Tényleg ​zöld? 143 ​mindennapi zöld kérdés

Bea Johnson - Zero ​waste otthon
Lehetséges-e ​szemét nélkül működtetni egy háztartást? Lehet-e úgy vásárolni, hogy a szatyrainkba ne kerüljenek műanyag csomagoló eszközök? Meg lehet-e szabadulni mindattól, amire igazából nincs szükségünk? A válasz: határozott igen! Bea Johnson, a hulladékmentes életmód koronázatlan királynője 2008 óta gyakorolja családjával együtt a Zero Waste, azaz "nulla hulladék" életvitelt. Tapasztalatait, amiket sokszor rögös utakat járva szerzett, ebben a könyvben osztja meg a környezettudatosságra törekvő olvasóval. Könyvében arra bátorít, hogy csökkentsük az otthoni zűrzavart, a dolgok birtoklása helyett válasszuk az élményeket, és mindezt ne csak egy jobb környezetért, de egy jobb önmagunkért tegyük. A könyv praktikus, kipróbált megoldásokat mutat be arra, hogy életünk teljesebb és egészségesebb legyen. Bea Johnson a Zero Waste életmód nagykövete. 2008 óta követi a hulladékmentes életmódot, és mára mindössze egy befőttes üvegnyi szemetet termel családjával együtt évente. A francia származású szerző Kaliforniában él férjével és két kamasz fiával.

Donella H. Meadows - Dennis L. Meadows - Jorgen Randers - William W. Behrens - A ​növekedés határai
A ​Római Klub 1968-ban jött létre. A magyar, pécsi származású Aurelio Peccei olasz közgazdász magánkezdeményezésként hívott össze világhírű tudósokat. Az első jelentésüket “A növekedés határai” (The Limits to Growth) címmel az MIT (USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ''Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat?”

Thom Hartmann - Az ​ősi napfény utolsó órái
Ez ​a könyv arról szól, merre tart a világ, és mi, a modern világ szülöttei mit tehetünk érte. Úgy éljük az életünket, hogy szinte nem is foglalkozunk mással, mint a megszokott életformánk fenntartásával. Pedig a Föld bajban van, a természet válságon megy keresztül, minden összeomlani látszik körülöttünk - olajválság, természeti katasztrófák, globális felmelegedés, háborúk, a fajok rohamos kipusztulása -, miközben az általunk okozott katasztrófák lavináját illetően alig teszünk valamit, ami megállíthatna bennünket a lejtőn. Ha vissza akarunk kerülni a helyes útra, gyökeresen meg kell változtatnunk szokásainkat, szervesen be kell illeszkednünk az élet körforgásába. A könyvben felvázolt változtatásokkal elültethetnénk egy új ökológia, egy új Föld magvait, mielőtt ez az életképtelen, kaotikus rendszer végleg megsemmisíti önmagát. A könyv segít megérteni és jobbá tenni viszonyunkat a világhoz, a természethez, természeti erőforrásainkhoz és nem utolsó sorban önmagunkhoz.

Jane Goodall - Marc Bekoff - Az ​utolsó pillanat
A ​két világhírű viselkedéskutató, Jane Goodall és Marc Bekoff összeállította azt a tíz parancsolatot, amelyet a bolygó gondnokaiként tiszteletben kell tartanunk. Szenvedélyesen és meggyőzően érvelnek amellett, hogy ha működtetjük e parancsolatokat az életünkben, akkor a Föld és valamennyi lakosa képes lesz harmonikusan együtt élni.Az utolsó pillanat kiterjeszti az állatokkal együtt élő ember kötelezettségeit - hiszen természetesen mi, emberek is az állatvilág részei vagyunk -, mert arra szólít fel, hogy tiszteljük az élőlények közötti kapcsolatrendszert, amikor az élőlényekkel való törődést tanuljuk, és becsüljünk meg minden fajt.

Ismeretlen szerző - Zöldfülű ​Péter
A ​könyvből megismerjük Szürkevölgy megmentőjét, Zöldfülű Pétert, aki „megküzd” a szemétsárkánnyal, és Sziszőkét, a kis angyalt, aki nem boldogul egyszerre a Menny és a Föld takarításával, ezért Balzsam Doktor jóságcseppjeit önti az esőbe, hogy az emberek jobban vigyázzanak a Földre. Megtudjuk, miért ég ki folyton a szentjánosbogár lámpásában az égő, ami miatt fának repül, és lila dudor nő a fejére. Fény derül a Tündérrózsa-tó titkára és arra is, hol áll az utolsó szemetelő szobra. Kiderül, hogy Fanyűvő, Hegyhengergető és Vasgyúró füstös, szürke, beton-acél városa hogyan borul virágba a varázslatos cseresznyemagnak köszönhetően. Tódor király országában hogyan vezet a Kéklő liliomok oktondi pusztítása a birodalom szent madarának kipusztulásához. Megtudjuk, mi az „igazi” oka annak, hogy a kékvércsék varjúfészekben „laknak”, és mi az a rettenetes szörny, amitől Nyúl annyira megijed. Megismerhetjük Félixet, a kopasz sünit és barátját Apókot, a pókot. Valamint kiderül az is, mi zárta el Hörcsög Henrik lakásának vészkijáratát. A könyv 31 meséjéből (hogy a hónap minden napjára jusson egy) sok egyebet is megtudhatunk, több rejtély megoldódik, és persze a végén minden jóra fordul, ahogy a mesékben illik. Bagoly úr megoldja a mindenféle sajtot, a papír-, a műanyag dobozos és az üveges sajtot is imádó kisegér problémáját. Katibogárnak, Hőscincérnek és Fátyolkának mégsem kell elhagyni otthonát. A gonosz vénember terve sem jár sikerrel, így tovább hallgathatjuk a Békás-tó vartyogóit, és szerencsére Manoló, a jegesmedve csak álmunkban az utolsó tagja fajának.

Kurucz Dénes - Útmutató ​a civilizációhoz
Miközben ​intelligens, környezetünket és önmagunkat fokozatosan felfedezõ lényekként egyre pontosabb képet alkotunk arról, honnan jöttünk, a legtöbben még csak nem is sejtjük, hová tart civilizációnk a jelenlegi, globális jellegüknél fogva mindannyiunk s egyben utódaink sorsát befolyásoló tendenciák mellett. Ennek tisztázásához kíván némi segítséget nyújtani e kötet, mely ha nem is képes maradéktalanul kielégítõ vagy mindent egy csapásra megvilágosító válaszokkal szolgálni, annyi bizonyos, hogy gondolkodásra, és talán néhány korábbi elképzelésének átértékelésére készteti a létünk alapvetõ dilemmáira nyitott olvasót.

Charlotte Milner - A ​méhek világa
Mi ​ez a felhajtás a méhek körül? Mit csinálnak egész nap? Miért ennyire fontosak számunkra? Miért kell segítenünk nekik? Mit tehetünk értük?

Ismeretlen szerző - Magyarország ​Öröm és Bánat Térképe
A ​Soros Alapítvány pályázati anyagából és pénzügyi támogatásával elkészült, különleges kivitelű atlasz a felnövekvő korosztályok hazát féltő felelősségérzetét jeleníti meg. Azt mutatja be szívvel, szeretettel, aggódással, amit a különböző országrészek ifjú lakói örömtelinek, illetve elszomorítónak találtak környezetükben. A kötet dicsérő oklevelet kapott a Szép magyar térkép ’96 pályázaton, a legjobb műveket bemutató kiállításon pedig elnyerte a közönség díját.

Ismeretlen szerző - Mesék ​a csodakertről
Boldizsár ​Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség...

Donella Meadows - Jorgen Randers - Dennis Meadows - A ​növekedés határai
Mi ​történik, ha a népesedés korlátlanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? - ezekre a kérdésekre keresett választ 1972-ben a Massachusetts Institute of Technology négy fiatal kutatója a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét A növekedés határai című könyvükben tették közzé. Üzenetük az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehet összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között. A mostani, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban. A helyes út kiválasztása a szerzők szerint alapvetően tőlünk függ: ha a növekedés határait, a fenntarthatóság kívánalmait végre nem korlátnak és fenyegetésnek tekintjük, hanem iránymutatásnak egy jobb világ felé, akkor még időben tudunk cselekedni.

Kovács Kinga - Ha ​nem lenne, ki kéne találni
Mintha ​meséből pattantak volna elő... A Védegylet szárnyai alatt, kisebb-nagyobb városokban, falvakban, tanyákon, egyébként függetlenül tevékenykedő baráti társaságok, társasházak, egyesületek, szociális szövetkezetek történetei elevenednek meg, rejtettebb és egyértelműbb tanulságokkal. A kötet komposztmodern, kiszínezett, de komoly igazságmaggal rendelkező történetei a közösségi mesélés hagyományát igyekeznek mai környezetbe ültetni. A mesékben és mellett megjelennek praktikus útmutatók (magfogás, városi kertészet, vagy épp egy bevásárlóközösség megszervezése), receptek ("adalékanyagmentes" házimajonéz, sőt, egy spenóttal is helyettesíthető mángold-csoda elkészítési módja), és rég elfeledett mesterségek és tájfajták mai művelőinek tanácsai. A főhősök és a helyszínek között ott vannak a budapesti Grund kertészei, a Prezisek által is segített bagi Bagázs jólműködő felzárkóztató programjai, vagy a Wakarland képében megjelenő kispesti Wekerletelep küzdelmei, és még sok-sok hazai kisközösség. Távoli tájak és tájfajták történetei Természetesen, a műfajhoz híven az utazás, vándorlás motívuma is átjárja a történeteket: nemcsak hazai tájakról, távoli kontinensekről is olvashatunk érdekességeket. A paprika valódi őshazájából, dél-amerikából a baniwa indiánok mítikus hősein keresztül tanulhatunk az emberek, állatok és növények egymásrautaltságáról. És elszórva találhatunk benne a padlizsán (törökparadicsom illetve tojásgyümölcs) őshazájából, Indiából, azon belül is Elephanta szigetről a brit költő és professzor John Drew tollából származó meghökkentő meséket. A beszélő fa történetét Burkina Fasó-ból csempésztük át, és egy GPS-adóval felszerelt kakukk útját is követhetjük Afrikába, melyet Malcolm Green öntött meseformába. A madártollforgatókról A közösségek meséit írta, szerkesztette, és át-meg-átírta Kovács Kinga, aki a közösségi Tilos Rádió irodalmi műsorainak Sanyi álnevű szerkesztője, DJ, szövegíró-fordító, aki a művészeti és társadalmi sokféleség csodálata után pár éve fordítóként csöppent a biológiai sokféleség és a fenntartható fejlődés bűvkörébe, részben ennek eredményei ezek a mesék is. Továbbá Bumberák Maja, hivatásos mesemondó, többek között a Meseszó Egyesület alapítója, és aStorytelling and Peace Council tagja. A külföldi szövegeket is ők fordították angolból. A mesék tele vannak idézetekkel, visszhangokkal, áthallásokkal és újrafeldolgozásokkal. A fejezetek magyar- és világirodalomból szemezgetett címei és mottói üde felütésként szolgálnak egy-egy témacsokor varázsos világához. Természetesen a mesék és a fejezetek is a sokféleséget képviselik: van köztük hosszabb, rövidebb, komolyabb, könnyedebb, elgondolkodtatóbb és megdöbbentő, különböző hangulatokra, célokra és pillanatokra. A sokszínű kiadványt Gévai Csilla játékos illusztrációi teszik még egyedibbé. A történetek változásra késztetnek bennünket is. Sokan vagyunk, sokfélék, és mindenki hozzátesz valamit, így ahogy mondják a bölcsek: kerek a bolygó. A mesék szimbólumvilága megnyitja a lelkünket, és más típusú megértésünk lesz az életünk komplex folyamatairól. Idézetek: "Volt egyszer egy kakukktojás. Már átalakulófélben volt. Egyszerűen minden afelé mutatott, hogy: Eljött immár az idő, tessék kibontakozni, megtalálni helyed a nagyvilágban! ahogy belsője diktálta. De vigyázz! folytatta valami belülről, nem érezte pontosan, hogy a sárga vagy a fehér részről érkezett-e a rezgés..." (Az átalakuló kakukktojás, avagy miből lesz a cserebogár) Aztán ott van az a gyönyörű hang, a méhzümmögés! Úgy hangzik, mint egy mély méhmantra... Hát még a méhek tánca! Igazán feltalálhatná már valaki a műhészkedést is a méhész tudomány és művészet egyesítését! (Egy német méhecske esete a japán akácokkal-teli Budapesten) Vándorlásai során több helyen is látott például olyat, hogy komor, kemény betonra építettek kertet. A termőföldet zsákokba vagy faládákba rakták, és abban gazdálkodtak ezeket is mind rendre feljegyezte. Inkább csak sejtette, milyen jól jönnek az ilyen mozdítható dolgok, de nagyon tetszett neki ez az egész mozaik. (Az elvarázsolt majom mindenkori megjelenése, avagy Hogyan gründoljunk állati jó konyhakertet) Egyszer van, hol nincs, egy holdbéli kietlen tájon, ahol apadozik a bányakincs, és nagy Úr a Nincs, de tényleg: itt már szinte semmi sincs. Csak a messzeségben lengedező megtépázott óriásplakátok melyek az intergalaktikus betolakodókat hívatottak elriasztani... mindhiába. Tátongó szupermarketek pislákoló fényei... Az egykori mezőkön már csak a térerő uralkodik... (A Szuperhősök tervei) És ezek mind összefolynak egy termékeny 150 oldalas könyvbe, mely a Védegylet és a Katalizátor kiadó gondozásában jelent meg, természetesen újrahasznosított papíron.

Ismeretlen szerző - Hétköznapi ​kalauz
A ​jó döntés alapja a tájékozottság – könyvünk választási lehetőséget kínál mindennapi döntéseinkhez. A kézikönyv nyomon követi házon belüli és házon kívüli mindennapi életvitelünket. Célja a felkészítés az alkalmazkodásra, a meglévő és eljövendő problémák megoldására úgy, hogy javuljon életünk minősége, kiadásaink viszont csökkenjenek.

Ismeretlen szerző - Amikor ​a kukák világgá mentek
Az ​antológiában ma élő szerzők örökítik meg azt, hogy ők miként gondolkodnak napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, mindannyiunk közös otthona, a Föld sorsáról. A mese műfaja sok mindenre ad lehetőséget, de legfőképp arra, hogy cselekvésre buzdítson, példákkal és történetekkel inspiráljon bennünket. A könyvben sok különféle nézőpont és értelmezés olvasható. Van, akit inkább az állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint csodára is szükségünk van a változáshoz, és van, aki az apró, de szívből jövő tettekben lát megoldást. „Nem reményre van szükségünk, hanem cselekvésre” - mondja Greta Thunberg. Épp ezért szeretnénk egy olyan reprezentatív kiadványt adni a jövő nemzedékének kezébe, amely ezekhez a tettekhez ad erőt és bátorságot.

Végh László - Szám Dorottya - Hetesi Zsolt - Utolsó ​kísérlet
Ötven ​éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arra a következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlődő emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti. Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédítő távlatokat vetített, elénk. Bízhattunk abban, hogy az atommagfúziót szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen erőforráshoz jut az ember, és már az 1970-es évekre elkészül az első ilyen erőmű. Hittük, meghódíthatjuk a világűrt és gyarmatosíthatjuk a Naprendszert, valamennyi erő- és nyersanyagforrását a szolgálatunkba állíthatjuk. Ám vagy negyven évvel ezelőtt különböző nemzetiségű értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg is fogalmazta, hogy kimeríthetetlen erőforrás nélkül az emberiség egészét sújtó válság felé tartunk. Ahogy telt az idő, egyre érzékelhetőbbekké váltak az erőforrás- és a világméretű környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválság után lecsökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mezőgazdasági termelés több mint harminc éven át tartó igen gyors növekedése, és láthatóvá vált, hogy az iparszerű mezőgazdaság végzetesen károsítja a termőföldet és az édesvízkészleteket. Tíz éve a világ kőolajkészleteit felmérő szakemberek egy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több kőolajat használunk fel, mint amennyi új készletet évente találunk. Most 2008-ra megugrottak a kőolaj, földgáz és az élelmiszerek árai, és egyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt erőforrásainak elosztásáért. 2008 őszére az USA egyre mélyülő pénzügyi válsága az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságra vezetett. Ez a könyv a világválság emberi és anyagi hátteréről, az összeomlással fenyegető átmenet zárható lefolyásáról és a felkészülés lehetőségeiről szól. Előrebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a világ többi részéhez viszonyítva jobb jövőben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számottevő esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhat reánk és felkészülünk a jövőre.

Gévai Csilla - Nagyon ​zöld füzet
Tanulj ​játszva a környezetvédelemről! Ökológiai lábnyom, túlnépesedés, újrahasznosítás, olvadó jégtakaró... Te mit tudsz ezekről a fogalmakról? Próbáld ki magad a játékos fejtörőkkel, színezőkkel!

Juhász Árpád - Láng István - Blaskovics Gyula - Mika János - Szépszó Gabriella - Horányi András - Dobi Ildikó - Nagy Zoltán - Megújuló ​energiák
"A ​megújuló energiák igen változatos formában állnak rendelkezésünkre a világban, így Magyarországon is. (...) De vajon mi az optimális megoldás? Milyen szempontok mentén tudjuk kiválasztani? Magyarország esetében mi lehet az a recept, ami hosszú távon is fenntarthatóvá és biztonságossá teszi az energiaellátást? (...) Ajánlom ezt a könyvet vállalatvezetőknek, önkormányzati döntéshozóknak, környezetvédőknek, mérnököknek és közgazdászoknak, illetve mindenkinek, aki a gazdaságos és egyben környezettudatos energiatermelés hazai kibontakozásában bízva, a gazdaságossági szempont mellett a környezeti hatásokat is szem előtt tartva kutatja az alternatívákat, és szeretné meghozni energetikai döntéseit." (Dicső Gábor)

Lukács Gergely Sándor - Megújuló ​energiák könyve / Book of Renewable Energies
A ​mezőgazdasági tudomány kandidátusa, c. egyetemi tanár, oktat és regionális stratégiai, vidékfejlesztési, valamint megújuló energia kutatásokat vezet a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Kutató Fejlesztő Központjában és a Magyar Tudományos Akadémia Észak-magyarországi Öko-Energiai és Környezetipari Társult Kutatócsoportjában. Lukács Gergely Sándor eddigi tudományos és ismeretterjesztő publikációinak száma 365

Molnár Géza - Város ​vagy vidék?
Világunk ​változásai egyre egyszerűbben észrevehetőek. Forrásaink, lehetőségeink szembetűnően fogynak, miként az időnk is. Eltűntek mindazok a közösségi megoldások, vidéki önszerveződések, amelyek képesek voltak a természettel tartós összhangban együttműködni. Eltűnt az a szerves műveltség, amely hosszú távon biztosította az emberi közösségek értékmegőrző tevékenységét. Eltűnt az a szemlélet, amely a természetet társnak és nem versenytársnak képzelte. Eltűnt, mert a természetben már csak a biomasszát, a nyersanyagforrást és a szemétlerakó helyét látja a mai rendszer. Azonban a probléma megoldásának, a természet helyreállításának igénye kínál egy olyan utat, amely egyelőre alig hangzik hihetően, mégis megoldás lehet: ez az út a vidéki termelői létforma. Korábban elhitették velünk, és el is hittük, hogy dolgunk nem a termelés, hanem a pénzkeresés. Annyi pénzt kell keresni, hogy meg tudjunk venni mindent. Manapság már az egykori földművelő vidék is ezt az utat járja: tömegben, ipari eszközökkel termel, és a terményt értékesíti, majd rábízza magát az ellátórendszerre. A Földre gyakorolt hatás, a vészes erőforrás- és nyersanyag-kimerülés csökkenthető, ha helyben termelünk, ha helyben állítunk elő energiát, ha csökkenteni tudjuk a nagy szállítóláncoktól és az ipari szinten működő feldolgozórendszertől való függést, ha ismét képesek leszünk egyre inkább helyi termelésre. Ennek egyik első lépése: újra megtanulni a természettel összhangban élni, termelni, létezni.

Szerényi Gábor - Természetismereti, ​ökológiai és környezetvédelmi vizsgálatok terepen és laboratóriumban
A ​kötet mindazoknak a terepen és az iskolai laboratóriumban elvégezhető ökológiai vizsgálatoknak a leírását, az anyag- és eszközszükségletét tartalmazza, amelyek az ötödik osztálytól az emelt szintű érettségi letételéig a tananyag empirikus megismerésé segítik, ugyanakkor jóval több is annál. Ötleteket ad a környezetvédelmi, természetvédelmi, természetismereti táborok és terepgyakorlatok, erdei iskolák környezeti nevelési-szakmai programjainak kitöltéséhez is.

Steve Pollock - Peter Wingham - A ​víz
A ​trópusi dzsungelek, az „esőerdők” több ezer kilométerre vannak tőlünk. Miért befolyásolja mégis az életünket, ha kivágják, felégetik benne a fákat? Mi történik az óceán élővilágával, ha egy megsérült tankhajóból a tengervízbe ömlik a kőolaj? Mi módon veszélyeztetik a mezőgazdaságban használt vegyszerek a madarak és a kisebb állatok fennmaradását? Ezekre, és ezekhez hasonló kérdésekre adnak választ a Veszélyben a Világunk kötetei az iskoláskorú olvasóknak. A világ minden tájáról vett példákon mutatják meg, milyen kényes egyensúlyt alkot a természet, ember és környezete, és milyen bajok következnek be, ha ez az egyensúly megbomlik. És abban is segít eligazodni, hogy hogyan segíthetünk ezeken a bajokon mi magunk is.