Ideges ​emberek

Benkei Ildikó - Jámbor László - A ​magyar bor nagykövete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel László - Surányi György - Határátkelés
Kötetlen ​beszélgetés politikáról, közgazdaságról, valamint a közélet és a magánélet fontos kérdéseiről.

Eric Lax - Conversations ​with Woody Allen
In ​discussions that begin in 1971 and end in 2009, Allen talks about every facet of moviemaking through the prism of his own work as well as the larger world of film, and in so doing reveals an artist’s development over the course of his career. He speaks about his influences and about the genesis of his ideas; about writing, casting, acting, shooting, directing, editing, and scoring - and throughout shows himself to be thoughtful, honest, self-deprecating, always witty, and often hilarious.

Ismeretlen szerző - Csütörtöki ​Iskola
Érdekes ​emberekkel beszélget Krizsán András Tudósok tudáskészletéből másképpen Talán e három egymás után rakott szó fejezi ki leginkább azt, hogy miről szól ez a különleges könyv, amely Krizsán András következetes szervező munkájával a ma már értelmiségi-szakmai körökben sokak számára közismert „Csütörtöki Iskola” meghívott „tanárainak” előadásait, beszélgetéseit közli, sajátosan szerkesztett formában. Az első, efféle „homálybogozásokat” az azóta Magyar Örökség Díjjal elismert Kemény Bertalan kezdeményezte. Ő már nincs köztünk, de beszélgetni való közös szellemi kincs és rejtett dimenzió maradt bőven. S a ma oly divatos „élethosszig tartó tanuláshoz” pontosan ilyen „csütik” és ilyen könyvek kellenek. Próbálják ki a kedves olvasók, tanártársak, fiatal és szenior iskolatársak! Őszintén és jó kedvvel ajánlom figyelmükbe!

Jókai Anna - Kozma Imre - A ​remény ablaka
A ​remény ablaka a Manréza-füzetek „beszélgető” sorozat legújabb, 12. tagja, azon trilógia második része, melyben Jókai Anna a hit-remény-szeretet kérdését járja körül. Első könyvében (Szeretet szigetek, 2008) Ternyák Csaba egri érsekkel és Sajgó Szabolcs SJ teológussal beszélgetett. Az írónő ezúttal az említett kérdéskör egy másik fontos területéről, a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával együtt. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó. Hányadán áll a darabjaira szakított Magyarország nemzetiségeinek, kisebbségeinek együttélése, Közép-Európa népeinek egymás közöttisége? A közösségek szűkebb körét vizsgálva eljutunk a családhoz: a nemzedékek egymáshoz való viszonyához, a nevelés, az iskolák szerepéhez. Miért eleve elhibázott kollektív bűnösségről beszélni? Hogyan lehetett a kommunizmusban Isten hű szolgája maradni? Godot itt van-e közöttünk? És egyáltalán: mi a remény? A beszélgetéseket függelékként egészítik ki Jókai Anna fantasztikus erejű imái (Ima az emberiséghez; A magzat imája) és Kozma Imre atya elmés prédikációi (A szíven szúrt világ feltámadásra vár, Minden- napi kenyerünk - és a jóllét)

Markó Béla - Kőrössi P. József - A ​magyar kártya
2012 ​végén, majd ez év januárjában öt alkalommal ültünk mikrofon elé Markó Bélával. Olyan könyvet készültem írni, amelynek hősét mind a ketten szeretjük, mert akkor mások is megszerethetik. Olyan könyvek akartam írni, amelyből kiderül, milyen út vezetett oda, ahol most éppen van, mi kellett ahhoz, hogy az legyen, aki lett – olyan költő, akit nem képes elnyomni, meghamisítani a politikus, és olyan politikus, akit élni hagy a költő, és lemondatja, amikor - elég. Költő hallgat a politikusra, a politikus meghallgatja a költőt. Nagyszülők, szülők - székely atyafiság. Család. Amerikás magyarok. Magyarság, erdélyiség, nacionalizmus és kirekesztés. Trianon, és nacionálkommunizmus. Autonómia: igen, nem, szeret, nem szeret. Hogyan lehet Romániában, intoleráns románok és türelmetlen magyarok között magyarnak, székelynek és európainak maradni. És hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként, és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni. Hogyan lehet egyszerre vállalni és lemondani, történelmi vállalásokkal és lemondásokkal együttélni. Ha nem is mindenre ad konkrét választ ez a könyv, a válaszadáshoz bizonyára hozzásegíti az olvasót.

Wacha Imre - Beszélgessünk ​a beszédről!
Az ​ifjúság élőszóbeli megnyilatkozásáról, a beszéd gondolatokat közvetítő és azokat elrejtő szerepéről, a gondolkodás és a megszólaló nyelv kapcsolatáról szól e könyv.

Bedecs László - Mi ​volt a kérdés?
A ​kötet beszélgetései tizenhárom kortárs magyar költő műhelyébe engednek bepillantást. Tizenhárom karakteres személyiség beszél arról, miért ír, miért épp verset ír, mit gondol a saját műveiről, mit gondol önmagáról, a múltjáról, a jelenéről és a jövőjéről. Tizenhárom jeles alkotó mesél arról, mit olvas, kit hallgat, milyen értékeket vall, és hogy érzi magát a mai Magyarországon.

Mezei Károly - Beteg ​társadalom, egészséges nemzet
A ​belső jól-lét a valódi boldogság alapja. A jólét, a fogyasztói társadalom alapvető célja azt jelenti, hogy minél jobban keresek, annál több dolgot tudok megszerezni, és ettől boldogabb leszek. A fogyasztói társadalomban a jólét hajszolása öncéllá válik. Az az üzenete, ha bármit meguntam, lecserélem. Ez igaz a háztartási eszközökre, ruhákra, de a párkapcsolatokra is. Ez a szemlélet azonban nemhogy boldogsághoz nem vezet, hanem állandó elégedetlenséggel jár együtt, hiszen mindig van szebb, jobb, mutatósabb választék az áru- és emberpiacon egyaránt. Ezzel szemben az igazi jóllét az életminőség alapfogalma. Azt jelenti, hogy van saját értékrendem, ami megvéd a manipulációktól. Az igazi belső tartással rendelkező jóllét állapotában lévő embert nem lehet kívülről irányítani, tudja, mi az, amire szüksége van.

Vincze Attila - Szepes Mária - Faludy György - Gondolatok ​és portrék, Máraira hangolva
"E ​könyvhöz két "klasszikus" barátommal készített interjúim szolgáltak alapul, ezekből szemezgettem gondolatokat, töredékeket, olyanokat, amelyekről mindketten meséltek, beszéltek nekem. Merthogy az írás mellett mesélni is, emlékezni is köztudottan jól tudnak, és szívesen is teszik. Ebben a formában próbálom tehát bemutatni a Szepes Mária és Faludy György gondolatvilága közötti hasonlóságokat és különbözőségeket egyaránt."

Pozvai Zsolt - Kávé ​habbal
"Ez ​a könyv törődni akar. Témát kínál, kedvet ad az esti beszélgetésekhez. A szerelmünkkel, az elfeledett barátok között, a keveset látott szülőkkel, a ritkán ölelt gyerekekkel és unokákkal. Egyszerűen egymással. Pozvai Zsolt" "Jó szívvel ajánlom ezt a kilenc beszélgetést ebben a kicsit kócos, az élőbeszédre hajazó, kötőszavakkal és központozásokkal dúsított változatban mindenkinek, aki még tudja, érti, hogy "Ha a mondat közepén csönd keletkezik, egy kicsinyke, félre nem érthető csönd, az olyan, mintha megnyílna halkan egy ajtó, s az ember betekintést nyer oda, ahol fontos dolgok éppen most születnek. Simkó János"

Francesca Ambrogetti - Sergio Rubin - Ferenc ​pápa
2013. ​március 13-án Jorge Bergoglio bíborost választották meg Joseph Ratzinger utódjául, hogy Ferenc pápa néven elfoglalja Szent Péter trónusát. A Sergio Rubinnal és Francesca Ambrogettivel folytatott beszélgetések alapján készült könyv különleges képet nyújt az új pápa életének eseményeiről. Jorge Bergoglio egyszerű, közvetlen nyelven meséli el, ahogy a családja 1929-ben Buenos Airesbe érkezett, beszámol születésének körülményeiről, gyerekkoráról, és arról, hogy egy súlyos tüdőgyulladás nyomán miképp érzett először elhivatottságot a papi pálya iránt. Elkísérjük a szemináriumba, az első ottani óráira, megtudjuk, milyen tapasztalatokat szerzett később, mint pszichológia- és irodalomtanár... míg II. János Pál pápa bíborossá szentelte, és ezzel kezdetét vette a "Bergoglio-jelenség". Bergoglio bátran és őszintén válaszol az egyenesen feltett kérdésekre, a rá jellemző világossággal fejti ki gondolatait akár kényes témákban is: véleményt mond az ima élményéről, a cölibátusról, az egyház közösségi tevékenységéről, a pedofilbotrányokról és az argentin diktatúráról egyaránt.

Petri György - A ​szabadság hagyománya
A ​Beszélő címu folyóirat, amelynek Perti György egyik alapítója s meghatározó szellemi alakítója volt, 1999-ben beszélgetés- sorozatot inditott a magyar polítikai költészet klasszikusairól, arról a tradícióról, amelyet Petri a szabadság hagyományának nevez. Ezeket a beszélgetéseket gyüjtöttük egybe kötetünkben, amelyben Petri György, Babits Mihály, Balassi Bálint, Berzenyi Dániel, Illyés Gyula, József Attila, Petőfi Sándor, Weöres Sándor egy-egy nagy versét elemzi.

Illés Lajos - Szereti ​Ön az állatokat?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szervátiusz Klára - Mindörökké, ​Erdély
Azt ​szokták mondani: a magyarok csak akkor fognak össze, akkor lehet őket felrázni, ha valami nagy tragédia éri a nemzetet. Lehet, hogy így van, de szakítani kellene már ezzel a sorral. Átfogó stratégiát kellene kidolgozni a magyarság megmentésére. Meg kell keresni a megoldásokat, amelyek segítségével a magyarság ismét elfoglalhatja a térségben az őt megillető helyét. Ha a politikában nem vagyunk annyira tehetségesek, és erőszakosak, mint mások, akkor olyan erőket kell keresnünk, amelyekben nagyok vagyunk. Szerintem Magyarország szellemi nagyhatalom. A mi kultúránk Európában, de a világban is egy külön színfolt. Szépen ötvözi keleti örökségünket a nyugati törekvésekkel, hatásokkal. Ezt kell megőriznünk, felmutatnunk. Ez a mi igazi erőnk.

Nagy Olga - Világgá ​futó szavak
Nagy ​Olga, az erdélyi magyar folklór egyik legkiválóbb kutatója sok kötetnyi népköltészetet mentett meg az enyészettől. Jószemű és szerencsés kezű kutató, évtizedes munkája során egyszer rádöbbent arra, hogy miután a mese rákerült a megnetofonszalagra, a mesélő még gyakran szeretne tovább beszélni, de már nem a nagymúltú, nemzedékről nemzedékre szálló hagyományról, hanem saját életéről, a világ dolgairól, örömeiről és bánatairól. Az olvasó csalódottan legyint: mi ebben a fölfedezés? Minden embernek megvan a maga baja, miért érdekes ez? Nagy Olga arról győz meg, hogy a kimondott szónak nemcsak akkor van értéke, ha hagyományos értelemben folklór, hanem a legegyszerűbb tárgyú beszélgetésben is, ha korra, emberekre jellemző szemléletet tükröz. Csak meg kell találni a beszélni tudókat és hagyni kell őket beszélni. Erdélyben, a Székelyföldön, még közelebbről Marosszéken, Havad községben talált csoportosan emberekre, akik az ünnepi szó" mellett a hétköznapi"-t is súlyosan mondják ki. Az erdélyi magyar falu beszédkultúráját ismerve, ez a tény önmagában még nem jelentene különös dolgot, Havad azonban a maga racionális, református voltában sajátos közösség. Nagy Olga sok éve végez néprajzi kutatást itt. Cikkeiben és ebben a könyvben is utal rá, hogy egy teljes falumonográfia vár kiadásra Havadról. Ami abból kimaradt - írja itt -, az került ebbe a kötetbe. Ezt a falut környezeténél is jobban meghatározta vallása, mégis sok tekintetben elszakadt a tradícióktól. Furcsa ellentmondás, de igaz: Havad nem igazán tipikus erdélyi magyar falu, de az innen világgá futó szavak" olyan általános emberi érzéseket és megfigyeléseket hordoznak, hogy számot tartanak érdeklődésünkre. A folklorista hat ciklusba rendezte az interjúkat. Az első kettő a férfiról és a nőről szól. Míg a férfiaknál a munka és a katonáskodás, a nőknél a mélylélektan kutatására valló eszközöket is használva, a család, a szülőhöz, gyerekhez, férjhez való viszony kerül előtérbe. A könyv nézőpontját legpontosabban talán a harmadik fejezet képviseli. Címe a bibliából származik: Orcád verítékével, az alcím népi szociográfia nem egészen találó, több is, kevesebb is annál. Nem az élet leírásával találkozunk itt, hanem anyagi oldalainak, a megélhetés esélyeinek különböző szempontú értékelésével, vallomásokkal. A következő fejezet voltaképp az előző pontos folytatása. Az anyagi gondok és a szerzés lehetősége egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy manapság kevesebb vidámságot lásson Havad, mint valaha, amikor a szegénység sokkal mindennaposabb vendég volt házaiban. Az ötödik fejezet a legterjedelmesebb, majdnem egyharmadát teszi ki a kötetnek. Törvények és törvényszegők címmel paraszti etiká"-nak nevezi a szerző, pedig itt a bűnökről elhangzottaknak csupán töredékét találjuk, a verekedőkről-kötekedőkről, a tolvajokról, a gyilkosokról és a nemi erkölcs elleni vétkezőkről mondják el véleményüket a havadiak. Sokszor egymásnak ellentmondóan, nemzedékek szerint elkülönülve, de - úgy tetszik - itt a legszigorúbb és legpuritánabb elveket vallva. Logikus lezárás az életről, az életsorsról, vallásról, halálról elhangzottaknak az utolsó fejezetbe tömörítése. Tartalmi ismertetés közben szinte elfeledkeztünk Nagy Olgáról, pedig bevezető tanulmánya és rövid utószava szorosan hozzátartozik a kötethez. Nem szakad el tőle, pedig tehetné, ha a szóbeliség elméleti kérdéseiről értekezne. A bevezetőben hogy elmondja, miként jutott el a havadiak tradíción kívüli beszéltetéséhez, hogyan irányította a beszélgetéseket, melyek a könyvcímmel szemben nem mind futnak világgá, hanem egy faluközösség kiérlelt élettapasztalatait közvetítik felénk.

Csengey Ágota - Istennel ​a semmiből a végtelen felé
Azt ​szeretném, hogy az emberiség megértse, jót tenni, irgalmasnak lenni másokhoz, ez Istenhez tesz hasonlóvá minket. Istennek a csodaszép vonásai akkor ragyognak föl bennünk, ha irgalmas szeretettel le tudunk egymáshoz hajolni. Nagy szeretet és hála van bennem azok iránt, kik vállukat vállam mellé téve vállalják a legkisebbeknek szolgálatát. Vállalják a munkát,akár mint nevelő vagy tanár, vagy mint a krónikás, ki elkisér útjaimon, és egy jobb világról szóló álmaimat feljegyezte és elhozta Önöknek. Isten áldása legyen az Isten nevében végzett munkájukon, egész életükön, családjukon. Csaba testvér

Fernando Sorrentino - Hét ​beszélgetés Jorge Luis Borgesszel
1971-ben ​Fernando Sorrentino, az akkor még kezdőnek számító, huszonkilenc éves argentin író hét délutánon át kérdezgette Jorge Luis Borgest mindenféléről, ami épp az eszébe jutott, s a könyv, mely ezekből a csapongó beszélgetésekből született, Borges megejtően közvetlen portréját tárja elénk. Megtudjuk egyebek között, hogy miként tekint vissza Borges saját korai műveire, s ennek alapján mit tanácsol a kezdő íróknak, s azt is, miért fontos, hogy az író lusta legyen. Megtudjuk, hogy ő, aki mindig "hedonista olvasó" volt, miért szereti jobban Henry Jamest Franz Kafkánál, hogy miért unt bele Dosztojevszkijbe, hogy miért tartja García Lorcát jelentéktelen költőnek, hogy mikor és hogyan olvasta először Dante Isteni Színjátékát, és miért tartja olyan zseniális műnek, jóllehet a vallásos tartalma egyáltalán nem érdekli (mert abszurdnak tartja azt a gondolatot, hogy "viselkedésünk érdekelheti az istenséget"). Rögtönzött kis elemzéseket találunk a könyvben az argentin irodalom majd' minden jelentős alakjáról, de éppúgy a gaucsókról, a tangóról és a truco nevű kártyajátékról is, s mellesleg megtudhatjuk, mi a véleménye Borgesnek a futballról, melyet szerinte igazából a fanatikus szurkolók sem szeretnek.

Orosz Atanáz - Merre ​vezet az út?
Katolikus ​kereszténynek lenni - könnyű vagy nehéz? Hogyan válaszolhatunk erre az olykor még a vallást is materializáló korunkban? A kereszténységet és az életet - a mai korszellemtől indíttatva - hajlamos különválasztani az európai gondolkodás. Mintha a keresztény az életnek valamiféle részleges, jelzős változata lenne. A reneszánszig nyúlik vissza az a szellemi áramlat, amely később a felvilágosodásban fogalmazta meg azt az alapvető szemléletbeli váltást, amelynek társadalmi, gazdasági, erkölcsi következményeivel napjainkban nézünk szembe. Orosz Atanáz, görögkatolikus püspök élettörténetéből, vallomásaiból megnyerő módon bontakozik ki előttünk: kereszténynek lenni természetes állapot. Ez a természetesség természetes módon kapcsolódik össze a természetfölöttivel - így nyilatkozik meg az ember létezésének szépsége és teljessége, ami olykor könnyűnek tűnik, máskor meg nehéznek.

Osskó Judit - Antall ​József - Kései memoár
"Antall ​József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes „antalli” beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ő közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. Szeretném hinni, hogy ebből a beszélgetés-csokorból hitelesen megismerhető Antall József gondolkodásmódja, értékrendszere és kirajzolódnak egyéniségének azok a vonásai, amelyek hivatali ideje alatt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt." (Osskó Judit)