Az ​élet primadonnái

Hegedüs Géza - Valló ​Bonifác történetei
"Valló ​Bonifác történeteinek kötete nem önéletrajz - írja Hegedűs Géza -, Valló Bonifác nem azonos velem, noha ugyanabban a világban élt és él, mint én, hasonló - bár nem azonos - kalandok közé került ezekben a kalandos évtizedekben, mint én, és sok mindenben hasonlóan vélekedik, mint jómagam. De miközben Valló Bonifác nem én vagyok, és története nem azonos az én élettörténetemmel, habár van is itt-ott hasonlatosság - a történetek együtt mégis vallomássá kívánnak kikerekedni az én nemzedékem jellemzőélményeiről. Ezért próbáltam elképzelni ezt a Valló Bonifácot, aki - úgy hiszem - nemcsak énrám emlékeztet, hanem velem együtt nagyon sok olyan korunkbeli értelmiségire, akit sodort a történelem, de nem sodort el, aki szerette volna megérteni, mi is van körülötte, és hol értette is, hol nem, és akinek volt elegendő lelkiereje - sőt testi ereje is -, hogy elszántan védje emberségét, lelkének összhangját, s ne érezze idegennek sem a világot önmagától, sem önmagát a világban. Lehetséges, hogy derűs könyvnek fogják mondani Valló Bonifác történeteit, s ez nyilván igaz is, ha a derű az érteni akaró lélek résztvevő, de önmagán is csöndesen nevetni képes mosolyát jelenti. Egy ilyen derűsen értelmes embert a történelem adta tragédiák közepette próbáltam megrajzolni Valló Bonifác alakjában és kalandjaiban."

Kaffka Margit - Lázadó ​asszonyok
A ​Színek és évek és a Hangyaboly írónője rövid elbeszéléseiben is a századforduló és századeleji évek asszonyainak jellegzetes problémáit, a pusztuló dzsentri életét, a kiszolgáltatottságot, és önállóságra törekvést, a babaotthon sivárságában vergődő, és a munkájából élő, igaz méltóságért harcoló női lélek érzésvilágát mutatja be. Jellemábrázolásának plaszticitása, az események, cselekmények bravúros megformálása, s nem utolsó sorban kíméletlen őszintesége, szenvedélyes bírálata mindmáig legnagyobb asszonyírónkká emeli.

Fábián Zoltán - Dér Endre - Tóth Lajos - Szabó Pál - Csák Gyula - Csoór István - Tímár Máté - Bertalan Ágnes - Gerő János - Dajkáló ​táj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Éva - Jöttem, ​láttam... Vesztettem?
A ​könyv az egyesekről szól. Hogy kik ők, nem találják ki? Könnyítésül eláruljuk: vannak kettesek is. Példának okáért maga a szerző. Mellesleg van olimpiai aranyérme, és úszott Európa csúcsot, vezette a világranglistát, és nevelte a jövő úszóreménységeit, közöttük a saját lányát, Andreát, volt gyógyszerész és mesteredző, írt egy nagysikerű könyvet az életéről, sportpályafutásáról, jelenleg pedig főfoglalkozású nagymama... Nő szól tehát a teremtés koronáiról, sok-sok jellemző epizódot felsorakoztatva írásai "tárgyáról". Stílusa könnyed, oldott, nyomát sem leljük feminista szándéknak. Székely Éva nem kirekeszt, ellenkezőleg, derűs humorral összehozza a nemeket. Egyeseket és ketteseket.

Markovits Rodion - Sánta ​farsang
Kiadásunkhoz ​a Markovits Rodion: Sánta farsang, Pantheon kiadás. Budapest, 1933 című regényt, valamint Markovits Rodion: Ismét találkozom Balthazárral. Szatmár, 1925 és Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Temesvár, 1939 című novellásköteteket vettük alapul. A két novelláskötetből válogatást közlünk. Anyám kertje cím alatt gyűjtöttük össze a szerző kötetben eddig meg nem jelent legszebb elbeszéléseit. Az író fennmaradt jegyzete szerint, ilyen címen szándékozott kiadni elbeszéléseinek egy részét, a fameséket. A Reb Áncsli című ciklushoz a szójegyzék a szerző jegyzetei alapján készült.

Ismeretlen szerző - Százszorszép ​novellák
A ​Százszorszép novellák a Százszorszép versek édestestvére. A gyönyörű versek után ebben a kötetben huszonöt magyar írótól olvashatsz egy-egy remekművet, akik mindnyájan a tizenkilencedik század szülöttei. Lesznek ismerősen csengő nevek, amelyekkel már találkoztál, de lesznek olyanok is, amelyekkel most találkozol először. Mikszáth Kálmán novelláját A néhai bárányt akárhányszor is olvasod, mindig ugyanolyan meghatóan szépnek érzed. Kabos Ede, Lovik Károly, Szini Gyula remekléseiben életre kelnek a századvég diákjai, kisemberei, akiknek a régen élt mindennapjait, nemes gondolatait megismerve a magyar történelemben is jobban eligazodsz majd.

Hunyady Sándor - Kártyaaffér, ​hölgykörökben
"Nincs ​még egy ilyen plein air írónk, csupa villogás, ragyogás, tündéri fénylés - a sokat magasztalt Hunyady-jelzők mindennapi életünk legkopottabb tárgyait azzal a szikrázó zománccal vonják be, amelyet csak gyermekkorunkban ismertünk, amikor a világot érzékelni kezdtük. Hunyady Sándor: a csodálatosan jóízű hétköznap. Alsósparti egy füstös kávéházban, nyár délutáni lankadt heverészés lehúzott redőnyök mögött, réveteg csatangolás az utcán, a feketekávé andalító füstje egy gazdag vacsora párolgó roncsai fölött. Igen, ennek a habzsoló és dúskáló realitásnak varázspálcája is volt, amellyel a valóság legvaskosabb elemeit tündérjátékba libbentette át... Milyen magától értetődő simasággal bomlanak, fejlenek ki történetei. Alakjai, bárkit érint is tolla, milyen varázsos elevenséggel ugranak talpra, mennyi hiteles élet árad a legparányibb gesztusaikból... Nagy, ritka, erős tehetség volt: egy feledhetetlen hangot s számos remek írást hagyott az utókorra." Örley István (1943)

Ismeretlen szerző - Ákombák ​tanár úr
"Aki ​nincs eltelve nagy, odaadó szeretettel, menjen keresekedőnek, tudósnak vagy katonának, de tanító ne legyen. Sem gyermekek, sem fiatalok, sem a nagy emberegyetem tanítója... Aranyigazság ez, áldott igazság. Bizony, kedves, jó tanító úr." _Móricz Zsigmond_ Kötetünk a nagy magyar írók, Ady Endre, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Németh László, Somlyó Zoltán, Szép Ernő,Tamási Áron és mások iskoláról, tanárokról, diákokról szóló novelláit gyűjtötte egybe.

Török Gyula - Szerelmes ​szívünk
A ​dekadens századvég édesbús hangulatai lengik át Török Gyula novelláit; egy fájdalmas sanzon, egy szentimentális magyar nóta halk hegedűszavát halljuk ki belőlük. Rövid történetei a szecesszió túlérzékeny, már-már érzelgős líraiságával firtatják az emberi szenvedélyek kiismerhetetlen titkait. Valami fátyolos fény, melankólia (egyik novellájának címe is ez) jellemzi ezeket a remekül megszerkesztett, impresszionisztikus novellákat. Miként a fülszöveg idézi, Márai Sándor a kötetben is olvasható Fehér virágot pl. a legteljesebb magyar novellák közül való-nak minősítette. A törtfehér lapokra igényes tipográfiával nyomott, vászonkötéses gyűjtemény, mely a szerző tizenegy novelláját közli, a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére számíthat.

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Veres Péter - Veres ​Péter válogatott művei
Számadás Az ​ország útjain Szűk esztendő Pályamunkások Válogatott novellák

Mezei András - A ​csodatevő és más történetek
"Mintha ​mellette állna sötét és tömör körvonalában ma is az angyal, aki kivezette a fiút a csillagmindenség feketeségébe, megmutatni, hogy milyen könnyűvé válik, ha fogják, vezetik - írja új könyve előszavában Mezei András. - Ha lépnek vele az utcán, a sötét városon keresztül. "Milyen könnyű egy kőkapu!" - áll meg az angyal a kőkapu mellett. A fiú mit is mondhatna? Ott vannak mind a maga halottai. Együtt állnak a kőkapu mellett egy tolatóvágányra lökött sötét vagonban. Benn áll az apja, és azt mondja: "A németek jók, a németek rendesek. Nem bántanak senkit, csak dolgozni kell... "A nagyanyja szélfútta a fehér hajjal, ahogy a dunyhák között ült a szekéren, most is úgy: gyámoltalan és riadt arccal nézi a fiút a családi vagonból. Egy falu törmelékét a hajából mintha szél fújta volna ki: "Isten áldja meg, Kalmi." Ustoros oláh cigány áll a vagon mögötti csillagfeketeségben. Aztán a "pesti nagymama" pokrócba csavarva ugyanúgy, ahogyan átszenderült az ostrom alatti végelgyengülésben: "Hol a piros bugyellárisom, kisunokám?" - kérdezi. De már ott állt mellette Józsi is. Józsi fia, az éjszakai szivarkaárus... Nándor gyűrötten és fagyottan, ahogy a jeges Dunából a halál kihozta ide, ebbe a családi vagonba... A fiú úgy érezte, hogy mellével tartja a lejtőn mellékvágányra tolt vagont. Nekifeszül, hogy meg ne induljon vele, amíg nem tud valami követ kotorni támasztékul a kerekek alá. Hogy el ne essenek, arra gondolt, de látta az unokanővérét, Évát is diáksapkában. Éva azt mondta: Pogyszem, Pogyszem Dániel! - Apja, anyja, fiútestvére a vagon túlsó oldalán álltak, és egyértelmű volt, hogy közel kerülnek egymáshoz mind a testvérek, gyerekek, szülők, a családok rögvest, hogy megérkeznek a vagonnal..." A fiú most pontosan, tisztán érezte: az angyal nem áll ott. Egyedül tartja a fantomvagont. A mellére nehezedik. A vagon megindul. Viszi visszafelé a lejtőn milliméterről milliméterre tovább, már mind sebesebben, de nem akarja, hogy elvigye, elsodorja a vagon mindannyiukkal... És most könnyű érintést érzett a vállán, ahogy kiléptek és ahogy beálltak helyette. Tartják? Őt pedig vezetik visszafelé a az úton a sínek mentén a csillagmindenség feketeségébe, mintha mellette állna a sötét és tömör körvonalában ma is az angyal..." Valóság és álom, történet és költészet keveredik sajátosan Mezei András prózájában. Ebbe a kötetében azokat az írásait gyűjtötte össze, amelyek a borzalmak évéről, 1944-ről és a felszabadulásról szólnak. A könyv középpontjában két nagy sikerű kisregénye: A csodatevő és a Kezdetben.

Dobozy Imre - Tegnap ​és ma
Dobozy ​Imre új kötetében is elsősorban a parasztság életének jól ismert, kiváló írójaként számol be az olvasónak arról a hatalmas gazdasági, társadalmi és emberi átalakulásról, amely mostanában végbemegy a falvakban és a tanyavilágban. Mi történik az emberek lelkében a paraszti életforma legnagyobb változása idején, hogyan találják meg helyüket a közös gazdálkodás talaján, s hogyan küzdenek meg a régi ezeréves paraszti életmód, szokások terhes örökségével, a gátlásokkal, a gyanakvással, az újtól való riadozással országszerte az új termelőszövetkezeti tagok - ennek a szinte kimeríthetetlen gazdagságú folyamatnak és témának hű, realista krónikása Dobozy Imre. Erőteljes, érdekes kötete tartalmazza az ellenforradalom napjairól írott regényét is, a Tegnapot. Ebben a regényben Dobozy egy vidéki lövészezred hősies helytállását ábrázolja az ellenforradalom napjaiban. Az ezred parancsnoka, Szabó alezredes régi illegális harcos, és világosan felismeri, hogy kommunista tisztnek egyetlen feladata a zűrzavarban: megőrizni az ezred harcképességét a néphatalom védelmére. Az ezredet Pestre rendelik és leszerelik: az egyenlőtlen harcban, melyet a sorozatos árulások is súlyosbítanak, az alezredes és tisztjei mind jobban magukra maradnak, s végül a felülkerekedő ellenforradalmárok bebörtönzik a parancsnokot. A szabadulást november 4-re hozza meg a halálra ítélt kommunista harcosok számára. A Tegnap talán a legerőteljesebb, legsokoldalúbb és legtanulságosabb írás, amely az ellenforradalomról ezidáig született.

Kosztolányi Dezső - Aranyfonál
Válogatott ​novellák, elbeszélések Kosztolányi Dezsőtől.

Bárány Tamás - Emberi ​hang
Új ​novelláit gyűjtötte össze Bárány Tamás az Emberi hang-ban, amely válogatott elbeszéléseinek (Tengerparti nyár, 1966) megjelenése óta írt rövidebb prózai írásait fogja kötetbe. Az Ítéletidő és Atmoszféra című ciklusban tíz novellát olvashatunk: ezekben az írásokban tegnapi és kivált mai életünk konfliktusai, a férfi-nő kapcsolat buktatói, groteszk helyzetek fogalmazódnak meg, néha keserűen, néha vidáman, nemegyszer szatirikus éllel. A kötet harmadik ciklusa - Két tekercs pillanatkép - mint címe is jelzi, rövid villanásokban mutat fel furcsa jellemeket, különös sorsokat, drámai szituációkat, jellegzetes mai problémákat; a Két tekercs pillanatkép hősei egyes szám első személyben vallanak múltjukról, életük egy izgalmas, tragikus vagy mulatságos kalandjáról, mozzanatáról: az író a tragédiában megbúvó komédiát, a komikum mögött felsejlő tragikomikumot kutatja.

Ady Endre - A ​hajnali táncosnő
Ady ​Endre 1907-ben, első novelláskötete megjelenése előtt így írt Radó Antalnak, a Magyar Könyvtár sorozatszerkesztõjének: "Nem tartom magam hivatásos és artista novellaírónak. De úgy gondolom, hogy kis tárcáimnak egy része valamelyes mértékben dokumentumszerû. Hozzányúltam új témákhoz, bátorítást adtam egy-két hivatásosabb mesélő, konstruáló talentumnak: próbálkozásokat tettem a magyar földön különben pompásan bevált és tenyészõ tárca, novellácska formagazdagságát gyarapítani. És hogy franciáskodjak egy kicsit: új frissonok mellett akartam - s a szándék is valami - ideákban sûrûbbé, gazdagabbá tenni ezt a nagyon is olvasott, divatos genre-t. Ne tessék ebbõl semmi dicsekvést kiolvasni, a kis novellácskák nagy hiányosságait én nagyon jól érzem és ismerem. Ez elsősorban túlságosan lírizáló egyéniségemnek, másodsorban az úttörés bajos föladatának a vétke."

Csurka István - Egy ​fogadó lelkivilága
E ​kötet válogatott novelláiban is csupa köznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részegeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1952-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.

Karácsony Benő - Nyári ​délután a régi Fehérvárt
"Egyszer, ​jó néhány éve ennek, a Hungária szálloda előtt egy fényképész, aki a főteret fényképezte, odaállított harmadmagammal a lencséje elé. Egy ideig feszülten figyeltem a fényképész kusza és misztikus ugrándozásait. Eltűnt egy nagy gyászlepedő alatt, aztán hirtelen újra előbukkant, hogy valami fisztulás kiáltást hallatva megint a fekete lepedő alá meneküljön."

Ismeretlen szerző - Nyári ​szerelem
A ​szerelem örök, de mégis mindig megújuló, örökifjú témáit variálja ez az elbeszéléskötet. A válogató a XX. század magyar és külföldi klasszikusainak legszebb novelláit gyűjtötte össze. Török Gyula, Hunyadi Sándor és Gelléri Andor Endre mellett Jammes, Gorkij, Thomas Mann, Pirandello és Pausztovszkij - hogy csak a legjelentősebbeket említsük - biztosítják az antológia sokszínű, gazdag hangszerelését, magas művészi színvonalát. A kötetet Keserű Ilona finom ízléssel megalkotott, művészi illusztrációi gazdagítják.

Kosztolányi Dezső - Omelette ​à Woburn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.