Miroslav Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend – elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz – de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.
Kapcsolódó könyvek
William Somerset Maugham - Ashenden, a hírszerző
"Öszegyűjtött elbeszéléseim e kötetének - a harmadiknak - némiképp eltér a felépítése a többiétől - írja W. S. Maugham. Amazokba gyűjtöttem a maláj szigetvilágban játszódó novelláimat. Csakhogy írtam én egy csokor elbeszélést, amely a brit hírszerzés egy ügynökének kalandjairól mesél, az első világháború idején. Ezt az ügynököt Ashendennek neveztem el. Minthogy az elbeszélések mind képzeletemnek ehhez a szülöttéhez kapcsolódnak, hosszúságuk ellenére is úgy véltem helyesnek, ha egy kötetbe sorolom valamennyit. A háborúban szerzett élményeimen alapulnak, de nagyon kérem az olvasót: higgye el, hogy a kötet darabjai nem a franciák által reportage-nak, tudósításnak minősülő műfajhoz tartoznak - a képzelet terméke valamennyi. A valóság nem jó mesemondó. Találomra kezdi a történetet, jóval a kezdet előtt, következetlenül csapong, aztán a semmibe vész, az eldolgozatlan szálak meg csak úgy lógnak belőle - befejezése nincs. A hírszerző munkája általában igen egyhangú. Nagy része merőben haszontalan, az elbeszélőnek hiányos és lényegtelen anyagot kínál, az író dolga, hogy összefüggést teremtsen a részletek között, hogy az elbeszélést drámaisággal ruházza fel, és hogy az egészet hihetővé tegye. Nos - ezen igyekeztem jómagam is e kötet novelláiban."
Európa Könyvkiadó, 1986
Alberto Moravia - Római történetek
Római kisemberekről szólnak Moravia történetei: egy pincérről, aki egyszer csak kiszolgálógépből emberré válik, gondolkozni kezd, majd ki is mondja, amit a vendégekről gondol, groteszkül mulatságos helyzeteket teremtve. Egy vagányról, akinek egy tízezer lírás hamis bankót kellene felváltania, s a váratlan gazdagság reményében egy csapásra megváltozik életüteme. Egy szabaduló fegyencről, akiben fogsága alatt ellenállhatatlanul megérik az elhatározás: bosszút áll azon, aki ártatlanul börtönbe juttatta, s a találkozáskor hasztalan próbál úrrá lenni indulatain: tőrt döf hajdani barátja mellébe. Moravia egyszerű történetei az emberi lélek titkairól szólnak, Alakjait legtöbbször végletes helyzetben mutatja be, amikor lepattog róluk a mindennapi élet, a szokások máza, s megbicsakló hangjuk valami mást mond, mint amit az eszük parancsol.
Sir Arthur Conan Doyle - Sherlock Holmes kalandjai
Botrány Csehországban (Takácsy Gizella) - Az eltűnt vőlegény (Nikowitz Oszkár) - A Rőt Liga (Nikowitz Oszkár) - A Boscombe-völgyi rejtély (Nikowitz Oszkár) - Az öt narancsmag (Nikowitz Oszkár) - A ferde szájú (Nikowitz Oszkár) - A kék karbunkulus (Takácsy Gizella) - A pettyes pánt (Takácsy Gizella) - A mérnök hüvelykujja (Boronkay Zsuzsa) - Az eltűnt menyasszony (Nikowitz Oszkár) - A berillköves diadém (Boronkay Zsuzsa) - A Vérbükkös tanya (Boronkay Zsuzsa)
Umberto Eco - A Foucault-inga
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.
Stefan Zweig - Ámok
Stefan Zweig a két világháború között a legnépszerűbb, legolvasottabb német nyelvű írók egyike volt, nemcsak a német nyelvterületen, hanem Európa- és Amerika-szerte. Népszerűségének titka hatásossága volt: bármilyen témához nyúlt, keze alól mindig hatásos, olvasmányos, divatos könyv kerekedett ki, olyan író munkája, aki ismeri-érti az írásművészet fortélyait, és mindig tudja, milyen mondanivalóval válthat ki adott pillanatban visszhangot. Életművének javát legjobb elbeszélései és esszéi adják. Ebben a kötetben elbeszéléseiből gyűjtöttünk össze a legmaradandóbbakat.
Nagy részükben egy-egy tragikus élet bontakozik ki, s az író a humanista művész szenvedélyével száll szembe azokkal a pusztító, nyomorító erőkkel, amelyek ezeket az életeket tragédia felé sodorják. Egyrészt külső társadalmi erőkkel, mint a fasizmus (Sakknovella), másrészt belülről bomlasztó lelki torzulásokkal, mint a hazug polgári konvenciók vagy a fékezhetetlen, vak szenvedélyek (Égő titkok, Érzések zűrzavara, Ámok) Az izgalmas lélektani vagy történelmi határhelyzetet Zweig mindannyiszor megkapóan szép részleteken át, fordulatosan, kristálytiszta, szenvedély hevítette stílusban bonyolítja a kifejlet felé.
Szepes Mária - A mesés Gondwána
Párafátyolba burkolódzó egzotikus magaslatok, elhagyott városok, fenséges sziklaóriások, amelyek néma tanúként tekintenek le a mélybe. Ha vallomásra lehetne bírni őket, sokat mesélhetnének a múlt ködébe veszett civilizációkról, melyek mágikus kultúrája a történelem kezdete előtti időkben velük együtt eltűnt bolygónkról. Vagy mégsem? Talán kozmikus távolságokból figyelnek bennünket, most, a harmadik évezred küszöbén? Lehet, hogy mélységes szánalommal igyekeznek megmenteni bennünket végzetes bajainktól? Erről szól a népszeű írónő megkapó szépségű, izgalmas regénye.
Ismeretlen szerző - Tavasztól őszig
"A szerelemben az a gyönyörűség, hogy szeretünk, s jobban boldogít bennünket az a szenvedély, amely bennünk ég, mint az, amelyet másban gyújtunk" - mondja LaRochefoucauld. De igaza van-e? Évezredek óta kutatják a titkot költők, elbeszélők, drámaírók, muzsikusok, festők, megéneklik, leírják, megfestik a szerelem ezer és ezer változatát. Könyvünkben tizennyolc novella, angol, francia, német, orosz, amerikai, magyar írók lírai vagy tragikus történetei jelenítik meg a szerelem misztériumát - tavasztól őszig, a gyermekkortól az öregkorig.
H. G. Wells - A vakok országa
"Arcán – írta Wellsről Európai irodalomtörténetében Babits - a brit gyakorlatiasság józan kifejezése ül. Fantasztikumában eleinte szigorú volt és egzakt; és az ő egzaktsága mögött nem settenkedett Poe démona. A józanság a szabad játékból hamarosan haszonra szánt és tervezgető utópiákban vitte..."
A jellemzés szigorú, de igazságos. A fantasztikum és a gyakorlatiasság látszólag ellentmondó ereje mozgatja Wells egész életművét. Wells csodálkozó író, és ezért mindig kedves olvasmánya a hasonlóképpen csodálkozó ifjúságnak. szeme friss, pillantása éber, örök kiváncsisággal néz körül a világban. Amit meglát, lecsap rá; mindent vizsgálatra méltónak és megváltoztathatónak talál. És azonnal hozzá is fog, hogy megváltoztassa. Gyors és élénk fantáziája rögtön és gyakorlatiasan lát hozzá a probléma megoldásához, és ha a jelenben ezt történetesen nem látszik lehetségesnek - sebaj: megteszi a maga teremtette jövőben.
Ha ábrándjait néha megmosolyogjuk is, és hosszú társadalmi regényeit ritkán vesszük kézben, fantasztikus regényei ma is megragadnak bennünket. Néhány kitűnő, és azóta száz és száz változatban megírt ötletet adott az irodalomban. Feltalálta az időgépet, mellyel kényelmesen lehet utazni a múltba és a jövőbe; feltalálta a Cavoritot, ezt a csodálatos anyagot, amely elszigeteli a gravitációt, és lehetővé teszi az utazást a világegyetem fekete mélységeiben; feltalálta a láthatatlanná tevő vegyszert, a mesterséges gyémánt előállítási módját, a hibernálást, és még számos különös "tudományos" eszközt és módszert - hogy ezek révén is a társadalom problémáiról beszéljen.
Ismeretlen szerző - Huszadik századi skandináv novellák
A kötet több, mint harminc svéd, norvég, dán és izlandi szerző művét tartalmazza.
Gelléri Andor Endre - Hűvösvölgyi nászutasok
Angyalszárnyak suhogását hallotta ki Gelléri Andor Endre első elbeszéléséből felfedezője, Mikes Lajos - s csakugyan angyali küldött jelent meg személyében e szomorú földön, hogy hasonlíthatatlan, utánozhatatlan hangján jelentse: hogy s mint éltek a huszadik század húszas, harmincas éveiben Magyarországon, annak is a fővárosában és még közelebbről Óbudán a szegények, a megnyomorítottak és megszomorítottak, munkások és munkanélküliek. Egyszerű történeteket mondott el nehéz életű emberekről, igazat beszélt, igazul, és mégis úgy, mintha mesét mondana: az ő utcáin álomszellő seper végig, a porban heverő cserepek drágakőként szikráznak, és az este úgy jár, mint a kéményseprő. Írói világának minden kövét és szegletét ezerszer bejárta, örömét-keserűségét saját bőrén érezte, hőseinek minden mozdulását belülről és meghitten ismerte, és a teljes azonosulás, teljes együttérzés alapállásából ábrázolta - egyre zengőbb, gazdagabb, színesebb hangon, egyre szigorúbb fegyelemmel, egyre mélyebben és teljesebben, ahogy előbbre és feljebb jutott pályáján. De azért mindvégig ugyanazon a hangon szólt, s ugyanarról a világról, mint legelső novelláiban. Lázítóbb és lázadóbb az indulat, komorodnak a színek, ahogy kívül a valóság, mégis mindig ott villódzik a novellák minden során az a sajátos, tündéri fény, költészet és képzelet játszi visszfénye, ami a magyar és a világirodalomban egyaránt mindenki mástól megkülönbözteti Gelléri Andor Endrét, a szegény emberek szomorú életének angyali költő-krónikását.
Bogáti Péter - Mindenki mondja a magáét
Vérbeli újságíró műve a regény: eleven, közvetlen, lendületes. Irodalom és riport egyszerre. Egyik hőse maga az elbeszélő, az újságíró, akit lapja az ötvenes évek elején leküld egy új gyár felavatásásra, és ott találkozik azzal a fiatal férfi, akiben "jó szimattal" felfedezi az izgalmas témát. Először csak annyit tud meg róla, hogy agronómus volt, és most flotáló munkás, alkoholista volt, és most a legjobb dolgozó. Kíváncsiság támad benne: miféle ember az , aki ekkora változásokra képes? Milyen okok késztethették rá? Az újságíró nyomozni kezd, majd szinte rögeszméjévé válik az ügy, és bár közben telnek-múlnak az évek, sok minden megváltozik, ő mindig újra és újra visszatér a furcsa nyomozáshoz, míg végül, különböző emberek sokoldalú megvilágításában teljesen kibontakozik előtte a volt agronómus históriája, a kor számos jellegzetes problémájával egyetemben.
Lengyel József - Mérni a mérhetetlent I-II.
A Mérni a mérhetetlent két kötete az író összegyûjtött munkáit tartalmazza. Az elsõ kötetben megtaláljuk az író összes elbeszéléseit, minden vonatkozásban újszerû esszéregényét, A Hídépítõk-et.
Thomas Mann - Elbeszélések
Thomas Mann valamennyi elbeszélésében nagyfokú érzékenységgel reagál a megalázottságra és a kiszolgáltatottságra, és elutasítja a fizikai és lelki durvaság minden megnyilvánulását.
Mikszáth Kálmán - A székelyek között
"Jó nekünk magyaroknak, akiknek két hazánk is van. S ha egy elkeserítene is, még mindig ott van a másik. Erdélyt 25 évig szolgáltam mint politikus, Magyarországot és Erdélyt együtt negyven évig, és bizony már össze is zavarom, melyiket szeretem jobban..." - írja Mikszáth Kálmán 1910-ben a dés gimnázium tanárainak és diákjainak. Negyedszázadon volt erdélyi képviselő (1887-től lllyefalva 1892-től Fogaras), s ez a huszonöt év valóban második hazájává tette Erdélyt. Műveinek minden vonulatában ott találni irodalmi és személyes élményeit. Vármondákat ír Csicsóvárról és Keresdről, megjeleníti erdélyi kortárs barátait, ismerőseit. Elbeszéléseiben ott szerepelnek a furfangos székelyek, akiknek góbésága egyfajta mentőeszköz a történelmi kiszolgáltatottságukban, és ott vannak az erdélyi história nagy alakjai az Apafiktól a Tiszákig. Politikai karcolataiban belülről láttatja, milyen kétarcú a magyar politika az erdélyiek fájdalmas sorsával szemben. Mint képviselő pedig, ha nem is aktívan szerepelt a parlamentben, de írásaiban pontosan megfogalmazta az erdélyi problémákat. Amelyek megoldatlansága - bár még ezt a nevet nem tudta - elvezeti majd Magyarországot Trianonhoz.
Alfonz Bednár - Kőkalitka
A második világháború utolsó pillanatait, a felszabadulás előtti közvetlen órákat és perceket idézi Alfonz Bednár két hosszabb elbeszélése, egy-egy kis helyszínre sűrítve a sorsokat immár végképp eldöntő eseményeket. S ha az egyiknek csak egy öreg pásztor és egy bujkáló menekült a szereplője (Kőkalitka), a másikban egy egész falu, a falut megszállva tartó német egység és egy maroknyi partizán sorsa pereg le előttünk egyetlen éjszaka alatt (Órák és percek). Bednár azonban nem elégszik meg azzal, hogy a sorsdöntő órákat tömör drámaisággal ábrázolja, az elbeszélések főbb szereplőinek későbbi sorsát is felvillantja.
Alfonz Bednár volt az első, aki a szlovák irodalomban érthetően oly sokszor feldolgozott korszakot, a felkelést, a háború utolsó évének eseményeit immár nem fekete-fehérben, hanem igazi realistaként, rendkívül árnyaltan ábrázolta.
Lovik Károly - Asszonyfej
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tadeusz Różewicz - Kirándulás a múzeumba
"Minden reggel velem együtt ébredt a múltam. Amikor az ablakban a napsugarak kirajzolták a virágok világos szárait, velem együtt ébredtek az iskolatársaim, egyívású játszópajtásaim, a tanáraim, és száz meg száz, vagy talán ezernyi ember. Tüstént felébredt minden kellemes és kellemetlen élményem: ezek most mozdulatlanok és világosak voltak, fölelevenedtek, és egy rég holt világ felé vonzottak..." Ez az idézet Tadeusz Rózewicz egész életművét jellemzi: arra utal, hogy a szerző felfőbb célja mindig a történtek, az elmúlt események pontos feltárása és könyörtelen analízise volt; az a törekvés, hogy az írót kataklizmák megjelenítésével elrettentő tanulságokat fogalmazott meg a jelen és a jövő emberének.
Ismeretlen szerző - Mai angol elbeszélők
Az új angol irodalom 39 jeles elbeszélését nyújtja ez a gazdag, színpompás kötet - megannyi írói egyéniség művészetét tükrözi és megannyi sűrített drámát perget le percek alatt az olvasó szeme előtt. A novellának a regénytől erősen eltérő, különös művészete pattantja fel előttünk az ajtót gazdag és szegény otthonukba, hercegnők és katonatisztek, papok és apácák, kereskedők és parasztok, művészek és bohémek, munkások és munkanélküliek világába - emberek közé, akiknek gond a száraz kenyér előteremtése is. És ez a sok típus, ez a sok téma, ez a sok színtér - szalonok, slum-ök, halászfalvak, gyarmatok, Anglia hírhedt "ínséges területei" - egytől egyig módot ad a ma írójának arra, hogy megkísérelje megérteni és megértetni az emberi lélek mélyebb, rejtettebb titkait.
Joseph Freiherr von Eichendorff - Egy mihaszna életéből
Részlet a könyvből:
"Édesapám malmában már javában újra tocsogott és zuhogott vígan a kerék, a hólé szaporán csöpörgött a tetőről, a verebek meg nyüzsögve csicseregtek; a küszöbön ültem, és az álmot dörgöltem a szememből, igen jól megvoltam ott a meleg napsütésen. Akkor kilépett a házból az apám; már hajnal óta ott piszmogott a malomban, a hálósipka csálén ült a fején, ahogy odaszólt nekem:
- Te mihaszna, te! Már megint csak terpeszkedsz itt a napon és ropogtatod a csontjaidat, a munkát meg végezhetem magam. Én nem tudlak etetni tovább. Küszöb előtt a tavasz, eriggy ki már egyszer a világba, és nézz magad a kenyered után."
Baksay Sándor - Szeder-indák
"Nemcsak kortársa volt Arany Jánosnak, hanem lélekben és igazságban vele szolidáris, egy a felfogása a világról és a világnak irodalmi ábrázolásáról. Járni a világ irodalmának kertjeiben, gyönyörködni minden virágban - de idehaza a magyar falusi kert virágait ültetni, amelyek a magyar talajból keltek ki, ehhez hozzá hasonultak, a színük, illatuk, formájuk a magyar természethez szabott. Gyönyörű az angol-park, válogatott, százados fáival, széles gyepszőnyegeivel, szép, bár régimódi magyar szemnek kissé furcsa a ravaszul nyírt-nyesett francia kert kanyargós labirintusaival, szemnek tetsző az olasz kert illatozó olajfáival, sötét ciprusaival és piniáival, - de azért mégis csak az a kert a szép, amely egy magyar kálvinista parókia mögött tarkállik mályváival, georgináival, akácosaival és dúsan termő gyümölcseivel." Schöpflin Aladár