi Dezső: "Öreg dalmata" 229 Csokonai Vitéz Mihály: "A Reményhez" 231 Az ifjúság hullámhosszán 238 Világjáró magyarok 245 A mesterséges nyelvek és a magyarok 247 A nyelvművelő Kosztolányi 253 Játéknyelvtan I. 269 Játéknyelvtan II. 281

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

Rédei Károly - Őstörténetünk ​kérdései
Rédei ​Károly könyve áttekinti a török-magyar, sumer-magyar, maori-magyar stb. nyelvrokonság bizonygatóinak elméleteit, a különböző nyelveredeztetési és nyelvhasonlítási ötletek, kísérletek néha szinte fantasztikusnak vagy mulatságosnak tűnő produktumait. Rédei finnugrisztikai összefoglalása megbízható fogódzót ad az olvasónak az uráli és a finnugor őshaza és az alapnyelv problémáiról, a magyar nép kialakulásáról és a magyar nyelv helyéről a finnugor nyelvek között.

Ismeretlen szerző - A ​magyar helyesírás szabályai
A ​magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás. - A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz szervesen kapcsolódó szótár a megfelelő szabálypontokra való hivatkozással - A 11. és a 12. kiadás közti különbségek és változások felsorolása, példákkal - Jól használható tematikus tárgymutató - A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés két évig

Hajdú Mihály - Családnevek ​enciklopédiája
A ​magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is. A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat. A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is. Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat: - pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete), - keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár), - nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz), - helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti), - életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór), - külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll). Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre. Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit. A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.

Forgács Tamás - Bevezetés ​a frazeológiába
A ​kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. A könyv főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit. Elvégzi több szempontú osztályozásukat is, részletesen körbejárva az ezzel kapcsolatos problémákat. Az osztályozás során - a frazeológiában betöltött súlyuknak megfelelően - különálló fejezetet szentel a közmondásoknak. Önálló fejezet foglalkozik a frazeológiai egységek jelentésviszonyaival, illetve a frazeológiai egységek szövegbeli felhasználásának kérdéseivel, szövegbe épülésük módozataival. Ennek során kitűnő példákat láthatunk a kifejezések átalakításának, elferdítésének - egyes szövegfajtákban, így reklámszlogenekben vagy viccekben oly gyakori - lehetőségeire és típusaira is. Két fejezet némiképp elméletibb vonatkozású a többinél, s a kérdéskör iránt érdeklődő kutatók számára a témakör mélyebb vonatkozásait igyekszik felvillantani: az egyik a frazeológiai egységek vonzatviszonyaival foglalkozik, a másik a lexikalizálódási folyamat különböző összetevőit járja körbe a nyelvtörténet szemszögéből. Külön fejezet tárgyalja a frazeológiai egységek keletkezésének kultúrtörténeti kérdéseit, az utolsó rész pedig a frazeológiai egységek kontrasztív vizsgálatának kérdéseit állítja a középpontba. A kötetet részletes irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének és Magyar Nyelvészeti Tanszékének a vezetője. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változás problematikája mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál Magyar szólások és közmondások szótára című műve, amely a magyar szótárirodalomban eleddig egyedülálló módon mai nyelvünk állandósult szókapcsolatait autentikus szövegpéldákkal együtt mutatja be. 2005-ben pedig az Akadémiai Kiadónál „Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a zsákbamacskáig címmel jelent meg igen olvasmányos és szórakoztató szólásmagyarázó munkája a különböző nyelvek állatneveket tartalmazó szólásairól és azok művelődéstörténeti hátteréről.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Zsuffa Zoltánné - Gyakorlati ​magyar nyelvtan
Főnév, ​ige ..., alany, állítmány... Ezek talán még nem okoznak nehézséget. De még mennyi minden van a magyar nyelvtanban, amit tudni kellene, illene! Szállóigék, alá- és mellérendelő szóösszetételek, összetett mondatok, alliteráció, allegória, körülírás, a kolostori irodalom... Ebben a magyar nyelvtant rendszerező segédkönyvben mindent megtalálsz - közérthetően, tömören, sok-sok példával szemléltetve.

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Ismeretlen szerző - Magyar ​grammatika
A ​Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Kálmán Béla - A ​nevek világa
Minden ​tulajdonnév végső soron köznévből származik. Így minden személynévnek és helynévnek volt eredetileg jelentése is. Mivel azonban a személynevek és helynevek rendszerint több évszázados vagy évezredes múltra tekinthetnek vissza, egy-egy helynév vagy személynév gyakran csak értelmetlen, puszta hangsor a mai ember számára. Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla, Dékány, Gerencsér, Molnos, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Novák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadványnevét az a közösség ruházza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is megváltoztathatja, egyesek, főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak. A helyneveket rendszerint egy közösség adja, hogy a természetben könnyebben tájékozódhasson. Mivel a nagyobb vizeket, hegyeket már az ősi időkben elnevezte valamilyen emberi közösség, ezek a nevek pedig az évezredek folyamán egyik néptől a másikra öröklődtek, nem mindegyiknek a nevét tudjuk megfejteni, sőt gyakran azt sem tudjuk eldönteni, milyen nyelvű népcsoport nevezte el (Dráva, Tisza, Abruzzók).

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

Kiss Jenő - Társadalom ​és nyelvhasználat
E ​kötet a nyelvhasználatot a társadalommal való, egymást föltételező összefüggésében vizsgálja. Azt kutatja, hogyan és mennyiben befolyásolják nyelvi viselkedésünket a társadalmi tényezők. Azokkal a fogalmakkal ismertet meg, amelyek a mai nyelvhasználatban való eligazodáshoz, a modern kor nyelvi világában való tájékozódáshoz szükségesek. A középpontban a magyar nyelvközösség áll. A mai magyar nyelv tagolódása, a magyarországi és a kisebbségi magyarnyelv-használat kérdései, az életkor, a nemek, a felekezetek szerinti nyelvhasználati rétegződés, a hátrányos nyelvi helyzet, a nyelvi tiszteletadás éppúgy tárgya a könyvnek, ahogy az a kétnyelvűség és a névhasználat kérdésköre, a politikai nyelvhasználat, a világnyelvek vagy éppen a magyarországi nyelvi kisebbségek. Mindazoknak hasznos kalauz, akiket a nyelvhasználat és a nyelvenkívüliség érdekfeszítő és tanulságos kapcsolata, valamint a magyar nyelvközösség és a magyarnyelv-használat kérdései érdekelnek.

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar nyelvünk
(1976) Tartalom Bevezetés 7 Szókincsünk ​újabb elemeinek vizsgálata és értékelése / Grétsy László - Ladó János 9 Ismertebb szóalkotásmódjaink és értékelésük 9 Az idegen szavak és értékelésük 16 A társadalmi, gazdasági változások tükröződése a köznyelvi szókincsben 21 Nyelvünk új hangtani fejleményeinek vázolása és értékelése / Elekfi László - Nyíri Antal 33 Hangképzés, kiejtés 33 Hangsúly, hanglejtés 38 Anyanyelvünk új szófűzési, mondatszerkezeti jelenségeinek bemutatása, értékelése / Rácz Endre 45 Alaktani kérdések 45 Igeragozásunk néhány problémája 45 Névszóragozásunk néhány problémája 47 Mondattani kérdések 48 A mondat fő részeivel kapcsolatos nyelvhelyességi problémák 48 A bővítményekkel kapcsolatos nyelvhelyességi kérdések 52 A névelők 62 Az összetett mondatok 65 A szórend néhány kérdése 71 A köznyelvi stílus jelenségeinek áttekintése és értékelése / Éder Zoltán - Grétsy László - Kovalovszky Miklós 75 A helyes és szép stílus ellen elkövetett hibák 75 Okok és teendők 82 Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése / Kovalovszky Miklós 87 A sajtó, a rádió és a televízió nyelve 87 Hivatali és közéleti nyelv 88 Előadói, szónoki nyelv 90 Szaknyelvek és tudományos nyelv 91 Az ifjúsági nyelv 92 A szépirodalom nyelve 93 Egyéb nyelvrétegek 94 Tanulságok, javaslatok / Grétsy László 97 Irodalom 103

Fajcsek Magda - Szende Aladár - Miről ​vallanak a magyar szavak?
Minden ​szó egy-egy megtestesült dialektikum: különféle jelentések harcos egysége, a gondolkodás egy-egy testet öltött letéteményese. S ebben benne van a története is, amely olyan sokat árul el nemcsak a gondolkodás fejlődéséről, hanem egy nép életmódjának, társadalmi küzdelmeinek a fordulataiból is. Érdemes végighallgatni a szavak vallomását! Evégből a szakirodalom felhasználásával kis fejezeteket írtunk azokról a "szemen szedett szavakból", amelyek a legalkalmasabbnak látszanak arra, hogy megvallassuk őket.

Bárczi Géza - A ​magyar nyelv múltja és jelene
"A ​nyelvi jelenségekből... következtetni lehet a beszélő közösség gondolkodásmódjának bizonyos általános és különleges vonásaira, természetesen figyelembe véve azt, hogy a nyelv a maga rugalmas konzervativizmusával sokszor igen régi gondolkodási klisék nyomait őrzi." "Senki se hivatkozzék arra, hogy ha a nyelvet szabadon engedjük módosulni, a megváltozott szokás éppúgy megtermi a kifejezésmódok, szerkezeti lehetőségek, az új fordulatok között a szépet, a hatásosat, a nyelvileg ízlésest, mint a régi."