Tékozló ​élet Reményi ​Ede életregénye

Temesi Ferenc - Bartók
Temesi ​Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla, a világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész regényét. Eltökélt kutatómunka, a tényekben és lelkekben való kitartó nyomozás után felkavaró, szenvedélyes életírás vagy inkább fiktív életfilm született, melyben egy huszadik századi utazót látunk, aki hol szapora, hol bizonytalan lépéseivel egyre közelebb kerül a világhoz és önmagához. Aztán világossá válik, hogy két utazóval van dolgunk. Hiszen a szerző, az Életrajzoló útját is végigkövethetjük Bartókhoz. És önmagához. Ennek a regényírói elgondolásnak köszönhető, hogy a mű mindvégig izgalmas módon kapcsolódik a jelenhez, a ma Magyarországához. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez. Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni? Temesi Ferenc regénye nem csupán felveti, de az aranymetszés törvényeit betartva meg is válaszolja ezeket a kérdéseket. S a mindmáig ápolt elvont és már-már éterien tiszta Bartók-kép egyszerre megélhetővé, személyessé válik. Temesi Ferenc Bartókja a külső és belső utak szövevényes regénye. Jelentős irodalmi tett. „A zenéről beszélni olyan, mint az építészetet eltáncolni. De hát minden mű a lehetetlent kísérti meg, amely méltó erre a névre. Ha csak a töredékét fel tudjuk mutatni annak, amit Bartók zsebméretű, fekete füzetébe írt, már nem volt hiába a munka. Bartók egy antológia, amely a legrégebbitől a legújabbig mindent összefoglalt. Ezt megközelíteni is merészség.” (A szerző)

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Ézsiás Erzsébet - Az ​érzelmek papnője
Kedves ​Olvasó! Sokat gondolkodtam azon, egyáltalán minek és kinek kell ez a könyv Rólam? Nem szükséges. Hagyjuk! De sajnáltam Ézsiás Erzsébet fáradságos munkáját, és a szemét nem bírtam nézni ilyen mondataim után. Petőfi szavai jutottak szembe: Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak... De ha segítséget nyújthatok veszteglő lelkeknek, és hitet, erőt adhatok, vállalni kell a sorsomat és megmutatni, hogy merjétek vállalni ti is! A zsákutcából ki lehet jutni, ha felismertük. Az igaz döntéseink mi magunk vagyunk, és ilyenkor az Isten munkálkodik bennünk. Ahogy Babits írja: Minden vágyad az Isten szava benned mutatva, hogy merre rendelte menned. - Pitti Katalin

Fodor Sándor - Cseh ​Tamás
A ​lovagkornak vége, a hajdani lovagok mellvértje behorpadt, és a sarokba hajítva porosodik. Ám a legendák tovább élnek. Egy legendáról és egy legendás korszakról mesél ez a könyv, mesélnek az interjúregényben megszólalók. Cseh Tamás, Bereményi Géza, Baksa Soós János, Jancsó Miklós, Gyurkó László, Eperjes Károly, Másik János, Mártha István. Ez a könyv valójában egy utazás. Egy élet. "És néha rá kell érni egy egész életre." Jó utat mindenkinek.

Gál Zsuzsa - Liszt ​Ferenc
A ​csodagyerekről, minden idők legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművészéről, a modern zongoratechnika megalapítójáról, szól ez a könyv, akit Beethoven csókja indított el a művészi pályáján, és aki diadalmenetben járta be Európát. Liszt Ferenc világjáró hazátlan volt, magyarul nem tudott, de hazájának szenvedése mindig ráébresztette magyar mivoltára. Ő volt az `isteni`, az `egyetlen` a `nők bálványa` - ugyanakkor magányos művész. Liszt Ferenc sikerekben és csalódásokban gazdag pályafutását követheti nyomon az Olvasó e kötetben, melyet korabeli fotók gazdagítanak.

Méhes György - Emmi
Az ​egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap. A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Kertész Erzsébet - Elizabeth
"Elizabethnek ​gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..." A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda… Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Barna Imre - Bob ​Dylan
Ki ​ez a Bob Dylan? Sokunk számára élmény és talány. Dalait a dilettáns is dünnyögheti-pengetheti, rockzenekar is játszhatja, táncolni is lehet rájuk, tüntetni is, filozófálni is. Szövegeit csak félig értjük, mégis nekünk, helyettünk szólnak. Bob Dylant láttuk szakadt, didergő, folyton cigarettázó Magányos Fiúnak, láttuk elkötelezett folk-énekesnek, bőrdzsekis rockernek, luxusvillás milliomosnak, megtért izraelitának és megtért kereszténynek, filmszínésznek, írónak, festőnek. Egyes dalszövegeit versként elemzik, nem is egészen alaptalanul. Mindig mást csinál, mint amit várnak tőle, mindig tud kellemes és kellemetlen meglepetésekkel szolgálni rajongóinak és ellenségeinek. Barna Imre "regényében" végigköveti a gitározó vidéki srácot a sztárságig s tovább, s közben érzékletes képet rajzol emberi és zenei környezetéről, a rockkultúráról és annak kísérőjelenségeiről. Az életrajzi fejezetek közé Dylan saját írásaiból és interjúiból összeállított fejezetek illeszkednek, sok képpel.

Gál György Sándor - Liszt ​Ferenc életének regénye
...nemcsak ​Liszt Ferenc életregénye, hanem a mozgalmas, szenvedélyes, romantikus XIX. századé is: Beethoven gigászi alakjától Hugo és Balzac, Chopin és Musset, Paganini és Berlioz, Lamartine és Vörösmarty, Verdi és Erkel, Wagner és Glinka sorsán át Csajkovszkiig. Liszt kiemelkedő remekműveivel együtt megjelennek a regényben a romantikus század sorsdöntő forradalmai is: 1830... 1848...1870... Liszt a regény lapjain Faustként jelenik meg előttünk, aki az élet legmélyebb titkait kutatja: ugyanakkor hódító is, aki előtt nemcsak az asszonyszívek nyílnak meg, hanem a barátok, tanítványok, követők, hódolók szelleme is; a béke, a humánum, a népeket összekötő együttérzés hirdetője, s végül maga az ember, akit hív Párizs, Róma, Weimar sőt a tengerentúl, de ő végül is haza vágyik Magyarországra, ahol elmondhatja: itthon vagyok. A regény nem fejeződik be Liszt halálával. Látjuk még, ahogy magvetése kisarjad és bőséges termést hoz a XX. század új magyar zenekultúrájában, mely diadalmasan hirdeti Liszt igazát: csak az lehet igazán magyar, aki egyben mélységesen európai is.

Petrovics Emil - Maurice ​Ravel
A ​magyar zenekedvelő közönség, de a zenésztársadalom is hajlamos Maurice Ravel művészetét Debussy csillogó, de erőtlenebb visszfényének tekinteni. Az impresszionista iskola vezére és tanítványa - így vélekednek általában. Kitűnő és szeretett mesterem, Farkas Ferenc jegyezte meg egyszer nagyon találóan: Debussy zseni volt, Ravel pedig művész. A könyv egyik feladatát abban láttam, hogy ezt a különbséget képességeimhez és lehetőségeimhez mérten megvilágítsam.

Eduard Mörike - Mozart ​prágai utazása
1787 ​őszén Mozart feleségével együtt útnak indul Prágába, a Don Giovanni bemutatójára. A partitúra még nincs készen, a kocsiúton az utolsó percig formálódik a remekmű. Útközben meginvitálják őket egy kastélyba, ahol anekdotázással és zenélésel töltik az estét. Másnap a zeneszerző folytatja útját -- még nem sejti, a siker vagy az újabb, méltatlan bukás felé. Mörike 1856-ban, Mozart születésének 100. évfordulóján jelentette meg halhatatlan biedermeier idilljét, a gyönyörű, művészettel és életszeretettel teli történet azonban a mai olvasót is ellenállhatatlanul magával ragadja.

Otto Zarek - Moses ​Mendelssohn
A ​filozófus: Moses Mendelssohn (Dessau, 1729. szept. 6.-Berlin, 1786. jún. 4.) német filozófus, bibliafordító, esztéta, az európai felvilágosodás egyik legnagyobb egyénisége, a német filozófiai nyelv formálója, a zsidó felvilágosodás és asszimiláció megindítója, a németországi zsidóság elnémetesítésnek legfőbb propagátora. 1742-ben Berlinbe települ át, ott házitanító, majd egy textilgyár könyvelője lesz. Mendelssohnnak a személyisége is magával ragadta kortársait. 1754-ben megismerkedik Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781), német költő, kritikus, esztétával, akivel életre szóló barátságot köt. A német író róla mintázza Bölcs Náthán című színművének zsidó főhősét. Moses Mendelssohn nem csupán a német, hanem a zsidó felvilágosodás, a Haszkala elindítója, az emancipáció és az asszimiláció harcosa. Prekantiánus filozófiai, bölcseleti munkásságával jelentős hatást gyakorolt kortársaira és később a német klasszicizmusra. Jelentős hatása Magyarországon is szembetűnően kimutatható a felvilágosodás kori irodalomban. Phaedon, avagy a lélek halhatatlanságáról című munkáját 1793-ban magyarra fordítják és munkáinak hatása az első magyarországi folyóiratok egyikének, az Urániának tematikájára is rányomta bélyegét. ---------------------------- A szerző: Otto Zarek (Berlin,1898-1958) német író, újságíró, színházi rendező, dramaturg. Jómódú berlini polgárcsalád sarja. Tanulmányait Münchenben végezte, ahol a Kammerspiele Színház rendezője és dramaturgja lett. Később más müncheni, majd berlini színházak vezető dramaturgja. Először német történelmi drámákkal, majd lélektani regényekkel kísérletezik. Széleskörű műveltsége és jártassága a filozófiában a korban izgalmas történelmi és bölcseleti problémák felé terelik érdeklődését. 1933-ban a nácizmus hatalomra jutásával kihasználja az utoljára megnyíló, távozásra kínálkozó lehetőséget és Magyarországra emigrál. Megragadja a fogadó ország számára amúgy sem ismeretlen kultúrája, s alkotóvágyát megigéző történelme, és egymás után írja a magyarsággal foglalkozó, lebilincselő esszé-regényszerű munkáit: Kossuth Lajos, egy nép szerelme (németül 1934, magyarul 1935), A magyarok története (németül 1936, magyarul 1938). Kossuthról szóló művét többször kiadták és az emigráns magyarság kedvelt olvasmánya volt. 1936-os kiadásához Herczeg Ferenc írt előszót. Legutóbb 1955-ben Argentínában jelent meg. 1936-ban írja Moses Mendelssohn, Ein jüdisches schicksal in Deutschland. (Moses Mendelssohn, Egy zsidó sorsa Németországban) című regényét, amelyet ugyanabban az évben magyarul is kiadnak. Jelen kiadás ennek némileg lektorált, javított megjelenése. 1938-ban Londonba utazik és ott él a továbbiakban szabadúszó íróként. 1954-ben halála előtt pár évvel hazatér Berlinbe. ------------------------------ A lélek halhatatlanságát tárgyalja Moses Mendelssohnnak (a filozófusnak Otto Zarek tollából e kötetben olvasható lenyűgöző, olvasóközeli életrajzában részletező, esszészerű bemutatásban) egyik főműve, a Phaedon (1767). Többek között ezt írja: Apródonként minden erkölcsös virtusokat megérlel a társalkodás, beszéd és ösztönözés... Innen vagyon, hogy e' föld minden javainak bírása, a' leg-tüzesebb gyönyörűségekkel-való élés, kevéssé gyönyörködtet bennünket, ha azokkal magánosságba kell bírnunk és élnünk, és a természet leg-felségesebb, és pompásabb tárgyai sem gyönyörködtetik a társalkodásra teremtett állatot, az embert úgy mint egy ember társának látása. ... Végtére igaz képzeleteket szerez ez az okos teremtés az Istenről, és az ő tulajdonságairól magának. ... Ha a lélek halandó lenne, mindennek az oka, az értelem csupán csak álom lenne... mi meg olyanok lennénk, mint az állatok, melyek sorsuknak meghagyatva élelmüket keresik és elmúlnak. (Fédon vagy a' lélek halhatatlanságáról, három beszélgetésekbe, írta német nyelven Mendelssohn Moses, magyarra fordíttatott egy hazafi [Pajor Gáspár] által. Pesten nyomatott Patzkó Ferenc betűivel, 1793.)

Edith Piaf - Nem ​bánok semmit sem
"Nem ​volt és nem lesz soha másik Edith Piaf" - írja a visszaemlékezések eme kis kötetének előszavában Jean Cocteau. Hét esztendeje már, hogy nem gazdagítja sanzonokkal a világot Piaf, a francia dalok legkedveltebb előadója, de rajongóinak száma, és az általa népszerűvé vált sanzonok közönsége nőttön nő. Ez a kötet életének arra a szakaszára pillant vissza, amelyet "mint egy kis veréb" kezdett, és közvetlen elbeszélés egy "világsiker" útjáról. Önéletrajzában megismerjük sok pályatársát, a francia költészet, zene több neves alakját, akik részesei voltak életének. Utószóként mellékeljük a "Piaf karrier" éveinek adatait is, nálunk ismert sanzonjainak magyar fordítását, és képeket, amelyek közelebb hozzák őt, a régi ismerőst, azokhoz, akiket érdekel.

Sólyom György - Haydn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - A ​három Róza
Amikor ​Jókai Mór az anyai átok ellenére feleségül vette Laborfalvi Rózát, annak már volt egy tizenharmadik évében lévő törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Az új "Jókai" kisasszony szeszélyes, elkényeztetett gyermek volt, fiatal lány korában pedig makacs, fékezhetetlen teremtés. Az ő törvénytelen lánya a harmadik Róza, akit anyja halála után Laborfalvi kérésére Jókai örökbe fogadott. A harmadik Rózából Feszty Árpádnak, a körkép festőjének felesége lett. Laborfalvi halála után a házaspár együtt élt Jókaival. A harmonikus viszony akkor szakadt meg, amikor Jókai feleségül vette Nagy Bellát, a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt. Jókairól és a három Rózáról szól a népszerű írónőnek ez a nagyrészt ismeretlen életrajzi adatokat feltáró, de romantikus elemekben is bővelkedő igaz regénye.

Zoltán János - Republic ​20
A ​Republic zenekar 2010-ben ünnepli húszéves születésnapját. A kerek évforduló alkalmából Zoltán János interjút készített a zenekar tagjaival, és mindazokkal, akik szakmai mentorként, személyes jó barátként, alkotótársként vagy éppen rajongóként közreműködve fontos szerepet játszottak a Republic sikersztoriban. Megtudhatjuk, a lelkes amatőr zenéléstől milyen út vezetett a profi színpadi megszólalásig, mitől egyedi, más zenekarral össze nem téveszthető a "republicos" szöveg- és hangzásvilág, mi zajlik a színfalak mögött egy-egy turné során, de a fiúk beszélnek személyes életük legfontosabb történéseiről is. A vallomásokat koncert- és családi fotók, eddig nem publikált lemezborítók és dokumentumok teszik még hitelesebbé. A Republic első húsz évét bemutató kötet nem hiányozhat egyetlen rajongó könyvespolcáról sem, de azoknak is ajánljuk, akiket a hazai könnyűzenei szcéna elmúlt két évtizedének kulisszatitkai érdekelnek.

Gyárfás Endre - Bakfark, ​Európa lantosa
A ​regény hőse Bakfark Bálint, az első európai hírű magyarországi (erdélyi) muzsikus. Bakfark hosszú levélben kéri az új erdélyi fejedelmet, Báthori Istvánt, hogy ne vegye vissza a János Zsigmondtól kapott birtokát – büntetésül amiatt, hogy Báthori ellenlábasát, Bekes Gáspárt támogatta. Bakfark a Báthorit győzködő levélben felidézi sorsának útelágazásait. Dilemmája a művész örök belső konfliktusa: birtokos nemesként – anyagilag függetlenné válva – megszabadulhatna a szolgaléttől, de akkor le kellene mondania művészi szabadságáról. Bakfark személyiségének fejlődését követi végig a levél formájában megírt élettörténet. A levélregény különleges erénye régies, nagyon szép nyelvezete.