Zendülők féltékenyek

Francis Fukuyama - A ​történelem vége és az utolsó ember
Francis ​Fukuyama világhírű cikke A történelem végéről 1989-ben jelent meg („The End of History”, The National Interest, Summer 1989), könyv alakban pedig 1992-ben A történelem vége és az utolsó ember címmel látott napvilágot (The End of History and the Last Man, London, Penguin Books). Központi gondolata, hogy a szovjet típusú szocialista rendszer bukásával elhárult az utolsó akadály az emberi nem történelmének legfejlettebb kormányzati formája, a nyugati típusú liberális demokrácia globális térhódítása elől. Fukuyama elméletének alapja a hegeli úr–szolga viszony, amely szerint a történelem folyamatát az emberek közti, elismertségért folytatott harc határozza meg, és amelynek végpontja egy olyan társadalmi környezetet megteremtő államforma, amelyik kielégíti az emberiség „legmélyebb és legalapvetőbb igényeit”. Ezt a kormányzati formát azonosítja Fukuyama a liberális demokráciával, ami az eddig létezett politikai rendszerek közül a legnagyobb fokú szabadságot biztosítja polgárai számára. A történelem vége tehát annak beteljesülését, nem pedig a lezárulását jelenti; a történések folyamata természetesen nem ér véget, csupán az ellentétes ideológiák harca zárul le.

Anna Funder - Amivé ​lettünk
London, ​harmincas évek... Német emigráns értelmiségiek kis kompániája próbálja felnyitni Európa szemét Hitler fenyegetésére. De nem hisznek nekik, sőt mindent megtesznek, hogy elhallgattassák őket. S aztán utánuk nyúl a Gestapo is... Történetük Európa és a világ vakságának története... s egyben szerelmek, csalódások, árulások története. Ruthé, aki hiába látott messze, a szerelemtől nem látta, mi van az orra előtt. Doráé, aki hiába volt bátor, a szerelem elől megfutamodott. És a drámaíró Tolleré, aki hiába szeretett, a sötétben nem tudott szeretni. "Az egyik legizgalmasabb kortárs nőíró." (Rachel Cusk, The Guardian) "A történelmet, akár a reményt, nem megoldani kell, hanem cipelni. Anna Funder regénye alapmű arról, hogyan cipeljük a hátunkon a történelem nehéz köveit." (Colum McCann) Anna Funder 2004-ben, Stasiland című dokumentumregényével robbant be a köztudatba. Várva várt első regénye, az Amivé lettünk az ausztrál könyvszakma szinte minden lehetséges díját megnyerte, többek között a Miles Franklin Irodalmi Díjat, a Barbara Jefferis-díjat és az Év Könyve díjat.

Biczó Tamás - Budapest ​egykor és ma
Fővárosunk ​a közelmúltban ünnepelte születésnapjának századik évfordulóját. Egy évszázada egyesült a három közel ezeréves múltú város: Óbuda, Buda és Pest. Mit tudunk róla? Mennyire ismerjük mi, a város lakói, országunk népe, mennyire ismerik az ide hazajárók s az ide látogató idegenek? Sokan és sokat írtak Budapestről: történeti munkák, ismeretterjesztő művek, útikönyvek, folyóiratok, tájékoztató kiadványok, térképek segítenek megismeréséhez. A Budapesttel foglalkozó szakirodalmat azonban nem mindenki ismeri, az időszakos ismertetők kis terjedelmük miatt pedig nem tartalmazhatnak minden olyan tudnivalót, melyet Budapestről megjegyezni érdemes. Megírtam és megrajzoltam képekkel, panoráma-térképvázlatokkal mindazt (vagy csupán azt) ami mindnyájunk számára emlékezetessé, tanulságossá teheti fővárosunk múltját: azt, amit az évszázadok pusztításai meghagytak, múltunk féltve őrzött emlékeit és az újabb keletű őrzött emlékeit és az újabb keletű látnivalókat, legújabb létesítményeinket. Felhívom olvasóim szíves figyelmét arra, hogy a szöveg közti és a térképeken piros színű mindaz, ami ma is látható és sötétszürkék az elpusztult épületek, megszűnt helynevek. Szeretném remélni, hogy könyvemmel hozzájárulok fővárosunk múltjának és jelenének jobb megismeréséhez.

Peter Wohlleben - A ​fák titkos élete
Az ​erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin. "Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás." -Literatur Spiegel Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

David Pearson - A ​természetes ház könyve
EREDETI ​GAIA "A természetes ház könyve" nyomán a csináld magad mozgalom valamiféle régmúlt időkből megmaradt kövületnek látszik. A könyv ismeretterjesztő igénnyel helyezi új megvilágításba mindazt, amit a "zöld ház"-ról tudunk. Jonathan Porritt, igazgató, Friends of the Earth "A természetes ház könyve" úttörő munka, amennyiben otthoni környezetünket annak szépítésén és külső megjelenítésén túl, a maga teljességében vizsgálja. Alaposan, hatásosan és főleg újszerűen tárja föl, hogy otthonunk milyen hatással van egészségünkre és bolygónkra. Fontos olvasmány a felelősen gondolkodó fogyasztó számára." Sarah Bounds, szerkesztő, Here's Health magazin Minden, amit tudni kell arról, hogy miként tegyük "zöldebbé" otthonunkat. Választ ad minden olyan kérdésre, hogy miként alakítsunk ki méregmentes, eleven otthoni környezetet. Részletesen tájékoztat minden környezetbarát termékről és rendszerről, természetes anyagokról, festékekről és kivitelezési eljárásokról. Jól áttekinthető táblázatok és ábrák illusztrálják. Több mint 100 színes fénykép és sok rajz segít eligazodni abban, hogyan tervezzük, díszítsük otthonunkat természetes érzékkel. A természetes ház könyve, a holnap házának könyve: bemutatja, hogyan tervezzük meg otthonunkat, amely a testnek egészséget, a léleknek békét ad, és összhangban van a környezettel. Gyakorlatias, ihlető és ötletgazdag.

Arthur Golden - Egy ​gésa emlékiratai
Elbűvölő, ​lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.

Adalbert von Chamisso - Peter ​Schlemihl különös története
Peter ​Schlemihl halhatatlan alakját százötven éve alkotta meg Chamisso, s a kis remekmű ma is friss és közvetlen hatású. A történet egy emberről szól, akinek nincsen árnyéka - nem olyan, mint a többi, - s hiába gazdag és tehetséges, mihelyt a társadalom észreveszi fogyatékosságát, kiközösíti. De Schlemihl nem adja el lelki üdvösségét az árnyékért. Vállalja különös sorsát, és új életcélt, hivatást teremt magának.

Pápai-Vonderviszt Anna - Japán ​kendőcsomagolás
Környezetbarát, ​szemet gyönyörködtető, újrahasznosítható, különleges... és még sorolhatnánk a furosiki kendőcsomagolás előnyeit. A középkori Japánból eredő technika ma már szinte az egész világon ismertté vált. A csomagolókendő a környezettudatosság eszméjével együtt kezdett újra divatba jönni. Mára már a furosiki újra virágkorát éli, a hagyományos japán mintájúakon túl széles választékban kaphatók modernebb, akár nyugati mintájú kendők is. A furosiki két legnépszerűbb felhasználási területe az ajándékcsomagolás és a táskakészítés. Ezen kívül háztartási díszeket és tárgyakat is készítenek belőle, beleértve az ajtódíszeket és a törülközőtartókat. Gyors siker, szórakozás és igazi felfedezés várja azokat, akik belemerülnek a japán csomagolás művészetébe. A kötetben bemutatjuk a furosiki anyagokat, azok alapvető tulajdonságait, majd a méretre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük, végül a két leggyakrabban alkalmazott csomó megtanítása után a csomagolandó tárgy formája szerint alkalmazzuk a technikát.

Berkes Ildikó - Kurosawa ​Akira
Japán ​már nem titokzatos, távoli ország, az ember nap mint nap információkat szerezhet róla. S nemcsak technikai eredményei révén van jelen, hanem kultúrájával is. Nem utolsósorban filmművészetével, amely nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jelentős. E filmművészet egyáltalán nemcsak a japánokhoz szól, hanem általában az emberekhez... Ugyanakkor bizonyos nehézségeket okozhat egyik-másik japán film teljes megértése, igazi élvezete. Ebben történelmi, életformabeli sajátosságok, kulturális különbségek játszhatnak szerepet. A japán filmtörténet önmagában is érdeklődésre tarthat számot, hiszen egy nagy művészetről van szó, ám segíthet eligazodni a japán kultúrában is, s ezzel teljesebbé teheti a filmek nyújtotta esztétikai élményt. E könyv szerzői nyugati és japán forrásmunkák felhasználásával mutatják be a japán filmművészet fejlődésének fő vonalát, alkotóit, elemzik a művek sajátosságait.

Marlo Morgan - Vidd ​hírét az Igazaknak
Egy ​amerikai orvosnő merész, páratlan kalandba keveredik, amikor elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását, és velük megy négy hónapos vándorútjukra, keresztülszelve a távoli kontinens kietlen pusztaságát. A 2200 kilométeres út során nap mint nap bizonyítja kitartását, ezért nomád társai befogadják, és készséges türelemmel beavatják évezredes kultúrájukba – ő pedig megtanulja, milyen ereje van az őszinteségnek, megismeri az életben maradás rejtélyeit, megtapasztalja a test és a lélek összhangját, a tánc és az ének gyógyító hatalmát. Majd pedig teljesíti, amire kérik, és közvetíti az Igazak üzenetét, amely minden emberhez szól: fogadjuk el, hogy minden élőlény ugyanannak az univerzumnak a része, találjunk vissza a természetbe, és vigyázzunk a Földre. Belső világunkban pedig szabaduljunk meg az értelmetlen elvárásoktól, és találjunk értelmes célt az életünknek. Marlo Morgan 1991-es regénye rögtön nemzetközi hírű bestseller lett; az azóta eltelt több mint két évtized lankadatlan érdeklődése pedig a modern klasszikusok sorába emelte.

Susan Spann - Macskakarmok
1565. ​május: Egy kiotói teaházban egy szamuráj brutális gyilkosság áldozata lesz. A nindzsamester Hirónak esze ágában sincs belekeveredni az ügybe. Ám a gyilkossággal megvádolt, gyönyörű szórakoztatópartner Mateo atya segítségét kéri, a portugál jezsuita papét, akinek védelmére Hiro felesküdött. A sinobinak mindössze két napja van, hogy megtalálja a gyilkost, és megmentse a lányt és a papot a kivégzéstől. A nyomozás veszélyes vizekre tereli Hirót és Mateo atyát Kiotó szórakoztató negyedében, és rájönnek, hogy a teaház ravasz tulajdonosától kezdve az áldozat megszégyenített testvéréig valószínűleg mindenki érdekelt abban, hogy a szamuráj halála rejtély maradjon. Hirónak túl sok a gyanúsítottja, és túl kevés az ideje, hogy válaszokat találjon, miközben egy, a nindzsa orgyilkosok által kedvelt, ritka fegyver, egy női szamuráj és egy titkos szerelmi szál között próbálja megtalálni az összefüggéseket. Ráadásul a nyomozás temérdek olyan talányt fed fel, amely nemcsak Mateo atyát és a teaházat fenyegeti, de Japán jövőjére is kihat. Susan Spann könyve érdekfeszítő detektívregény, mely a japán kultúra gazdagon részletezett történelmi hátterével párját ritkító írás. "Történelem, rejtély és elbűvölő szereplők keveréke. Hiro és Mateo atya párosa friss életet lehel a "Kelet és Nyugat találkozása" szlogenbe. Korhű és lebilincselő." - Laura Joh Rowland, A sógun ágyasa és a Bundori szerzője

Dzsaváharlál Nehru - India ​fölfedezése
Folyik ​a világháború. Ülök az ahmadnagari erődben, tétlenségre kárhoztatott fogoly, s közben a világot vad tettek pusztítják. Néha rágódom, nagy dolgokra és bátor vállalkozásokra gondolok. Megpróbálom személytelenül nézni a világot... Mi az én örökségem? Minek vagyok én az örököse? Mindennek, amit az emberiség elért tízezer év alatt, mindennek, amit gondolt, érzett, amiért szenvedett, amiben örömét lelte. De nekünk Indiában különleges örökségünk is van. Nem kizárólagos, mert semmi sem az, minden az emberiség közös tulajdona, valami mégis jobban vonatkozik ránk, valami, ami a húsunkban, vérünkben, csontjainkban van, s azzá tett minket, amik vagyunk, s amilyenekké leszünk... Ma India négyszázmillió önálló férfi és nő, s minden ember más, mint a többi, mind a gondolatok és érzések egyedi univerzumában él. Ha ez így van a jelenben, mennyivel nehezebb felfogni egymást végtelen sorban követő emberi lények sokarcú múltját. Valami mégis összekötötte, s ma is összeköti őket. India földrajzi és gazdasági egység, bár változatos, de egységes kultúrájú ország. Ellentmondások halmaza. Megfoghatatlan, mint a régmúlt idők legendái, szellemét varázslat tartja fogva. India mítosz és eszme, álom és látomás, mégis valami nagyon valódi, jelenlevő és szétáradó... Régen foglalkoztat ez a sajátos örökség, s annak értelmezése a jelenben. Erről szeretnék írni... Így vall saját művének céljáról Nehru, s aligha akad, aki hitelesebben szólhatna nála Indiáról, s e hatalmas ország függetlenségért vívott harcáról. Az elkötelezett politikus és a gyötrődő ember egyszerre szól a könyv lapjairól, s térben és időben végiggondolja, végigéli a világtörténelmet: a civilizáció hajnalától a második világháború végéig, Jáva és Szumátra partjaitól egész Ázsián és Európán át az Egyesült Államokig. Az indiai filozófiáról, vallásról, történelmi birodalmak virágzásáról és hanyatlásáról, a kasztrendszerről, az indiai nyomorról, a szabad India terveiről írottak ezen a nagyon tág horizonton rajzolódnak ki a könyv lapjain, Nehru világhírű könyvének megjelenésével olyan mű kerül az olvasó kezébe, amelyből valóban felfedezheti magának Indiát

Bartos Erika - Bogyó ​és Babóca segít
A ​Kanárifiókák című első történetben Kelemen, a kanári társat talál magának. Bogyóék izgatottan várják, hogy a kis fiókák előbújjanak a tojásból. Nemsokára a segítségükre is szükség lesz: az egyik vakmerő fióka úgy gondolja, ő már egyedül is tud repülni... A második mesében új szereplővel találkozunk, megismerjük Nellit, a nünükebogarat. Őt egy vihar sodorja Babócáékhoz, repülni nem tud, és valahogy vissza kell jutnia az otthonába. Bogyó és Babóca segít neki - csodálatos léggömböt készítenek Nellinek.

Nemes Nagy Ágnes - A ​Föld emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Nagy Ágnes - Bors ​néni könyve
Bors ​néni visszatér! Nemes Nagy Ágnes halhatatlan mesealakja, akit Dayka Margit formált meg varázslatosan a színpadon, 1978-ban indult el hódító útjára. De kicsoda is valójában Bors néni? Határtalan jóságú, látszatra kicsit koros, pedig mindössze nyolcvan esztendős tündér, aki fent lakik a padláson, s harminchárom szobájának harminchárom ablakából kitekintve akár harminchárom világot is beláthat. Gondozgatja háztetőnyi magasban levő kertecskéjét; karóráján méri, hány perc alatt fut fel a futóbab a karóra; kendőjével tisztogatja a hold képét, ha foltos, majd kézen fogva sétál vele egyet az égen és így tovább, és így tovább. Bors néni bűbájos, nyelvileg is páratlan megformáltságú és játékosságú történetei mindenki szívébe belopják magukat.

Nemes Nagy Ágnes - Között
Nemes ​Nagy Ágnes költészete elemi indulatú, gondolatilag hihetetlenül igényes, nagy hatású költészet. Kialakulását a második világháború fenyegetése, iszonyata, majd a felszabadulást követő évek erkölcsi önvizsgálata, szellemi pezsgése befolyásolta leginkább. A későbbiekben, a kényszerű hallgatás idején s az elmúlt negyedszázad során aztán tovább mélyült, gazdagodott, és ekkor vált igazán jelentős költészetté is. Egyik kritikusa, Rónay György, a _Napforduló_ című kötetét ismertetve máig érvényesen állapította meg róla: "Tárgyi, anyagi, elemi líra; de anyaga nem >>holt anya<<, hanem sajátos súly, tartalom, jelenlét: élő anyag, maga is állandóan a létezésnek azon a peremvidékén, ahol - nemléte állandó partján - a fenyegetett lét a leghangsúlyosabban >>valósítja meg<< magát és lényegét a Semmivel szemben."

Catarina Sobral - Az ​én nagypapám
Catarina ​Sobral Az én nagypapám című könyve nyerte el a 2014 évi Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját. A könyv a Nagypapáról szól, aki éli élményekkel teli életét (pilates órákra jár, kertészkedik, szaval), az unokájára is van elegendő ideje, miközben párhuzamosan látjuk a szomszédja, dr. Sebestyén rohanó világát.

Ismeretlen szerző - Unikornisok ​léteznek!
Unikornisok ​léteznek! - Inspirációs könyv jegyzeteléshez /Gumiszalagos Inspirációs könyv/ Az inspirációs noteszek gyönyörű belsővel várják a fontos feljegyzéseket, mert egy szép oldalra sokkal jobb érzés írni. Minden oldalpáron motiváló idézetek, bölcsességek dobják fel a napod. Legyen a Te noteszed a legszebb! "Mindig azt mondják,nőjek már fel végre. Csak tudnám,hogy akkor ki játszik majd a váramban,és ki fogja etetni az unikornisomat!"

Jostein Gaarder - Éppen ​jó
A ​világhírű norvég író, akinek Sofie világa című regényéből a világon a legtöbbet adtak el, új könyvvel jelentkezett, ez jelenik meg az idei Könyvfesztiválra. Albert és Eirin első egyetemi napjukon találkoznak az Oslói Egyetem kávézójában. Amint a tekintetük összetalálkozik, rögtön szikrázik körülöttük a levegő. Harminchét évvel később, 2009-ben Eirin egy melbourne-i édesvízi biológiai kongresszuson vesz részt, Albert pedig egyedül van odahaza, miután megrázó híreket kapott. Együtt tud-e élni azzal, amit megtudott? Úgy dönt, hogy ad magának huszonnégy órát, hogy leírja kettőjük viharos életét. Ez a huszonnégy óra élete legnehezebb napja: meg kell hoznia a döntést, ami mindent megváltoztat.

Katja Reider - Nyuszicsalád ​a pácban
"Nyuszifiú ​egy nagy tornyot emelt, de az éppen a tappancsára omolt! Nyuszifiú, jaj, te szegény! Nyuszimama bekötözi, nyuszipapa megöleli, és kész. A tipegők lépten-nyomon elesnek és megütik magukat. Mi lehet jobb gyógyír a fájdalomra, mint egy nagy, közös fagyizással végződő, vidám láncmese, mely bőven ad alkalmat az azonosulásra? A bájos illusztrációkkal ellátott történetet Elekes Dóra szedte versbe."