Hazánk ​szíve Budapest

Leiner Laura - A ​Szent Johanna gimi 1. - Kezdet
Egy ​sorozat a való életről Egy sorozat, amely itt és most játszódik Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások A történet rólad is szól!

Márai Sándor - Válás ​Budán
Válás? ​Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elõ. Az egyik eset mégis szokatlanul közelrõl érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerõs házassága jutott válságba.

Molnár Ferenc - Az ​éhes város
Orsovai ​úr fiatal, pénztelen pesti zsidó. Kisebb gyógykúrára Abbáziába utalják, ahol megismeri egy amerikai milliárdos lányát, fondorlatos módon magába bolondítja, és elveszi, megszerezve ezzel apósa hihetetlen vagyonát. Az Abbáziából hazatért urak klubjaitól a feleségek szalonjain át a kávéházakig és irodákig mindenhol végigsöpör a hír: friss pénz érkezik Pestre. És a pályaudvaron százak, ezrek tolonganak, persze "minden érdek nélkül"", hogy fogadják az újdonsült dollármilliárdost. Eladósodott miniszter, korrupt újságíró, a lipótvárosi zsidó kereskedők maffiája, politikusok, üzletemberek és kis slemilek hada tör rá Orsovai úrra, aki ezt mérhetetlenül élvezi, használja és kihasználja. Hogy közben mi lesz a naiv, kedves feleséggel? Az életnyi küzdelem után már csak szórakozásra vágyó apóssal? A néppel? Az országgal? Kit érdekel! Molnár Ferenc, a magyar regény aranykorának egyik legragyogóbb csillaga első bestsellerében a pénzéhes Pest megannyi figurája fosztogatja és kóstolgatja egymást, anyagilag és szexuálisan is. Maró gúnnyal, letehetetlen izgalmakkal fűszerezett, filmszerűen pergő regényét egy éjszaka alatt behabzsolja az ember, és aztán belelapoz a napisajtóba, elolvas pár hírt, majd visszatér Az éhes városhoz, megnézi a megírás évszámát (1912), és nem tudja eldönteni, hogy vajon Molnár Ferenc mégis él, és a mai, friss pénzre vágyó, korrupt és önző Pestről írta-e első bestsellerét, vagy mégis ennyire nem változott volna semmi Magyarországon közel száz év alatt sem?

Szélesi Sándor - A ​láthatatlan város
A ​budapesti bérházak málló vakolatú lakásaiban, baljós pincéinek mélyén különleges emberek élnek, a kihalt aluljárókban, romos gyárterületeken elképesztő dolgok esnek meg, a környező pilisi rengeteg pedig félelmetes szertartásoknak szemtanúja - ez egy másik, egy ismeretlen város, ahol néha még a fizika törvényei sem érvényesek. Amikor e novellák írója beköltözik hetedik kerületi albérletébe, sorsa gyökeres fordulatot vesz: felfedez egy ijesztő, mágikus birodalmat. Napról napra új alakokat ismer meg - jósokat, mágusokat, tündéreket és magát a Halált is -, és alámerül e valószínűtlenül valóságos világ életébe. _Szélesi Sándor író, szerkesztő, forgatókönyvíró eddig háromszor kapta meg a legjobb magyar SF-műért járó Zsoldos Péter díjat, idén pedig Koppenhágában az Európai Science Fiction Társaság Európa legjobb SF írójának választotta. Művei jelentős részét Anthony Sheenard néven publikálta._

Zemlényi Zoltán - Hoppárézimi!
"...1985. ​március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." Nyolc napon túl? A baleset előtti Zemlényi Zoltán fizikai és szellemi feltámadásának bizonyítéka az egy ujjal gépelt Napló, igazolása annak, hogy az 1985. március 7-ig kenubajnok, dobos és szépségkirály Z. Z. végtére is azonos a baleset utáni önmagával. Ezért az azonosságért az idén 17 éves fiúnak keményen kell harcolnia. E keserves, mégis felemelő küzdelem döbbenetes tükre a kötet.

Moldova György - Bűn ​az élet...
Az ​író így vall legújabb könyvéről: „Régóta csodálkozom azon, hogy egy egész ország arra büszke, hogy okosabb, mint a saját rendőrei. Éreztem, hogy az igazság közelről bizonyára másképpen fest, de sokáig nem törődtem ezzel az előítélettel. Mikor azonban tapasztalnom kellett, hogy a bűnözés – különösen az erőszakos bűncselekmények – egyre inkább ostromolja Budapest, sőt Magyarország közbiztonságát, úgy gondoltam, meg kell ismertetnek az olvasókkal a rendőrség munkáját és embereit. Ehhez persze előbb nekem magamnak kellett megismernek őket, másfél évet szántam rá. Budapest nyolcadik kerületétől Zala és Borsod megyéig bejártam a fontosabbnak gondolt területeket, beszéltem járőrökkel, nyomozókkal, vizsgálókkal, katonai ügyészekkel, sok száz emberrel. Azt hiszem, hogy ez a riport mind szándékában, mind terjedelmében eddig a legfontosabb valóságfeltáró vállalkozásom.”

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Mándy Iván - Csutak ​és a szürke ló
Csutak, ​ez az érzékeny és nyugtalan kiskamasz a Csutak színre lép című könyvben kezdte el bolyongásait a budapesti utcák, terek, kapualjak, grundok világában. Ott, az előző történetben Csutakot elrabolják. Most ő adja a fejét rablásra. Csakhogy ő nem embert rabol, hanem - lovat. Vagy talán ez nem is rablás, hanem életmentés? A fuvarosnő mindenesetre hiába keresi kiöregedett szürke lovát, és joggal gondolhatja hogy ellopták. Kis hőseink azonban szentül hiszik hogy megmentették a vén paripát a vágóhídtól. Hová rejtik, mi lesz szegény pára sorsa a gyerekek gondozásában, erről szól Mándy Iván regénye, mely egyike a legszebb legköltőibb Csutak-történeteknek. A kötetet Réber László kitűnő rajzai díszitik.

Kondor Vilmos - Bűnös ​Budapest
1939 ​szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés. „Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi 21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.” Rácz I. Péter, prae.hu „Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont, melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett. Szabó M. István

Szécsi Noémi - Utolsó ​kentaur
„– ​Milyen jó lenne, ha egyszer tényleg felrobbanna ez az egész! – Mi? Egész Magyarország? – Akár. De én Budapesttel is beérem.” Bakunyin, Kropotkin, Mahno és Emma Goldman vörös lepelbe burkolják a Hősök terén álló emlékművet. A felvett nevek pesti fiatalokat takarnak; a város kapucnis, biciklis, a házak árnyékában suhanó alakjait. Korunk anarchistái ők – persze a maguk módján, mondhatnánk, hiszen lázadásuk furcsán kisszerű, céltalan, esélytelen. Vagy mégsem? Budapesten mozognak; biciklis futárként nyelik a port és a szmogot, kerülő utakat keresnek a dugókban, és a gyakran kilátástalannak tűnő életükben is. Tüntetésekre és romkocsmákba járnak, falják a várost, ahol valaminek végre történnie kéne, és ahol mára felvonult a teljes magyar lakosság: „legitimisták és kommunisták, szocialisták és keresztények, antikommunisták és hungaristák, melegek és mélymagyarok, paramagyarok és posztmagyarok, békepártiak és toleranciahívők.”. Szécsi Noémi Budapest-regénye félelmetesen erős lenyomata annak, hogyan éli meg a rendszerváltás utáni generáció egy nagyváros mindennapjait; politikáját, emberi viszonyait, a szerelem és barátság lehetőségeit, kultúráját és kulturálatlanságát.

Tábori Zoltán - Magdolna ​negyed
A ​Magdolna negyed olyan hely, ahol pénzért ebédelni egyetlen kisvendéglőben lehet, miközben fél tucat segélyhelyen osztanak ingyenebédet. Egy városrész, amelyet a reklémfelületek jótékonyan kitakarnak a Budapestről kiadott turistatérképen. Olyan hely, ahol a szegények vasaznak, és a gazdagok gépeznek. A nők feltűnően sokat mosolyognak a férfiakra. Az egy főre eső szotyolafogyasztás az egész országban itt a legmagasabb. 290 ház, beleszámítva az időközben lebontottakat és a majd csak azután felépülőket. 12 ezer ember. Riportok boldogról-boldogtalanról. Józsefváros, Magdolna negyed.

Kondor Vilmos - Budapest ​novemberben
A ​Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része. Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Nemes Nagy Ágnes - Bors ​néni könyve
Bors ​néni visszatér! Nemes Nagy Ágnes halhatatlan mesealakja, akit Dayka Margit formált meg varázslatosan a színpadon, 1978-ban indult el hódító útjára. De kicsoda is valójában Bors néni? Határtalan jóságú, látszatra kicsit koros, pedig mindössze nyolcvan esztendős tündér, aki fent lakik a padláson, s harminchárom szobájának harminchárom ablakából kitekintve akár harminchárom világot is beláthat. Gondozgatja háztetőnyi magasban levő kertecskéjét; karóráján méri, hány perc alatt fut fel a futóbab a karóra; kendőjével tisztogatja a hold képét, ha foltos, majd kézen fogva sétál vele egyet az égen és így tovább, és így tovább. Bors néni bűbájos, nyelvileg is páratlan megformáltságú és játékosságú történetei mindenki szívébe belopják magukat.

Sőtér István - Fellegjárás
1939-ben ​jelent meg Sőtér István első regénye, a Fellegjárás. A regény szereplői Eötvös-kollégisták, akik a két háború közti Magyarország válsághangulatából a maguk teremtette álomvilágba húzódnak vissza, de be kell látniuk, hogy az irracionalizmus "varázslata" nem megoldás problémáikra. "Aki Sőtér István regényét olvassa - írta Halász Gábor -, egyszerre mintha a vergiliusi alvilág árnyai között járna, körvonalak válnak ki a félhomályból, pillanatokra alakokká sűrűsödnek, hogy azután megint szétfoszoljanak a ködben. Pillanatokra öltenek testet, de milyen intenzív pillanatokra! Vonásaikon ilyenkor belső tűz ragyog át, a bonyolult szervezet legkisebb hajszálere is átvilágítva áll előttünk, mint kigyúló üvegtáblákra feszített miniatúrákon. Két jelenetnek alig van több logikus köze egymáshoz, mint egyik képnek a másikhoz; jellemek a szó hagyományos értelmében aligha válnak ki az egymás utáni testetöltésekből. Értelmetlen, fiatalos nyüzsgés, céltalan kószálások és még céltalanabb hirtelen, lázas munka, kamaszszerelmek és kölyökmarakodások, ideges félelmek, váratlan bánatok, beszélgetések és séták, tájak és évszakok jelentik a regény "cselekményét."

Korniss Péter - Erdős Virág - Udvarok
Korniss ​Péter lefényképezte az udvarokat. Erdős Virág megkapta a képeket, megnézte az udvarokat is, gondolt róluk valamit, és leírta. Így született ez a kis könyv - mindannyiunk örömére.

Ismeretlen szerző - Verses ​Budapest
A ​kötetben: Arany János , Ady Endre, Arany László, Ágh István, Áprily Lajos, Babits Mihály, Bálint György, Benjámin László, Berda József, Berzsenyi László, Antonio Bonfini, Bornemisza Péter, Bródy László, Czuczor Gergely, Csanádi Imre, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Darvas Szilárd, Dedricius György, Demény Ottó, Devecseri Gábor, Dutka Ákos, Eörsi István, Erdélyi József, Falu Tamás, Fenyő László, Fodor András, Fodor József, Forgács Antal, Füst Milán, Garai Gábor, Garay János, Gábor Andor, Gereblyés László, Gutai Magda, Guzmics Izidor, Gvadányi József, Gyagyovszky Emil, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hárs László, Heltai Jenő, Hollós Korvin Lajos, Illyés Gyula, Jakab István, Jánosy István, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kálnoky László, Kemény Lajos, Keresztury Dezső, Képes Géza, Kis Ferenc, Kiss József, Komjáthy Aladár, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kónya Lajos, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lakatos István, Langus János, Lator László, Lányi Sarolta, Major Ottó, Marconnay Tibor, Mezei András, Nadányi Zoltán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Palágyi Lajos, Pásztor Árpád, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Rába György, Reichard Piroska, Reviczky Gyula, Rónay György, Rudnyánszky Gyula, Sík Sándor, Simon István, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szeder Katalin, Szentessy Gyula, Szécsi Gyula, Szécsi Margit, Székely Magda, Szép Ernő, Takács Imre, Tamási Lajos, Taurinus István, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Eszter, Tóth Judit, Vargha Gyula, Vas István, Váci Mihály, Várnai Zseni, Verbőczy Antal, Végh György, Vészi Endre, Vihar Béla, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zsolt Béla, Vajda János versei.

Zemlényi Zoltán - Kitiltottak
Hírnévről ​ábrándozott, mint minden tizenéves: kenu olimpiai bajnok szeretett volna lenni, vagy bálványozott rock-dobos, netán rajzművész... Aztán 1985. március 7-én egyetlen szemvillanás alatt minden álom szertefoszlott: Zemlényi Zoltán, a budapesti Szinyei Gimnázium első osztályos tanulója piros lámpánál lépett a zebrára és egy Trabant elütötte. Egy teljes hónapig feküdt kómában, s szinte orvosi csodának számított, hogy végülis egyáltalán életben maradt. De - megnyomorodottan: sem beszélni, sem járni nem volt képes, s mivel nem tudta emberi módon tanújelét adni annak, hogy a koponyasérülés ellenére értelme sértetlen maradt, környzete - úgy érezte - teljesen hülyének nézi... Ez ellen tiltakozva, szellemi épségét bizonyítandó kezdett görcsben álló kézzel, alig mozduló egyetlen ujjal naplót gépelni. E napló sajátos jeladás, egyszersmind tiltakozás is volt - az egyedüli remény a teljes reménytelenségben. S a korábbi kamaszálmok íme így teljesültek: a napló - a Hoppárézimi - 1987 egyik kiemelkedő könyvsikere lett, a kötetből tv-film készült, s Zemlényi Zoltán e különös, torokszorító és mégis mulatságos könyvéért Ifjúsági Díjat kapott. Nevét szárnyára vette a hír. A Hoppárézimi megjelenését levelek százai követték; az olvasók sokasága őszinte kíváncsisággal érdeklődött: mi van most ZZ-vel, tud- e már beszélni, járni hogyan vívja magányos küzdelmét a hátrányos megkülönböztetések ellen? A ma már 19 éves Zemlényi Zoltán ezekre a kérdésekre is választ ad új könyvében, amiben azonban sokkal többről is beszél a maga fésületlen-kamaszos stílusában: emberi kapcsolatokról, furcsa szerelmekről, a más-ságot nehezen tűrő környezetről; s elvezeti az olvasót egy sajátos, kevéssé ismert világba, a kitiltottak, a mozgássérültek intézetébe - a rockiraktárba.

Csukás István - Keménykalap ​és krumpliorr
"Gá, ​gá" - kiált a Vadliba őrs. Harci kiáltásuk vajon miféle kalandokat jelez? Nos, ezek a derék legénykék a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg pajtásukat, Pétert akarják elszórakoztatni. De hát vajon mivel? Erre a célra egy kitalált cirkusz a legjobb, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból - igazi nem lesz. Márpedig lesz! Közben értékes teknőcök tolvaját kergetik, bebarangolják Budapest minden zegét-zugát, közben botrány tör ki a divatbemutatón, és... na, a többi már legyen ennek a vidáman pergő, izgalmas regénynek a titka! A regénybeli történet szolgál alapul az azonos című tv-filmhez.

Halasi Mária - Egyszer ​csak csöngetnek
Egy ​kislányt, Sárikát, karosszékhez köt a betegsége. Mégsem boldogtalan. A gondoskodó apai szeretet különös mesevilágot teremt számára, melyben a szoba tárgyai életre kelnek, és mulatságos kalandokba bonyolódnak. A másik kislány, Sárika öt évvel idősebb nővére, egészséges. Mégis boldogtalan. Minden szeretet a kis beteg kap meg, úgy érzi, őt elhanyagolják, és egyre jobban elvadul. Míg aztán... egy szép napon megoldódik a probléma. Aki elolvassa ezt a megkapó gyerekregényt, sok kedves, érdekes egyéniséggel találkozik, akik mind hozzájárulnak Sárika meggyógyulásához és Gabi visszatérő vidámságához. Kass János ihletett illusztrációi még színesebbé teszik az érdekes gyerektörténetet.

Ismeretlen szerző - Móricz ​Zsigmonddal Budapesten
Kolos ​Réka az építész szemével válogatott nagyapja Riportok című köteteiből és eddig nem közölt írásokból (Átszálltam a Nyugatinál, Tabáni kiskocsma). Móricz újságcikkein keresztül bejárhatjuk a 20. századi Budapest utcáit, és a fényképek segítségével belepillanthatunk a századelő fejlődő, modernizálódó Budapestjének mindennapi életébe. Hogyan alakult a lakosság élete a házak, utcák, terek változásaival? Hogyan tűntek el az idejét múlt házak, házcsoportok, és hogyan épültek helyükre a szükségszerűen más, újabb életterek? Az író hiteles történetei, tudósításai során nem egyszer aktuális problémákra ismerhet az olvasó.