Madagaszkár ​állatparadicsoma

David Attenborough - A ​madarak élete
David ​Attenbourough egész életében figyelt és tanult. Új könyve, melyet a BBC-nek készített filmsorozat egészít ki, kitűnő bevezetés a világ különböző részein élő madarak viselkedésébe. A szerző a madarak életének minden egyes szakaszát bemutatja, és megismerteti az olvasót azokkal a problémákkal, amelyeket a madaraknak meg kell oldaniuk: a repülni tanulás; az élelem megszerzése; a kommunikáció; a párosodás és a fészekrakás, a tojások, majd a fiókák gondozása; a vándorlás; a veszélyek leküldése és a túlélés szélsőséges körülmények között.

David Attenborough - Az ​élet erőpróbái
Az ​etológia fiatal tudományág létére gyorsan népszerű lett - többek között kitűnő ismeretterjesztő szakírói miatt is. Közéjük tartozik a természetfilmes David Attenborough is, aki trilógiájának - amelynek első két darabja: Élet a Földön és Az élő bolygó - zárókötetét az állatok viselkedésének szentelte. Az élet erőpróbái Attenborough szerint az egyed- és fajfenntartásért folytatott küzdelem eseményei, amelyek éppoly változatosak, mint maga az állatvilág. Már a születés is nagy erőpróba: az életképesség első megmutatkozása, de nemcsak a Karácsony-szigeti vörösrákoknál, hanem a madaraknál, hüllőknél, emlősöknél is. Ahogy később az utódok nevelése, gondozása, az otthonteremtés, amely bizonyos madárfajoknál az udvarlás része is. Számos erőpróbát kell kiállniuk az állatoknak, hogy a genetikai versenyben győztesek legyenek, s ehhez az évszázadok során bizonyos fajok passzív, mások aktív stratégiákat dolgoztak ki. De a genetikai átörökítés mellett minden egyed célja saját fennmaradásának biztosítása is, s e küzdelemben az győz, aki maximálisan képes kihasználni lehetőségeit, a legjobban tud alkalmazkodni környezetéhez. A legtöbb táplálékot tudja megszerezni magának gyorsasága révén, mint a kolibri, leleményességgel, mint a hüllők és rovarok, türelemmel, mint a pókok. A legjobban tud tájékozódni, mint a nap irányát követő sivatagi hangyák, az ultrahangrezgéseket érzékelő denevérek, az érzékeny szaglószervű hiénák, a csillagok állását és belső térképüket követő költöző madarak, a Föld mágneses terére érzékenyen reagáló angolnák. Vagy a legjobban tudja magát álcázni, a legtrükkösebben tudja ellenségeit megtéveszteni, mint a rejtőzés nagymesterei, a rovarok. Az állatok azonban nemcsak egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői is, mint a bohóchalak és a bíborrózsák, az emlősöket tisztogató seregélyek, a csorda védelmében élő növényevő emlősök, a társaikat önzetlenül tápláló rágcsáló és denevérfajták, a társadalommá szerveződve élő hangyák, méhek, darazsak. Mások kihasználják szomszédaikat, mint az alkonylepke a szövőhangyákat, a kakukkfélék a fészkelőmadarakat, vagy egyszerű paraziták, mint a halakon, emlősökön élősködő atkák, bolhák. A közel 150 színes fénykép illusztráció mellett a könyv nagy érdeme, hogy élvezetes stílusban, közérthetően vezeti be olvasóit a természet rejtelmeibe: minden olvasónak ajánlható.

David Attenborough - Az ​emlősök élete
Az ​erszényesekről, az egerekről és az emberekről. Sir David Attenborough 23 éves írói és BBC-filmes pályafutása alatt kialakult éleslátásával lebilincselően tárja elénk a törzsfejlődés csúcspontját képviselő emlősök felemelkedését, az intelligencia fejlődését, majd a tudat megjelenését. Mindössze százmillió év alatt az emlősök fejlődésnek indultak, sokasodtak, benépesítették, és végül uralmuk alá hajtották a Földet. Mindennek elsősorban a tej és a szőrzet volt az alapja. A hőtermelés és a hőszigetelés képessé tette az emlősöket arra, hogy szinte bármilyen élőhelyhez alkalmazkodhassanak. Az utódnevelés volt a tanulás és a nagyobb agy kifejlesztése felé a kezdőlépés. Vidrák, tevék, oroszlánok, rókák és juhok, vakondok a föld alatt, cetek a tengereken, denevérek a levegőben, jegesmedvék, antilopok, mókusok, egerek, majmok és az ember meghódítottak minden élőhelyet és kiaknáztak minden táplálékforrást. Az ő történetüket meséli el ez a könyv.

David Attenborough - Utazás ​a múltba
Az ​1954 és 1964 közötti évtizedben abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy évente ellátogathattam a trópusokra természetfilmet forgatni. Expedícióinkat kezdetben a BBC Televízió és a londoni állatkert közösen szervezte, feladataink során pedig nemcsak az állatok filmezése, hanem néhány példány befogása is beletartozott. A tévésorozat ennek megfelelően az átfogó Zoo Quest (Egy állatkert nyomában) címet kapta. Az állatkert képviselője, Jack Lester, azonban betegsége miatt sajnos a harmadik túrán már nem tarthatott velünk. Az állatkert részvétele így pusztán arra korlátozódott, hogy átvették azokat a példányokat, amelyeket nekünk, tévéseknek, sikerült hazahoznunk. Az állatok befogása helyett ezek után legfontosabb feladatunknak azt tekintettük, hogy természetes életközegükben filmezzük őket. Az idő múlásával érdeklődési körünk kiszélesedett, és a törzsi népek, akikkel barangolásaink során találkoztunk, egyre nagyobb szerepet kaptak a filmekben, így ehhez a kötethez a Zoo quest már nem tűnt megfelelő címnek. Az utazásokról írt első három könyvben, némileg rövidített formában, 1980-ban egy kötetben újra megjelent. Ez a kötet a második hármat tartalmazza. Az utolsó utazás óta eltelt tizenkilenc év alatt sok minden megváltozott. Új-Guinea keleti fele, amely akkoriban Ausztrália kormányzása alatt állt, Pápua Új-Guinea néven függetlenné vált,a Jimi-völgyet pedig, amelyet ottjártunkkor éppen csak elkezdtek fölfedezni, ma már nemcsak utak szeli, át, hanem saját parlamenti képviselővel is büszkélkedhet. Salote királynő, aki látogatásunk idején Tongába uralkodott, 1965-ben meghalt, és örökébe IV. Tuafa'ahau király néven a trónörökös lépett. Az Új-Hebridákból, az egykori furcsa és egyedülálló gyarmati irányítás alatt álló angol-francia kondomíniumból megalakult Vanuatu független állama. Ausztráliában a Nourlangie környéke nemzeti park lett, a sziklarajzokat pedig alapos tanulmányozásnak és kutatásának vetették alá. Szerencsére a filmtechnika is nagyot fejlődött. A kamerákat nem kell többé bélelt kabátba bugyolálni, hogy ne legyenek olyan zajosak, a magnetofonok tranzisztorai pedig ma már a trópusi melegben sem mondják föl a szolgálatot. A fölkeresett helyekről és az átélt eseményekről szóló beszámolóimat azonban mindezek ellenére is meghagytam olyannak, amilyennek eredetileg megírtam őket.

David Attenborough - Az ​élővilág atlasza
Az ​élővilág atlasza átfogó képet nyújt Földünk - sőt a világegyetem - múltjáról, jelenéről és sok, ember okozta problémával terhes jövőjéről, a szemet gyönyörködtető, egymástól merőben eltérő élőhelytípusokról és az ott fellelhető életközösségek tagjairól. A kezdetektől végigkíséri az Olvasót bolygónk élővilágának fejlődéstörténetén, ismerteti a bioszféra nagy kiterjedésű ökológiai rendszereit az Egyenlítő menti trópusi övezettől a mérsékelt égövön át a sarkvidéki, zord éghajlatú tundráig és az örök hó birodalmáig. Bepillantást nyújt a mélytengeri sötétség különös világába, tengerpartok, tavak és folyók életébe. A könyv rámutat az élőlények csodálatos alkalmazkodóképességére, s figyelmet ébreszt a biológiai kölcsönhatások és versengések tanulmányozására. A világhírű ismeretterjesztő tudós, David Attenborough és több neves szakember által írt könyv nem kerüli ki az emberiség világméretű környezet- és természetvédelmi problémáit sem, feltárja az okok gyökerét, s utal a megoldás lehetőségeire. Káprázatos kép- és ábraanyag vezeti az olvasót eddig ismeretlen összefüggéseken, a természet ámulatba ejtő világán keresztül.

David Attenborough - Titokzatos ​állatok nyomában
A ​legtöbb állat, amely 1950-ben brit televízióban adásba került, lábtörlőn, vagy pokrócon üldögélt. A televízió lényegében élő műsorközeg volt. A filmet - mivel drága volt, ritkán használták, kivéve a hírműsorokat, így ha egy személyt, vagy egy állatot meg akartak jeleníteni a képernyőn, akkor annak el kellett mennie az észak -londoni Alexandra Palace-be. Az országban egyedül ott működött két apró stúdió, ahol a napi, mindössze négy-öt órányi televíziós műsort összeállították. A műsorok készítői és a nézők is azt gondolták, hogy a még gyermekcipőben járó médium legnagyobb erénye az azonnaliság. A képernyőn megjelenő események valóan akkor és úgy történtek, ahogyan a nézők látták. Ez a tudat különös ízt adott a televíziózásnak, mely azóta jórészt elillant már. Ha egy színész elfelejtette a következő mondatot, a súgást mindenki hallhatta. Ha egy politikus kijött a sodrából, azt ország-világ láthatta, és szó sem lehetett arról, hogy később meggondolja magát, és ragaszkodjék ahhoz, hogy óvatlanul elejtett szavait kivágják a műsorból. És ha az állatok viselkedtek neveletlenül, gazdájuk bosszúságán mindenki derülhetett.

David Attenborough - A ​növények magánélete
Növények ​nélkül nincs táplálék, nincsenek állatok, nincs élet sem a Földön. A növények élete azonban titok előttünk, rejtett, talányos történések sora. Ennek azonban csupán csak egy bizonyos időeltérésaz oka. A növények időléptéke más, mint a miénk. Bár puszta szemmel ez nem érzékelhető, a növények szakadatlanul mozgásban vannak: fejlődnek, harcolnak, kikerülik, esetleg kihasználják pusztítóikat (vagy társaikat), küzdelmet vívnak a táplálékért, élőterületük növeléséért, a szaporodásért, no meg azért, hogy helyet szerezzenek és biztosítsanak maguknak a Nap alatt. Csak meg kell tanulnunk látni mindezt. David Attenborough erre tanít minket ebben a könyvben és a BBC-nek készült televíziós filmsorozatban. Vizsgálódásai sorra feltárják előttünk, milyenek a növények életének nagy erőpróbái, a helyváltoztatás, a táplálkozás és a növekedés, a virágzás, a küzdelem a létért és a fennmaradásért. David Attenborough olyan világosan, közérthetően, szinte ragályos lelkesedéssel mutatja be a természet világát és annak működését, hogy kevés író vagy filmes vetekedhet vele. Hihetetlenül magas színvonalú könyveivel és filmjeivel kétségkívül az egyik legeredményesebb tanítómestere a XX. század utolsó harmadának. A növények magánélete Attenborough egész munkásságának középpontját jelenti, úgyszólván ez az alapja mindannak, amit eddig tanulmányozott. Hála e vadonatúj szemléletű, lenyűgöző bemutatásnak, egyik pillanatról a másikra egészen más képet nyerünk a növényi életről, találjuk bár termőtalajon, sziklán vagy vizen, kinn, a szabd mezőn, vagy a legparányibb kertecskében; kevésbé szelídnek látszik ugyan, de éjjel-nappal fáradhatatlanul mozog, az életben maradás megkövetelte, végeérhetetlen versengés bilincseiben.

David Attenborough - A ​gerinctelenek élete
Rovarok, ​amelyek virágokra vagy levelekre hasonlítanak. Pók, amely lasszóval fogja zsákmányát. Egy bogár, amely méheket vesz rá arra, hogy felneveljék a sajat utódait. A kicsik - szépek. Hihetetlenül változatosak, hiszen sokkal több, mint egymillió van belőlük. És nagyon fontosak is. Csontváz híján a gerinctelenek nem nőhetnek nagyra. Jóval korábban megjelentek, mint mi, és akkor is élnek majd, amikor mi már nem leszünk. A Földön ők végzik a megporzás, a takarítás és az újrahasznosítás túlnyomó részét. Szerepük volt abban, hogy emberré váltunk. Nélkülük nem sokáig élnénk. Sok ember mégis elóítélettel viseltetik irántuk - tudatlanságból, félelemből, vagy csupán azért, mert mások a méreteik, és nehezen láthatók. A gyerekek azonban közelebb vannak hozzajuk, ezért ők észreveszik és kedvelik őket, miközben a felnőttek túl könnyen nyúlnak a rovarirtó szerért. David Attenborough - korunk egyik legnagyobb hatású és legkedveltebb tanítója - már akkor tanulmányozta és szerette a természetet, amikor hetven évvel ezelőtt iskolás volt Leicestershire-ben. Új tévésorozata, amelyet ez a könyv kísér és kiegészít, e kis élőlények világát tárja fel. Bemutatja, hogyan léptek ki a szárazföldre, hogyan hódítottak meg minden élőhelyet, mennyire változatos módon vadásznak, párosodnak, és mennyire jól szervezettek a közösségeik. A digitális videotechnika fejlődésének köszönhetően minden korábbinál többet láthatunk az ismeretlen és szokatlan gerinctelenekről. A vékony járatok világának és a rovarok otthonainak bemutatása még David Attenborough számára is figyelemre méltó program. Mit is mond a régi idők tollforgatója? „Eredj a hangyához, te rest; figyeld, hogy mit tesz, és okulj!" (Példabeszédek 6,6) David Attenborough pontosan ezt teszi. Érdemes vele tartanunk.

David Attenborough - Az ​élő bolygó
Bolygónkon ​nincs olyan hely, ahol ne lenne élet. Éghajlatának szélsőséges és élőhelyeinek szinte végtelen változatossága mindenütt otthont nyújt a növényeknek, az állatoknak és az embernek. Igaz, vannak dúsan termő területek, ahol élőlények tömegei élnek, másutt kevés képviselőjük éppen csak életben marad. Az egyes fajok, de sokszor egész életközösségek is képesek úgy alkalmazkodni környezetükhöz, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a jégtakaró vagy a tundra, az erdő vagy a síkság, a sivatag vagy az óceán, de még a tűzhányó adta feltételeket is. Alkalmazkodásuk néha egészen rendkívüli: vannak halak, amelyek járnak, vagy a szárazföldön, levelekre rakják le ikráikat: kígyók, amelyek repülnek, és madarak, amelyek nem tudnak repülni, de úgy legelésznek, mint az őz; és vannak medvék, melyeknek szőr nő a talpukon. David Attenborough televíziós sorozata nyomán készült könyvében az Élő bolygóban, a kutató szemével, fáradhatatlan kíváncsiságával és ragályos lelkesedésével világítja meg a különböző életközösségek bonyolult életét, a Himalája magányos csúcsától kezdve a világon legújabban kialakult élőhelyig, a nagyvárosokig, ahol élőlények csak a közelmúltban vetették meg lábukat. Mire a könyv végére érünk, nehéz megmondani, mi a csodálatosabb - az az ötletesség, amellyel a fajok sikeresen biztosítják megélhetésüket, vagy az egymással és a bolygónk nyújtotta élőhelyekkel való kölcsönös függésük bonyolultsága. Pompás fényképek gazdag gyűjteményével illusztrálja a Föld felszínének és lakóinak legfontosabb sajátosságait, hasonlóan az evolúció történetéhez, amelyet a szerző előző könyvében, az _Élet a Földön_ című kötetben mesélt el.

Gerald Durrell - A ​susogó táj
"– ​Elég! - förmedt rá Helmuth. - Épp eleget hallottunk. Beállít magához egy idegen, hogy a segítségére legyen, hogy pénzt adjon a vacak papagájáért. S erre megint mit csinál? Megpróbálja becsapni, azt állítva, hogy a papagáj beszél. - De hisz beszél - nyögte ki a nő. - Igen, de miket? - sziszegte Helmuth. Teljes hosszában kiegyenesedve ordította. - Azt vágja ennek a jószívű, kedves senornak az arcába, hogy kurafi! Most, hogy a senor hallotta, micsoda ocsmányságokra tanította maga ezt a madarat, szerintem meg sem akarja venni - folytatta Helmuth. Szerintem most már ötven pesót sem ígér egy olyan madárért, amely nemcsak őt, de az édesanyját is vérig sértette."

Jane Goodall - Nálatok ​vannak még állatok?
A ​világhírű csimpánzkutató új könyvéből megtudhatjuk, hogyan próbál a természet alkalmazkodni napjaink megváltozott körülményeihez, és megismerhetünk néhány olyan férfit és nőt, akik elszántan és a nehézségekkel nem törődve, akár hosszú évtizedeken keresztül dolgoznak azért, hogy egyes állatfajokat megmentsenek a kihalástól. Jane Goodall magával ragadó stílusú könyve mindannyiunkat ráébreszt arra, milyen sokat számít akár egyetlen ember szenvedélye és kitartása, és mennyi mindent tehetünk akár mi magunk is a természet sokszínűségének megőrzéséért. Igazán lelkesítő olvasmány, aktív és passzív természetvédők számára egyaránt! - Kirkus Reviews Jane Goodallnak nincsenek illúziói. Tisztában van vele, hogy az állatok megmentéséért vívott csatában eddig több a veszteség, mint a nyereség, de az elért sikereket mindenképpen lelkesítő megismerni. - Publishers Weekly

David Attenborough - Az ​első édenkert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerald Durrell - Lee Durrell - Az ​amatőr természetbúvár
Gerald ​és Lee Durrell Az amatőr természetbúvár című könyve bizonyára elnyeri minden természetbarát tetszését: a bogarakat gyufásskatulyába gyűjtő kisdiákét éppúgy, mint a szenvedélyes madármegfigyelőét, a ki-kiránduló családét éppúgy, mint a komolyabb tanulmányokra készülő természetbúvárokét. Gerald Durrell azt szeretné, ha egy kicsit mindannyian természetbúvárok lennénk, és megtanulnánk megőrizni a ma még oly gazdag élővilágot az utánunk jövő nemzedékek számára. Könyvének fő mondanivalóját éppen ezért a gyakorlati tudnivalók alkotják: mi a teendő a terepen és otthon. A szerző végigvezeti az olvasót a Föld legkülönbözőbb tájainak természetes élőhelyein, és megmutatja, mit kell keresnünk, hol kell keresnünk, mire következtethetünk a látottakból és mit érdemes hazavinni további tanulmányozás vagy preparálás céljából. Az amatőr természetbúvár hatalmas ismeretanyagával, gyönyörű képeivel és a Gerald Durrelltől megszokott remek történetekkel a család minden tagjához szól. Kagylószedéshez és lábnyomok azonosításához, rovar- vagy növénygyűjtemény létesítéséhez és egy-egy fa életközösségének föltérképezéséhez, a vadak védelméhez és hogy egyszerűen csak észrevegyük kiránduláskor, amit érdemes - mindehhez útmutatást és ösztönzést ad ez a könyv.

Jane Goodall - Phillip Berman - Amíg ​élek, remélek
Jane ​Goodallt a magyar olvasók ismerhetik már, hiszen az emberszabású majmok viselkedésének kutatásáról, tanzániai csimpánzmentő akcióiról több dokumentumfilm és publikáció látott napvilágot. Az Amíg élek, remélek c. könyve megrendítő memoár, melyben Goodall saját - mindennaposnak nem nevezhető - életéről és lelki utazásairól ír. Jane-t már kisgyermekként elbűvölte minden élőlény. A dzsungel könyve és a Tarzan-regények a kislány alapolvasmányai közé tartoztak. Az egyetemen a híres paleontológus, Louis Leakey mellett kapott munkát, majd az ő tanácsára vonult el az őserdőbe, és Gombében folytatta megfigyeléseit a csimpánzok körében. Beszámolóit a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta.

David Attenborough - Élet ​a Földön
A ​BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét. David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.

Gerald Durrell - Hogyan ​lőjünk amatőr természetbúvárt?
Ha ​Ön borzokat szeretne filmezni egy erdőben, dobálna-e odújuk elé földimogyoróvajas szendvicseket, hogy kicsalogassa őket? Hogyan érezné magát, ha egy nagy fehér orrszarvú orra előtt kellene előadást tartania a nézőket képviselő kamera lencséjének? Gerald Durrell miközben az Amatőr természetbúvár című filmsorozat (amelyből sikeres könyv is készült) forgatásán dolgozott, ezeken és hasonló kalandokon esett át. Feleségével és forgatócsoportjával eljutott a Shetland-szigetek hatalmas madárkolóniáitól, a dél-afrikai természetvédelmi területeken át Kanada havas síkságáig, ahol hófürdőző bölényeket figyelhetett meg. Meggyőzően mutatja be könyvében azt is, hogy az emberi társadalom milyen gyorsan pusztítja el földünk élővilágát?

Gerald Durrell - Kalandorok ​az őserdőben
Gerald ​Durrell - mint barátai, tisztelői és olvasói emlegetik: Gerry - a kortárs brit irodalom legnépszerűbb szerzői közé tartozik hazánkban. Természettudományos ismeretekkel dúsított, humoros hangvételű regényei, útleírásai vonzó, kedves és kedélyes világot ábrázolnak, amelyben az állatok éppolyan fontos - ha ugyan nem még fontosabb - szerephez jutnak, mint az emberek. "Az állatgyűjtés - írja e guyanai expedícióról szóló könyvében Gerry - fura foglalkozás. Az idő java része annyi kudarcot és csalódást hoz, hogy az ember eltűnődik, miért próbálkozik egyáltalán. Aztán hirtelen fordul a szerencse: az ember elindul, és sikerül befogadnia azt a vadat, amelyről rózsás boldogság: a világot ismét csodálatos helynek látja, és minden kudarcát és csalódását végleg elfelejti. Úgy érzi, hogy semmilyen munkában nem találhat annyi örömöt és sikerélményt, mint az állatgyűjtésben, és amikor a többi, munkával szenvedő emberre gondol ilyenkor, gyúnyos félmosoly jelenik meg az arcán. A földöntúli boldogság állapotában úgy érzi, nemcsak felebarátainak tudná megbocsátani vétkeiket - de akár rokonainak is."

Gerald Durrell - Noé ​bárkáján
E ​könyv az első kameruni gyűjtőexpedíció fergeteges története, ellenállhatatlan humorral és lendülettel, amely épp a fiatalság sajátja - hiszen Durrell akkoriban nemcsak végigélte, de nyomban papírra is vetette a történeteket! A fiatal Durrell és mókás afrikai barátai ismét akcióban!

David Attenborough - Élet ​egyenes adásban
Közönségét ​és önmagát egyaránt szórakoztatva mutatja be életútját az angol televíziózás egyik legismertebb, legnépszerűbb és kortársaira legnagyobb hatást gyakorló személyisége. Huszonhat éves korában jelentkezett a BBC-hez, nagy hatású filmjei mindenkit lenyűgöztek. Most első kézből, a rá jellemző humoros hangvétellel megírt visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg pályafutását.

Richard Dawkins - Folyam ​az Édenkertből
RICHARD ​DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.