Cymbeline, brit király részben elvakult balitéletből, részben gonosz felesége, a koronát előző férjétől származó fia, Cloten számára megszerezni igyekvő királyné csalárd machinációinak hatására száműzi udvarából lánya, Imogen, férjét Posthumust, aki pedig legigazabb híve, és a királyné ill. Cloten kezére adja Imogent, aki pedig őt őszintén szereti. Ezek ketten Imogen életére törnek, s közben a királyné Cymbeline megmérgezését is tervezi, de végül minden szerencsésen rendbe jön.
Kapcsolódó könyvek
William Shakespeare - Coriolanus
A közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.
William Shakespeare - VI. Henrik I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - II. Richárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Négy dráma
Shakespeare színművei kiváltképp egy életre szólhatnak, hiszen a színház a legkülönbözőbb életkorokban, más és más rendezésben, felfogásban, újabb színésznemzedékek sztárjaival mindig új élményben részesít. Egy régi, győri _Hamlet_-előadás, egy _Szentivánéji álom_ a Brooktársulat vendégjátékában vagy épp a Bárka színpadán… De hogy olvasmányok volnának? Ez a kötet bizonyíthatja: igen! A szöveg a lapokon is elbűvöl, s klasszikusaink fordításai révén Shakespeare már régen a magyar irodalom része. Próbálja ki az olvasó, milyen időtöltés például a Hamlet-nagymonológ sorai közt figyelmesen barangolni.…
William Shakespeare - Hamlet / Romeo és Júlia / Macbeth / III. Richárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Hamlet / Romeo és Júlia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Romeo és Júlia / Hamlet, dán királyfi / Szentivánéji álom
William Shakespeare (1564-1616) műveiben minden megvan ami emberi: a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus. Nincs mit leporolni róla, mert drámáinak érvényességét az emberi természet, színrevitelüket a fölényes színpadi ismeret garantálja. Élő színházban gondolkodva írta műveit - a reneszánsz kor színházi szokásainak megfelelően. A színpad fejedelme volt életében, a reneszánsz dráma virágzása idején, s az maradt halála után is. Jelen kötet Shakespeare három talán legismertebb drámáját tartalmazza. A könyv az Osiris diákkönyvtár sorozat része.
William Shakespeare - Lear király
Van ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.
William Shakespeare - Shakspere remekei III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Minden jó, ha vége jó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - Öt dráma 2.
Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.
William Shakespeare - William Shakespeare összes drámái I-VI.
I.-II. kötet: Királydrámák
III. kötet: Vígjátékok
IV.-V. kötet: Tragédiák
VI. kötet: Színművek
William Shakespeare - Titus Andronicus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Shakespeare - A vihar
Shakespeare páratlan életművének betetőzése, a Vihar, a világirodalom egyik kimagasló remeke. A színpadi művek között egyedülálló mesejáték költői szépségei miatt különösen alkalmas kétnyelvű kiadás céljára, a magyar szövegről, Babits Mihály remekbekészült fordításáról pedig bízvást elmondhatjuk, hogy méltó az eredetihez.
William Shakespeare - A makrancos hölgy
A mű egy kocsma előtt nyit, ahol Ravaszdi Kristóf és a csaplárné veszekednek. A veszekedés után Ravaszdi elveszti eszméletét, és a kocsmában hamarosan megáll egy Gróf, aki mélyen megbotránkozik a részeg Ravaszdi láttán. A Gróf úgy dönt egy tréfát fog játszani az eszméletlen emberen. Megparancsolja szolgáinak, hogy vigyék fel Ravaszdit a kastélyába és tegyenek úgy, mintha egy úr lenne, aki súlyosan beteg. A gróf mindenben eligazítja a szolgáit; apródját, Bertát pedig beöltöztetteti a frissen úrrá tett Ravaszdi feleségének. A kastélyban megáll egy színész csoport is, akiket a Gróf megkér, hogy adjanak elő egy darabot.
William Shakespeare - Sok hűhó semmiért
Claudio első pillantásra szerelemre gyúl a bájos Hero iránt - aztán első szóra elhiszi róla a legképtelenebb rágalmakat. Szerelem és intrika, politikai cselszövény és pergő nyelvű szócsatározás teszi mozgalmassá Leonato tisztes házának életét - hogy aztán a tragédia küszöbén minden bonyodalom elsimuljon, és a két szerelmespár vígjátékba illő módon találjon egymásra.
William Shakespeare - Szentivánéji álom
A Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.
William Shakespeare - Ahogy tetszik
Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben - vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.
William Shakespeare - Vízkereszt vagy amit akartok
Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. "Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt - ami nektek kell", mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.
William Shakespeare - A velencei kalmár
A velencei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák korszakában írta. A saját korában vígjátéknak játszották, a 19. századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon. Shakespeare-ben az a jó, hogy olyan, mint az élet - nehezen szorítható korlátok közé.
A darab a virágzó tengeri kereskedelem központjában, a nyitott, nyüzsgő, karneválos Velencében és Belmont zárt mesevilágában játszódik. Antonio, a velencei kalmár szereti Bassaniót, aki könnyelműen elszórta az örökségét. Bassanio szerencsét akar próbálni Belmontban a gazdag, szép és erényes Portia kezéért. Ehhez pénzre van szüksége, és kihez forduljon, ha nem Antonióhoz? Antonio minden vagyona a tengeren, ezért kölcsönt vesz fel Shylocktól, a zsidó uzsorástól, akivel gyűlölik egymást. Shylock hajlandó a kölcsönre, még kamatot sem kér. Egy kikötése van: ha Antonio nem fizet időben, kivághat egy font húst a kalmár testéből. Az üzletet lakomával pecsételik meg. Amíg Shylock a keresztények nemszeretem vacsoráján időzik, a lánya, Jessica megszökik szerelmével, Lorenzóval, egy velencei nemes úrral. A hozományról sem feledkezik el. Bearanyozza magát apja pénzével és ékszereivel. Belmontban kérők sora verseng Portia kezéért, de apja végakarata értelmében csak ahhoz mehet feleségül, aki három ládika: az arany, ezüst és ólom közül helyesen választ. Aki nem a megfelelő mellett dönt, nemcsak Portiát nem nyeri el. Soha nem nősülhet meg. Portia szereti Bassaniót, halogatná a döntést, hogy minél tovább együtt lehessenek. Bassanio túl akar lenni rajta, kockáztatós fajta. Ahogy Antonio is. Üzletben és szerelemben egy pillanat alatt mindent nyerhet, vagy veszíthet az ember. Bassanio azt a ládikót választja, amelyen a felirat: Engem választ, aki mindent kockára tesz. És jól választ. Övé Portia és a vagyona. Szüksége is van rá, mert Antonio mindenét elvesztette a tengeren. Bíróság előtt áll. Shylock követeli a neki járó egy font húst. És hajthatatlan. A törvény mellette áll. A dózse tehetetlen. Az idegen Shylock ügyében egy idegen törvénytudót hív segítségül. Ki lesz a bíró? Egy jó? Egy rossz?