Elég ​az hozzá

Wass Albert - Mire ​a fák megnőnek
A ​Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.

Finy Petra - Madárasszony
Linger ​Lea anyja különleges nő volt: megszállott madarász, aki súlyos depressziója elől a természet világába menekült. Az asszony öngyilkossága után Lea végigjárja a rokonait, hogy az emlékeiken keresztül felgöngyölítse családja történetét, miközben maga is épp az anyaságra készül. Ám a nyomozás során önmagáról és a rokonairól is többet tud meg, mint amire valaha is számított. Finy Petra első regényében a hazai növény- és állatvilág soha nem látott gazdagságban tárul az olvasó elé. A magyar irodalomban egyedülálló vállalkozás, mely a természet nyelvén mesél el egy nagyon is emberi történetet. Finy Petra 1978-ban született Budapesten. Első felnőtt könyve a 2006-ban megjelent "Histeria grandiflora" című verseskötet, 2008 óta kilenc nagysikerű gyerekkönyvet írt. Ez az első felnőtt regénye.

Kőrösi Zoltán - Szerelmes ​évek
"És ​éppen abban a pillanatban, amikor a Parlament erkélyén a szemüveges ember azt kiáltotta, hogy Magyarország: köztársaság!, éppen abban a pillanatban egyetlen nagy csusszanással, könnyedén és gyorsan, mint aki csak erre várt, vagy csupán megunta a küzdelmeket és fájdalmakat, megérkezett Anya combjai közé a csecsemő, a tömeg kiabált és a nemzeti színű lobogókat lengette, örült az újszülött országnak, és a kiabálásuk összeolvadt a csecsemő tiltakozásával, nyivákoló sírásával. Apa derekába mély árkot vágott a Skoda 120 GLS ablaknyitója és kilincse, Anya továbbra is lehunyta a szemét és hallgatott, nem a jól végzett munkáról és nem az életről gondolkodott, hanem arról, hogy ez a kicsi, mi az, hogy kicsi, nem is olyan kicsi, ez a nyivákoló húscsomó hogyan férhetett el ott, odabent, az ő testében, s hogy most mi lehet ott bent, a helyén, mit jelent az, hogy itt van és mit jelent odabent a hiány. A hátsó ülés kárpitján sötétlő folt terjedt. – És mi legyen a köldökzsinórral? – kérdezte rekedten Apa, de Anya csak harmadszorra értette meg. – Hogy érted azt, hogy mi legyen? El szokták vágni. – Én nem, én nem szoktam."

Nemere István - Lenni ​vagy élni
Felkel ​a nap. Ez a nap innen nézve jóval kisebb, mint a Földről látott tüzes csillag. A fénye is fehérebb, sápadtabb. Az Olümposz hegy árnyéka messzire nyúlik. A ritka levegőben élesebb a fény, élesebb az árnyékok széle. Jól látszanak az épületek is. A legtöbb ház kupola alatt áll. Az áttetsző burkolatok fémváza meg-megcsillan. Nincs itt sok épület, de azok mind nagyok, terjedelmesek és nem túl magasak. El kell férniük a kupolák alatt. Vannak itt olyanok is, amelyek a városon kívül állnak, napkeltekor és napnyugtakor ezeknek is messzire nyúlik az árnyékuk. Mérőállomások ezek, meteorológiai megfigyelők, a világűr irányában tevékenykedő csillagászati és rádióállomások. Kupola helyett erős külső burkolat védelmezi őket a meteoroktól. Az utcák és terek többsége a talaj alatt épült ki, részben mesterséges fény világítja meg őket. A nap most rásüt a sziklás talajra. Narancsvörös és barna kövek között kúsznak az árnyékok. A távolban hegykoszorú feketéllik. Az egyiknek kráter alakja van, meredek falán gyakran csillannak meg a hegymászók szkafanderjei. Azon a sziklaomladékon mindig sok alpinista gyakorol, pedig nagyon veszélyes hely. Az űrrepülőtér elég messze van, föld alatti mágnesvasút repíti az utasokat a nem túl szembetűnő térségre. Időnként tűzcsóvát húzva emelkednek a magasba az űrkompok. A nagy űrhajók a Mars körüli pályán keringenek, a bolygó felszínére szinte soha nem szállnak le.

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A _Zokogó ​majom_ban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szándékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egyszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűrítve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Gróf Nádasdy Borbála - Zagolni ​zabad?
Nádasdy ​Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is, és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv. Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége.

Csobánka Zsuzsa - Belém ​az ujját
Kevés ​dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb. (Bartis Attila) „Jordán Éva jut eszébe, meg az a sor, hogy Tépd szét a csiklóm, Weér Andor borostával összevagdosott arca és háta, Fehér Eszter, ne tudd meg, ki lakik bennem, ekkor indul el hányni.” „Hazaviszlek. Jó. Feljössz? Felmegyek. Kapcsolj be zenét vagy nézzünk valami filmet, egy porcelántányért mosogat reggel, míg Martin érkezik, pár órája arról szívta fel a kokaint.” Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár, drámapedagógus. Jelenleg PhD-hallgató az ELTE PPK-n, témája a kortárs magyar irodalom tanítása. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat vehetett át, 2011-ben pedig a Litera Duna-legendáriumának különdíját.

Méhes György - Szép ​szerelmek krónikája
Egy ​szépreményű ügyvédbojtár, aki a szóbeszéd szerint esténként ifjú hölgyek ablaka alatt ad szerenádot és egy professzor legszebb lánya egymásba szeretnek. A szenvedélyes szerelem egy életre szól, ámde évtizedeken keresztül egy fölöttébb viharos színpadon zajlik, melyen rokonok és vetélytársak ármánykodnak, hol ellenük, hol egymás ellen, hadseregek masíroznak föl s alá, tarol a spanyolnátha, és a legügyesebbeket is beszippantják a gazdasági válságok örvényei. A színpad a század első évtizedeinek Erdélye, a szerelmesek pedig nem mások, mint az író szülei, Elek és Ilon. A történeteket elmesélő családtagok egymás szájába adják a szót, így kettejük krónikájába beleszövődnek a család és a rokonság különleges románcai is, hogy aztán a regény egy olyan szerelem kibontakozásával érjen véget, melynek immár maga a szerző a hőse. Az első, emblematikus mondat foglalja össze a legszebben a regény lényegét: "Szüleim nagyon szerették egymást, és ez a legnehezebb napjaikban is megvédte őket."

Bodor Pál - Svájci ​villa
A ​tisztességes, értelmes szász Binder Friedrichet a történelmi véletlen egy nagy németországi vegyipari vállalat romániai vezérképviselőjének magas székébe emeli. A karrier jó íze azonban megkeseredik. Binder riadtan és viszolyogva észleli a németországi politikai változásokat, de nem tud és nem mer szakítani "gazdáival". Egyaránt retteg a hűség és a hűtlenség következményeitől is. A Binder család viszonylagos tündöklése, majd - '44 után - egyáltalán nem viszonylagos bukása áll a regény tengelyében. E tengely körül azonban ott forog az egész bukaresti, majd erdélyi társadalom: a Brassóra emlékeztető városban, majd (a regény függelékében) Kolozsváron románok, magyarok, szászok, zsidók, cigányok - szebeni és brassói patríciusok, bohém és konok forradalmárok, a szex rabjai és a messianisztikus eszmék megszállottjai, az anyanyelv szerelmesei és a Vasgárda dühöngői, meghunyászkodók és vakmerők, összeesküvők és gyávaságukban mindent föladók vonulnak föl a történelmi sors útjain. Élesen kiviláglik, miért balról várta a teljes nemzetiségi szabadságot a fiatal magyar értelmiségi, s kitűnik, miért és miként lehet olykor igazságtalan a mélyen jóhiszemű igazságosztás is. Magvető Könyvkiadó, 1985

Fáy András - A ​Bélteky-ház
Mikszáth ​Kálmán egy Fáy Andrásról szóló tanulmányában azt írta, hogy ha nem Széchenyit illetné ,,a legnagyobb magyar" jelző - akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a ,,haza bölcse" - akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán ,,a nemzet mindenese". A Bélteky ház című műve a nemesi haladás és nemesi reakció regénye, amely az első igazi magyar társadalmi regény.

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Varga-Körtvélyes Zsuzsanna - A ​Radnayak
Egy ​nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család - de genere Gyana - fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak. Két szenvedélyes testvér, Zoltán és Sándor életében ugyanaz a két különleges asszony - a finom úrinő, Lili és a székely cselédlány, Mari - játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk. Vajon milyen sors várhat rájuk és utódaikra a két világháborúban, a békeévekben, 1956 őszén, és azután? Egy biztos csak: a Radnay családnak fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát.

Fahidi Éva - A ​Dolgok Lelke
A ​Dolgok Lelke nem egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum - páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan a 2015-ben 90 éves holokauszt-túlélő, Fahidi Éva az övéiről ír: az idillikus debreceni zsidó nagycsaládnak jólétet biztosító édesapa, a közös életet kormányzó szép és szerető édesanya, a sorstól ajándékba kért és kapott kishúg és még számtalan kedves rokon népesíti be a felhőtlenül boldog, mesébe illő gyermekkort. A könyv lapjain egy olyan kislány mindennapjai elevenednek meg, aki tizenhét éves koráig irigylésre méltó jómódban, boldogságban és szeretetben élt. Gyönyörűek a lét apró-cseprő eseményei, a féltve őrzött emlékek: a papa és a mama regényes megismerkedése, a nagyszülői háznál töltött nyarak, a vidéki polgárcsalád életének mozzanatai, a nagymosások menete, a csodálatos sütemények vagy a szigorú koreográfiával eltett gyümölcslekvárok íze - mind-mind olyan közel hoz minket Fahidiékhoz, hogy szinte filmként pereg le szemünk előtt a történet. A Dolgok Lelkét talán azért is olyan jó olvasni, mert teljesen áthatja a szerző - és egyben a főhős - személyisége. Mégis, hogyan lehet feldolgozni, ha az embert egy ilyen idilli, boldog gyermekkorból kiszakítják, és a földi pokol legmélyebb bugyraiba hurcolják, ahol rajta kívül minden hozzátartozóját megölik, és ahonnan egyes-egyedül kell hazatérnie? Sehogy. De a túlélés egyetlen módja az lehet, amit Fahidi Éva tett: a szeretteire, a boldog békeidőkre, nem a szomorú múlt részeként emlékezik, hanem olyan csodás kedvességgel, amilyen csak keveseknek adatik meg.

Hamvas Béla - Karnevál
A ​beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1. könyv: a küszöb 2. könyv: mindenki átváltozik - metamorfózis 3. könyv: az elmélyítés - descensio 4. könyv: a lélek kettéválása - separatio és multiplicatio 5. könyv: időutazás a kezdetekbe - reductio és fixatio 6. könyv: a kiégetés /világégés/ - calcinatio és coagulatio 7. könyv: megtisztulás - sublimatio

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Jókai Mór - Az ​elátkozott család
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.

Raana Raas - Elágazó ​utak
A ​„Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni. Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel. Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye. Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Szilvási Lajos - A ​Jackman
1867 ​nyarán és őszén Magyarországon és az Egyesült Államokban folytatódik a siralomházból az Újvilágba szöktetett bojnyik, Jegenye Pál és a regényciklus többi szereplőjének története. Amerikában az ifjú bujdokló, kinek boldogulását-békességét kellene meglelnie a világ másik végén, ismét saját bőrét kényszerül vásárra vinni: testőrszolgálatot vállal az amerikai polgárháborúban megrokkant Marius Farago kapitány, egy magyar eredetű, dúsgazdag família szerencsétlen sorsú tagja mellett, megoltalmazandó őt egy merénylőtől, aki már kétszer is az életére tört. E szolgálatban esik szerelmbe a család ifjabbik lányával, Jessica Faragóval, mit sem sejtve arról hogy az ő óhazában maradt kedvese, Rácz Eszter az ő ivadékát hordozza a szíve alatt. Aggódó szívű asszonyok rettegnek a végzet verte fiatal pásztor életéért, s próbálják védeni fátuma elle, a messzi Magyaroszágról igyekezvén fordítani sorsán. De vajon elégséges-e a boszorkányasszony, Csépe Bozsó szerelmes lelkének ereje ahhoz, hogy megmentse olyannyira féltett szeretőjét? S míg a világtenger túlpartján a tizennyolc éves bujdokló élete kockán forog, itthon Magyarországon az egyes ember sorsánál sokkal nagyobb a tét: a haza nyugalmát kell megvédeni a kiegyezés ellenzőivel szemben, hogy a sokat szenvedett nemzet valóban elindulhasson a megerősödés, a gyarapodás, a majdani önállóságot megalapozó gazdasági felvirágzás útján.

D. Tóth Kriszta - Jöttem, ​hadd lássalak
Mindenkinek ​van egy „Hufnágel Pistije”. De vajon akkor járunk a legjobban, ha teljesülnek az álmaink? Borbálát a haláláig fogva tartja egy másik élet ígérete. A saját világából elvágyódik, de nem is sejti, hogy ha annak idején másképp dönt, semmi sem úgy alakult volna, ahogy azt életének utolsó percéig elképzeli... Bora – mert a Borbálát rendszeresen kikérte magának -, ez a bonyolult, ellentmondásos de ellenállhatatlan nő halálos ágyán, 45 évesen kénytelen szembenézni választásaival, vágyaival, kudarcaival, a megszerzett és elmulasztott lehetőségekkel. Miközben a betegség emészti testét, az elméje ép. Visszaemlékszik két nagy szerelmére: hetvenes évek Budapestjére tévedt angol grófra, és Mikire, a magyar főiskolásra, akinek kedvéért végül feladta a nagyvilági élet lehetőségét. 25 évvel, egy házassággal, két gyerekkel és egy keserves válással később nagybetegen Bora még mindig azon lamentál, hogy vajon mi lett volna, ha... ha mégis színésznő lesz és nem tanárnő, ha a fővárosból nem költözik vidékre, ha a másik férfihoz megy hozzá. Ha a másik életet választja. De vajon létezik „másik élet”? Életének utolsó napjaiban aztán Bora nagy döntést hoz. Arra kéri a lányát, hogy szervezzen meg neki egy utazást... mert bármi is történt a múltban, annak a férfinak a karjában akar meghalni, akit mindig is szeretett.