Az ​ellenállás vize jegyzetek, ​kísérletek, portrévázlatok

Háy János - Kik ​vagytok ti?
"Irodalomtörténet? ​Az is. Izgalmas oknyomozás, hogy valójában kik voltak ezek a valahai alkotók? Az is. Életútfeltárás, életműelemzés? Az is. Kor- és kórrajz? Az is. De legfőképp igazi Háy-próza. Tele humorral, gondolattal, a valahai életművek teljesen újszerű megközelítésével. Olyan könnyedén lép át más korok világába, olyan természetesen beszél a valahai alkotókról, hogy észre se vesszük, hány év választ el tőlük, s lelkesen vetjük bele magunkat ebbe a világba, aminek hősei a tankönyvekből jól ismert, sokszor unalmasnak vagy épp érdektelennek tartott alakok. ,,Író vagyok, nem akartam más írókat szobornak látni, nem akartam szobrok közt élni. Ki akartam szabadítani őket ebből a fogságból, mert a vaspáncél csak a középkori lovagoknak áll jól, az íróknak nem. Azt akartam, hogy legyenek újra érinthetők, közvetlenek és megszólíthatók. Hogy olyanok legyenek, mint a barátaink, a rokonaink, az osztálytársaink. Hogy embernek látszódjanak, nagyszerűeknek és esendőeknek, olyanoknak, akikre lehet haragudni, és olyanoknak, akiket lehet szeretni. Hogy minden olvasó érezze, ők még mindig hozzánk beszélnek, és rólunk beszélnek, a mi sorsunkhoz szólnak hozzá. Elevenséget akartam, mert az irodalom nem múzeumi tárgy. Ott van az életünkben, ha akarjuk, hogy ott legyen." (Háy János) A Kik vagytok ti? mint írói vállalkozás is példátlan. Hatalmas mű, óriási, sokéves munka. S az eredmény egy olyan könyv, ami Szerb Antal óta először mer újszerűen és jól olvasható stílusban a magyar irodalom alkotóihoz nyúlni."

Száraz György - Egy ​előítélet nyomában
_Száraz ​György_ (1930-1987) vallomásos történelmi nagyesszéje ma is éppen olyan eleven, mint első megjelenésekor volt. Az elmúlt két évtizedben, a demokrácia esztendeiben rengeteg könyv, cikk és tanulmány látott napvilágot a magyar-zsidó közös múlt témakörében. Ezek közt találunk jó, rossz és közepes szakmunkákat, unalmas és érdekfeszítő dokumentumköteteteket, tudományos és áltudományos műveket vagy éppen szélsőséges nézeteket megformázó füzeteket. Száraz György írásának nagyságát az is mutatja, hogy az elmúlt évek során semmit sem fakult, ebből a szabad világban született, hatalmas anyagból is kimagaslik emberségével, tiszta logikájával. ___ _"Minden esetben nehezemre esett leírni: »mi és ők«, »itt és ott«. De hát muszáj volt: e nélkül képtelen lettem volna megértetni magam. Csakis azért használtam ezt a viszolyogtató ellentétpárt, hogy kimondva megsemmisítsem. Primitív néphit és modern pszichoterápia: ki kell mondani a démon nevét, beszélni kell a neurózis okairól, hogy megtörjön a rontás, oldódjék a görcs."_

Bozók Ferenc - Nagyvilági ​esszék
"Az ​essait a nyilvános tanulás műfajának tekintem; egy lélek égtájakat keres, s közben égtájakat segít megtalálni..." - Németh László írta ezt egyszemélyes folyóirata, A Tanu beköszöntőjében, 1932-ben. Az esszé szerepe és jelentősége azóta sem változott: körbejárni és megismerni az élet és az irodalom törvényszerűségeit, rendszerezve a közismert tényeket és újabb összefüggéseket feltárva - mindezt az olvasóval szoros együttműködésben. Bozók Ferenc világirodalmi tárgyú esszéi a műfaj legnemesebb hagyományait folytatják. Alapos felkészültséggel, határtalan nyitottsággal és őszinte érdeklődéssel közelít írásai tárgyához és alanyához, legyen szó akár Robert Burns "italos" verseiről, Dosztojevszkij, Jeszenyin és Verlaine hitéről, Columbo hadnagy és az irodalom kapcsolatáról, vagy éppen a kutyák szerepéről a világlírában. Lényegre törő, logikus szerkezetű és nyelvezetében is könnyen befogadható esszéi mindenkihez szólnak, így mintául szolgálhatnak az irodalom iránt érdeklődő, de a tankönyvek száraz lapjait unottan forgató diákoknak is. (Véghelyi Balázs)

Ignotus - Egy ​év történelem
1916 ​júniusában a Nyugat főszerkesztő-kritikusa, Ignotus úgy döntött, hogy a háborús helyzetről írt feljegyzéseit, tárcáit kötetbe rendezi, ahogy ő fogalmaz: Az itt következő jegyzetek szerzője válogatta össze e könyvében egyelőre az első hadi esztendő terméséből a sorokat, melyeket vagy jellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak. Akkor mi is ez pontosan?, tehetnénk fel a kérdést. Háborús krónika, titkok könyve, ismeretlen tények és összefüggések tárháza, netán helytörténet vagy bédekker? Talán mindegyik egy kicsit. Ignotus európai körképet fest a világégés első évéről, benne egyszerre szól a balkáni nemzetiségi ellentétekről, a szarajevói gyilkosságról, az amerikai kontinens ízléstelen divatjáról, a Monarchia hanyatlásáról és a "parisienne" kultúra dekadenciájáról, városkultúráról, hadvezérekről és nagypolitikai szándékokról. Nem felelősöket keres, hanem világosan érvel, meglátásai és következtetései ismeretlen összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amikor nem ismert adalékokkal szolgál a román királyról, az albán törekvésekről, a Titanicról, a Lusitániáról, a Tátráról és a Lomnici-csúcsról, Clemenceau-ról, aki Ignotus szerint a világ legrosszabb embere. A kötet egy kiváló elme látlelete 1914-ről és 1915-ről.

Weiner Sennyey Tibor - Hamvas ​Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve
Ki ​volt valójában Hamvas Béla? Mit gondolt életről és irodalomról? Mi volt a véleménye a politikáról? Milyen volt a kapcsolata a nőkkel, a kortársaival, a zsidósággal? Milyen volt a barátsága Weöres Sándorral és Szepes Máriával? Milyen vitája volt Lukács Györggyel? Miről szóltak legfontosabb művei és milyen művei vesztek el? Hamvas Béla életéről és életművéről az elmúlt években számos előadást tartott és esszét közölt Weiner Sennyey Tibor. Ebben a könyvben összegyűjtöttük ezen esszék és előadások javát.

Weiner Sennyey Tibor - Hamvas ​Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve
Ki ​volt valójában Hamvas Béla? Mit gondolt életről és irodalomról? Mi volt a véleménye a politikáról? Milyen volt a kapcsolata a nőkkel, a kortársaival, a zsidósággal? Milyen volt a barátsága Weöres Sándorral és Szepes Máriával? Milyen vitája volt Lukács Györggyel? Miről szóltak legfontosabb művei és milyen művei vesztek el? Hamvas Béla életéről és életművéről az elmúlt években számos előadást tartott és esszét közölt Weiner Sennyey Tibor. Ebben a könyvben összegyűjtöttük ezen esszék és előadások javát.

Orbán Ottó - Rejtett ​működés
Orbán ​Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének. A szerző összegyűjtött prózai munkáinak második köteteként most először kerül egymás mellé a Honnan jön a költő? (1980), a Cédula a romokon (1994) és a Boreász sörénye (2001), melyekből egy páratlanul eleven alkotói portré rajzolódik ki. A műhelytitkok és a személyes élettörténetek egy a költészetet a legszemélyesebb kérdések megválaszolására tett kísérlet részeiként bontakoznak ki az olvasó előtt.

Pécsi Sándor - Kőbálvány ​visszanéz
Képzelj ​el egy szőnyeget! Te csak egy szál vagy benne. Nem látos a mintát, és ha látnád is, lehet, mindenki mást látna benne. A szőnyeg az idő mozdulatlan képe. Láthatja egy szál az egész mintát? A jós, a mágus, a mester sohasem azt látja, ami lesz, hanem azt, ami van. A mozdulatlant. Évezredek óta minden magaskultúra szigorú viselkedési szabályokat épített föl. Az illemszabályok az erkölcsi rendet fejezik ki: érezhetjük, az erkölcsi rend valamilyen kapcsolatban áll a mindenség harmóniájával. Nem lehet relatív, kultúrafüggő. A jó tanulmány és esszé nem állít megdönthetetlen igazságokat, inkább több nézőpontból mutat be egy problémát.

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Érdekes ​jelenség, hogy az emberek általában elítélik az agressziót, a tömegfogyasztásra szánt média mégis tele van ilyen cselekedetekkel. Ennek nem az az oka, hogy fajunk annyira szereti az agressziót, hanem éppen ellenkezőleg: rendkívül érzékeny annak különböző megnyilvánulásaira. Még a képernyő előtt is aktiválódnak biológiai ösztönei, szurkol az agresszió áldozatáért vagy éppen ellenkezőleg, a jogosnak ítélt támadás miatt az agresszorral érez együtt. Ezt az érzékenységet használják ki a média írói, szerkesztői a figyelem felkeltésére. Az emberi agresszió az állatokhoz viszonyítva rendkívül ritkán előforduló jelenség. Ha a kedves olvasó elgondolkozik azon, hogy egész eddigi életében hány esetben látott személyesen is gyilkosságot, nagyobb verekedést vagy csak akár egy pofon csattanását, valószínűleg nagyon alacsony szám fog kijönni, pedig iszonyúan zsúfolt társadalomban élünk. Ha mondjuk egy városi autóbuszt 150 felnőtt, egymást nem ismerő csimpánzzal töltenénk meg, a végállomásra valószínűleg már egyik sem érkezne meg élve. Ilyen mértékű zsúfoltságot nem lennének képesek agresszió nélkül elviselni és ekkora tömegben agressziójuk tömegverekedéssé és gyilkossággá fajulna. Sokan úgy érzik, éppen a média hatására, hogy állandó agresszív fenyegetettségben élnek, és életünk tele van agresszióval. Ez azonban csak látszat, a média csalása. Az ember az egyik legbékésebb állat, az agressziós cselekedetek száma naponta, egy főre számítva egészen biztosan az embernél a legalacsonyabb a primáták között. A Van ott valaki cím mögött Csányi Vilmos etológus válogatott tanulmányai bújnak meg. Most először gyűjtötte össze a Typotex Kiadó a szerző írásait, számítva ezzel mindazokra, akik a kognitív tudományok, az etológia, az állati és emberi viselkedés iránt érdeklődnek, vagy csak egyáltalán érdekes emberekről s állatokról szóló történetekre kíváncsiak. A kötet még a Csányi-publikációkat jól ismerőknek is tartogat meglepetéseket.

Pécsi Györgyi - Honvágy ​egy hazáért
A ​kötet írásai a József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és irodalomszervező legutóbbi években írt, válogatott esszéit, tanulmányait, kritikáit tartalmazza. A kötet címadó írása a Magyar Művészeti Akadémián levelezői taggá választása alkalmából elmondott, elismerő fogadtatásban részesült székfoglaló előadása, melyben az erdélyi és vajdasági magyar irodalomban megjelenő identitásváltozásokat tekinti át. E kötetben leginkább határontúli szerzőkről ír: erdélyi és felvidéki írókról, a többi között Szilágyi Domokosról, Markó Béláról, Ferenczes Istvánról, Grendel Lajosról, Tőzsér Árpádról, az anyaországiak közül Csoóri Sándor, Ágh István, Nagy Gáspár műve írásainak tárgya.

Czakó Gábor - Nyelvünk ​aranyágya
Nyelvünk ​aranyágya - esszék és tanulmányok a magyar nyelvről

Vajda Mihály - Emlékezet. ​Idegenség.
Hogy ​miről szól ez az esszé-füzér? Kivételesen elárulja a címe. Egyrészt az emlékezetről, pontosabban arról a felejteni akarásról, amely mind a mai napig még a legbecsületesebben "bánt el" az elviselhetetlen huszadik századi múlttal: feldolgozni, úgy néz ki, lehetetlen, mert mit is jelentene ártatlan milliók kiirtásának "feldolgozása"?, másrészt az ismétlés akarásáról, arról, hogy ha már egyszer nem sikerült kiirtani minden idegent - tessék mondani, mit is jelentene ez?, hiszen ehhez a bennünk élő idegent is ki kellene irtanunk! -, szóval, ha ez nem sikerült, mert nem is sikerülhetett, akkor elfogadni és magunkévá tenni ezt a múltat, folytatni ott, ahol abbahagytuk. Tudom, a humanista utópiák kedvelői nem szeretik ezt a világképemet, mely nem illeszthető bele, ahogy Kertész Imre mondotta, a szabadság diadalmeneteként, haladásként értelmezett történelembe. Akkor, nagyon kérem, ne olvassák ezeket az esszéket. Ha már megvették a könyvet, tegyék fel olvasatlanul a könyvespolcra. Vajda Mihály

Szávai Géza - Isten ​után szabadon
"Fölöttünk ​Isten, alatta - itt lenn - porlik az emberi ARÉNA. Ennek törvényeiről szólnak a szerző novellába hajló esszéi (esszébe hajló novellái). Meghökkentő történetek a képzelet és a logika működéséről. Olykor játékos a sztori: Szávai Géza a húsvéti nyuszi és a piros tojás logikai összetartozását is képes levezetni... De alapvetően drámai a szerző minden felvetése, mert hiszen az ember világában ok és okozat uralkodik ugyan, mégis tragikus a valóság: "bűn és bűnhődés arénája helyett a bűntelen bűnhődés (büntetés!) ketrecében vergődni - korunk emberének alapélménye." A helyzet logikáért kiált... Lebilincselően izgalmas képzelet- és gondolatmeneteiben Szávai Géza a bűntudattól való szabadulás helyzeti logikájának működését varázsolja elénk. Tüneményes arénája törvényeit és esélyeit, amely fölött "Égboltunk: a logika!"

Granasztói György - Szabados ​szabadság
Granasztói ​György (1938-2016) egyetemi tanár, történész 2018. március 28-án töltötte volna be a 80. életévét. Tudományos és közéleti írásaiból készült

Rott József - Egy ​tömeggyilkos lelkiismerete
„Az ​értelem legnagyobb kihívása az új évezredben is az agresszió kontrollja. Semlegesítése a megértés, a megelőzés és a feldolgozás folyamatában. Az integrációs gyakorlat első számú gátja és buktatója maga a tudatlanság, illetve a ráépült, szimpla szabályudathoz kötött viselkedésformák, amelyek ideológiai támogatottságot élveznek vele szemben. A jól körülírható taburendszer azonban ne csupán ellenérdekeltség, de elszámoltatási alapot is képez a szabálytudattal élők javára. eszköze pedig a tradicionális félelmek fenntartása, a mindennapos félelemkeltés, amely kifelé (a külvilágra) és befelé (a lelki organizációra) egyarát hat: vagyis egyszerre kell agresszióról és önagresszióról beszélnünk.” Részlet az előszóból

Hamvas Béla - Álarc ​és koszorú
Az ​életműkiadás jelen kötetétől kezdődően - összesen négy köteten át - Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk közre. A kötetek fő gerincét azok az esszék képezik, amelyek egyfelől az 1930-as évektől kezdődően különböző társadalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban, periodikákban és évkönyvekben jelentek meg, másfelől azok az írások, amelyeket az 1948-as elhallgattatását követő időkből kéz- vagy gépiratos formában a hagyaték őrzött meg. Hamvas számára az esszé nem pusztán műfaj, hanem az autonóm szellemi és gondolkozói magatartás műformája, ahol a látás hőfoka éppoly fontos, mint a gondolat tisztasága. Ennek a magatartásnak legfontosabb jegye az "iskolánkí- vüliség": vagyis - miként Hamvas fogalmaz - a "magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia". Az esszéista ebben a független perspektívában "egész sereg szent látványban részesül, s mindegyik látvány, teória, ihlet, koncepció, külön világot teremt". A kötetben szereplő valamennyi esszé: egy-egy ilyen külön világ. "Csak az szeretheti az életet mélyről és igazán, aki tudja, hogy meghal, mint ahogy a csók annál forróbb és édesebb, minél több benne a pillanat. Az ember nem több, mint a fa, virág, állat, kristály, láng vagy víz. De nem is kevesebb. Az ember természet, s mert természet: hatalom, s mert hatalom: isten. Milyen irtózatos életvágy ragyog oly erőből, mint a fény! Ó "heroikus napsugár", életed egy villanás, - halálod születésed pillanata: ezért tied a világon a legszebb tündöklés!" (Álarc és koszorú) [TARTALOM: Nietzsche-jubileum - Új középkor - A négyszázéves Montaigne - Vázlat egy apokaliptikus történetfilozófiához - Álarc és koszorú - Igen is, meg nem is (Ars poetica) - Természettudományos mitológia - Az orosz emigráció történetfilozófiája - Bizánc - A magány szociológiája - Modern apokalipszis - Egzisztenciafilozófia - Kultúrmorfológia - Az asztrológia újjászületése.]

Gyöngyösi Zoltán - Makk ​Károly nyomában
Makk ​Károly utolsó olvasmánya a saját életrajza volt - ennek a könyvnek a kézirata, amelyet halála előtt egy héttel fejezett be. De a sors úgy rendezte a dolgot, hogy ő és a szerző már nem tudhattak közösen örvendeni a kiadott műnek. Egyedül maradtunk hát a róla szóló emlékeinkkel, ő már ezek gazdagításában nem segíthet. Nem marad más hát, csak a remény, hogy ez a közösen összehozott mű segíti majd megőrzi ennek a nagy és izgalmas életútnak a fordulatait.

Várkonyi Nándor - Az ​elveszett Paradicsom
Várkonyi ​Nándor (1896, Pécs - 1975, Pécs) "A harmincas évektől kezdve Pécs és a Dunántúl irodalmi életének legjelentősebb organizátora, a Sorsunk című folyóirat szerkesztője" - írja róla Tüskés Tibor. Életében megjelent, rendkívüli terjedelmű kritikai, irodalomtörténeti és művelődéstörténeti írásai közt a legismertebb a _Sziriat oszlopai,_ amelynek négy korábbi kiadás után 2002-ben jelent meg a hagyatékban maradt, cenzúrázatlan, teljes változata. Várkonyi Nándor munkásságának nagy jelentőségű hányada, mintegy 7000 kéziratoldal, az ötvenes-hatvanas években, a rá kirótt írói szilencium idején született, és csak évtizedekkel a halála után, a Széphalom Könyvműhely (Budapest) 1994-ben indult életműkiadásában vált hozzáférhetővé. Az eddig megjelent tizenegy kötetet (_Az elveszett Paradicsom,_ 1994, _Az ötödik ember I-III._ 1995-97, _Varázstudomány I-II._ 1998-2000, _Az írás és a könyv története_ 2001, _Sziriat oszlopai_ 2002, _Pergő évek,_ 2004, _Magyar katonaköltők, Az üstökös csóvája, Dunántúl_ 2006, _Egy irodalmi korszak számvetése_ 2008) tizenkettedikként követi régóta hiánycikknek számító jelen könyvünk, _Az elveszett Paradicsom_ javított, névmutatóval, szójegyzékkel bővített második kiadása. Várkonyi Nándor gondolkodói felfogásának fontos sajátossága, hogy az emberiség múltjának vizsgálatát kiterjesztette az írott történelem előtti mitikus időkre. "E felismerésével korában nem állt egyedül. A kezdeményező, az indukátor szerepet szerényen elhárította magától, és azt mondta, párhuzamos jelenségekről van szó. De ha akár párhuzamosságnak, akár kölcsönhatásnak tekintjük, ami történt, Várkonyi helye akkor is ott van szellemi testvérei, Hamvas Béla, Kerényi Károly, Kodolányi János és Weöres Sándor mellett... >>Sugárzásos emberek<< - ez a jelző illik rájuk. (...) azokra az egyetemes és alapvető, nagy és megoldatlan kérdésekre keresték a feleletet, amelyekre a modern természettudományok, a biológia, a kémia, a fizika nem tudtak válaszolni." _(Tüskés Tibor)_ _Az elveszett Paradicsom_ az író rendkívüli felkészültségének, gazdag ismerettárának és a megszokottnál tágabban értelmezett kutató és elemző módszerének köszönheti máig tartó problémafelvető és -feltáró aktualitását. „_Az elveszett Paradicsom,_ amely teljes terjedelmében - javított, névmutatóval és idegen szavak jegyzékével ellátott, második kiadásban - kerül most az olvasó kezébe, a _Sziriat oszlopai_ ikerdarabjának, bizonyos tekintetben előzményének, bizonyos tekintetben folytatásának tekinthető. Írásához a _Sziriat oszlopai_ után a szerző azonnal hozzákezdett, s már 1947-ben részletet közölt belőle, de a művet később kibővítette, többször átírta, az ezerkilencszázhetvenes évek elejéig dolgozott rajta. A _Sziriat oszlopai_ >>kiegészítőjének<< tartotta ezt a művét Várkonyi Nándor, és így jellemezte: » _Az elveszett Paradicsom_ a régi ember világképét tárja fel, s igyekszik rekonstruálni a szellemi és lelki alkatot, amely ezt a világképet megalkotta, és mítoszaiban ábrázolta.<< A tízrészes mű látszólag a modern természettudomány eredményeit használja tételeinek igazolására, megközelítése azonban valójában >>mágikus<<, igazi forrásai a mítoszok, vizsgálódásának módszere a mítosz-kutatás és -értelmezés. Alapkérdései: Az anyag eredete? Ki az ember? Az ember helye a természetben? Milyen volt az ember-lét ősrégi állapota? Milyen volt a régi ember istenképe? Káosz és Kozmosz? Paradicsom és bűnbeesés? Várkonyi a monista-materialista fejlődéselmélet helyett teremtő és teremtett lényt feltételez. Emberképe mind a marxizmus, mind az egzisztencializmus emberképétől idegen; szerinte az ember kozmikus meghatározottságú lény, s a régi ember bensőséges viszonyban élt a természettel, a világgal. A mű legizgalmasabb részei azok, ahol a szerző a különböző népek mítoszait, a paradicsom- és vízözön-mondákat, a teremtés- és bűnbeesés-mítoszokat vizsgálja és elemzi. Várkonyi Nándor számos megsejtése bizonyításra vár, hipotéziseit, intuícióit minden bizonnyal igazolni vagy cáfolni fogja a jövő. Művének alapgondolata azonban változatlanul időszerű: >>hogyha harmonikusan akarunk élni, a Kozmoszt újra meg kell teremtenünk magunkban, újra át kell élnünk.<<” _(Tüskés Tibor)_

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Czakó Gábor - Ész ​és Hit
Az ​új esszékötet a hajdani Beavatás útját folytatja: a test és a lélek örök feszültségeit figyeli, melyek az embersors velejárói. Mi jobb? Ész nélkül élni, vagy hit nélkül?