Te ​meg én

Ismeretlen szerző - Rád ​gondolok
Az ​egyik pályatársam, aki leginkább orosz verseket fordít, azt mondta nekem egyszer, hogy mesélni talán oroszul lehet a legjobban. Ironizálni viszont franciául - tette hozzá nyomban. Vitatkozásra és szószapora csevegésre viszont az olasz nyelv a legalkalmasabb. Az angol főleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törő megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelőbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert - ahogy már írtam valahol - az igaz szerelem sohasem bőbeszédű. Vallomás - angolok esetében? Az ember úgy hinné, hogy a hidegvérű brit lovag inkább csak közli, mintsem megvallja szerelmét. Tárgyszerűen, röviden. Egytagú szavakból álló kurta mondatokban. Nálunk még ez a fajta tényközlő szerelmi vallomás is legalább kétszer annyi ideig tartana. Az angol főnevek, igék magyar megfelelői ugyanis rendszerint többtagúak. Ezért aztán bajban van az, aki formatartó szigorral fordít angol verseket magyarra. Istennek hála, sokan vállalták - és vállalják ma is - a veszélyt. S az ilyenek előtt csodálatos birodalom tárul fel, mint ahogy a befogadók előtt is. Újra megbizonyosodhatnak arról, hogy a költészetre csak a saját öntörvényei érvényesek. Ennek a jól nevelt, szigorúan erkölcsös, alapjában véve konzervatív népnek is megvoltak a maga botrányt botrányra halmozó, polgárpukkasztó fenegyerekei, mint Lord Byron, a szülői akarattal szembeszegülő, romantikus szerelmesei, mint Elizabeth Barrett és Robert Browing - vagy éppenséggel az érzelmi „másságot” dacosan vállaló lázadói, mint Oscar Wilde. És nemcsak a szabadosabb századokban már, hanem sokkalta előbb: Christopher Marlowe éppen olyan korhely, bűnözőkkel cimboráló kocsmatöltelék volt a tizenhatodik században, mint a francia Villon az előzőben. Ha szerelemről van szó, a legendás angol hidegvér is éppen úgy felforr alkalmasint, mint a lobogásban sohasem lankadó latinok vére. Angol - pontosabban brit - költők szerelmes verseiből kínálunk önöknek egy karcsú válogatást. Azért pontosítok, mert például a skót Burns éppen úgy helyet kap benne, mint - mondjuk - az ír Yeats. Meglepve tapasztalják majd, hogy a világ szerelmi lírájának slágerversei közül mily sokat „szállított” a ködös Albion. Melengessenek bennünket ezek a ködön át érkező sugarak is az általános világhűlésben. (BARANYI FERENC - ELŐSZÓ)

Paul Géraldy - Szerelem
A ​filozófiájában letisztult, líraiságában kifinomult aforizmagyűjtemény könnyed, elegáns, mégis pontos lét-értelmezések gyűjteménye. Géraldy aforizmái tartóoszlopai egy nemesveretű lét-igazság-valóság versépítkezésnek, amelyben a pontosan felépített szerkezetelemek és a tudatosan realista, de mindvégig lírai ihletettségű leírások valójában a férfi és a nő kapcsolatának jellemzései, mikroszkopikusan pontos vizsgálatai.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Ismeretlen szerző - Szeretni ​tehozzád szegődtem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Háy János - Egy ​szerelmes vers története
A ​kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója hol novellákkal, hol regényekkel, hol drámákkal lepte meg a közönségét. Most az elmúlt évek verseinek gyűjteményét veheti kézbe az olvasó. Az Egy szerelmes vers története izgalmas kalandozás nem csupán a költészet tájain, hanem mindenekelőtt a szerelemben. Fájdalom és boldogság, öröm és szenvedés, őszinteség és hamisság - sokszor egymással ellentétes érzelmek robbannak ki a versekből, mikor elénk lépnek a szerelmek tipikus szereplői: szenvedélyes férfiak, érzelmi fogságban élő nők, házasok, házasságtörők és szeretők.

François Villon - A ​nagy testamentum
Villon ​azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.

Macuo Basó - Százhetven ​haiku
A ​17. századi, klasszikus japán költő verseit sokan fordították magyarra, Kosztolányitól Illyésig, Képes Gézától Tandori Dezsőig. Kötetünk számára készített haiku változataival még közülük is kitűnik Fodor Ákos, aki úgy mozog a tömör, kötött, nehéz formában és a keretei közé foglalt különös világban, mintha őmaga Basó reinkarnációja volna. Finoman formált, artisztikus soraiban - melyeknek hitelességét növelik, hogy Racskó József japánból való nyersfordításai alapján készültek - varázslatos elevenséggel szólalnak meg a természet örök igazságai.

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Boris Vian - Tajtékos ​napok
A ​Boris Vian - életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve "kötelező olvasmánya" az újabb és újabb ifjú generációknak. A Tajtékos napok nem csupán a XX. század "legmeghatóbb szerelmes regénye" (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei - a szerelem és a zene - mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk. Az ifjúkor biztonságos és gondtalan világát kényszerűen maga mögött hagyó Chloé és Colin, illetve Alise és Chick a gépnyulak, a hóvakondok, a gyilkos lótuszvirágok és a földből kinövő puskacsövek ijesztő univerzumába csöppen. A fiatal pároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a felnőtt lét csupa kényszer (felelősség és munka), a szerelem és a boldogság pedig rémesen törékeny. Még szerencse, hogy mindezt Boris Vian meséli el nekünk, aki a történet legszomorúbb pillanataiban is képes megnevettetni minket. " Hogy vagy? - kérdezte Chick. - És te? - kérdezett vissza Colin. - Vedd le a ballonod, és gyere, nézd meg, mit csinál Nicolas. - Az új szakácsod? - Ő - felelte Colin. - A nagynénémmel cseréltem a régi szakácsomért, plusz egy kiló belga kávéért. - Jól főz? - érdeklődött Chick. - Úgy tűnik, érti a dolgát. Gouffé tanítványa. - A kalapácsos gyilkosé? - rémüldözött Chick, s kis fekete bajsza tragikusan lekonyult. - Ugyan, te tökfej, Jules Goufféé, az ismert ínyencmesteré! - Ó, tudod, kérlek! Én... - szabódott Chick - ami engem illet, én Jean-Sol Partre művein kívül nemigen olvasok semmit. Követte Colint a kőpadlós folyosón, megcirógatta az egereket, és menet közben néhány csepp napfényt tett az öngyújtójába. - Nicolas - szólt Colin belépve -, bemutatom Chick barátomat. - Jó napot kívánok, uram - mondta Nicolas. - Jó napot, Nicolas - felelte Chick. - Nincs egy unokahúga, akit Alise-nak hívnak? - De van, uram - felelte Nicolas. - Különben roppant csinos leányzó, ha meg tetszik engedni ezt a megjegyzést. - Lerí magukról, hogy egy családból valók - jelentette ki Chick. - Bár, ami a mellkasukat illeti, látok némi különbséget. - Az én mellkasom elég széles - mondta Nicolas -, az övé viszont az enyémhez képest merőleges irányban fejlett, ha az úr megengedi nekem ezt a pontosítást."

Ismeretlen szerző - Várj ​reám
"Az ​orosz líra olyan volt az elmúlt másfél évszázadban nálunk, mint valamiféle titokzatos szer, amelyet hol elvontak, hol pedig túladagoltak. Éppen ezért hullámzó volt a fogadtatása. Szabó Endre például - Orosz költők című antológiájának előszavában - így panaszkodott a múlt század végén, 1891-ben: "...a jelenlegi nemzedék látatlanban el szokott utasítani mindent, aminek a neve orosz. Valamint absolute nem ismerni nem olyan nagy hiba, amit valakinek a szemére lehetne vetni; valaminek a megismerésétől konokul elzárkózni már beszámíthatóbb ferdeség, de valamit megismerni s azt, ha jó, jónak nem tartani: kész nevetség."

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

T. S. Eliot - Versek ​/ Drámák / Macskák könyve
Első ​ízben jelenik meg magyarul egy kötetbe gyűjtve T. S. Eliotnak (1888-1965), a huszadik századi angol líra talán legnagyobb hatású mesterének valamennyi költeménye. Eliot nehéz, filozofikus költő, ám a látszólag szervetlen, montázsszerűen felépített verseket gondosan kimunkált szerkezet és gondolatrendszer jellemzi.. A népszerű, játékos hangú Macskák könyve - új fordításokkal bővülvén - szintén most vált teljessé. Eliot költői életművéhez hozzátartoznak drámái is. Válogatásunk a Thomas Becket érsek mártíriumáról szóló, Gyilkosság a székesegyházban című oratóriumtragédiát és a moralitásjátékokkal rokonítható, Koktél hatkor című vígjátékot közlik, minden művajában bemutatva ily módon Eliot szépírói munkásságát.

Béranger - Béranger ​válogatott versei
Béranger-nak, ​aki a költészetében egyesíteni tudta a vérbeli francia humort és dévajságot a megható érzelmességgel, a francia forradalom nagy hagyományaival és az őszinte hazaszeretettel, Béranger-nak, akit Petőfi mesterének és kora legnagyobb költőjénak tartott, s aki olyan nagy hatással volt egész múlt századi költészetünkre - sokkal adós maradt a magyar könyvkiadás. Ezt az adósságunkat törlesztjük ezzel a válogatásunkkal: az első magyar Béranger-kötettel.

Ismeretlen szerző - Fiúk ​évkönyve 1967
Miként ​a korábbi években, ezúttal is rendkívül gazdag és változatos tartalommal jelenik meg a Fiúk évkönyve. Száz cikk. novella, vers, riport. művészi rajzok és fényképek, színes mellékeletek - a művészet és a tudomány, a sport és a politika, a régmúlt és a jelen érdekes eseményei, a világváltozás gyors üteme tárul fel e könyvben, és nyújt érdekes olvasmányt, világjáró újságírók, kiváló tudósok. írók és művészek írásaiban nemcsak egy esztendőre, hanem több évre szóló érdekes ismereteket jó szórakozást találnak a nagyvilággal, hazánkkal, az élettel ismerkedő fiatalok. India - képekben: A görög vázák világa; Az orosz forradalom amerikai riportere; Siqueirosnál, Mexikóban; Cowboyparádé Kanadában: Hóbortos Világjárók: Svédországi útiképek; Ajövő faluja; Barangolás a Közlekedési múzeumban; Az Állat- és Növénykert: katonai rangjelzések; Grajnoj en Vento - nemzetközi gyereklap; A ló históriája: Laboratórium a Holdon; Tudományos mikrokönyvtárak; Fiatalok bőrápolása; Az időjárás és a sport - számtalan különböző téma, és mindez csak ízelítő a változatos írásokból. A Fiúk évkönyve 1967. kötetet ez évben is örömmel nyújtja át a kiadó a könyv barátainak.

Sárándi József - A ​barbárság kora
1945 ​áprilisában, egy Békés megyei faluban született. Tizenhat éves koráig a Sárrét egy kis falujában Bucsán nevelkedett. 1961-ben segédmunkásnak szegődött, majd tetőfedő inasként dolgozott, így járta be a Dunántúlt. Levelező tagozaton leérettségizett, majd kétéves katonáskodás után egy esztergomi általános iskolában vállalt tanítói állást. 1972-ben magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti bölcsészkaron. Azóta Leányváron él.

Pilinszky János - Tűz ​és víz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Füst Milán - Átköltések
1934-ben ​jelent meg szerzői kiadásban "Szántóné Kaszab Ilona: Szavak az árnyékomhoz" című verseskötete, amely friss látásmódjával, meglepő fordulataival nagy feltűnést keltett a hozzáértők között. Később ezeket a költeményeket a Füst Milán összegyűjtött versek ediciók egy részében önálló egységként, mint "átköltéseket" ismerhették meg az olvasók. Ki írta hát ezeket a műveket? Mennyi ezekben a versekben Szántóné Kaszab Ilona tehetsége, és mennyi az "átköltőé"? Milyen módon hatott ez a közös lírai munka Füst Milán további költészetére? A Petrányi Ilona által sajtó alá rendezett kötet ezt a költői szövevényt igyekszik kibogozni, jegyzetként közölve az eredeti szövegeket is.

Mesterházy Balázs - Szélen ​balzsam
Patetika, ​Szélen balzsam, Eminem-átiratok három kissé megtévesztő "ciklus" vagy afféle kötettagoló alcím az, ami Mesterházy Balázs első verseskötetének olvasóját félrevezetheti, s bár csakugyan szív-ügyekről van szó, nem a patetikus, balzsamos szólam jellemzi sorait, inkább a megfejtésen van a főhangsúly. Megfejteni mindazt, ami szóban, tettben, gondolatban, rezdülésben egy kapcsolat végére vezetik azt, aki mindig is tudta "hajszálra ugyanúgy volt minden,/ ahogy lenni szokott néha..." "Olyan volt az élet, mintha mellettem aludnál,/ olyan volt az a néhány, már elhasznált hajszál/ a számon mintha repedést hagytál volna ott,/ mintha olyat tudtál volna mondani éppen,/ ami olykor egészen, ami mégiscsak titok..." (Minthák)

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom gyöngyszemei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mintakéve
Ez ​a kötet az egyik legjelentősebb kortárs magyar költő, Parti Nagy Lajos ötvenedik születésnapja alkalmából született. Az ünnepelt által írt mesterszonettre tizennégy mai magyar költő írta meg köszöntő gyanánt a szonettkoszorú egyes darabjait: Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc. A Mintakéve címet viselő kollektív alkotás mellett ugyanerre a mesterszonettre egy másik szonettkoszorú is született Hizsnyai Zoltán, a költészeti "akció" szerkesztőjének tollából. Így a szonettkoszorúnak mind a tizennégy pozíciója két változatban is olvasható. A legtöbbször játékos hangvételű, könnyed, ám a mélyebb értelmű utalásokat sem mellőző, a legkülönbözőbb regisztereken megszólaló, mégis egységes egésszé összeálló iker-szonettkoszorú példátlan vállalkozásnak számít a kortárs irodalomban.