Aki ​az életével játszott Latinovits

Szigethy Gábor - Mezei–Márai ​szerelem
Egy ​titokzatos vonzalom nyomába eredt Szigethy Gábor irodalomtörténész. A befutott író és a gyönyörű, tehetséges ifjú színésznő a negyvenes évek elején találkozik, s mindkettőjük életében fordulat következik. A sok képpel és dokumentummal illusztrált könyv egy a világ elől eltitkolt szerelem története.

Gábor Júlia - Szigethy Gábor - Álomszínészpár
Külön-külön ​is legendás alakjai színháztörténetünknek: Ruttkai Éva, a Tündérkirálynő és Latinovits Zoltán, a Színészkirály ma már állócsillagok a magyar égbolton. Harmincnégy éve halott Latinovits Zoltán, tíz év múltán követte őt Ruttkai Éva az égi társulatba. Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és férje, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész személyes tárgyak, fotók, levelek alapján idézi meg a két nagy művész életét, s próbálja megfejteni titkukat. A tervezett kötetben eddig nem publikált dokumentumok, fotók is szerepelnek.

Joyce Reardon - Ellen ​Rimbauer naplója
A ​Rose Red klasszikus kísértetkastély. John Rimbauer seattle-i gyáros építtette feleségének, Ellennek. Az épületben huszonhat ember tűnt el vagy vesztette életét tisztázatlan körülmények között. Köztük volt Ellen Rimbauer és lánya, April is. Joyce Reardon 1998-ban egy árverésen régi és poros, lelakatolt könyvet vásárolt. Ellen Rimbauer naplóját, amelyet 1907-től 1928-ig vezetett. A szöveget Reardon nem változtatta meg, a bejegyzések sorrendiségét is megtartotta. Rose Redet óriási birtok veszi körül, állapotát fotók és rajzok mutatják be a könyvben, viszont nem tudjuk, ki is rajzolta őket. Elképzelhető, hogy ezek Ellen rajzai. Azt sem lehet tudni, valójában hány szoba van Rose Redben. Egy mondás szerint: "Ha hétfőn 74 szobát számolsz, akkor pénteken már 87 szoba lesz..." Hogy mindez lehetetlen? Ez Rose Red!

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében ​jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Marlon Brando - E ​dalra tanított anyám
Marlon ​Brando önéletrajza lenyűgöző olvasmány, bizonyára segítőtársának, a tapasztalt újságírónak, Robert Lindseynek is köszönhetően. Úgy érezzük, ott ülünk Brandóval egy szobában, aki hosszan, nyugodtan, egy élete végére nagyon bölccsé lett ember komótosságával mesél nekünk. Élete értelmét sokkal inkább vélte megtalálni a társadalmi-politikai szerepvállalásban, a háború után az alakuló izraeli állam, később a polgárjogi mozgalmak, végül és legnagyobb szenvedéllyel az indiánok pártján. Az utolsó fejezetekben tahiti életéről mesél - ide, egy kis szigetre vonult vissza öregkorára -, és összefoglalja mindazt, amit az életről gondol. Egy nagyon nagy művészt ismerünk meg, a huszadik század egyik legnagyobb színészét, aki ráadásul rendkívül izgalmas személyiség, korántsem önző, narcisztikus, elkényeztetett hollywoodi sztár, hanem olyan ember, akiben valami egészen különös kíváncsiság élt az emberek iránt.

Bradányi Iván - Gerard ​Depardieu
Gérard ​Depardieu azért lett színész, hogy felfedezze saját magát. Izgalmas utazás. Nem tudom, hogy mennyire jutott, hány állomás van már mögötte, hány állomás van még előtte. Kalandos útját csak úgy tudjuk követni, ha minden filmjét megnézzük. Gérard Depardieu a meglepetések embere. Éppen azért a könyv, amit róla írtam, nem tartozhat a végleges életrajzok közé. Róla csak azért volt könnyebb írni, mert nincsenek sztár-allűrjei, nem viseli saját népszerűségének az álarcát. Annyira tud azonosulni a szerepével, hogy minden alakításában őt láthatjuk. S hogy ne unjunk rá, igyekszik egy kicsit mindig más lenni. Napjainkban, amikor az általános emberi értékek bazári árúvá olcsósodtak, Depardieu még mindig hisz abban, hogy neki küldetése van ezen a földön. Nem akar követendő példa lenni, de nem is tiltja meg nekünk, hogy kövessük őt. Kitárulkozik előttünk, hogy jobban megismerjük, hogy jobban megszeressük. Fiatalabb korában a testét mutatta meg, most ennél jóval többet akar. Azt, hogy a szívébe és a lelkébe lássunk. Bradányi Iván

Pusztaszeri László - Szép ​magyar élet
Szeleczky ​Zita élete és művészi munkássága mindenképpen példaértékű kell, hogy legyen a mai fiatalabb korosztályok számára is. Ki tudja, hány generáció fog még felnőni anélkül, hogy tudná, kiről is van szó, amikor azt mondom: a Nemzet kishúga? Ki az a nő, aki eszménykép volt férfiak, katonák milliói előtt? Önzetlensége, hazaszeretete és tenni akarása rengeteg embernek adott erőt az újrakezdéshez még a háború, vagy a menekülés éveiben is. Gondoljunk csak bele, miért is kellett Nyugatra emigrálnia? Mert itthon szélsőjobboldalinak lett kikiáltva? Mi volt a bűne? Mindenhol hangoztatta, hogy magyarnak született! Ápolta a magyar kultúrát, a maga helyén és módján igyekezett összetartani a magyar népet! Honnan is merítette energiáját, életszeretetét, és örömét egy olyan színésznő, akit életében meghurcoltak, és csak a halála előtti években nyerte el az őt megillető elismerést abban az országban, ahol született, és amelyért a legtöbbet tette?

Ismeretlen szerző - 303 ​magyar filmszínész
Többek ​közt: Agárdy Gábor, Ajtay Andor, Alfonzó, Andorai Péter, Bács Ferenc, Bajor Gizi, Balázsovits Lajos, Bánky Vilma, Bársony Rózsi, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Bujtor István, Czinkóczi Zsuzsa, Csákányi László, Csortos Gyula, Darvas Iván, Darvas Lili, Derzsi János, Domján Edit, Esztergályos Cecília, Feleki Kamill, Ferrari Violetta, Gaál Franciska, Gábor Miklós, Gálffi László, Garas Dezső, Gáti Kati, Gobbi Hilda, Gózon Gyula, Görbe János, Gyabronka József, Halász Péter, Haumann Péter, Hollósi Frigyes, Horváth Tivadar, Inke László, Jávor Pál, Kabos Gyula, Kabos László, Karády Katalin, Kaszás Attila, Keres Emil, Kibédi Ervin, Koletár Kálmán, Koltai Róbert, Kozák András, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Lugosi Béla, Mácsai Pál, Madaras József, Major Tamás, Márkus László, Németh Marika, Oszter Sándor, Őze Lajos, Páger Antal, Patkós Irma, Pogány Judit, Putty Lia, Rajz János, Reviczky Gábor, Ruttkai Éva, Sáfár Anikó, Schütz Ila, Sinkovits Imre, Somlay Artúr, Soós Imre, Sulyok Mária, Szacsvay László, Szellay Alice, Szőke Szakáll, Torday Teri, Tóth Orsolya, Törőcsik Mari, Törzs Jenő, Venczel Vera, Zenthe Ferenc

Carlos Fuentes - Diana, ​a magányos vadász
Milyen ​őrült szenvedélyek, milyen lázas eszmék mozgatják az embert és ragadják el a halála felé? Ezt a kérdést teszi fel Carlos Fuentes, amikor Diana Soren, vagyis az isteni Jean Seberg színésznő életéről és haláláról töpreng: a különös sorsú amerikai színésznőről, aki éppolyan magányos volt, amilyen szép és éppolyan erős, amilyen elpusztítható; aki a személyében és a kor egyik kiemelkedő mexikói írójával megélt izzón erotikus kapcsolatában egy egész nemzedék ideálját testesítette meg egy törékeny történelmi pillanatban, amikor a hatvanas évek illúziói még nem hunytak ki teljesen. A Diana, a magányos vadászban egy olyan, szexualitásában is kivételes nő arcképét látjuk, aki a saját bőrén tapasztalja meg annak a kornak a kétértelműségét, amelynek végül az áldozatául esik, egyszersmind megismerjük a vietnami háború nyugtalanító tanulságai nyomán s a hatvannyolcas diáklázadások elfojtása után kibontakozó Mexikó zűrzavaros világának a képét is. Carlos Fuentes korunk egyik legkiemelkedőbb dél-amerikai írója. Az 1928-ban, Panamában született szerző - később francia nagykövet, majd a Harvardi Egyetem professzora -, számos nemzetközi irodalmi díj tulajdonosa. Az Artemio Cruz halála, a Terra Nostra, és a Laura Díaz évről évre szerzője, a Diana, a magányos vadászban köntörfalazás nélkül vall önmagáról; az íróról, a férfiről, az emberről.

Bernhard Schlink - A ​felolvasó
Egy ​kamasz fiú és egy nála jóval idősebb asszony furcsa szerelmének és elválásának története szolgál keretül ahhoz, hogy a regény hőse szembenézzen a náci múlttal, amely voltaképpen nem is az övé, hanem szülei nemzedékéé. Ez a soha ki nem hevert szerelem, Hanna évekkel később feltáruló múltja döbbenti rá Michaelt arra, hogy a jelen nincs múlt nélkül, felejteni nem lehet, feldolgozni sem - talán megérteni. A felolvasó az elmúlt évek egyik legnagyobb német könyvsikere volt. 1995-ös kiadása után tizenhárom országban jelent meg, nagy visszhangot váltva ki. A siker oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy újraértelmezi a kollektív és egyéni bűn és bűnhődés kérdését a ma ötvenéves generáció szemszögéből.

Kálmán Kata - A ​Csibe-ügy
Ritka ​kincs, egyfajta irodalmi kalandregény kerül a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárából az olvasók elé: az 1930-as évek fölfedezettjének, a szociofotós Kálmán Katának a naplója. Kálmán Kata 1936 novemberében még mint lelkes olvasó, tisztelő kérte fel a Tiborc című fotóalbum előszavának megírására Móriczot Zsigmondot, ám ezzel hirtelen bele is sodródott az író éppen felbolydult életébe. A természetesen fényképekkel kísért napló nemcsak a krimiszerűen végigmesélt utolsó nagy szerelem, a Csibe-kapcsolat titkaiba vezet be, hanem a korszak kulturális közéletének számtalan érdekességével is megismertet - egy páratlan epizódjában Bartók Bélával a középpontban. A szöveget gondozó-szerkesztő Varga Katalin kísérőjegyzetei a korabeli események és szereplők gazdag világában kalauzolnak tovább.

Jane Austen - Meggyőző ​érvek
Anne ​Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet - csak Anne Elliot nem… A Meggyõzõ érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.

Marx József - Jancsó ​Miklós két és több élete
Jancsó ​Miklós két és több élete - bár ez az első pillanatban triviálisan hangzik - Jancsó Miklós nélkül nem tudott volna elkészülni. Két évtizeden át nem úgy ültem Jancsó Miklós asztalánál, hogy kezem ügyében jegyzetfüzet vagy magnetofon lett volna. A Jancsó Miklósra vonatkozó adatok, történetek döntő többsége mégis közvetlenül tőle származik. Amikor róla beszélek, akkor is többnyire ő vagy legszűkebb környezete szólal meg, hiszen az életrajz szépírói kitalálását - két dokumentum közötti űr kitöltését - nem tartottam feladatomnak. Mivel képtelen voltam rá (és fölöslegesnek is tartottam), hogy szétválasszam egy-egy bekezdésen, netán mondaton belül Jancsó Miklós betű szerinti és tartalom szerinti "adatközlését", a fogalmazás felelőssége teljes egészében az enyém. A könyv jelentős része nem könyvtárban készült, hanem beszélgetésekben formálódott, bár a beszélgetéseknek a célja - egy-két kivételtől eltekintve - nem a megjelenés volt. Természetesen a hitelesség arra kötelezett, hogy alaposan elmerüljek a Jancsó-irodalomban is. Hasznomra volt. Ugyanakkor másodlagos forrásként olyan kortársi naplókat is felhasználtam, melyeknek adatait természetesen nem ellenőriztem. De úgy idéztem őket, hogy a szöveg megőrizze eredeti értelmét. Remélem, hogy a naplók szubjektivitása is szolgálja az életrajzi esszé célját: részletekben gazdag portrét adni egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát. Beszámolni arról a korról, amely - noha vannak, akik úgy gondolják, hogy már lezárt múlt - még kézzel fogható közelségben van.

Dr. Hamar Péter - Móricz ​Zsigmond utolsó szerelme
A ​köztudatban úgy van jelen Litkei Erzsébet, akit Móricz Zsigmond a műveiben Csibének, majd Árvácskának nevezett, mint az író modellje és nevelt lánya. Ezt a képet sugalmazzák róla a tankönyvek, és az irodalomtörténeti szakmunkákban is így körvonalazzák alakják. De az utóbbi időkben felbukkanó naplók, levelek és visszaemlékezések azt igazolják, hogy szerepe Móricz életében jóval jelentőségteljesebb volt ennél. Ebben a könyvben feltárul egész életútja az Árvácska-korszaktól a "Világ Igaza" elismerésig, és a közelmúltban feltárt dokumentumok segítségével megismerhetővé válnak Móricz Zsigmondhoz fűződő kapcsolatának eddig homályban maradt részletei. Ezek az új ismeretek sok meglepetést kínálnak az érdeklődők számára.

Pusztaszeri László - Szerelmek ​keresztútján
Valaha ​láttam a régi, pesti Filmmúzeum bérletes előadásában vagy a későbbi tévéreprízekben, az Édes mostoha címszerepében, de a csendes elismerésen kívül akkor mélyebb nyomot nem hagyott bennem. Megnéztem az Egy asszony visszanéz című filmet, ami a döbbenet erejével hatott rám. Megállapítottam, hogy ez a görög sorstragédiákhoz hasonló történet nemcsak a filmben, hanem a főszereplők és a rendező magánéletében is lejátszódott. Sőt, a magántörténet néhány eleme további filmjeikben is felbukkant. Az ámulatból, döbbenetből felocsúdva, azonnal elhatároztam, hogy Mária szép-szomorú élete lesz újabb írói-történészi munkám tárgya. Jóllehet, azt is tudtam, hogy nem lesz egyszerű a történet szálait felgöngyölítenem, mert búvópatakszerű életének nagyobbik részét hazánk határain kívül élte, és az emberöltők hosszát meghaladó idő borítja homályba az emlékezetet. Akik őt ismerték, szerették, már ismét együtt vannak vele, egy számunkra elérhetetlen dimenzióban...

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Nicolaus Schröder - 50 ​híres filmrendező - A filmművészet legnagyobb mesterei
Az ​egyes esszék nemcsak az adott rendező művészi tevékenységét méltatják, hanem bepillantást nyújtanak a filmes eszközök alkalmazásának mikéntjébe is. A filmkritikusoktól származó idézeteket külön mezők emelik ki. Az összefoglaló oldalak a rendezők rövid életrajzát, a színészekkel, a producerekkel, az operatőrökkel és a filmek zeneszerzőivel kapcsolatos tudnivalókat, valamint film- és könyvajánlót tartalmaznak. A könyvet a filmnyelv e kötetben előforduló szakkifejezéseinek tömör glosszáriuma, valamint részletes személy- és filmmutató zárja.

Hoffmanné Török Ildikó - Hofi ​Géza élete és pályafutása 1936-2002
Kedves ​Olvasónk! Hofi Géza váratlanul hagyott itt bennünket, és pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Nincs nagyobb fricska a külvilág számára, mint amikor egy zárkózott ember maga veti le önmagáról a leplet. Ezt tette Hofi Géza is, aki életében nem szívesen beszélt a magánéletéről és önmagáról, halála után viszont megajándékozott bennünket. Most egy olyan könyvet tart a kezében a kedves Olvasó, amelynek ötletét Hofi Géza adta meg azzal, hogy élete alakulását követhetővé tette saját készítésű albumával. Felhasználta fotóit, levelezéseit, a róla készült kritikákat, saját rajzait és megfűszerezte utánozhatatlan humorával. Hagyatékának sajtó alá rendezése során emlékalbumából pálykezdésre, a debreceni színháznál eltöltött évekre, valamint a haknikra vonatkozó részeket használtuk föl. Az általa szerkesztett oldalakat eltérő színű lapokra nyomtattuk. Alkotóközösségünk a művész életútjának feldolgozását a '70-es évektől folytatta. Fotók, korabeli kritikák és interjúk közlésével mutatjuk be híres televíziós fellépéseit, a Mikroszkóp Színpadon és a Madách Kamarában aratott fergeteges sikereit. Összegyűjtöttük pályatársainak, barátainak emlékező írásait is. A lezárt életmű bemutatása nem lenne teljes a Függelék nélkül. Az életrajzi kalendáriumban, valamint a szereplistákban a rendelkezésünkre álló adatok alapján igyekeztünk feltárni a művész pályájának folyamatosan felfelé ívelő szakaszait, mert a száraznak tűnő adatokkal is azt szerettük volna bemutatni, hogy a pályakezdő Hoffmann Gézából hogyan lett HOFI, akiről az emberek csak úgy beszélnek még ma is, mint egy INTÉZMÉNY-ről. A Hungaroton Records Kft. több évtizede adja ki Hofi Géza lemezeit, kazettáit, CD-it és DVD-it is nagy sikerrel. A Kiadó ezzel a könyvvel tiszteleg a művész emléke előtt. Hoffmann Ildikó

E. Csorba Csilla - Ady ​- A portrévá lett arc
Milyen ​volt a tekintete, amelyről nők, férfiak oly sokat beszéltek, írtak, amely mindenkit megbabonázott? A sokatmondó szemek üzenetét nemcsak a személyes találkozás, hanem a fényképek is közvetítették a rajongókhoz. Ady pillantása senkit sem hagyott érintetlenül: Lédát már megismerkedésükkor lenyűgözte, Csinszka a költőtől kapott fotóba szeretett bele. Ady kedvelte fényképarcát, szívesen ajándékozta, dedikálta, s képeslap formájában is gyakran küldte barátainak, tisztelőinek. Több mint száz felvétel s majd félezer nagyítás maradt utána. A fénykép segítségével portrévá formált arc jelentős szerepet játszott a költő önképének alakításában. Az E.Csorba Csilla összeállításban, bevezetőjével megjelenő, Ady Endre összes fényképét tartalmazó album – benne Székely Aladár negyvenegy felvétele – egyaránt szól a fotót szerető, a költőt tisztelő, a fénykép és irodalom kapcsolata iránt érdeklődő olvasóknak és „nézőknek”.

Darvas Iván - Lábjegyzetek
Nem ​szabályos önéletrajzot írt Darvas Iván, hanem különös, szinte önmagával folytatott párbeszédet saját magáról, életének alakulásáról, sorsának fordulóiról, meg-megszakadt művészi pályájáról, e pálya társairól, saját művészetéről, színházról, drámákról, rendezésről, sőt politikáról is. A kötetnek nemcsak a címe Lábjegyzetek (hogy hogyan érti a címet, arról szellemes, önirónikus bevezetőben szól a szerző), maga a munka valóban igen sok, és nemegyszer szinte féloldalnyi terjedelmű lábjegyzetet tartalmaz. Természetesen nem szakirodalmi hivatkozásokról van szó, Darvas Iván e lábjegyzetekben megszakítja, új útra téríti vagy kommentálja, kibővíti, más oldalról láttatja a főszövegben elmondottakat, tulajdonképpen az önmagával folytatott dialógusnak mintegy új 'tárgyalópartnerét' teremti meg a lábjegyzetek szerzőjeként. Az önéletírás roppant őszinte, kendőzetlen és - nemcsak színész esetében nagy szó ez - végtelenül szerény is. Természetesen szóba kerülnek a sokszor legendásított életrajzi tények és események (az orosz anyától való születés, a prágai gyerekkor, a német iskolába járás, az 56 utáni börtönbüntetés, a segédmunkásként való létezés stb.) is. Ám a prímet nem ezek viszik. Darvas tulajdonképpen az egész könyvben legfőbb szerelméről, életének középpontjáról és értelméről, a színházról ír. Nem esztetizál, nem szakmai szövegeket kínál, hanem mintegy belülről mutatja meg, mit is jelent számára a színház, a színészi játék és szerep, a rendezés, a színészi életforma. - Kitűnő könyv, remek emberi-művészi dokumentum, sokak érdeklődésére számíthat.