|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyar vízszabályozás története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Öröm, harmónia, boldogság
Vajon a "mesterek" valóban birtokában vannak a nagy titoknak, amiből ezek a csodálatos életérzések kisarjadnak? Vagy csak keresik, mint a mesebeli fiú a boldog embert, hogy az ingét magára vehesse. De mi tudjuk: a boldog embernek nincs inge.
Maeterlinck KÉK MADÁR-nak nevezi a boldogságot, ami mindig az orrunk elől röppen fel. A Mesterkurzus nem ácsol kalitkát a kék madárnak. De felfigyel arra, hogy az emberek jó része boldogtalanabbul él, kevesebb örömmel, jóval több szomorúsággal, mint amennyit az élet rákényszerítene. Valamit csinál velünk a társadalom, valamit csinálunk magunkkal mi is, ami boldogtalanságot szül.
Mi múlik rajtunk? Miért hozunk olyan kompromisszumokat, amelyeket nem tudunk elviselni? Mi az a tehetetlenségi nyomaték, ami beszorít bennünket alig kibírható helyzetekbe, s bár gondolatban százszor is megtesszük, mégsem változtatunk rajta? Holott az embernek joga van az örömhöz. Hogyan látja ezeket az orvos, a pszichológus és a közíró? Tudnak segíteni? Azzal mindenesetre, hogy - mint e kötetben is - felébresztenek minket önáltatásainkból, hamis illúzióinkból.
Ismeretlen szerző - Ökovíziók
Emberi tulajdonság, hogy szívesen feledkezünk meg a rosszról, és ha mégis eszünkbe idézik a tények, gondolkodásunk önvédelmi reflexei azonnal mozgósítják optimizmusunkat; az emberiség története folyamán annyi nehéz, kilátástalan helyzetéből talált már kiutat! hiszünk az emberben, majd ezt a kérdést is megoldja valahogy. Leleménnyel, lelkes munkával, és azzal a szerencsével, ami kétmillió éve kíséri fajtájának életét. Bízunk önmagunkban, okos kortársainkban, a mindenható tudományban, nincs hát nagy baj, úrrá leszünk majd a környezetszennyeződésen is.
Az a véleményem, hogy ezúttal keservesen tévedünk, és tévedtünk, hibát hibára halmoztunk, lassan már két évszázada, ha nem régebben. Nem mentséget keresek, csupán az okokat próbálom végiggondolni, hogyan történhetett ez. Valószínűleg arról van szó, hogy a nagy francia forradalom óta - melynek következményei oly döntően határozták meg a fehér ember történelmét legalább századunk kezdetéig - az egymást követő generációk okos és lelkes, vagy okos, de gátlástalanul önző emberei, akiknek lehetőségük volt valamilyen mértékben beleszólni koruk mozgásának irányításába, minden más kérdést fontosabbnak tartottak, sőt arra, hogy az egyre gyorsuló technikai fejlődés szükségszerűen magával hozza a környezet megváltozását, valószínűleg nem is gondoltak. Bűnösnek kell-e tartanunk őket? A válasz nem egyértelmű. A nemzeti államok megteremtéséért harcoló hazafiakon, akik többsége ilyen államok megteremtéséért harcoló hazafiakon, akik többsége ilyen vagy olyan formában életét adta az eszméért, nehéz lenne ezt számonkérni. Ugyancsak ez a helyzet a 19. század tudósaival is, akik hittek abban, hogy felfedezéseikkel az emberiség javát szolgálják és azok technikai, nagyüzemi megvalósítójában, a gyárosban segítőjüket látták.
Angster Mária - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Komlósi Piroska - Mohás Lívia - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Vekerdy Tamás - Családi boldogság, családi pokol?
Olyan korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy.
A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.
Czike Klára - Csizmady Adrienne - Rózsavölgyi Adél - Ligeti György - Minden másképp van
Meggyőződésünk, hogy az ember komfortérzete megnő a világban, ha eligazodik benne. Megismerve az egyes társadalmi jelenségeket, azok lehetséges okait és következményeit, idegenkedésünk menten csökken: társadalmi ismeretek birtokában, leginkább pedig a társadalom megismeréséhez szükséges újabb és újabb szempontokkal eszköztárunkban, a demokratikus, autonóm polgár attitűdjei alakulhatnak ki bennünk, ami pedig egy jobb együttélést eredményezhet. E könyv megkísérel szempontokat adni a társadalmi jelenségek szemléléséhez, ezen keresztül pedig alternatívákat nyújtani: talán az olvasó saját életében felmerült kérdések átgondolásában, a megoldások keresésében is segít. Hangsúlyozzuk, hogy nem tanárt pótló, hanem a tanár munkáját segítő könyvet akartunk létrehozni: bármely tantárgy tanítása csak akkor lehet sikeres, ha a tanuló ember számára valamilyen belső ok miatt fontos a tanulás. Kicsit úgy képzeljük el az ismeretek átadását, mint egy termék sikeres eladását: ha a vevő számára az áru vagy akár a kereskedő szimpatikus, az üzlet már létre is jött. Analógiánk szerint tehát, ha a diák "beleszeret" tanárába, a tankönyvbe, abba a légkörbe, mely az órán van, nyert ügyünk van: hatékonyan fog tanulni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a tanár maga. Mind több főiskolai, egyetemi szak felvételi követelményei között szerepel társadalomismeret. Talán megkönnyítjük a felkészülés tanár és diák számára egyaránt fáradtságos munkáját. A könyv hétköznapi dolgokról szól - nem hétköznapi módon. Életünk legnagyobb részében mindannyian naiv társadalomtudósok vagyunk, e nélkül nem is lennénk képesek a másik ember reakcióinak értelmezésére, vagy egy újságcikk megértésére. Ám tanuljunk akár társadalomismeretet a középiskolában, vagy felvételizzünk valamelyik egyetem szociológia vagy szociálpolitika szakára, próbáljunk meg eligazodni a bonyolult társadalmi világban, olyan eszközre lesz nyomban szükségünk, mely új szempontokat kínál a vizsgálathoz. Hány és hány aspektusból vizsgálható a kérdés: "csökkentse vagy növelje-e az állam a hajléktalanok ellátására fordított összeget?" vagy "mi lehet az oka annak, hogy szomszédunk nem köszön vissza a lépcsőházban?" Azt szeretnénk, ha a figyelmes olvasónk, aki a világban hétköznapi átélő, aki számára környezete tele van "magától értetődő" elemekkel, kívülállásra törekedve a magától értetődőségek mögé pillantva általánosabb összefüggésekre lelne. Elemző tevékenységet persze csak önállóan végezhet az ember, mi csak eszközt tudunk (és kívánunk) adni a társadalmi világ más minőségű megismeréséhez. Legelsősorban azzal a meggyőződéssel dolgoztunk, hogy megismerni egyenlő: megszeretni. Sok olyan téma került feldolgozásra, melyet ismereteink hiányos volta miatt misztikum övez. A távolság pedig ellenérzésünket táplálja. Elegendő megemlítenünk a homoszexualitás, a drogosok, vagy a cigányság témakörét. Munkánk megadhatja a kezdő lépésekhez szükséges segítséget, ám nem kívánjuk megfosztani olvasóinkat a személyes megismerés tapasztalatától, élményétől. Személyes kapcsolat teremtése eltérő kultúrájú, életlehetőségű emberekkel izgalmas dolog, egyben felelősség teli feladat is. A kölcsönösség révén lehetővé válik a másik megismerése, mely az önismeret nélkülözhetetlen biztosítéka is. Ebben az értelemben saját magunk neveléséről van szó.
Gerlinde Ortner - Gyógyító mesék
Ugye, Kedves Szülőtárs, az Ön családjában is előfordult már, hogy a gyermeke csúnya szavakat használt, rágta a körmét, nem akart óvodába menni, zavarta a tanítást? És még sorolhatnánk hosszan a gyermekkori magatartászavarokat, amelyeket elmondani is szégyellünk sokszor, mert azt hisszük, bennünk, szülőkben van a hiba. Olyan meséket gyűjtött össze egy kötetbe az osztrák pszichológusnő, amelyeket szorongó, riadozó kisgyermekeinknek mesélhetünk elalvás előtt, okosan irányítva, hogy lassan-lassan le tudja győzni szorongásait. A mesékhez részletes, alapos kísérőszöveg járul, amely megmagyarázza a szülőknek, hogyan viselkedjenek az adott magatartászavar esetén. Meséljünk hát örömre, gyógyításra, magunk és gyermekünk épülésére.
Pálffy István - 222 szó az illemről
2003. májusában megjelent életrajzi regénye megírását követően, a Szerző új kihívás elé nézett. Ezen átfogó illemkönyv kiadásának gondolatát a rendszerváltás óta végbement társadalmi átrendeződés hívta életre. Igényes elemző- és kutatómunkát követően látott munkához, s a mű megírásában arra törekedett, hogy az elfogadott, alapvető normák rögzítésen felül, alternatívákat kínáljon az egyes élethelyzetekben történő javasolt viselkedési formákra, mely formák betartása/követése sokszor a siker záloga.
Feldmár András - Bernát Orsolya - Büky Dorottya - Igazi vagy?
Ennek a könyvnek nincs műfaja, ahogyan a Feldmár féle Iskola sem iskola a szó bármilyen szokásos értelmében, habár vannak tanárai, hallgatói, ösztöndíjai. Nem lehet igazi iskolának tekinteni, mert itt senki nem akar megtanítani semmit senkinek. Az iskola és a tananyag alapját kérdések képezik. A kérdések arról szólnak, hogy a nő igazi-e, és hogy van-e a világnak női olvasata egyáltalán? Heteken, hónapokon át gyűltek a kérdések életről, halálról, szeretetről, testről, születésről, erőszakról, vallásról, kapcsolatokról, mitológiáról, művészetről, alkotásról, gyereknevelésről, Ádámról és Éváról, meg persze a Paradicsomról. Igazi vagy? Bátor vagy? Mersz kérdezni? Mersz válaszolni? Mersz kételkedni? Önmagadban is? Véget nem érő beszélgetés, amibe idővel újabb és újabb részt venni szándékozók jelentkeztek be. Olyanok, akiknek mondanivalójuk volt és olyanok, akiknek újabb kérdéseik. Hogy miért lett ez Nők Iskolája? „Mert engem a nők érdekelnek!” – felelte Feldmár. És azért is, mert rengeteg dolog van, amiről a nők soha nem beszélnek, nem mondják el az anyák a lányaiknak, mert nekik sem mondta el az anyjuk, mert ők sem tudták, és azt sem tudjuk már, hogy van-e egyáltalán bármiféle igazi tudás, ami a miénk, amire érdemes lenne rákérdeznünk. A könyv alkotói szeretnék, ha lenne ilyen!
Megyeri Zsuzsa Dóra - Párban szép
Lehet házunk a hegytetőn, menő kocsink a garázsban, drága holmikkal teletömött gardróbunk - mindez mit sem ér, ha nincs kivel megosztani az élményeinket. Van, aki viszonylag hamar megtalálja élete párját, mások csak hosszú barangolás, megannyi kanyar után. Olykor nehéz, igen. Hinni, várni, szeretni, csalódni, talpra állni, és újra bízni. De eszünkbe ne jusson sajnálni az olykor keserű tapasztalatok egyetlen percét sem, hiszen minden rossz a javunkat szolgálja - már ha levonjuk a megfelelő tanulságot a történtekből.
Akár így, akár úgy, először ismerkedjünk meg önmagunkkal, és ha tisztán látunk, biztosan észrevesszük azt a jóképű idegent, aki már alig várja, hogy megszólíthasson. Na, és ekkor beindul a móka, elindul közös utunk.
Addig pedig nincs más dolgunk, mint alaposan felkészülni a témából: Mitől vonzó egy nő a pasik szemében? Mit hangsúlyoznak a férfiak ismerkedéskor? Miért fontos az első randi? Most akkor a hasonló a hasonlónak örül, vagy az ellentétek vonzzák egymást? Tényleg édesapánk arcát keressünk a partnerünkben? Szüljünk, vagy ne szüljünk?
Fogós kérdések, ugye? A párkapcsolati kisokos számtalan kutatást és szórakoztató történetet mutat be, hogy az első randitól a gyerekvállalásig a legtöbb helyzetet csillagos ötösre oldjuk meg, hiszen akárki akármit mond, az élet párban szép.
Bagdy Emőke - Belső Nóra - Popper Péter - Szeretet, szerelem, szexualitás
A "Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai, vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körbejárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából.
A "Mesterkurzus" második kötetét tartja kezében az olvasó. Az előadások témája a SZERETET, SZERELEM, SZEXUALITÁS volt. Minden ellenkező híresztelés ellenére az ember nem élhet szeretet nélkül. Ámde miféle szeretet nélkül?
A szerelmi vágy az, ami végigkíséri az egész életünket. Sokan valljuk, hogy a lélek nem öregszik, legfeljebb az agyi erek meszesednek el. De lélekben az ember öregen is olyan szerelmes lehet, mint húsz éves korában. Csak a teste már nem engedelmeskedik ennek a szenvedélynek. Kötelező-e ezt tragédiaként megélni? Segíthet-e némi életbölcsesség? Olvashatnak a szexuális fejlődésről is, arról, hogyan kapcsolódik össze szerencsés esetben az ösztön és az érzelem, s alakul ki az igazi erotika, amikor a vágy szerelembe csap át és az érzelmi rajongás szexuális megkívánásba. Miben hasonlít és miben különbözik a nő és a férfi lelke, fiziológiája, szexualitása? Hogyan egészítik ki egymást?
Örülnénk, ha sok fiatal kezében is látnánk könyvünket, amely számos tévúttól és csalódástól megóvhatná őket.
Farley Mowat - Never Cry Wolf
Never Cry Wolf is a charming and engrossing scientific study that explodes many centuries-old myths about wolves. Far from being treacherous and vicious creatures, the author reveals that the wolf family he studied could be a model for its human counterpart in its loyalty, responsibility, hospitality, child-rearing practices, and even sense of humor. With engaging wit, with warmth and compassion, Mr. Mowat describes the captivating summer he spent in the Arctic with these long misunderstood animals. This is a book that seems destined to take its place on the shelf of classic animal stories.
Farley Mowat - Ilyen kutya nincs is!
E könyv szívmelengetően kedves szereplői: Korcsi, egy alighanem korcs, de nemes vérű, fajtiszta ebeket meghaladó képességű és különleges tulajdonságokkal felruházott vadászkutya, a Mowat család (pap, mama és a könyv írója), Ödönke, egy vén, de még megbízhatóan működő Ford autó, valamint a hajók, macskák, szelídített baglyok és bűzös borzok, récék, vadkacsák, vöcsök, mókusok. A kalandok színhelyei: kanadai kisvárosok, tavak partjai és a préri. Állat- és madágyűjtő expedíciók, vadászatok, kirándulások, vitorlás hajóutak és a városkák illusztris helyei: a kocsmák. Hogy milyen is volt Korcsi? Kíváncsi. Sértődős. Észbontóan bátor. Emberszerető, de egoista. Érett világszemlélettel rendelkező, határozott egyéniség. Rövidlátó. Vállalkozó szellemű. Hajthatatlan, érzelmes, szenvedélyes. Farley Mowat nevét a magyar olvasók a Ne féljünk a farkastól! c. sikerkönyv megjelenésekor ismerték meg. A népszerű etológus írót - akit leginkább Gerald Durrelhez hasonlíthatnánk - rengeteg irodalmi díjban részesítették.
Farley Mowat - A mészárlás tengere
Könyvem nem egyes állatfajok kiirtásáról szól. A veszély az állatvilág egészét fenyegeti. Noha a könyv több fejezete olyan állatok történetével foglalkozik, amelyeket gyakorlatilag kipusztítottak, könyvem nagyobb része azokat a fajokat tárgyalja, amelyek önálló fajokként ma is élnek, azonban a létszámuk igen jelentősen megcsappant. Közülük sokból még létezik némi maradványpopuláció. Ezeknek a fennmaradása a jövőben attól függ, hogy az emberiség mekkora kegyet és jóindulatot hajlandó irántuk tanúsítani.
Erich von Däniken - Ha a sírok beszélni tudnának
A hagyományokhoz híven ezúttal is rejtélyes dolgok nyomába eredünk. Vajon hihetetlenül gazdag múltunk az akkori emberek tudásának köszönhető vagy az istenek segítségének? Ha isteneknek, kik ők valójában?
Däniken ezen műve most jelenik meg először magyarul (tudomásunk szerint), minden kommentár és hozzáfűzött megjegyzések nélkül nyújtjuk át a tisztelt olvasó kezébe, döntse el maga, hogy méltán kísérte-e akkora érdeklődés a tudományos körökben...
Tömörkény István - Pusztai iskola
A századelő nagy elbeszélője az alföldi tanyák, falvak lakói, zsellérek, kubikusok, tiszai hajósok, kétkezi munkásemberek életének krónikása, aki – Móricz Zsigmond szavaival élve – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával, s az igaz ember emberségével” mutatja be egy mára elveszett világ szépségeit, erkölcseit, szokásait, humorát, fájdalmait és örömeit.
Dr. Csernus Imre - Mohás Lívia - Popper Péter - Egészséges egyén - beteg társadalom?
E kötetben a szerzők arról értekeznek, hogy szerintük milyen a lelkileg egészséges ember, és kit tarthatunk betegnek.
Ennél is nehezebb kérdés, hogy vajon lehet-e beteg maga a társadalom? Honnét ismerhetjük fel, hogy mi jellemez egy beteg emberi közösséget? S vajon a beteg társadalom éppen úgy gyógyítható-e, mint az egyén? Mit vallottak erről a régi gondolkodók - és mi a modern társadalomtudósok véleménye?
S ami a legfontosabb: vajon magunkra kell-e vennünk a társadalom bűneit, egyéni bűnöket? Vagy van rá lehetőség, hogy megvédjük magunkat a kóros társadalmi hatásoktól úgy, hogy családunk, barátaink, kis közösségünk védve maradjon a fertőzésektől? E témákról gondolkodnak e kötet előadói, előadásai, és közben arra ösztönöznek: minderről gondolkodjunk együtt.
Peter Uffelmann - Bocsáss meg magadnak
Van-e olyan ember, akit nem fog el a bűntudat vagy a rossz lelkiismeret érzése, amikor olyasmit tesz, amit "nem volna szabad"? Amikor túl sokat ettünk, tiszteletlenül vagy gonoszul viselkedtünk másokkal szemben, munkánkat hanyagul végeztük, azonnal működésbe lép a belső cenzor, amelynek az a feladata, hogy viselkedésünket a "helyes" és a "helytelen" kategóriákba való besorolással minősítse. A tilalmak a neveltetés, a hagyományok és a konvenciók hatására alakulnak bennünk szabályrendszerré, és bizony a legtöbbünknek terhére vannak. De szükségünk van-e rájuk egyáltalán? Lehet-e tőlünk idegen, mégis sajátunkká vált tilalmi rendszerrel szakítani, ki tudunk-e bújni kedves határozottsággal a cenzor öleléséből, anélkül persze, hogy felelősségtudatunkat feladnánk.
Popper Péter - Ranschburg Jenő - Baktay Miklós - Baktay Zelka - Szegény nők, szegény férfiak
Vajon él-e valahol a világban a nekünk való igazi - nő, vagy férfi - akit meg kellene találnunk? Talán sehol nincsen számunkra "teljesen kész" partner, aki karakterében, okosságában, érzelmeiben tökéletesen megfelel a vágyainknak. Ám, életünk során valószínűleg találkozni fogunk egy-két olyan férfival, vagy nővel, akiben benne van a lehetőség, hogy számunkra pótolhatatlan társ váljék belőle. Csakhogy az ilyen kapcsolatba nagyon sok szeretetet, elnézést, tapintatot, kompromisszumot, s legfőképpen türelmet kell belefektetni. Egy embert csak egészen lehet elfogadni, nem széthasítható: "Ez kell belőled, ez nem!"
S ami a legfontosabb: minden kapcsolatban jó és rosszabb periódusok váltják egymást. A megoldás nem az, hogy ha kiéleződik partnerünkkel a viszony, azonnal sértetten elmenekülünk, elválunk. Minden működő kapcsolat érték, amit nem szabad elherdálni, hanem meg kell próbálni túljuttatni a válságon.
Ezek az írások valamennyire segíthetnek ebben. S talán az is, ha néha elgondolkodunk a kétezer évvel ezelőtt élt Terentius mondásán: "Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi."
Nyulász Péter - Helka
Különös események zavarják meg a Balaton északi partjának nyugodt mindennapjait. A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni.
Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron.
Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. A fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros kalandregényében Nyulász Péter számtalan utalást és információt rejtett el. Ismerd meg őket, és döntsd el: elhiszed-e, hogy valaha tündérek, hercegek, hercegnők, varázslók és manók lakták a mindannyiunk szívében helyet kapó Balatont! A könyvet elolvasva, késztetést érezhetsz Te is, hogy felfedezd a legendás helyszíneket, és ismerősként köszöntsd a Balaton tündérét, vagy a Bakony varázslóját, ha szembejön veled…
Montesquieu - Perzsa levelek
A Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.
