Alfred ​Hitchcock

Balogh Gyöngyi - Humphrey ​Bogart
Tartalom A ​Broadway aranyifja 5 Az első siker 11 A beskatulyázott Bogart 20 Bogart igazi arca 34 Fekete széria 58 A függetlenség évei 68 Utolsó évek 79 A bogarti ember 93 Jegyzetek 98 Filmográfia 101 Képek jegyzéke 107

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Nemes Károly - Jean-Luc ​Godard
Godard ​azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái. Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól: – Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?! – Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Nemes Károly - Orson ​Welles
"Szeretném, ​ha a közönség és a film között lehetővé válnék az eszmék és információk cseréje. Természetesen egy művelt világban lesznek vagy kétszázmillióan, akiket halálra fognak untatni a mi mai "legnehezebb" filmjeink, de ahogy a dolgok állnak, kevesen fogják hallgatni Mozart zenéjét is. Korlátozott az ilyen közönség. Attól növekszik, amit nyújtanak neki. Táplálni kell az ilyen közönséget, és ezt nem lehet megtenni tizenhatmilliméteres avantgarde filmekkel, mert az ilyesmi túl messze esik a nagyközönségtől. Mindig szintézisre törekszem: csak egyfajta munka iránt érzek szenvedélyt, mert kötelességemnek tartom, hogy őszinte legyek ahhoz az emberhez, aki vagyok: a kísérletező emberhez. Bármilyen mű csak annyiban jó, amennyiben az azt megalkotó embert fejezi ki."

Szentgyörgyi Rita - Redford
Robert ​Redford amerikai színész-rendező rövid életrajza a 80-as évek közepéig. CHARLES ROBERT REDFORD Születési adatok: Kalifornia, Santa Monica, 1937 08 18. Lakhely: Utah állam, Sundance város Foglalkozás: színész, rendező, producer Iskolai végzettség: 2 év Colorado Egyetem, 1 év Pratt Intézet, fél év Drámaművészeti Főiskola Családi állapota: elvált Különös ismertetőjele: Robert Redfordnak hívják Óriások örökébe léphet, mint Gary Cooper, Cary Grant, Spencer Tracy. Egyikükre sem hasonlít, mégis olyan, mint ők, egyedülálló, zavarba ejtő, tökéletes egyéniség - mondta róla Sydney Pollack filmrendező.

François Truffaut - Önvallomások ​a filmről
"Lehet, ​hogy jók a filmjeim, lehet, hogy rosszak, de én csakis ezeket a filmeket akartam megcsinálni. Olyan színészekkel, akiket én szemeltem ki, akiket szerettem" - olvashatjuk François Truffaut (1932-1984) egyik kritikusának írt levelében. Truffaut filmjei talán valóban nemcsak a "francia új hullám", de a filmművészet legszemélyesebb alkotásai, igazi szerzői filmek, melyeket "kamera-töltőtollal" írt. A "Négyszáz csapás", a "Jules és Jim", a "Bársonyos bőr", a "Fahrenheit 451", az Amerikai éjszaka", "Az utolsó metró" rendezőjének őszinte, személyes vallomásait olvashatjuk önmagáról, a filmművészetről, filmjeinek keletkezéséről-forgatásáról az Anne Gillain gondozta kötetben, melyet több mint háromszáz interjúból formált különös életrajzzá, izgalmas olvasmánnyá a szerkesztőnő.

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Karcsai Kulcsár István - John ​Cassavetes
John ​Nicholas Cassavetes (New York, 1929. december 9. – Los Angeles, 1989. február 3.) görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Innovatív kamerahasználatával, egyéni szemléletmódjával, az improvizáció bátor használatával a cinéma vérité amerikai megfelelőjét hozta létre. Ray Carney filmkritikus az „amerikai független film atyjának” nevezte. wikipedia

Georges Sadoul - Charlie ​Chaplin filmjei és kora
Pereg ​a film - peregnek az évek... A filmvállalatok raktáraiban halomra gyűlnek a celluloid szalagokat rejtő kerek dobozok és az emberek emlékezetének rostáján áthullanak a nevek. Sok régi ünnepelt sztárról már azt sem tudják, hogy ki volt. Másokra lemondóan legyintenek: kiöregedett. - Felnőtt... Milyen sok arcot felejtettünk el már azóta, amióta Chaplin esetlen figurája ormótlan cipőjével bele csetlett-botlott a szívünkbe? Chaplint azonban az évtizedek nem törölték ki emlékezetünkből. Századunk egyik legeredetibb és mondhatjuk legnagyobb művésze él és alkot, időről időre mélyebben vési bele nevét tudatunkba. Ezt a ragyogva ívelő pályát kíséri Sadoul könyvében, az első burleszk fillmektől a Rivaldafényig. Hű és érdekes színekkel ábrázolja a kort is, amely Chaplint körülveszi. Felvillantja az alkotóművész küzdelmeit és beszél magánéletéről is, amelyet a szenzációhajhászó riporterek az egyszerűség kedvéért "botrányokkal telített" - nek neveznek. Peregnek a könyv lapjai - pereg a film. És a jól ismert jelenetek egy-egy emlékezetes képe bizonyára felidézi az olvasóban sok szép régi este hangulatát...

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Nemes Károly - Pier ​Paolo Pasolini
Pier ​Paolo Pasolini (Bologna, 1922. március 5. – Ostia, 1975. november 2.) olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. A szélesebb közönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri. Egyike a XX. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészeinek, aki mind magánéletével, mind pedig művészeti tevékenységével örökös viták és támadások kereszttüzében állt.

Ismeretlen szerző - David ​Lynch
Fontosabb ​filmjei: Inland Empire David Lynch-Rövidfilmek (szín.-ff., am. dokumentumf., 2002) rendező, forgatókönyvíró A sötétség útja - Mulholland Drive Straight Story - Az igaz történet Lost Highway - Útvesztőben Twin Peaks - Tűz, jöjj velem! Twin Peaks (szín., am. tévéfilm sor., 1990) Veszett a világ Kék bársony Az elefántember Radírfej

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Bíró Gyula - Robert ​Bresson
Bresson ​gyakran emlegetik, mint a védőszentje a mozi, nem csak az erős katolikus témák találta az egész életmű, hanem az ő méltó hozzájárulás a művészet film. Stílusa lehet kimutatni az ő alkalmazása hang tömörítő kiválasztott képeket vagy hangokat betűkkel; nyesedék drámai forma annak lényegéről a tartalék felhasználása a zene, és a hírhedt "színész-modell" módszerekkel irányítani a szinte kizárólag nem hivatásos szereplők. wikipedia

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner ​Herzog
A ​gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Andrej Tarkovszkij - Napló
Tarkovszkij ​1970 áprilisától 1986-ig, haláláig vezetett naplót, melyben feljegyezte filmjeivel kapcsolatos alkotói feladatait, valamint viaskodását a szovjet hivatalos szervekkel. Még ha visszafogott módon fogalmaz is a Napló írója, a műből képet alkothatunk egy mélyen gondolkodó személyiség titkairól, a filmről, irodalomról, filozófiáról szóló nézeteiről. Megtudhatjuk, hogy milyen intellektuális-érzelmi kapcsolat fűzte Tolsztojhoz, Dosztojevszkijhez, Hesséhez; kortársaihoz, Fellinihez, Paradzsanovhoz, Zanussihoz stb. A modern filmművészet egyik csúcspontját jelentő Tarkovszkij-életmű megértéséhez, a filmművészet avatott szakértőit is próbára tevő, talányos alkotások elemzéséhez igen nagy segítséget nyújthat a Napló, melyből az alkotói folyamatot illetően is fontos következtetések vonhatók le.

Berkes Ildikó - Marlon ​Brando
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.