Ajax-loader

Az ​Árvai család útját elindító hatalmas regény a már jól ismert oraveczi világban, Szajlán játszódik. Férfiak és nők, születés és halál, a kivándorlás felé vezető út szenvtelen, leíró stílusú, mégis megrázó erejű elbeszélésben. “Parasztnak születni kell, azt tartották a régiek. Légvétele első pillanatától kezdve látnia, hallania, tapintania, szagolnia kell, ami rá vár. Ez olyan mesterség volt, amelyet nem lehetett másképp megtanulni. Nem véletlen, hogy nem tanították sehol, nem volt iskolája, de még ilyen tantárgy sem. Mezőgazdasági ismeretek léteztek, leendő gazdatiszteknek elsajátításra, de az más volt. És az is önmagáért beszélt, hogy senki nem akart paraszt lenni. Sokszor még a paraszt, a paraszt gyereke sem. Még kevésbé az úré, az iparosé, a munkásé. A lenézettség is oka volt, de ez is. Ha azonban valaki kívülálló mégis rákényszerült, hogy a földet túrja, ha úgy hozta a sors, az élet, sosem lett igazán az. Látni lehetett rajta, hogy végzője idegen, hogy nem áll rá a keze, hogy felnőtt vagy majdnem felnőtt volt már, mikor megmutatták neki, mit hogyan, hogy nagyol, nem figyel a részletekre, nincs áttekintése, nem látja az összefüggéseket, hogy nem úgy tudatos, hogy egyúttal ösztönös is, hogy nincs a vérében.”

Értékelések
5.0/5 - 2 értékelés alapján


Kota Jolán
5.0/5

“Parasztnak születni kell, azt tartották a régiek. Légvétele első pillanatától kezdve látnia, hallania, tapintania, szagolnia kell, ami rá vár. Beleszoknia, belenőnie, hozzáformálódnia, hozzákeményednie … Ha … valaki kívülálló … rákényszerült, hogy a földet túrja … sosem lett igazán az. … a munkája, a munkához való viszonya, hozzáállása … sosem volt olyan, mint a született földművesé. Látni lehetett rajta, hogy végzője idegen … hogy nagyol, nem figyel a részletekre, nincs áttekintése, nem látja az összefüggéseket, hogy nem úgy tudatos, hogy egyúttal ösztönös is, hogy nincs a vérében.”

Még nem történt meg az első világháború, a XIX. század második felében járunk. Árvai Jánossal indul a történet, aki özvegy apjával és feleségével él módos parasztemberként ebben a faluban. Nyomon követhetjük, hogyan emelkedik családfővé, apává, milyen erényei vannak, milyen hibákat követ el, amelyek nemzedékek életére lesznek majd kihatással. János igyekvő, szorgalmas ember, megáldva, netán megverve némi műszaki érzékkel, amit kihasználva kezd el a polgárosodás útjára lépni. Mindig jobbra, mindig többre törekedik, ha elbukik is, a több lábon állás miatt sosem szegényedik el annyira, hogy ne tudná újra kezdeni, de még inkább folytatni a család életét, amelyért egy személyben érzi magát felelősnek.

Ebbe a világba születik bele Árvai István, János első gyermeke. Ő a regény központi figurája, a kötet végén István útját fogjuk nyomon követni, a családtagok pedig csak érintőlegesen kerülnek képbe.

Ízes magyarsággal, alapos felkészültséggel ír Oravecz Imre a paraszti lét mindennapjairól: a könyv által ott vagy aratáskor, lóitatáskor, tengeri töréskor, szénahordáskor az Árvai-haddal. Részese vagy szerelmeiknek, haláluknak, háborúságaiknak, botor húzásaiknak. Átéled velük a hagyományok tiltófáit, súrlódsz generációk együttélésének konfliktusaiban, sajnálod őket gőgjükben, vagy elesettségükben. Megérted, honnan származik a hol óvatos, hol kíméletlen irgalmatlanság, amellyel kegyetlen aprólékossággal igazgatják a napok történéseit: nem lehet másképpen egyben tartani a nagycsaládot, a földeket és a gazdaságot. Demokrácia csírájában elfelejthető ilyen helyen, és ha nem egyfelé húznak a lovak, akkor inkább ki kell fogni őket szekér elől.

Megtudhatod még, ha elolvasod a regényt, hogy: 748796f.gif

- ki számít férfinak ebben a világban.
- milyen az asszonyok, lányok élete a falun belül, hol a helyük a nagycsaládban, milyen mindennapos feladataik vannak, mi engedhető meg egy erényes hajadonnak a hagyományok figyelembe vételével, és mi nem.
- ki irányítja a napok hol lassan, hol rohanva vágtató iramát ebben a korban, ebben a kis faluban.
- milyen lehetőségek adódtak kitörésre a falu népének.
- hogyan mulat egy XIX. századi falusi ember.
- belekóstolhatsz a földön gazdálkodó emberek függésébe – széltől, hótól, fagytól, aszálytól. Mindig várnak valamire, esőre, napsütésre, vagy éppen az eső elállására, a napsütés mérséklődésére. Ami éppen van, az általában sosem jó, vagy túl kevés, vagy túl sok.
- hol a helye a politikának egy ilyen közösségben.
- hogyan alakul át a falu infrastruktúrája, társadalmi szerkezete az iparosodás kiváltotta polgárosodással.

→ Az értékelés eredetileg itt jelent meg:

http://konyvcserelde.blog.hu/2016/08/29/harapd_a_levegot_erezd_az_eletet


Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
5.0/5

Statisztika

200.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók