Formális ​logika, dialektikus logika

Louis Althusser - Olvassuk ​Marxot
Legelső ​írásaimban azt mondtam: a marxista filozófia kérdése a legfontosabb. Ma is így gondolom. De ha 1960-65 között helyesen fogalmaztam is meg az alapkérdést, ma már elmondhatom, hogy nem láttam azt át elég világosan... A marxista filozófiát az "elméleti gyakorlat elméleteként" határoztam meg kizárólag mint "elméletet" tehát, vagyis úgy viszonyultam hozzá, mint valami tudományhoz. Elméletileg túlbecsülve a filozófiát, végeredményben alábecsültem politikailag.

Bertrand Russell - Miszticizmus ​és logika
"Bizonyos ​dolgok, úgy látszik, kívül esnek az emberi életen, és méltók rá, hogy áhítatos tisztelettel viseltessünk irántuk. Mindig mohón kerestem az igazolást az általuk keltett érzelmekre. Részint nagyon nyilvánvaló dolgokra gondolok, amilyen a csillagos ég és a viharos tenger; részint arra, hogy milyen hatalmas, térben és időben, a tudomány univerzuma az emberiség életéhez képest; részint a személytelen igazságnak az épületére, és különösen az olyan igazságokra, melyek, miként a matematikai igazságok, nem pusztán leírják a világot, ahogyan az történetesen létezik. Akik a humanizmusból igyekeznek vallást csinálni, nem elégítik ki érzelmeimet, mert nem ismernek el semmi nagyobbat, mint az ember. És mégis, képtelen vagyok azt gondolni, hogy az emberi lényeken kívül bármi létezik a világon, amit értékesnek tudnék tartani. Értelmem tehát a humanistákkal tart, bár érzelmeim lázadoznak." Russell kései intellektuális önéletrajzában olvashatjuk ezt a vallomást. Az őszintén feltárt gondolati és érzelmi kettősség talán a szerző egyetlen könyvében sem nyilvánul meg olyan tisztán, mint ebben az 1917-ben összeállított tanulmánykötetben. A misztikus érzelem áradásának gátat vet a szigorú logikai elemzés, de az olvasó egy pillanatra sem felejti el, hogy a filozófia több, mint az emberi ismeretek logikai elemzése.

Sziklai László - Történelmi ​lecke - haladóknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - A ​szabadságról
Kötetünk ​a XX. század nagy francia filozófusának két tanulmányát tartalmazza. Az elsőnek a címe: Descartes a szabadságról. Ebben Sartre, Descartes eszmevilágából kiindulva, és saját gondolatrendszerével összefüggésben igyekszik a mai ember szemszögéből megvilágítani az ember szabadságtapasztalatának elemi erejű élményét. A második tanulmány a marxizmussal való dialógusának egyik fontos állomása, amelyben Sartre saját filozófiáját, az egzisztencializmust és a marxizmust a szabadságfelfogás tekintetében ütközteti. Igyekszik megszabadítani a marxizmust a determinizmus és a materializmus koloncától, éppen a forradalom filozófiája érdekében. Mindkét írás a második világháború végén született: a XX. század egy válságos, törékeny pillanatában kísérli meg ember és társadalom e lényeges problémáinak tisztázását.

Albert Camus - Sziszüphosz ​mítosza
Most ​először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet. Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall. Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a Színe és visszája, amely algériai élményeiből táplálkozik, valamint a lírai mediterrán hangulatú Nász és A nyár.

Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi ​szerződés
Rousseau ​egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe. Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket. Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.

Jacques Derrida - Esszé ​a névről
Ez ​a kötet a világhírű francia filozófus 1993-ban megjelent három könyvét tartalmazza (Khora, Szenvedélyek, Kivéve a név), amelyeket az Esszé a névről (Essai sur le nom) közös cím fog össze.

Blaise Pascal - Gondolatok
___Mély ​filozófia, még mélyebb pszichológia, őszinte, felfakadó líra és csodálatos zene ez a könyv. Végigvezeti az olvasót a világon, és Istenhez érkezik. Logikus érveléssel és valószínűség-számítással bizonyítja be Pascal az ész emberének, hogy a vallási közöny a legnagyobb esztelenség. Pascal emberábrázolása tökéletesebb a legnagyobb francia pszichológus írók rajzainál. "Villáma széthasítja az eget - írja róla Mauriac -, és bevilágít az ember lelkébe." ___Pascal nem volt teológus, műve mégis a legismertebb és legjelentősebb alkotások egyike a keresztény hit-irodalomban; nem volt irodalmár, a _Kereszténység apológiája,_ mely _Gondolatok_ címen jelent meg, mégis a legszebb költői alkotások egyike.

Michel Henry - Az ​élő test
„Kiindulva ​azokból a fenomenológiai szövegekből, amelyek azt írják le, ami vagyok, azt mondhatjuk, hogy az első megkérdőjelezhetetlen állítás az, hogy élő vagyok. Hogy ezt képesek vagyunk elfelejteni, az a világ elképesztő ideológiai behatását bizonyítja, amely igyekszik elhitetni velünk, hogy semmi más nincs rajta kívül, hogy az emberek empirikus egyedek, egyszerű neuronális elrendeződések – pedig egy neuron nem érez semmit! […] Márpedig élőként tapasztalom magam, még akkor is, ha például ebben a pillanatban nem szentelek ennek elég figyelmet. Ezt a tényt sohasem láthatom, nem is gondolhatom, és nem is tehetem valamiféle világi ténnyé.”

Maurice Blanchot - A ​túl nem lépés
Az ​írás rendeltetése nem az, hogy nyomokat hagyjon, hanem hogy a nyomok révén eltöröljön minden nyomot; hogy eltűnjön az írás töredékes terében, annál is véglegesebben, ahogyan eltűnünk a sírban, vagy, ennél is inkább, az írás arra rendeltetett, hogy romboljon, romboljon láthatatlanul, a rombolás lármája nélkül.

Jacques Derrida - Marx ​kísértetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda Mihály - Sisakrostély-hatás
"Jó ​ideje szeretném már azt hinni: lassan sikerül majd búcsút intenem a Szellemnek." Vajda Mihály tanulmánykötete a gondolkodásunkat állandóan meghatározó "kísérteteinkre" figyelmeztet. Filozófiatörténeti megközelítésből tanulmányozza a modern kultúra kérdéseit, melyek egymásból következve fokozzák az ember tudás iránti csillapíthatatlan szomjúságát.

Ismeretlen szerző - A ​marxista filozófia alapjai
Ezt ​a könyvet, melyet az olvasó figyelmébe ajánlunk, a főiskolai hallgatók és az egyéni tanulók kézikönyvéül szántuk; benne rendszeresen kifejtjük a marxista filozófia - a dialektikus és történelmi materializmus - alapjait. A szerzők remélik, hogy a könyvet haszonnal forgatják majd a párt- és szovjetszervezetek aktivistái, értelmiségünk, s mindazok, akik érdeklődnek a tudományos világszemlélet iránt.

Konrád György - Európa ​köldökén
„Jólesik ​fölfedezni, hogy azzal is megértjük egymást, aki nagyon különbözik tőlünk. Egy szerető, akinek alig értem a nyelvét, egy ókori kínai filozófus, egy ausztrál kikötőmunkás kézfogása egy tengerparti kocsmában, egy öreg néger szaxofonos mosolya. Az a legjobb bennünk, ami túlhatol rajtunk és eljut a másik emberhez. A szóbeli és szótlan megértés, amely átmegy a határokon.” „Minden regényíró a maga módján foglalkozik műfaja nézőpontjából a cselekmény, az akció, a kaland problémájával. Kézenfekvő: a létezés mint kaland. Az írói túlélés mint kaland. Az alkalmazkodás és elrugaszkodás dilemmája. Realizmus és radikalizmus. Középeurópaiság: a bennünk hordozott, kivethetetlen dilemmák tudatosítása. Nincsenek a huszadik századi kelet-közép-európai történelemben folyamatos hagyományok. Ránk kényszerítődött a változás. Állandóan átmeneti állapotban élünk. Kétszáz éve tart ebben a régióban a késleltetett átmenet a polgári társadalomba. Ha kétszáz éve átmenetben élünk, akkor vajon nem éppen ez a tartós valóság?” „De miért is ne jönne közbe valami trauma? Most először lenne szerencsénk? Nehezen hihető. Miért ne robbanna fel a kísérleti palack? Nem lehetetlen, hogy a demokratikus nyitás ismét kijárási tilalommal és internálásokkal végződik. Hány embert kell letartóztatni, hogy ismét csend legyen? Nem szoktunk túl nagy számot mondani, ha erre fordul a szó.”

Ismeretlen szerző - A ​pápai feminizmusról a vatikáni levél kapcsán
A ​Vatikán 2004-ben tette közzé a „Levél a katolikus egyház püspökeihez a férfiak és a nők egyházi és világi együttműködéséről” című dokumentumot, amelyet a Hittani Kongregáció akkori vezetője, Joseph Ratzinger bíboros jegyzett. A levél az egész világon nagyon visszhangot váltott ki, éles támadásokat és lelkes üdvözlést egyaránt. A Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány , kiindulva abból, hogy a nők alávetettségét, a világ sok részén jogfosztottságát , munkájuk leértékelését, a velük kapcsolatos előítéletet csak széles körű társadalmi viták során lehet megszüntetni , a levél kapcsán konferenciát rendezett A nők és a férfiak együttműködése a 21.században címmel. Az előadók között volt református lelkésznő, katolikus vallásfilozófus, szociológus, férfikutató, irodalmár és nyelvész – a kötet az ő írásaikat tartalmazza. A Kötet tanulmányainak különös súlyt ad, hogy Joseph Ratzinger bíborost 2005 áprilisában XVI. Benedek néven pápává iktatták – így az általa alá írt levélben foglaltak azóta teljes joggal nevezhetők a feminizmus pápai értelmezésének: hogy a Vatikán hogyan értelmezi, milyennek írja le a feminista törekvéseket, illetve hogyan képzeli el a nők világi és (katolikus) egyházi szerepét, azaz milyen feminizmust javasol.

Paul Strathern - Marx
Karl ​Marx kíméletlen kapitalizmus-kritikája, valamint a tőkés rendszer hiányosságainak orvoslására javasolt megoldása, a kommunizmus a huszadik században, a szovjetunióbeli kommunista állam megalapításával élte virágkorát. Ez a hatalmas vállalkozás mára teljesen és végérvényesen megbukott. Az abba vetett hit erejéről azonban nem szabad megfeíedkeznünk, Marx eszméi "igazságos világot" jelentettek milliók szemében. Marx kritikája pedig magukat marxistának nevező gondolkodók nemzedékeit befolyásolta.

Karl Marx - Friedrich Engels - Kommunista ​kiáltvány
...a ​Kommunista Kiáltvány minden sarkalatos pontját tartalmazza annak az eszmerendszernek, amelyet marxizmusnak neveznek, és mint ilyen, A fajok eredete mellett, a 19. század legjelentősebb szellemi dokumentumának számít. Marx-Engels művének köszönhetően ma már mindenki másképp gondolkodik politikáról és társadalomról... Még ennél is lényegesebb, hogy a marxizmus milliók számára vált meggyőződéssé vagy vallássá, a Kommunista Kiáltványt pedig kötelességünk egyfajta szent könyvnek tekinteni... Szinte minden mondata megszentelt írás, amelyre a vakbuzgók nemcsak hogy hivatkoznak, de cselekedeteiket is ehhez mérik, habár némelyiküknek... fogalma sincs arról, mi ennek a meggyőződésnek a forrása.

Gabriele Kuby - A ​nemek forradalma
A ​gender ideológiája lopva beszüremkedett az Európai Unió szervezeteibe, és számos országban az állami intézményekbe, egyetemekre és más képzési központokba, sőt az iskolákba és óvodákba is. Meg kell alkotni az új gender-embert, aki maga dönti el, hogy férfi vagy nő akar-e lenni, leszbikus, meleg, hetero-, bi- vagy transzszexuális. Abszurdnak hangzik mindez?

Olivia Rosenthal - Az ​engedetlenség hét útja
Wong ​mester három tanítványa, Csidan, Nidan és Szandan változatos utakat jár be a mester tanításait követve, vagy éppen azzal szembeszegülve, hogy saját példájukon tapasztalják a vak engedelmesség, a szeszélyes lázadás és a cinikus távolságtartás esélyeit. Olivia Rosenthal hatalmas filozófiai tudás és fölényes íráskészség birtokában alkotja meg szikár és rendkívül hatásos szövegét arról, hogy milyen következményekkel járhat az engedelmesség, és hogy milyen határok között mozog a mester-tanítvány viszony a keleti filozófiai iskolákban. Erőteljes nyelvezet, pontosan kidolgozott stílus, kemény, de élvezetes fekete humor teszik élményszerűvé ezt a lélegzetelállítóan izgalmas történetet.

Ernst F. Schumacher - Tévelygők ​útikalauza
Ebben ​a könyvben szemügyre vesszük a világot, és megpróbáljuk egészében látni. Az ilyesmit filozófiának nevezik, azt pedig úgy határozzák meg, mint a bölcsesség szeretetét és az igazság keresését. Szókratész mondotta: "A filozófus érzése a csodálkozással kezdődik. Valamit igaznak elfogadni mindig a tévedés kockázatával jár. Ha korlátozom magam arra a tudásra, amelyet kétségen felül igaznak tartok, azzal ugyan a minimumra csökkenteném a tévedés kockázatát, ugyanakkor növelem a veszélyét annak, hogy éppen azzal nem fogok foglalkozni, ami az életben a legfontosabb és legbecsesebb. Aquinói Szent Tamás Arisztotelész nyomán azt tanította, hogy "a legcsekélyebb tudás, amit a legnagyobb dolgokról nyerhetünk, kívánatosabb, mint a legbiztosabb tudás a kisebb dolgokról".