Négy ​dráma

William Shakespeare - Hamlet ​/ Szentivánéji álom / Julius Caesar
TARTALOM Hamlet ​(Fordította Arany János) 5 Szentivánéji álom (Fordította Arany János) 189 Julius Caesar (Fordította Vörösmarty Mihály) 213

William Shakespeare - V. ​Henrik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - IV. ​Henrik I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Macbeth
William ​Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű "felindultságában" megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni...

Arnold Wesker - Konyha
Részlet ​a könyvből: " Az angol színházrendszer erősen különbözik az európaitól. A "nemzeti" színházaktól illetve együttesektől, azaz a Covent Garden Királyi Operaháztól, a Sadler's Wells operától a balettszínháztól, a Nemzeti Színháztól és a Királyi Shakespeare Társulattól eltekintve valamennyi színházi intézmény magánvállalkozás. A Nemzeti színház és a királyi Shakespeare társulat eredetileg repertoárszínház, vagyis több darabot tart a műsorán egy időben - ellentétben a többiekkel,amelyek követik a régi hagyományt, és addig játszanak egy előadást, amíg van rá néző. A század elején megindult ugyan a repertoár-színházi mozgalom, de városi hatóságok támogatásával és állandó társulattal működő, repertory theatre néven ismeretes színházak a vidéki városokban nevükkel ellentétben csak néhány hétig, legföljebb egy hónapig játsszák darabjaikat."

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

William Shakespeare - Vízkereszt ​vagy amit akartok
Összevissza ​csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. "Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt - ami nektek kell", mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

William Shakespeare - Ahogy ​tetszik
Történik ​Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben - vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

William Shakespeare - Tévedések ​vígjátéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

William Shakespeare - Sok ​hűhó semmiért
Claudio ​első pillantásra szerelemre gyúl a bájos Hero iránt - aztán első szóra elhiszi róla a legképtelenebb rágalmakat. Szerelem és intrika, politikai cselszövény és pergő nyelvű szócsatározás teszi mozgalmassá Leonato tisztes házának életét - hogy aztán a tragédia küszöbén minden bonyodalom elsimuljon, és a két szerelmespár vígjátékba illő módon találjon egymásra.

Henrik Ibsen - A ​vadkacsa / Solness építőmester
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Öt ​dráma 2.
Az ​Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.

Eugene O'Neill - Drámák ​1-2.
Az ​amerikai dráma forradalmasítójának óriási életművéből válogattuk kétkötetes kiadványunk anyagát. A nyolc dráma – O’Neill alkotóművészetének megannyi pillére. Korai periódusának érett darabja az egyfelvonásos _Jones császár_; már teljesen fegyverzetben mutatja az írót a szerzés és szerelem tragédiája, a _Vágy a szilfák alatt_; modern pszichológiai irányzatok ihlették a monumentális _Különös közjátékot_ - amely egyébként O’Neill legsikeresebb darabja volt. Az első kötet a klasszikus görög tragédia XX. századbeli változatával, az _Amerikai Elektra_ -trilógiával zárul. A második kötet néhány későbbi darabot tartalmaz. O’Neill tervezett óriási drámaciklusa, amely egy család történetén át az Egyesült Államok történelmének másfél századát ölelte volna fel, befejezetlen maradt. Egyetlen darabját öntötte végleges formába az író: az _Egy igazi úr_ a régi jóvágású ír bevándorló, a lecsúszott úriember drámája, aki a „született” jenki iparmágnással kerül konfliktusba. Az _Eljő a jeges_ önéletrajzi elemeket villant fel: Harry Hope fogadója „pap-Jimmy” kocsmáját idézi, ahol az író ifjúkorában a társadalom számkivetettjeivel, az alkohol és a kábítószer kétes mámorával ismerkedett. Szinte teljesen önéletrajzi fogantatású az _Utazás az éjszakába_, a Tyrone család sem együtt, sem egymás nélkül nem boldoguló, gyilkos szenvedélyekkel birkózó, szeretet és gyűlölet hálójában vergődő négyesének drámája. A család egyik fia bukkan fel a kötet utolsó darabjában, a _Boldogtalan hold_-ban, ebben az O’Neill kései éveire jellemző fájdalmasan lírai remekműben. A drámákat Bányai Geyza, Ottlik Géza, Vajda Miklós és Vas István fordította.

William Shakespeare - A ​velencei kalmár
A ​velencei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák korszakában írta. A saját korában vígjátéknak játszották, a 19. századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon. Shakespeare-ben az a jó, hogy olyan, mint az élet - nehezen szorítható korlátok közé. A darab a virágzó tengeri kereskedelem központjában, a nyitott, nyüzsgő, karneválos Velencében és Belmont zárt mesevilágában játszódik. Antonio, a velencei kalmár szereti Bassaniót, aki könnyelműen elszórta az örökségét. Bassanio szerencsét akar próbálni Belmontban a gazdag, szép és erényes Portia kezéért. Ehhez pénzre van szüksége, és kihez forduljon, ha nem Antonióhoz? Antonio minden vagyona a tengeren, ezért kölcsönt vesz fel Shylocktól, a zsidó uzsorástól, akivel gyűlölik egymást. Shylock hajlandó a kölcsönre, még kamatot sem kér. Egy kikötése van: ha Antonio nem fizet időben, kivághat egy font húst a kalmár testéből. Az üzletet lakomával pecsételik meg. Amíg Shylock a keresztények nemszeretem vacsoráján időzik, a lánya, Jessica megszökik szerelmével, Lorenzóval, egy velencei nemes úrral. A hozományról sem feledkezik el. Bearanyozza magát apja pénzével és ékszereivel. Belmontban kérők sora verseng Portia kezéért, de apja végakarata értelmében csak ahhoz mehet feleségül, aki három ládika: az arany, ezüst és ólom közül helyesen választ. Aki nem a megfelelő mellett dönt, nemcsak Portiát nem nyeri el. Soha nem nősülhet meg. Portia szereti Bassaniót, halogatná a döntést, hogy minél tovább együtt lehessenek. Bassanio túl akar lenni rajta, kockáztatós fajta. Ahogy Antonio is. Üzletben és szerelemben egy pillanat alatt mindent nyerhet, vagy veszíthet az ember. Bassanio azt a ládikót választja, amelyen a felirat: Engem választ, aki mindent kockára tesz. És jól választ. Övé Portia és a vagyona. Szüksége is van rá, mert Antonio mindenét elvesztette a tengeren. Bíróság előtt áll. Shylock követeli a neki járó egy font húst. És hajthatatlan. A törvény mellette áll. A dózse tehetetlen. Az idegen Shylock ügyében egy idegen törvénytudót hív segítségül. Ki lesz a bíró? Egy jó? Egy rossz?

William Shakespeare - A ​windsori víg nők
A ​túlnyomórészt prózai, itt-ott verses komédia - inkább bohózat, mint vígjáték - csupa jókedv, csupa móka, csupa bujkáló poézis. Hangja a Szentivánéji álom táncos könnyedségére, tündéri játékosságra emlékeztet. Főalakja: Falstaff a IV. Henrikben hódította meg először a közönséget. A pocakos lovag itt már kissé más, öregebb és ostobább, de éppen olyan mulatságos, mint a IV. Henrikben. Hetykesége most halkabb, hiszen alaposan megcsúfolják a windsori polgárasszonyok. A darab Shakespeare egyetlen olyan műve, melyben a vezető szerepeket javarészt a polgárok játsszák. Iróniája a nemesurak ostobaságát és kapzsiságát teszi nevetségessé.

William Shakespeare - Julius ​Caesar
Shakspere ​életében Julius Caesarnak egyetlen kiadása sem jelent meg; a népszerű darabot a színészek gondosan megóvták a könyvárusi üzérkedéstől. Először az 1623-ban, tehát a költő halála után, látott napvilágot. Származási idejére nézve hiányzanak a tételes adatok; de a munka benső ismertető jeleiből ítélve legnagyobb valószínűséggel 1596–1600 közé lehet tenni, abba az időszakba, melyben a költő tevékenységének legmagasabb fokán állott, s melyből IV. Henrik, Hamlet, Othello s más remekművei származnak.

William Shakespeare - Troilus ​és Cressida
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.