Damaszt ​és paprikás csirke Történetek ​és receptek Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva tollából

Hegedűs Péter - A ​nagy hadronütköztető
Hegedűs ​Péter novelláskötetében korunk többnyire hangyaméretű hősei nyüzsögnek: a nagy dobásra váró taxis, az álláskereső, a házasságba belerokkant, de kitörni képtelen feleség, az elmocsarasodott társadalom fölé emelkedni igyekvő technokrata. És ha az Olvasó arra kíváncsi, hogyan üthet lyukat egy szuvas fog mindennapi valóságunk szövetén, miként áll bosszút egy mókus egy vérszomjas szénégetőn, vagy hogyan fröccsözhetünk a Seregek Urával, a válaszokat erre is megtalálhatja. Nem kétséges, hogy a műfordítóként már régóta sikeres szerző a kortárs hazai prózairodalom nagyon kevés igazi ígérete közé tartozik.

Bächer Iván - Emberevő
Csak ​az ember főz. A többi hideget eszik. Az ember viszont nehezen kerülheti el, hogy – ha nem is tud, ha nem is szokott – legalább néha, hébe-korba rá ne kényszerüljön valami konyhai ténykedésre. És ha mégsem, hát megismerszik abból is. A konyhában nem lehet hazudni. Ott mindenki magamagát adja. Készíts nekem egy jó reggelit, és megmondom, ki vagy. Régebben sokat mondták nekem, akik nem ismertek, de olvastak tőlem egyet s mást, hogy idősebbnek gondolnak. Mára már behoztam magamat, utánam öregedtem. Sokat éltem, sokat tapasztaltam, sok emberrel hozott jó vagy balsorsom össze. Sok emberem sokféle volt, de egy dologban szinte kivétel nélkül egyeztek: jól és kedvvel sütöttek, főztek valamennyien. Ebben a könyvben most csakis e szempontból veszem őket sorba… Mestereimet, tanítóimat, őseimet, rokonaimat, barátaimat, barátnőimet, társaimat eszem végig.

Ismeretlen szerző - Ígéretek ​3
Ez ​a harmadik. Ha tehetjük, meg sem állunk százig. Mert jó. így, együtt látva ezeket az írásokat, már álmodik a szerkesztő, egy kicsit Osvátnak érzi magát, s „Nyugatosnak” mindenkit, aki itt szerepel. így, együtt nem törődünk a világgal, a ma sivár követelményeivel. Csak azzal, ami örök, ami szép akkor is, ha csúf és rettenetes, őszinte, amikor csak mesél. Régi és új szerzők, még azok is, akik nem ismerik egymást, immár egy csapathoz tartoznak; „ígéretesek”. Talán így emlegeti majd őket a jövő, s akkor a szerkesztő sem élt hiába. Szecsődy Péter (Előszó) A kötet írói: Andy. R. Cain, Bacsó Flóra, Barta Pál, Bálló Attila, Czebe Kata, Csincsák Nóra, Csomós Róbert, Egervári József, Faludi Dóra, Félegyházi Fruzsina, F. Szilvássy Ildikó, Galgóczi , ergely, Gáborfi Balázs „Rouge Est Monté", Gál Éva Krisztina, Gregoire de Vöó, Gyúrösi Gyula, Hámori Zsóka, Hegedűs Anikó, Horváthné Nagy Zsanett, Hummer Zita Friderika, Janáky Marianna, Jobbágy Bernadett, Karácsonyi Ibolya, Keömley Anna, Kisslaki László, Kozma Gábor, Körmendi Anna Louis Mush Luterán Lajos Magyar Anikó Mészáros Jenő Mészöly Gábor (Kismészöly) Nagy Márton Nagy Tímea Ordassy Károly Paradox Alterego Paróczai Éva Párdi Petra, Péczeli Erika Henrietta Pintér Máté Pipacsos Védodi Pitula Alexandra, SuBi, Sülé Barbara Tea Sümegi Katalin Sütő Fanni Szalai László Takács Ilona Xénia, Urbánszki László, Vandra Attila, Wolf Levente, Zentai Eta.

Schäffer Erzsébet - Pipacsvirágom
A ​Nők Lapja című hetilap olvasói egészen biztosan ismerik Schäffer Erzsébet írásait, amelyek az Útközben című rovatban jelennek meg. A kötet szerzője a rovat mottójául - ez a mostani kötet ajánló sora is - Simone Weil gyönyörű gondolatát választotta: "Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk". A rövid, többnyire egyoldalas írások arról vallanak, hogy szerzőjük nyitott szemmel jár a világban, és ha tekintete rátéved akár egy tárgyra, akár egy pillanatfölvételben rögzült élethelyzetre, azt különös, filozofikus gondolatfutamok révén kapcsolja egymásba. Ezekben a kis történetekben semmi rendkívüli nem esik meg, legföljebb csak a nyeglén rágógumizó kamasz nem adja át helyét a fáradt tekintetű idős embernek, legföljebb egy gyerek iskola után tétován tévelyeg a körúton, netán egy szakadt ruhájú kisfiú, nyomorék koldusnak álcázza magát. Egyszóval nem világrengető események az írások témái, hétköznapi, akár velünk is megeshető eset valamennyi. Az Élet legszebb nyara; a Két gerezd mandarin; a Két csaló a körúton; a Biciklin; a Fejtett bab; a Báli szezon és a többi történet éppen emberközpontúságukkal ejtik rabul az olvasót. A szerző ugyanis tudja a titkot, ismeri az utat, amely "lélektől lélekig" vezet, és ha az olvasó követi őt ezen az úton, igazi - maradandó élményben lesz része.

Nádas Péter - Vonulás
A ​hatvanas évek magyar kultúrájában a filmes eszközök, a filmnyelvi újítások láthatóan erős hatást gyakoroltak az akkori prózapoetikai elgondolásokra. (Lásd Mészöly Miklós Film című művét.) Nádas Péter, aki maga is fotózott, több magyar film munkálataiban közreműködött. E kötetben található két filmnovellája közül az első viszonylag korai, 1973-ban írta Kézdy Kovács Zsolt számára. A fotográfia szép története 1992-ben Monory Mész András felkérésére íródott. A Vonulás közvetlen irodalmi előképének Jerzy Andrzejewski A paradicsom kapui című műve tekinthető. Egészében egy elnyújtott monológ, egy eretnek szerzetes újfajta egyházat alapító törekvésének verbális víziója. A második filmnovella sem témájában, hanem inkább eszközeiben kötődik a fotográfiához, a benne foglalt történet „narratív nagyítások sorozatából” áll össze. Főszereplője egy fotós nő, aki szanatóriumba került, s korábbi eszköze híján egy másik világot lát kibontakozni maga előtt az ottani soknyelvű társasággal találkozva.

Ta-mia Sansa - Forradások
Mit ​tehet egy történész, aki életrajzot akar írni, de nem ismeri alanyát? Olyan embereket keres, akik ismerték őt, és megpróbál első kézből információhoz jutni. Ezt teszi Hekat Cerlyn is, amikor Nekhti Starr történetét készül papírra vetni, és csak számadatokat talál a Rend adatbázisában. Három különböző személy az egykori Firstcat életéből, három eltérő szemszög. Egyikük Uraeus Verse, aki a gyermek Nekhtit képezte ki Ma'at főkormányzó testőrévé. Ő az egyetlen személy, aki pontosan ismeri a lány prentiesti életét. Nereida Cast rendőrfőnök, aki a Szenátus tagja. Hajdani kapitánya annak a hajónak, mely Prentiestről Bubastisra hozta a megvásárolt rabszolgalányt, Nekhtit. Valamint Tod Kheshennuf, Ma'at személyi titkára, aki rajong a pletykákért. A velük készült interjúk során elhangzó emlékszilánkok töltik meg azt az űrt, ami a teljes életrajzhoz hiányzik. Szavaikat olvasva talán megtudhatjuk, mi történt azzal a kislánnyal, aki később Sötét Hóruszként vonult be a történelembe.

Kerékgyártó István - Rükverc
A ​kötet az örök vesztes, bizonyos Vidra Zsolt életét kíséri végig napjainktól az ötvenes évekig, időben visszafelé haladva, halálától a születéséig. Dohos albérletek, szűk panellakások, szürke gyárak, füstös kocsmák, kietlen laktanyák, kórházi elfekvők, börtönök, hajléktalanszállók környékén kanyarognak a kegyetlenül őszinte történetek. Hőseik perifériára került kisemberek, akik – míg volt munkájuk – pincérek, kocsikísérők, bolti eladók, biztonsági őrök voltak, és akik éppúgy vesztesei az előző rendszernek, mint a mostaninak. Hajnóczy Péter és Tar Sándor hőseinek rokonai ők, alkoholista, munkanélküli, beteg, vagy csak öregségükben magukra maradó el- és cserbenhagyott nők és férfiak. Kerékgyártó István jól ismeri a helyszíneket, ahol tanulatlan, kiszolgáltatott hősei mozognak, a trükköket, megaláztatásokat, melyeket elszenvednek. A kötetben feltűnően sok a pergő, metsző, kegyetlen párbeszéd, melynek köszönhetően a szerző egészen kis tereken igazi tágasságot, egyetemességet képes felmutatni. Kerékgyártó István 1953-ban született Kaposváron. Jogot és filozófiát tanult, volt egyetemi oktató, hivatalnok és üzletember. Negyvenhét évesen hátat fordított addigi életének, és írni kezdett. Művei: Vagyonregény 2001 Makk ász az Olajfák hegyén 2003 Trüffel Milán 2009 Rükverc 2012

Malota László - Halott ​kis szerelmesem
Malota ​László már az első - az önéletrajzi ihletésű A gyalázatosak szentélye című - regényével berobbant a köztudatba, meghódítván a magyar irodalomszerető közönséget és huzamosabb ideig vezetve a szépirodalmi sikerlistákat. Lebilincselő, fordulatos, magával ragadó, az inkább sejtető, s éppen ezért jobban megrázó írásstilusával, egyéni, helyenként cinikus humorával, szellemes, néhol hányavetinek tűnő modorával méltán vált az idei esztendő egyik legolvasottabb magyar írójává. A Halott kis szerelmesem, egy olyan különleges elbeszéléskötet, amiben az író sokrétűsége is megmutatkozik. Olyan írások gyűjteménye, amikben Malota László legbensőbb vallomásai is benne rejlenek, az első szerelemről, a későbbi csalódásokról, hányattatott életekről, a végső kétségbeesésig fokozódó érzésekről, és az öngyilkosságról. Az író féltő gondossággal ír mindazokról a tragédiákról, amiket magának is át kellett élni, és amitől éppen ezen írások által igyekszik kissé távolabb kerülni, s ha lehet nyomasztó hatásuktól megszabadulni.

Grendel Lajos - Rossz ​idők járnak
Grendel ​Lajos ebben a kötetében folytatja azt a számvetést, amit a Négy hét az élet című regényével elkezdett - az illúziókkal való kíméletlen leszámolást, és az élet elmúlásával történő hideg szembenézést. Új novelláskötete a tőle megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.

Fodor Sándor - A ​feltámadás elmarad
„Fiatalember! ​A jelentőségéhez képest túl nagy a szája” − utasította rendre Kós Károly a fontoskodó ifjú titán Fodor Sándort, akinek ez az észre térítés megváltoztatta életét és így lett irodalmunk halkszavú, mindig szerény, mindig végtelenül kedves Fodor Ura. Csipikéjének és egyéb meséinek elsöprő sikere és kultusza a háttérbe szorította a regényírót és novellistát. Ez a novellaválogatás hivatott arra, hogy helyreállítsa az egyensúlyt és fölhívja a figyelmet Fodor Sándor novellaírói nagyságára. Egyúttal tisztelgés a 85. életévébe lépő alkotó előtt, aki nélkül az erdélyi magyar felnőtt- és gyerekirodalmat el sem tudnók képzelni. Orbán János Dénes

Tóth Krisztina - Pixel
Tóth ​Krisztina számos nyelvre lefordított Pixel című könyve rövid történetekből álló laza novellafüzér. A novellák önmagukban is értelmezhetők, együtt pedig egy nagy kompozíció részei. A novellák történetei 1-1 testrész köré rendeződnek. A főszereplőket - feleségeket, férjeket, szeretőket - kivétel nélkül szembeállítja valamilyen hétköznapi esemény saját magukkal. A hangoskönyv mini hangjátékokból áll, 15 nagyszerű színész közreműködésével. A három narrátor: Györgyi Anna, Létay Dóra és Major Melinda, a karakterszerepekben pedig Epres Attila, Fesztbaum Béla, Friedenthal Zoltán, Gyöngyösi Zoltán, Hajmási Dávid, Igó Éva, Jordán Adél, Lux Ádám, Radnay Csilla, Rujder Vivien, Vida Sára és Zsurzs Kati hallható. Zeneszerző: Darvas Benedek Rendező: Papp Gábor Zsigmond

Mosonyi Aliz - Boltosmesék
Mesék ​azoknak, akik humorra, melankóliára, vigaszra és ámulatra vágynak.

Vekerdy Tamás - Ó, ​azok a hatvanas évek
A ​sikeres pszichológust elsősorban az óvodáról, iskoláról szóval a gyerekekről írt tanulmányaiból ismerjük. A múlt évben megjelent Családom történetei szépirodalmi könyv; mint ahogy a Könyvhétre tervezett : Ó, azok a 60-as évek is.,- korábbi meg nem jelent novelláit tartalmazzák. A történetek a Kádár korban, főként főiskolások körében játszódnak, de feltűnnek a korszak jellegzetes problémái, a tsz-ek, 56-os bebörtönzések is.

Papp Sándor Zsigmond - 72-es ​blues
A ​csend vigyáz rám. Az üresség szerepre tanít, amit másnapra jobb elfelejteni. Ezt mondom mindig, ha kérdeznek, s ha tanulsággyártó kedvemben vagyok. Azt hiszem, ez azért mégis valami, talán a következő lépés. Hangtalan, mint az utolsó indián. Papp Sándor Zsigmond 1972-ben született. Szatmárnémetiben érettségizett. Jelenleg Nagyváradon él, az Erdélyi Napló munkatársa.

Városi Emese - A ​svájci sapkás férfi
Emese ​már majdnem hazaér, amikor követlenül előtte beleolvad az aszfaltba egy kocsi. Februárban. Azután a szomszéd utcában még kettő, a telep szélén pedig egy kerekesszék ragad bele a járdába. Az asszony Jánossal és Pistával, a helyi tévé munkatársaival ered a jelenség nyomába. Amikor úgy tűnik, vége a megpróbáltatásoknak,újabbak kezdődnek. És hogy mi köze ehhez a svájci sapkás férfinak? Emese elmeséli a novellában.

Vathy Zsuzsa - Itt ​a szépséget nézzük
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bogár Erika - Végtelen ​Mezők Vándora
„Bogár ​Erika minden itt olvasható novellájában megtalálhatóak a mély érzelmek, az örömök és a fájdalmak, az emberi gyarlóságok, a becsület vagy a becstelenség, és az Olvasó rádöbben: szinte alig létezik mai életünkben olyasmi, ami az idők során képes radikálisan változni. Az önzés, a kegyetlenség, az erőnkkel való visszaélés mindig létezett, és létezni is fog. Ám hiába tudatosítjuk mindezt önmagunkban, mégsem érzünk az írónő novelláinak elolvasása után letargiát, legfeljebb némi léleképítő szomorkás ízt, ami ugyanúgy a magasabb szintre emelkedés irányába képes az emberi pszichét fordítani. Jobbá lenni, és jobbá tenni másokat és magunkat! -, ez villan elsőnek az Olvasó elé, ha a novellák esetleges burkolt célját boncolgatja.”

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Ismeretlen szerző - Ajtók ​és átjárók
A ​Főnix Könyvműhely „Ajtók és átjárók” című fantasy antológiája tizenhárom történetet rejt arról, hogy milyen veszélyekkel és kalandokkal járhat kinyitni egy ajtót. Rejtőzhet mögötte újabb átjárók sora, egy titokzatos kert, egy teljesen idegen világ, esetleg tündérek, törpök, trollok várhatják a gyanútlan utazót. Ráadásul sok átjáró kétirányú, így aztán garázdálkodhatnak vérfarkasok Debrecenben vagy alvilági démonok Budapesten. Az antológia különlegessége, hogy a megható emberi történetek, a klasszikus, könnyed kalandok és az urban fantasy novellák tökéletesen megférnek egymás mellett. Mindenki találhat benne ízlésének, hangulatának megfelelőt.

Baumholczer Tamás - Leánykérés ​a zártosztályon
A ​Leánykérés a zártosztályon ősforrása az emlékezés, a képeken fiatalon és idősebb korában is látható Baumholczer Tamás olyan szépírói igénnyel megfogalmazott írásokat sorakoztatott kötetbe, amelyek - őt idézve - az emlékek rostáján fennmaradtak. Az izgalmas történetek középpontjában a filmes epizódokon túl nőügyek, pénzügyek és hétköznapi dolgok állnak. S mindez lebilincselő stílusban, humorba ágyazva, a vaskos realitást vagy éppen vérbő erotikát a szerző finoman, derűsen, elegánsan ábrázolja. A nemrégiben megjelent Statiszták, filmek, forgatások filmes visszaemlékezés után a leánykérés a zártosztályon Baumholczer Tamás érdekes emberi és írói összképét gazdagítja.