Látványos ​kudarcok

Ismeretlen szerző - Királyok ​könyve
Könyvünk ​ezúttal a magyar történelmet az uralkodók élettörténetén át vizsgálja meg. Magyarország geopolitikai helyzete miatt különösen ki volt és ki van szolgáltatva külső körülméneknek, idegen hatalmaknak, mégis volt jelentősége - és nem is kicsi -, hogy ki vezette az országot. Az országot vezető, hatalommal rendelkező ember - király, királynő, fejedelem, kormányzó - személyes tulajdonságai, élettörténete, vonzalmai és képességei sorsdöntő hatást gyakoroltak az emberek életére, történelmünk, közös múltunk alakulására. Könyvünk történész szerzői az életrajz, a pályakép, a portré műfajait vegyítve idézik fel valamennyi magyar király és fejedelem jellemének legjellegzetesebb vonásait, nevezetes tetteiket.

Brigitte Hamann - Erzsébet, ​Magyarország királynéja
Erzsébet ​királyné izgalmas személyisége nemzeti kultusz, nemzeti érzelmek tárgya lett. A nagyalakú A/4 -es formátumú 184 oldalas végig színes fotóalbum végigkíséri Erzsébet életét. A könyvhöz a Habsburgok történelmének avatott ismerője, Gerő András írt előszót.

Kiss-Béry Miklós - I. ​Ferdinánd, Miksa és Rudolf
Három ​osztrákról, németről, három Habsburg uralkodóról szól ez a kötet. A kötetben szereplő három király – noha egy családhoz tartozott – rendkívüli módon különbözött egymástól. Teljesen más volt a személyiségük, mások voltak a gyenge pontjaik: az első közelített leginkább az uralkodók átlagához, a második nagyon művelt volt, a harmadik pedig élete végén már szinte klinikai esete az elmebetegségnek…

Vitéz Miklós - III. ​István, III. Béla, Imre és III. László
Sorozatunk ​hetedik kötetének akár azt a címet is adhatnánk: „a trónkövetelők kora”. Bitorlók, jogos és jogtalan trónörökösök, a hatalomért a módszerekben nem válogató, hevesen vetélkedő magyar államférfiak és gyermekkorú királyok tobzódása volt a 12. századnak az a valamivel több, mint negyven éve, amely alatt ennyi sok koronás fő fordult meg a trónon. Apáiktól különböző fiúk, egymáshoz semmiben sem hasonlító testvérek, nagybácsik és unokaöccsök vívták sokszor igen hosszú és véres harcukat.

Szabó Árpád - Róma ​jellemei
A ​rómaiak városuk alapítójáról, Romulusról azt hitték, hogy magának a háború istenének, Marsnak a fia. Általában mindaz, amit el tudtak mondani a régi időkről, csak több-kevesebb képzelőerővel kiszínezett monda. Ebben a történelmi arcképcsarnokban azonban csupa valóságos történelmi alak szerepel. Coriolanus nyitja a sort, őt a nagy karthágói hadvezér, Hannibal követi. Marcellus, Scipio és Cato viselt dolgairól, jeles tetteiről értesülünk a pun háborúk idejéből. Ezután hét elbeszélés a római polgárháborúk korából meríti anyagát. Az utolsó négy fejezet a római császárkor történetébe ad bepillantást. Az utolsó a római történelem egyik legrokonszenvesebb uralkodóját, Marcus Aureliust ábrázolja.

Szántó György - Aranyágacska
A ​regény az utolsó Árpád-házi királyok nagy magyar sorskérdésekkel való vívódását ábrázolja megrendítő erővel... IV. Béla uralkodásának utolsó évei, István, László és Endre alakja villan fel hol egymásutáni képsorban, hol egymás mellett párhuzamosan a kötet lapjain, s mögöttük ott kavarog a XIII. századi magyar társadalom ellentmondásokkal, tragikus küzdelmekkel, nagy vereségekkel váltakozó hatalmas forgataga. A regény központi figurái: IV. László, és III. Endre mélyen átérzik és átélik a két világ ütközőpontjában gyökeret vert magyarság tragikus vívódásait. Védőpajzsot tartani a feudális Nyugat elé, s felfogni a barbár népek vad rohamait, vagy a nagy népvándorlás élére állva, elsöpörni a magyarságot mindig eláruló minden válságos helyzetben hátba támadó Nyugatot - ez a regény alapproblémája. Erre ad választ az író, s akárcsak a többi történelmi regényeiben, a múltról mesélve, a mai emberhez szól mondanivalója. De nemcsak ez található a regényben... A magyar események szélesebb európai horizontba illeszkednek. Megelevenedik előttünk a virágzását élő gazdag Velence, a nagy olasz reneszánsz csaknem minden jelentős alakja. Tanúi vagyunk a világ első regénye, a \"Vita nuova\" születésének. Szemünk előtt fogant meg Dantéban a \"Divina Commedia\" gondolata, látjuk Giottót és néhány társát, a nagy művészeti megújhodás úttörő alakjait. Találkozunk Marco Polóval, aki éppen megtér távolkeleti útjáról. Hallunk Julianus barátról, aki után Kézai Simon, a nagy magyar krónikaíró kutat... Ezenkívül számos nagy történelmi esemény szemtanúivá válunk a mű olvasása közben.

Barabás Tibor - Rákóczi ​hadnagya
A ​most újabb kiadásban megjelenő regény lényegében ugyanazt a hiteles magvú történelmi históriát dolgozza fel a maga eszközeivel, amelyet a népszerű filmen is láthatott a közönség. A történet fiatal jobbágy hőse Bottyán katonája - strázsamester - majd tisztjeként bravúros portyázásokat hajt végre: megmenti szülőfaluját a rátörő labancoktól, elfogja Starhemberg osztrák főparancsnokot a labanc hadipénztárral egyetemben, s végül hosszú harc és hányattatás után elnyeri mátkája kezét is, maga Bottyán generális megy el megkérni a leányt.

Kiss-Béry Miklós - Károly ​Róbert és Nagy Lajos
Károly ​Róbert a számtalan Árpád-házi király után az első, aki nem magyar születésű volt, és uralkodói pályája kezdetén még nyelvünket sem ismerte. A francia-olasz Anjou családból származott, és hiába érkezett 12 évesen Magyarországra, még vagy húsz évet kellett várnia, míg hatalma kiteljesedhetett. Mire eljött érte a halál, egy nagyon is rendben lévő és megerősített országot adhatott át 16 éves fiának, aki aztán negyven éven (!) keresztül uralkodott a magyar trónon. I. Lajost nem véletlenül nevezték „Nagy”-nak – a Magyar Királyság az ő időszakában érte el legnagyobb kiterjedését.

Szunyogh Szabolcs - I. ​István király
Kedves ​Fiatal Barátunk! A kiadó Királyok sorozatának harmadik kötetét tartod most a kezedben. Akárcsak az első kettő (Mátyás király, Nagy Lajos király), ez is méltán kelti fel az érdeklődésedet. Hiszen államalapító ősünk, I. (Szent) István személye, uralkodásának története az utóbbi időben a felnőttek figyelmét is magához vonta. Talán Te is láttad a róla szóló filmet, talán Neked is megvan a film zenéjéből készült lemez. Ez a sok színes rajzzal díszített kötet segíteni fog Neked abban, hogy egy évezred távolából is érhetőek és világosak legyenek István királyunk cselekedetei, melyeket annak érdekében is végzett, hogy Te ezt a könyvet ma, a XX. század végén elolvashassad.

Kertész Erzsébet - Szendrey ​Júlia
Kertész ​Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Vayer Lajos - Magyar ​uralkodók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nógrády Árpád - Pálffy Géza - Velkey Ferenc - Magyar ​uralkodók
I. ​(SZENT) lSTVÁN Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula leánya, Sarolt egyetlen (ismert) fiúgyermeke. Születési helyét a késői hagyomány Esztergomban jelölte meg, idejét 13-14. századi kéziratok a 967., a 969. és a 975. évekhez kötik. A helyszín valószínűnek látszik, a dátumoknak azonban nincs komoly történeti hitele. A pontos évszám - ha feljegyezték valaha egyáltalán - már a 11. század végén feledésbe merült. (Részlet a könyvből)

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos király
Nagy ​Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt "Nagy" jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt. Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán

Tihanyi István - István ​és Orseolo Péter
A ​magyar királyok és uralkodók életét feldolgozó sorozat második kötetének főszereplői államalapító uralkodónk, Szent István valamint baljós emlékezetű utóda, a velencei származású Orseolo Péter. A kötet első felének néhány oldalas fejezetei megszületésétől követik nyomon első szent királyunk pályafutását. A hatalom megszerzésének és megszilárdításának elbeszélése után külön-külön fejezetek foglalkoznak uralkodói teljesítménye egyes elemeivel, államszervezői, hittérítői, hadvezéri és törvényhozói eredményeivel. A kötet második fele az István halálát követő zavaros évek történéseit foglalja össze, amelyhez Péter kétszeri uralkodása mellett a pogánylázadás és Aba Sámuel rövid életű uralma is hozzátartozik. Az elbeszélést ezúttal is gazdag illusztrációs anyag kíséri. A szerző bár a kötet irodalomjegyzékének tanúsága szerint ismeri a közelmúltban született történészi összefoglalókat is, szívesebben hagyatkozik a középkori krónikákra és a későbbi elbeszélő forrásokra az események könnyed, időnként kissé keresetlen stílusú, némileg kiszínezett és regényesített elbeszélése során

Csicsay Alajos - Királyok ​fejedelmek kormányzók
Ami ​a történelemkönyvből kimaradt – ez az üzenete s egyben tartalma a kötetnek, melyben a magyar királyok, fejedelmek és kormányzók arcképein keresztül nyomon követhető szerteágazó családfájuk a honfoglalástól a királyság megszűnéséig, miközben a magyar történelem folytonosságára, annak egyetemességére, európaiságára és keresztény, nyugati gyökereire is rámutat a szerző. Az olvasmányos portrékat gazdag képanyag (470 kép, térkép, ábra), történelmi eseménynaptár, valamint leszármazási táblák egészítik ki. (166 oldal)

Vitéz Miklós - Könyves ​Kálmán és II. István
A ​sorozat ötödik kötete Könyves Kálmán és fia II. István uralkodásának történetét foglalja össze, az eddigi kötetkehez hasonló formában és stílusban. Szent László halálát követően testvére, Géza idősebbik fia követte a trónon. A szerző hosszan és élvezettel ecseteli a krónikák emlékezete szerint okos és művelt, ám számos testi hibával megvert, eredetileg papnak szánt Kálmán és testvére, a délceg, daliás harcos képében ábrázolt, Szent László kedvenceként számon tartott Álmos több évtizedes küzdelmét a hatalomért, amelyre Álmos és fia Béla - a későbbi II. (Vak) Béla király " megvakíttatása tett pontot egy időre. A kiadvány nagyobbik része foglalkozik Kálmán uralkodásával és a családi-hatalmi viszálykodások mellett azért szót ejt az uralkodó törvényhozói, hadvezéri teljesítményéről, illetve hódításairól is. Halála után a trónon fia követte, akinek szinte egész életét a hadakozások töltötték ki, nemcsak rokonaival, hanem szinte országa össze szomszédjával a velenceiekkel, oroszokkal, csehekkel és bizánciakkal is csatázott. A szerző színes és eleven, bár esetenként túlzottan leegyszerűsítő, fantáziájának is bő teret engedő elbeszélése a közép- és kora újkori krónikák, kisebb részben pedig a történeti feldolgozások alapján foglalja össze a tizenkettedik század első harmadának eseményekben gazdag történéseit.

Kiss-Béry Miklós - II. ​Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
A ​tizenhetedik század, vagyis az 1600-as évek egész Európában, de Ausztriában, sőt még magyar földön is sok izgalmat ígértek. Ez volt az a korszak, amikor más európai udvarokhoz hasonlóan a Habsburgok is pompázatos királyi udvart építettek ki maguknak Bécsben. Ez volt az az időszak, amikor új eszmék kezdtek áramlani – de ekkor törtek ki a több évtizedig tartó nagy háborúk is. Ebben a kötetben, ahol folytatjuk a „királyi Magyarország” uralkodóinak életrajzát, már szó lesz azokról a felkelésekről is, amelyek a Habsburg-uralom ellen irányultak…

Kiss-Béry Miklós - II. ​Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Mátyás ​király halála után a nagy király testi hibás és nem túl tehetséges fia, Corvin János herceg mindent megtett, ami tőle tellett, hogy apja trónjára kerüljön. A lengyel Jagelló-család sarja, a cseh király Ulászló kerekedett felül végül is. A magyar urak azért választották királyuknak éppen őt, mert akarat nélküli embernek, tehetetlen bábnak tartották, akivel azt tehetnek, amit akarnak. És bizony ki is használták a végletekig minden értelemben. Mindaz, amit Mátyás három évtized alatt felépített, már II. Ulászló uralkodásának első tíz éve után szinte romokban hevert. Szapolyai János, az utolsó magyar király pedig szintén gyenge embernek bizonyult – csak másképpen, mint elődei…

Isabelle Bricard - Európai ​uralkodócsaládok
2000-re ​már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király... és az angol királynő. Faruk király, akitől ez a kiábrándult jóslat származik, igencsak tévedett, mert Európának még mindig tíz királya van. Természetesen az is igaz, hogy a monarchia már nem az, ami volt. Azok a trónok, amelyek túlélték a történelem erős támadásait, a politikai hatalmukat adták ezért cserébe... Bár az uralkodók továbbra is megtestesítik országuk történeti kontinuitását, uralkodnak, de többé már nem kormányoznak, mivel a hatalmat átengedték a miniszterelnöküknek. A személyes hatalom erejét felváltotta a személyes varázserő. Nem a király tart szemlét a seregei fölött, hanem őt szemléli az egész világ. A királyi családok életére specializálódott folyóiratok nagy számát látva nyugodtan levonhatjuk a következtetést: az olvasók nagyon széles rétegének szinte mindennapi kenyere lett a koronás fők életéről szóló híradás.