Rejtély

Kun Zsuzsa - A ​világhírű magyar agy
Hány ​kórusművet érdemes megtanulni ahhoz, hogy az ember frissen tartsa az agyát? Hány évig kell rakodómunkásként dolgozni, hogy az ember a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanszéket alapítson? Valóban lehetséges az allergia tüneteit lézerrel megszűntetni (és mi köze a madarak fotózásának mindehhez)? Hogyan győz meg a Microsoft egy magyar tudóst, hogy évekkel később költözzön haza, mint tervezte? Lesz-e belőlünk professzor, ha fiatalkorunkba a családnak arra sincs pénze, hogy kifűtse a lakást? Hányszor áll sorban az Egyesült Államokban ingyenebédért egy ösztöndíjas kutató? Segít-e a tudományos fokozat, hogy elcsípjük 10 perccel az előadás előtt az utolsó állójegyet a Sydney Operában?

Tolnai Ottó - Költő ​disznózsírból
Ha ​már itt tartok, Tolnai Ottónál tartok: az elmúlt napokban hallhattuk délutánonként a rádióban nagy beszélgetés−sorozatát, amelyet Parti Nagy folytatott vele, amely maga volt a csoda. Tolnai a tandoris szabad−beszéd (Tandori meg a tolnaisé), amely egyszerre laza fecsegés és motívumokra ügyelő költői szöveg, egyszerre szemérmes és leplezetlenül személyes. Az efféle életmű−beszélgetés veszélyes műfaj, a hiúság terepe, dics, presztízs és márványtábla. Jó sorozata ez a rádió Irodalmi Osztályának, de ezeket a veszélyeket nem mindig tudhatja elkerülni. Ezen tudniillik a személyes szerénység nem segít. Az egész beszédet kell máshova áttenni. Ahogy azt Tolnai is tette. Ez így ahogy van, önálló műfaj, ez a matt, már−már motyogó, de élesen, pontosan fogalmazó és föltartóztathatlan Tolnai−hang. (...) Kérdés és érdekes, hogy mi lesz vele, a hanggal (majd) papíron." Esterházy Péter

Herbert Dóra - Gyatra ​hitem érlelődik
Hogy ​Isten szenvedéssel látogatja meg azokat, akiket szeret. "Képmutatás!" - gondoltam. Különösen igazságtalanul és hamisan csengett számomra az állítás, amikor fiatalon kemény próbákat kaptam....

Csoóri Sándor - Az ​elhalasztott igazság
Közel ​félszáz kérdező-beszélgetőtárs: Domokos Mátyástól Berta Bulcsun át Czine Mihályig írók, irodalmárok, újságírók – szólaltatják meg Csoóri Sándort költészetéről, magyarságról, életéről, múltról, jövőről. Mintha életrajzot írnának az időrendbe szedett (korántsem teljes!) 1971 és 2010 között keletkezett beszélgetések. A 40 esztendő terméséből Szakolczay Lajos válogatásában kapunk kordokumentumként is felfogható válogatást.

Gera Zoltán - A ​szabadság bennünk van
Az ​életút-interjúkötet Gera Zoltán Kossuth-díjas, színművész életét és művészetét mutatja be. Gera Zoltán őszintén vall neveltetéséről, iskolai éveiről. Beszél az operatőri szakma utáni örök vágyódásáról, külföldi útjairól, apakereséséről, a nyelvtanulás öröméről, szól a Horváth Árpád Kollégiumban és a Színművészeti Főiskolán eltöltött évekről, a börtönhónapokról, túlélési technikákról, önismeretről, az ezotéria és a keleti filozófiák iránti vonzalmáról. Megidéz pályatársakat, emlékezik színházi és filmes szerepekre. Gera Zoltán színes egyéniségének és rendkívül gazdag pályájának bemutatása ez ideig nem történt meg. E hiánypótló munka megjelenésének szükségességét az idei ünnepi események még indokoltabbá teszik: Gera Zoltán 2013-ban Kossuth-díjat vett át a Parlamentben, és ebben az esztendőben 90. születésnapját is ünnepelte.

Bokor Péter - Zsákutca
A ​Duna mentén évszázadok, talán évezredek óta erős zajlással folyt a történelem, ritkán köszöntött e tájra eseménytelen nyugalom. De 1944 tavaszától minden hétnek, augusztusától meg szinte minden napnak van valamilyen emlékezetes eseménye, nemcsak egyes emberek, hanem ezrek vagy éppen százezrek életét-halálát mérlegre tevő fordulata. Alighanem ez magyarázza, hogy annyi sok nyomtatott vagy audiovizuális publikáció után is, még mindig temérdek az alaposabb utánjárásra, az újragondolásra érdemes esemény e végjátékos korszakban. Még mindig előbukkanhat egy-egy ténymorzsa, amely hirtelen élesebben megvilágít vagy más megvilágításba helyezhet valamely eseményt, ügyet, történelmi személyiséget - írja könyve előszavában Bokor Péter, aki sok száz beszélgetést rögzített film- vagy hangszalagra. Ezekből gyűjtött össze újabb válogatást, ezúttal a 44-es nyár és koraősz eseményeit világítva meg.

Gundel Takács Gábor - A ​sport művészete
"A ​sport művészete bizonyos értelemben ugyanúgy hat, mint bármely más művészet: az élmény érzelmeket vált ki anélkül, hogy tudni kéne, mire is gondolt közben a művész. Ám amikor véget ért a verseny, s túl vagyunk örömön és bánaton, talán mégis érdekes, hogy miképp gondolkoznak a győztesek, hogy vajon mitől válik valaki bajnokká. Már csak azért is, mert a sportban -szemben a művészettel- nem csak a szép teljesítmény vezet a sikerhez. Lehet győzni csúnya játékkal is. A sport művészete tehát meglehetősen összetett dolog: a tehetség, a munka, a kitartás, a küzdelem, a veszíteni tudás, a győzni tudás, a csapatépítés, a csapatérdek, a taktika, a pszichológia, a tolerancia, a hit, a rafinéria, a profizmus, a játék, az alázat és még annyi minden más művészete. Ha mindez tudomány lenne, akkor ez a tizenegy beszélgetés talán egy tankönyv anyagául szolgálhatna. De ennek a könyvnek a főszereplői pont arról beszélnek, amit nem lehet mérni, amit nem lehet megtanítani. Tanulni mégis nagyon sokat lehet tőlük, ezért ajánlott minden sportoló és edző, minden sportvezető és sportújságíró, és minden sportot szerető néző és olvasó figyelmébe. Én sokat tanultam a beszélgetések közben." (Gundel Takács Gábor)

Szily Nóra - Ők, ​a nők
35 ​interjúból születtett meg az Ők, a nők című könyv, amelyben Szily Nóra tükröt tart az interjúalanyok elé, és mindegyikőjüknek felteszi a kérdést, hogy hogyan élik meg az idősödést. A válaszok egyértelműen arra hívják fel a társadalom figyelmét, hogy a negyvenöt év feletti nők igenis jól érzik magukat a bőrükben és egyáltalán nem értenek egyet a társadalom negatív sztereotípiáival az idősödéssel kapcsolatban. A könyvben szereplő interjúalanyok, például Albert Györgyi, Székely Éva, Acél Anna vagy Tóth Enikő, meglepő őszinteséggel néztek szembe a tükörrel és bölcsességük minden derűjével vallanak a korukról, az öregedésről.

Ismeretlen szerző - Boldog ​emberek
Mi ​a boldogság? Tizenegy fiatal indult útnak, hogy választ kapjon erre a lehetetlen kérdésre. Tizennégy embert találtak, akikkel elbeszélgettek boldogságról, boldogtalanságról. Köztük egy könyvelőnő, egy falusi ács, hastáncosnő, filozófus, szerzetes, gimnazistalány... Az ő gondolataikat gyűjti össze ez a kötet.

Klaniczay Júlia - Szőke Annamária - Fluxus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marton Mária - Az ​öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal
"Csodagyereknek ​indult, későn érő költő lett." (Réz Pál) "Csukás belül született azokon a falakon, amiket mások bevehetetlen erődként rohamoznak ifjúkorukban." (Vargha Balázs) "Egyszóval Csukás bevonult az irodalomba, feje felett glóriával, amit Kodály tűzött oda..." (Pomogáts Béla) "Ezért fordultam Weöres Sándorékhoz szövegekért, mint akik már több gyűjteményben megmutatták, hogy tudnak a gyerekek nyelvén, selypítés nélkül... A fiatalok közül Csukás István hajlamos ilyenekre." (Kodály Zoltán) "S máris azt forgatom a fejemben, hogy könnyíthetném meg tehetséged útját, mivel lehetnék segítségedre abban, amit el akarsz érni... Örülök, hogy ilyen életkorral, ilyen múlttal ennyire vitted." (Illyés Gyula)

Süveges Gergő - Csík ​zenekar
Amikor ​a Csík zenekar első huszonöt évére visszatekintünk, felmerül a kérdés, vajon hány zenekart ünneplünk is valójában. Persze attól függ, mi alapján számolunk. Tagság változása? Stílus változása? Megmozgatott közönség nagysága? Itt állunk tehát, és nem igazán tudjuk megmondani, hány zenekar is a Csík zenekar. Ugyanígy arra is nehéz válaszolni, hány könyvet tart kezében az Olvasó. Egyet, persze: van neki borítója, van eleje és van vége, a lapok összefűzve, az oldalszámok a helyükön, nyomdahibából sincs benne több talán, mint általában. De valójában mi következik itt beljebb lapozva? Kronológia? Az is. Interjúkötet? Az is. Vitairat az autentikus népzene hívei és a feldolgozáspártiak nézetkülönbségeiről? Az is. Sztorigyűjtemény? Az is. Képeskönyv? Az is. Ez is, az is, amaz is. "A sok-sok kíváncsisággal bélelt, a tanulás nehéz gyötrelmeivel tarkított nap; a sok fiatalos lelkesedéssel, jó házibulikkal, táncházakkal fűszerezett, a jövőbe vetett hittel, reménnyel teli hónap; a biztatóan sikeres és tanítóan sikertelen évek - ezek jelentik a mi kis történelmünket. És persze a muzsikánk - az mondja el legszebben a Csík zenekar igaz meséjét." (Csík János)

Hankiss Elemér - Lengyel László - Kétszög ​- Idegen világban? / A távol közelében
HANKISS ​ELEMÉR __________________LENGYEL LÁSZLÓ __________________ALAPVETŐ ÉLETÉRZÉS Nem vagyok itthon __________________Itthon vagyok ebben a világban __________________ebben az országban Idegen világ __________________MEGHATÁROZÓ ÉLMÉNY 1945, 1956___________________________1968, 1981 __________________ALAPVETŐ ÉRTÉKEK Emberség, méltányosság____________Gazdasági-társadalmi haladás __________________MAGATARTÁSFORMÁK "Aufklérizmus"________________________Reformizmus Szembenállás és részvétel____________Részvétel és szembenállás Egy másik lehetséges __________________Belülről reformális jobb világ felmutatása Diagnózisok felállítása__________________Reformjavaslatok kidolgozása "Perszonalizmus"________________________Institucionalizmus (az emberi tudatot és __________________(az intézményeket kell átalakítani) magatartást kell átalakítani) _____________________POLITIKAI MAGATARTÁS 1945-1989 ______________________________1975-1988 Pártonkívüliség, ellenzékiség____________Párttagság, párton belüli ellenzék 1989-2002______________________________1989-2002 Pártonkívüliség, ________________________Pártonkívüliség a párbeszéd és a társadalmi ____________a szociálliberális eszmék, béke szorgalmazésa_____________________társadalmi ügyek támogatása

Szilágyi Gyula - Júlia ​és Júlia
A ​nők homoszexualitását mindig is jobban tolerálta a társadalom, mint a férfiakét, mégsem mondható, hogy Szilágyi Gyula könyve nyitott kapukat dönget. A szociológus szerző előző könyveiben a heteroszexuális kapcsolatokkal foglalkozott. Ebben a munkájában a szakirodalom ismertetése mellett kutatásai eredményeit összegzi, valamint különböző típusú leszbikusokkal készült interjúk sorát közli. A megkérdezettek között szegény és hátrányos helyzetűek éppúgy vannak, mint diplomás értelmiségiek vagy üzletasszonyok. Mint mondja, a nők a"szex és lélek" típusú találkozásokat keresik, és ezeknek minden fázisát leírja és példákkal illusztrálja a megismerkedéstől fogva a szexuális technikáig és az orgazmusig. "Bármennyire is egyetértünk azzal az állásponttal, mely szerint egy embert - vagy emberek egy csoportját - kizárólag a szexuális preferenciák függvényében definiálni megbocsáthatatlan szimplifikáció... mégis el kell fogadnunk, hogy a nők e csoportját saját nemük iránti szexuális érdeklődésük okán tekintjük specifikusnak. Ez a csoport semmilyen egyéb szempontból nem egységes, tehát kerülni kell azt, hogy "leszbikusokra" vonatkozóan általános érvényű megállapításokat tegyünk" - írja a szerző az előszóban. Annyit mégis megállapít, hogy a szexuális magatartásban mutatkozó jellegzetességek alapján négy csoportra (férfias, nőies, kiiratkozó, kiránduló nők) osztható a leszbikus társadalom. Társadalomkutatóként érdekli a leszbikusok és a feminizmus közötti viszony, ami megítélése szerint a nyugat-európaitól, vagy amerikaitól erősen eltér. "Kétségtelen, hogy a leszbikus mozgalmak és közösségek számára jelentős részben a feminista gondolatkör biztosítja az ideológiai muníciót." A hazai leszbikus társadalom azonban híján van mindenféle harcos feminizmusnak, és militáns szellemnek. A Labrisz Leszbikus Egyesület célkitűzései kifejezetten békések: közösségszervezésre és a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának növelésére törekednek. A Könyvklub nőkel és nőtársadalommal foglalkozó könyveinek sorában megjelenő könyvnek is csupán ennyi a célja: bemutatni és megismertetni, bármiféle ítélet nélkül.

Kormos Anett - Dumaszínház
Kedves ​Tanulók! Korábban bebocsátást nyertetek már a betűk országába és a számok birodalmába, most remek lehetőség nyílik arra, hogy a viccek világába is kirándulást tegyetek. A kiadványban sok-sok érdekes feladat segít majd nektek abban, hogy elmélyült tudás birtokosai legyetek, mire a tananyag végére értek. Megismerhettek számos előadót, születésüktől egészen napjainkig, érdekes és hasznos adatokat, sőt, ami egy tankönyvben ritkaság, még titkokat is. Ebben Kormos Anett segít majd nektek, aki a tankönyv szerzőjeként szinte bennfentesként vezet majd titeket komédiástól komédiásig.

Bérczes László - Cseh Tamás - Cseh ​Tamás
Húsz ​beszélgetés, amelyben Cseh Tamás, az előadóművész, évtizedek óta hűséges és karizmatikus kortársunk, elmeséli az életét. Mit csinált a tordasi kisgyerek az ötvenes években, hogyan történt meg az első fellépés a Kex együttes koncertjén, hogyan született meg az Indián ötlete… Ámulattal és élvezettel olvashatjuk a kalandokat, amik a rendszerváltás előtti idők kalandtalan állóvizében igenis megtörténtek, finom és érzékeny mesékben sorra felbukkannak további legendák, Jancsó Miklós és Viszockij, Bódy Gábor és Baksa János, és persze mindenekelőtt Bereményi Géza, az (alkotó)társ.

Rostás Zoltán - Visszajátszás
...Természetesnek ​tekintjük, hogy Rostás Zoltán, a tudósportréiról jól ismert publicista hazai orvosokkal, mérnökökkel, egyetemi tanárokkal és más, a tudományokban dolgozó szakemberekkel készített interjúinak gyűjteményét a nagyközönség elé bocsátja; legfeljebb a viszonylagos késés lephet meg, amellyel a szerző ezt teszi. Ámde ebből is előnyt kovácsol, eléri, hogy a látszólagos elveszett idő is neki dolgozzék. Eredeti ötlettel ugyanis - mintegy a "replay" módszerével élve - kétszer beszélget el alanyaival: évek múltán visszatér interjúinak színhelyére és témájához, ily módon alkalmat adva a megkérdezett személyiségeknek, hogy szembesüljenek a korábban mondottakkal, eltöprengjenek a tevékenységükben és életükben azóta bekövetkezett változásokon, esetleg kiigazítsák korábbi vallomásaikat...

Vámos Péter - Két ​kultúra ölelésében
Amikor ​egyetemistaként először töltöttem el egy szemesztert Tajpejben, meglepett, hogy a tajvani fővárosban milyen sokat tudnak Magyarországról, a magyarokról. Hamarosan rájöttem, miért. Valaki elmondta, hogy Tajvanon a fogyatékos gyerekek sorsáról azóta gondoskodnak intézményesen, amióta egy magyar jezsuita megszervezte az első nevelőintézetet számunkra. Idősebb kínai ismerőseim beszéltek magyar orvosokról, később kiderült, hogy azok is szerzetesek voltak... Rövidesen meghívtak egy délutáni kávéra a jezsuiták. Beszélgetéseink során egy roppant érdekes, helyenként hősies tettekkel tarkított eseménysor bontakozott ki előttem: a magyarok kínai missziójának története. Néhány hét múltán már magnetofonnal tértem vissza hozzájuk és immár tudatosan kérdezve, hangszalagra rögzítettem élményeiket.

Árpa Attila - Bogdán Szabolcs - Valótlan ​világtalan / Halál egyenes adásban
Két ​könyv egy kötetben. "Ez sem botránykönyv. Lesznek benne megdöbbentő dolgok, de ne készüljenek semmi olyasmire, amire az előző könyvem (még mindig hülyén hangzik) kézhezvételekor is hiába készültek. És üzenem a Zámbó családnak, Liptai Claudiának, Frei Tamásnak, valamint a szívemhez oly közel álló Havas Henriknek, nyugodtan abbahagyhatják az olvasást, nem lesz szó róluk!" Bogdán Szabolcs paródia-regénye egy képzeletbeli külvárosi tévécsatorna valóságshow-ját mutatja be. A történet kitaláció, mégis az az érzésünk, ez maga a Valóság...

Ismeretlen szerző - 21 ​szamuráj
A ​21 szamuráj című interjúgyűjtemény huszonegy harcművész megismerése közben hozzásegíti minden olvasóját ahhoz, hogy példájukat követve világunkban eligazodjon, hogy megtalálhassa a helyes utat. A budo japánul a "harcosok útját" jelenti, összefoglaló neve mindannak, ahogyan az embereknek élniük kell. Mit tartalmaz ez az életfilozófia, amely folytatja a régi nemzedékek hagyományait és nemcsak a régi Japánban, hanem a XXI. századi Magyarországon is aktuális? A japán hagyományos kultúrát a buddhista nézetek hatják át. ez a természettel való egybeolvadást jelenti. Míg a nyugati kultúrák középpontjában mindig az ember áll, a távol-keleti kultúrában a természet a lényeges, s ennek szeretete során az egyén a háttérbe húzódva igyekszik belesimulni a természetbe. A japán hagyományos kultúrának két ága van: a kard és a krizantém. A kard a harcművészeteket jelképezi, a krizantém pedig a különböző művészeti ágakat: többek között a tea-ceremóniát, a kalligráfiát, a virágok rendezését, leheletnyi költemények írását. tisztességre, becsületességre és kitartásra nevel, emellett arra, ha tévedtünk, azt őszintén ismerjük el, s igyekezzünk kijavítani a hibát. A budo állandó önfejlesztésre serkent, arra, hogy a dolgokat véghez kell vinni, be kell fejezni. S mindezt úgy, hogy társaink, partnerünk és az utánunk jövő nemzedékek érdekeit tiszteljük és figyelembe vegyük.