Magyar ​Nemzeti Galéria - Munkácsy Mihály és Paál László művészete

Pogány Ö. Gábor - Magyar ​festészet a XIX. században
Képjegyzék Melegh ​Gábor: Férfiképmás Id. Markó Károly: Visegrád Brocky Károly: Venus és Amor Barabás Miklós: Vásárra induló román család Libay Károly Lajos: Parasztudvar Weber Henrik: Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége Barabás Miklós: Liszt Ferenc Id. Markó Károly: Tájkép Appegginből Borsos József: Nemzetőr Borsos József: Lányok bál után Orlai Petrics Soma: Anyám Madarász Viktor: Hunyadi László siratása Wagner Sándor: Dugovics Titusz Székely Bertalan: Önarckép Györgyi Lajos: Deák szidónia Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja Székely Bertalan: Egri nők Madarász Viktor: Dobozi Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás Munkácsy Mihály: Siralomház Székely Bertalan: V. László és Czillei Lotz Károly: Alkonyat Dósa Géza: Zongoránál Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók Munkácsy Mihály: Köpülő asszony Szinyei Merse Pál: Majális Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő Barabás Miklós: Bittó Istvánné Paál László: Erdei út Benczúr Gyula: Olvasó nő Paál László: Út a Fontaninebleau-i erdőben Mészöly Géza: Balatoni halásztanya Mednyánszky László: Mocsaras táj Gyárfás Jenő: Tetemrehívás Munkácsy Mihály: Poros út Mészöly Géza: Lídó Hollósy Simon: Tengerihántás Munkácsy Mihály: Fasor Ferenczy Károly: Lányok virágokat gondoznak Bihari Sándor: Vasárnap délután Vaszary János: Fekete kalapos nő Rippl-Rónai József: Öreg hölgy ibolyacsokorral Rippl-Rónai József: Apám - anyám Kernstok Károly: Agitátor a gyár kantinjában Ferenczy Károly: Hazatérő favágók Hollósy Simon: Rákóczi-induló

Ibos Éva - XIX–XX. ​századi magyar festészet
Ez ​a könyv a festészet legérdekesebb száz éven keresztül mutatja be a XIX-XX. század magyar művészetét, átfogó képet adva a stílusok és irányzatok váltakozásáról. A rövid szöveg és a legjelentősebb alkotókat bemutató képanyag révén az album kézikönyvként is jól forgatható kezdő és haladó műkedvelők számára egyaránt.

Plesznivy Edit - Vaszary ​János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Solymár István - A ​Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei
A ​Magyar nemzeti Galéria, a magyar festészet, grafika és szobrászat országos múzeuma, 1957-ben létesült. A művek java része két nagy gyűjteményből származik: a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárából és a Fővárosi Képtárból. Ezt a törzsanyagot tovább gazdagították az elmúlt másfél évtized vásárlásai. A kötet szerkesztője Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese. A négy nagy gyűjteményegyüttes - a festmények, a grafikák, a szobrok és az érmek - gyűjtésének előtörténetével a megfelelő osztályok tudományos munkatársai ismertetik meg az olvasót. Ugyancsak ők válogatták ki az egyes műfajok legjelentődsebb darabjait. A művekhez fűzött magyarázó szövegek lépésről lépésre végigkísérik a magyar művészet fejlődését a refomkortól napjainkig. Az eredetileg a XIX-XX. századra szorítokzó gyűjtemény 1974-ben kiegészült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának és más intézményeknek középkori műtárgyaival - ezeket külön kötetben fogjuk ismertetni. A könyv 202 reprodukciót tartalamaz, közöttük 41 színes nyomatot.

Sisa József - A ​magyar klasszicizmus
A ​sorozatnak ez a kötete a felvilágosodás és a reformkor művészeti életét mutatja be. Magyarországon ebben a fél évszázadban erősödik meg a polgárság, ülésezik a reformországgyűlés, alakul meg a Magyar Tudományos Akadémia. Megépül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Lánchíd, az esztergomi székesegyház, a debreceni Nagytemplom, s mindenek előtt Pest elnyeri máig jellegzetes klasszicista városképét. Ezekben az évtizedekben alkot Pollack Mihály, Hild József, Ferenczy István, id. Markó Károly, Barabás Miklós. Sisa József, az MTA Művészettörténed Kutatóintézetének munkatársa, a megszokott kronológiai vagy műfaji alapú feldolgozásoktól eltérően nagyobb egységekben, a nemzet, a kastély, a templom, Pest-Buda, a vidék és az otthon fogalmak mentén tárgyalja a korszakot, ezáltal új szempontokkal gazdagítva a róla alkotott képet.

Révész Emese - A ​magyar historizmus
A ​19. század művészetét olykor párhuzamosan egymás mellett, olykor egymással keveredve három stílus határozta meg: a klasszikus ókor stíluseszményét felelevenítő klasszicizmus, a történeti stílusok elemeiből építkező historizmus és az érzelmek-hangulatok ábrázolását a középpontba helyező romantika. Közülük kettő, a romantika és a historizmus a témája ennek kötetnek, háttere a magyar történelemnek a reformkortól a 20. század elejéig terjedő időszaka, a nemzeti művészet kialakulásának kora. Ekkoriban alakulnak ki a művészet intézményes keretei - a művészeti oktatás, a kiállítások, múzeumok -, épülnek meg olyan alkotások, mint a Vigadó vagy a historizmus jellegzetes példája, a milleniumi kiállításra csupán illusztrációs szándékkal összeállított Vajdahunyad vára, tervez Mátyás-emlékművet Ferenczy István vagy festi meg Vajk megkeresztelése című képét Benczúr Gyula. Ezekben az évtizedekben bontakozik ki a magyar városok többségének máig meglevő magva, és ekkoriban éli fénykorát a herendi porcelángyár vagy a pécsi Zsolnay-gyár. A kötet a magyar historizmus történetének a legújabb eredményeket figyelembe vevő, sok új szempontot felvillantó feldolgozása.

Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde - Magyar ​művészet a kezdetektől 1800-ig
A ​magyarországi művészet történeteról legutóbb majd húsz éve jelent meg összefoglalás, amely rövid idő alatt szinte nyomtalanul eltűnt a könyvpiacról. Amikor most útjára indítjuk két kötetre tervezett vállalkozásunk első felét, nemcsak egyszerűen ezt a hiányt szeretnénk megszűntetni, hanem egyszersmind lehetőséget adni az olvasónak arra is, hogy a témát a legújabb tudományos eredmények tükrében ismerhesse meg. A honfoglalástól 1800-ig terjedő majdnem egy évezred művészetét négy szakember, az adott korszak legjelesebb specialistaja a hagyományos stíluskorszakok szerinti beosztásban targyalja, ugyanakkor nagy súlyt fektet arra, hogy a művészeti folyamatok alakulását a történelem és a kultúra más területeinek alakulásával összefüggésben láttassa. Ahol ez lehetséges, együtt mutatják be az építészet, a szobrászat és a festészet alkotásait, s minden esetben törekszenek a főbb áramlatok stíluseredőinek feltárására, országhatárokon belüli és kívüli összefüggések megmutatására. A friss szemléletű kötetet - amelyet hamarosan követ az 1800-2000 közötti éveket tárgyaló párja - bőséges bibliográfia és közel 500 kép egészíti ki.

Ismeretlen szerző - Whistler
Folytatódik ​a Ventus Libro kiadó Híres festők sorozata. Négy festő (Bosch, Modigliani, Turner, Whistler), akinek életművét, művészi fejlődését egy- egy kötetben, sok ismert és kevésbé ismert festmény színes fotójával illusztrálva mutatja be.

Szvoboda Dománszky Gabriella - Szinyei ​Merse Pál
A ​Kossuth Kiadó és a Magyar Nemzeti Galéria közös, új sorozata a leghíresebb magyar festők munkáit, az alkotások születésének körülményeit mutatja be a képzőművészet iránt érdeklődő olvasóknak.

Pataki Gábor - Andrási Gábor - Szücs György - Zwickl András - The ​History of Hungarian Art in the Twentieth Century
Gábor ​Pataki is the deputy director of the Art History Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, along with his colleagues György Szücs, András Zwickl, the museologist of the Hungarian National Gallery, and Gábor Andrási. As the century drew to a close, the four art historians agreed to update Lajos Németh’s comprehensive work about the history of Hungarian art three decades after its publication to reveal the changing face of Hungarian art as it both follows and adds to changes in European art. The book is irreplaceable on the Hungarian book market, as no comprehensive work has been published on the subject in over thirty years. The text reads chronologically, and is accompanied by color reproductions of works of art that offer a broad view of the trends in 20th century Hungarian art, from the Nagybánya school to the Roman school, from Social-Realism to conceptual art, right up to the trends of the present day.

Lyka Károly - Festészetünk ​a két világháború között
Lyka ​Károly életműsorozatának ez a kötete 1956-ban jelent meg. Ennek a könyvnek sajátossága - s nemcsak Lyka életművén belül - éppen szubjektivitása, a kortárs korábrázolása, a befejezetlen, a szerző mellett alakuló, napjainkra azonban nagyobbrészt már lezárult, és időközben tudományos értékrendszerbe foglalt életművek ismertetése és értékelése, gyakran forrás értékű információk közlése. Ezt a jelleget hangsúlyozza a könyv alcíme is: Visszaemlékezések. A szerző maga így jellemzi könyvét: "... az olvasóközönség számára művészeti korkép, a kutatók számára adatoknak egykorú gyűjteménye". Árnyalja s kiszélesíti azt a képet, amelyet újra kiadott művei az olvasóban keltettek, s megmutatja a tudós művészettörténész mellett a műkritikus Lykát is.

Szinyei Merse Anna - Szinyei ​Merse Pál élete és művészete
A ​XIX. század magyar festészetének különös sorsú mesterét művészettörténész dédunokája a család birtokában lévő eredeti dokumentumokra építve és a korszerű tudományosság elemző módszerével mutatja be. Bár a Szinyei művészetével foglalkozó irodalom elég terjedelmes, azonban inkább esszék sora volt; mind ez ideig nem történt meg az életmű hasonlóan részletes, komplex feltárása. A művész aránylag hosszú élete (1845-1920) a magyar művészettörténet-írásban szinte egyedülálló lehetőséget nyújtott a szerzőnek arra, hogy művészetünk több fontos korszakának jellemzésére is kitérjen a kiegyezést megelőző évektől az első világháború végéig. Korának történeti-társadalmi közegében, a lassan változó eszmei és ízlésbeli folyamatban bontakozik ki előttünk Szinyei élete és munkássága. A szerző a napjainkra egyre szerteágazóbb történeti ismeretekhez méltóan Szinyei helyét is az eddig megszokottnál szélesebb európai perspektívában helyezi el. Ugyanakkor a gazdag illusztrációs anyag segítségével tanúi lehetünk a művész kifejezésért vívott küzdelmének, amit a szerző a bizonytalan rajzi próbálkozások és a kész művek egymást kiegészítő tanúságtételével szemléltet. Az elemzéseknek köszönhetően árnyaltan megismerjük a müncheni festőakadémián tanuló múlt századi festők szemléletét és azt a sajátos egyéni módot, ahogyan a természetimádó Szinyei a konvenciónak hátat fordítva eljutott a Majális megismételhetetlen csodájáig. A kötet külön értéke a fényképes festmény-katalógus, mely első ízben teszi lehetővé a teljes életmű összehasonlító vizsgálatát.

Ismeretlen szerző - Híres ​festők 25. - Prerafaeliták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bényi László - Paál ​László
Paál ​László munkásságát nemzeti kultúránk becses értékeként tartjuk számon. Tisztelettel emlékezünk tragikus, korán ellobbanó életére, maradandó életművére, mely az európai festészet történetében nagy jelentőségű barbizoni iskola eredményeit új színekkel gazdagította. Festészete nemcsak számunkra magával ragadó és nagyigényű, hanem túllépve országunk határait, külföldön is számon tartott érték, mondanivalójának és festői kifejezésmódjának erőteljességével, bensőségességével, nemzeti jellegzetességeivel. A nagy magyar festő művészetének szakavatott kutatója Bényi László, könyvében az életrajz fonalát követve - az európai festészet összefüggéseibe ágyazva – tárgyalja Paál László festészetének alakulását és sajátosságait. Az érzékletes, költői képelemzések elősegítik Paál László életművének mélyebb megértését, a művész kevéssé ismert levelezésének olykor megrendítő vallomásai közelhozzák az olvasóhoz emberi alakját.

Bakó Zsuzsanna - Munkácsy ​Békéscsabán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gellér Katalin - Keserü Katalin - A ​gödöllői művésztelep
A ​XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep - hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz - a művészetek szintézisére törekedett. A művészet minden ágát művelték Gödöllőn, a ház,az otthon megépítésétől a nagy falképeken át a mesekönyv-illusztrációkig. Élet és művészet, művészet és etika összefonódása jellemezte munkásságukat, melyet a szeretet, az egyszerűség és természetesség, a művészet által megnemesedett ember eszménye vezérelt. Hitték, hogy a művészet a szépség és az igazság hordozója, a művészetként átélt munka pedig az élet értelme. Ideáljuk a paraszt-kézműves életforma, legfőbb "tanítójuk" a népművészet volt. Tevékenységük egyik kiemelkedő része az a hatalmas gyűjtőmunka, amelynek során az ország különböző tájait járva lerajzolták a paraszti élet használati tárgyait, a viselet darabjait és díszítőmotívumait, megörökítették az élet mindennapjait és az ünnepek szokásait. Ezt a formakincset, motívum- és színvilágot használták fel saját művészetükben. Ennek alapján kísérelték meg, hogy a korszak nagy, egyetemes áramlataihoz hasonlóan kialakítsanak egy jellegzetes szimbólumrendszert és dekoratív stílust. Ez a törekvésük főleg az iparművészetben járt eredménnyel, melyben szerencsésen találkozott az ihletet adó népművészet gazdagsága és dekorativitása, kézműves tevékenységük szakmai igényessége és a szecessziós stilizálás szelleme. Művészetük sokfajta, gyakran ellentétes tendenciát ötvözött. A historizáló falképek, a szecessziós iparművészeti tárgyak, a népi bútorok funkcionalizmusából kiinduló belsőépítészeti együttesek éppúgy megtalálhatók benne, mint a szürrealizmus vízióihoz hasonló témájú grafikák. A kötet szerzői másfél évtizedes kutatómunka, számos részpublikáció és megrendezett kiállítás alapján írták meg könyvüket, mely az első összefoglalás a századelő magyar művészetének erről a kevéssé ismert, de nagyon fontos művészcsoportjáról.

Ismeretlen szerző - Csontváry-emlékkönyv
A ​Csontváry-festményeket megvásároló és évtizedeken át féltve őrző Gerlóczy Gedeon építészmérnök gyűjtötte össze azt a nagy írásos anyagot, amelynek alapján Németh Lajos, a művész munkásságának legjobb ismerője megszerkesztette a kötetet. Áttekintést kapunk itt a Csontváryról szóló irodalomról éppúgy, mint Csontváry saját írásairól.

Gerő Ödön - Londesz Elek - Modern ​magyar festőművészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szűcs István Miklós - Winterhalder ​képei a zirci plébániatemplomban
"A ​magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb freskóciklusa alkotójának: Winterhalder mesternek a képeit a szerző fedezte fel a zirci plébániatemplomban. Szenzációnak ígérkezik a művészettörténet, a nevelés-oktatás, közművelődés előtt eddig ismeretlen díszítő- és képfestészeti együttes - benne a Pietá faplasztika, valamint a boltozati és diadalív falképek - bemutatása.

Pogány Ö. Gábor - A ​magyar festészet forradalmárai
Ha ​valaki a két világháború közti magyar festészetet tárlataink anyagából akarná összeállítani, merőben hamis képet kapna, mert volt piktúránknak Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egry József, Márffy Ödön, Czóbel Béla és Bérény Róbert mellett egy olyan beláthatatlan gazdagságú része, melynek feldolgozása, közzététele, népszerűsítése hatalmas nyeresége lesz kultúrtörténetünknek. Mednyánszky László, Csontváry Tivadar látomásos képei, Uitz Béla ívelő térképzései, Nagy Balogh János proletár szűkszavúsága, Gulácsy Lajos mesélő kedve, Nemes-Lampérth József vérmes zsúfoltsága, Nagy István komor népi stilizáltsága, Derkovits Gyula lenyűgöző prófétasága mind a forradalmi mozgalom útját jelzik. A személyes élmény erejével megírt tanulmányt több mint száz, köztük 30 színes kép díszíti.