|
Tarzan szülei – Lord Greystock és felesége – Afrikába utaznak. A hajó már az Egyenlítő körül jár, amikor a legénység fellázad kegyetlen kapitánya ellen, hatalmába keríti a hajót, két utasát pedig partra teszi Afrika egy lakatlan részén. A fiatal pár berendezkedik az őserdei Robinson-életre, s az asszony itt szüli meg gyermekét. A fiú egy éves, amikor elveszíti szüleit. Egy nőstény majom “örökbe fogadja”, s az angol lord fiát emberszabású majmok hordája neveli fel. Tarzan egyesíti magában a majmok ügyességét és erejét az ember értelmével: így lesz az őserdő legyőzhetetlen ura. Húsz éve éli a dzsungel vadjainak életét, amikor bekövetkezik a sorsdöntő fordulat: fehér emberek kerülnek útjába. Akárcsak szüleit, ezeket is lázadó matrózok teszik partra. A tapasztalatlan utasokat az ősvadon ezer veszélye fenyegeti: félelmetes ragadozók, emberevő bennszülöttek, asszonyt rabló majmok. Tarzan védelmébe veszi a hozzá hasonló, mégis annyira különböző fehéreket, és nem egyszer megmenti őket a biztos haláltól. Végül egy francia cirkáló felveszi őket és Tarzan elutazik a civilizált világba.
Kapcsolódó könyvek
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az örök élet
- Öld meg! Öld meg! - visították vékony hangon az olajos bőrű, fekete rabszolgák. Néhány harcos kirángatta Jane-t a lányok közül, és az emelvényhez vonszolta, majd durván a trón elé lökte. Kavandavanda még mindig reszketve megfogta a lány haját, és térdre kényszerítette. Ágyékkötőjéből hosszú kést vett elő. Fölemelte, hogy szíven szúrja áldozatát.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan, a nagyszerű
Nincs az a nagyszerű vadász vagy utazó, aki le tudná győzni a két ellenséges barbár törzs birtokában lévő mágikus erejű drágakövek vonzását, s elkerülhetné az örök rabságot. A Dzsungel Urán azonban nem fog a mágia, ráadásul a szabadságot sokkal többre értékeli, mint a dollármilliókat.
"- Jönnek a zulik, Gonfala! Meg akarnak támadni bennünket Egy rabszolgát küldtek, hogy visszakövetelje a Nagy Smaragdot. Mafka erejét hívjuk, hogy gyengítse meg a zulikat, mert akkor sokat megölhetünk közülük, és elűzhetjük őket.
- Nincs többé hatalmunk. Woora halott, a Nagy Smaragd pedig nálunk van. Mondd meg a harcosoknak, hogy Gonfala, a királynőjük azt parancsolja nekik, pusztítsák el a zulikat.
- A zulik már a város kapujánál vannak. A harcosok félnek, mert nem érzik Mafka erejét. Hol van Mafka? Miért nem hallgatja meg a kajuk imáit?"
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és a tiltott város
Ashair, ez a külvilágtól teljesen elzárt város őrzi a Gyémántok Atyját, ezt a rendkívüli értékű gyémántot. Kalandorok, sötét lelkű gengszterek próbálnak bejutni a tiltott városba...
Lent egy furcsa öltözetű, fehér bőrű harcost pillantott meg, aki valami soha nem látott állattal viaskodott. Tarzan minden bizonnyal nem tudta, de a lény a rettenetes Tyrannosaurus Rex volt, illetve az évmilliókkal ezelőtt élő, húsevő hüllőkirály, kisebb kiadásban. Ez a példány talán törékenynek tűnt az ősállattal összevetve, de így is hatalmas volt, körülbelül akkora, mint egy jól megtermett bika.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az őrült
Megperdülnek a dobok, és a sötét dzsungel fölött messze száll a hihetetlen, félelmetes üzenet: Tarzan ellenség lett! Öljétek meg! A fehérek vérdíjat tűztek ki a fejére, a bennszülöttek lándzsákkal lesnek rá, egyedül az állatok érzik, hogy a Dzsungel Királya nem változhatott meg.
Ki hát az a különös fehér ember, aki Tarzannak hazudja magát, és aki nagy majmok csapatával járja a dzsungelt?
Az igazi Tarzan csak annyit tud, hogy el kell pusztítania. A kannibálok földjén át vezet az útja ellensége után, Afrika sötét mélyére, ahol szinte megállt az idő. Összecsapások és intrikák gátolják, körülötte barátság és szerelem szövődik, vannak, akiket a kapzsiság hajt veszélybe.
_Csodálatos és szinte elképzelhetetlen kalandok során menekülnek meg hőseink, és győzi le Tarzan eddigi legnagyobb ellenségét: önmagát._
A Tarzan és az őrült a remek sorozat legújabb, magyarul még meg nem jelent kötete. A megtestesült kaland!
Edgar Rice Burroughs - Tarzan az aranyvárosban
Részlet a könyvből: "Tigertől és Anharától délre júniustól szeptemberig esik az eső, Abessziniától egészen Kelet-Szudánig és Egyiptomig iszapot s bőséget önt a tájra, megdagasztja a folyókat, halálos árvizeket támaszt, s termékeny nedvességgel tölti el a mezőket. Az eső adományaiból csak a sár, a megdagadt folyó és a halál érdekelte a siftánoknak azt a kis bandáját, amely Kaffa hegyeiben rejtőzött. Ezek a hegyi banditák kemény emberek voltak, kegyetlen bűnözők, a kultúrának minden nyoma nélkül, törzsük kivetettjei, olyan emberek, akik törvényen kívül álltak, s akiknek fejére nagy összegek voltak kitűzve. Most nem esett, az esős évszak vége felé közeledett. Szeptember közepe felé járt az idő. De a folyók még dagadtak a víztől, s a föld is puha volt a nagy esőzések után. A sifták lovagoltak, s útközben kifosztották az utast, karavánt vagy falut s lovaik vasalatlan patája mély nyomot hagyott a puha földben. A sifták nem törődtek e nyomokkal, őket senki se kereste. Mindenki boldog volt, ha nem látta őket.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az Idegenlégió
Corrie közelebb hajolt Jerryhez és azt súgta:
- Tiéd a bal oldali. A másikat elintézem én.
Jerry bólintott, és felemelte íját.
- Hadd jöjjenek közel, úgy hat méter távolságra - mondta a férfi. - mikor szólok, egyszerre lövünk.
Vártak. A japánok nagyon lassan közeledtek... megfeszítette íját, a nyílvessző tollai a jobb fülét érintették. Jerry a szeme sarkából nézte. A Szumátrai Johanna, gondolta. A japánok lőtávolba kerültek.
- Most! - kiáltott Jerry.
A két íjhúr egyszerre pendült meg. Carrie áldozata nyílvesszővel a szívében előrebukott.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és a párducemberek
"Külön dobogóján a Párducisten teljesen földühödött a zajtól, a mozgástól és a fövő hús szagától, s morogva és vicsorogva tépte-szaggatta láncát. A főpap a sör hatása alatt őrült táncot járt az acsarkodó ragadozó előtt. Odaugrott a kapkodó karmok elé, majd amikor a fenevad megpróbálta elkapni, hirtelen visszalépett. A lány az emelvény végébe húzódott. Szédült a körülötte lévő pokoli zűrzavartól, szinte megbénult a félelemtől és balsejtelemtől. Látta a húst, amikor hozták, de csak sejtette, honnan származik, amíg egy emberi kéz ki nem esett a lapulevél-csomagolásból."
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az Oroszlánember
- Milyen állat volt? Angolul beszélt.
- Ez számomra is rejtély. Azt állította, hogy angol és ő Buckingham hercege. Egy másik üldözte, akit Suffolknak nevezett. Sokan támadtak ránk, amikor ez elrabolt az araboktól. Egy London nevű városban élnek, meg is mutatta. Rhonda a foglyuk és egy kastélyban tartják a város fölött, egy sziklapárkányon. Azt mondta, Isten kastélyában van.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az aranyváros
A dzsungel lordja lenézett rá, a királynőre, aki az ő lábaihoz borult - és az iménti bűvölet tovaszállt. A szépséges külső mögött újra látta az eszelős némbert; látta azt a szörnyeteget, aki védtelen embereket vadállatoknak vet; aki nőket torzít el vagy ölet meg, csak mert szépek, szebbek talán nála; és lényének minden igaz porcikája tiltakozott e kapcsolat ellen.
Egy hördüléssel felemelkedett, és a királynő, támaszát vesztve, végigterült a földön.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan a csodálatos
Afrika dzsungelében 20 évvel ezelőtt Lord Mountford és felesége, aki gyermeket várt, az amazon nők, a kajik fogságába került, akik megölték az asszonyt, mert nem fiúnak adott életet. Mafka, a varázsló bűvös gyémántja segítségével foglyul ejt és örök rabságra ítél minden fehér férfit, aki az országukba téved. Csak Gonfala királynő szerelme menekülhetett el, aki Tarzan segítségével indul a szépséges amazon és a gyémánt megszerzésére. A győzelemhez szükségük van a kajik ősellenségének, a zuliknak a segítségére is, de ehhez meg kell ölni varázslójukat, Wurát, ami a csodatévő smaragd földöntúli ereje miatt nem könnyű feladat.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan, a dzsungel ura
... elhajította a súlyos fegyvert úgy, ahogy a vadászdárdáját és a lándzsáját szokta, ha üldözőbe vesz valamit, vagy megütközik valakivel. Nem Greystoke lordja állt szemben most az ellenséges lovaggal; nem is a nagy majmok királya küzdött ebben a számára szokatlan "sportágban". Hanem Tarzan, a vazirik főnöke, és nem akadt kar e földön, aki úgy oda tudott volna vágni egy hajítófegyvert, ahogy ő tudta.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Abban a pillanatban, amint Lát a vérszomjas oroszlán karmai közé akarták vetni, a majomember hatalmas kiáltással a terembe ugrott. Hangja úgy megreszkettetett mindent, hogy a gomanganik, a királynő végzetének végrehajtói szolgái egy másodpercre leálltak. A dermedetnek ezt a szinte kis szilánknyi idejét használta ki a majomember, hogy rettenetes erővel elhajítsa a dárdát. A bolganik döbbenetére és dühére a fegyver a császár testébe hatolt - a szívét járta át. A nagy, fekete sörényű oroszlán, "uruk" halott volt.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan dzsungeltörténetei
Igen, hát Tika valóban gyönyörű! Persze, Kala is az volt - az embernek az anyja mindig szép! -, ám Tika másképp volt az. A maga módján leírhatatlanul gyönyörű, ahogy azt Tarzan épp érezni kezdte; bizonytalan, ködös, forró érzésekkel. Éveken át Tikával játszópajtások voltak, és Tika továbbra is játékos maradt, míg a vele egykorú fiatal hímek hamarosan nyers modorúvá, mogorvává lettek. Tarzan, ha egyáltalán elgondolkozott a dolgon, alkalmasint azzal magyarázta növekvő vonzalmát a fiatal nőstény iránt, hogy ők ketten, egykori játszótársak, csak ők őrízték meg ezt a hajdani pajkoskodó kedvet.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és a hangyaemberek
Akárhol járt is Veltopismakusban és akárkit hallott is megnyilatkozni, minduntalan az jutott a fülébe, hogy az emberek általában elégedetlenek királyukkal és a kormánnyal. Tarzan tudta, hogy elégedetlen emberek körében a dolgok nem úgy mennek, ahogyan kellene, és a fegyelem oly mértékben meglazul, hogy az őrzésével megbízottak hanyagsága felkínálja majd számára végül azt a lehetőséget, amit keres.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az elveszett birodalom
- Habet! Habet! - Ezt harsogta sok ezer torok. Hasta az arénának oly részén zuhant el, ahol sokan láthatták őt közelről. Ellenfele ott állt fölébe magasodva, és mutatóujját emelte a nézők felé, mire a jelenlévők egy emberként mutattak hüvelykujjukkal a földre! A fehér szalagos arcán mosoly futott végig, Így emelte kardját, hogy Hasta torkába döfje, de ahogy egy pillanatnyit kivárt, hogy a közönségnek játsszon, Tarzan előrelopakodott a puha homokon...
Edgar Rice Burroughs - Tarzan, a legyőzhetetlen
Egy zömök pap már majdnem megragadta La karját, de mielőtt elvonszolta volna akár csak egy métert is, Tarzan már ott volt, elkapta a nyakánál, s oly hirtelen és oly hatalmas erővel hajlította hátra a nyakát, hogy az egész teremben hallatszott az eltört csigolyák roppanása. Akkor a majomember felkapta a hullát, s a reá rontó papok közé vágta. Aztán rögtön hátrált, magával vonszolta Lát, s egy pillanat múltán lendült az ajtó, s ők kint voltak megint a folyosón.
Reménytelen lett volna harcba bocsátkozni, ezt Tarzan jól tudta; egy darabig ellenáll - azután a túlerő győz rajta. S ha a kezük közé kaparintják Lát, szó szerint ízekre tépik.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan, a vadember
Numa, a felsült oroszlán tehetetlenül morgott haragjában, miközben visszacsúszott a fal tövében a földre anélkül, hogy sikerült volna lerántania a menekülő majomembert. Már éppen nekikészülődött az újabb kísérletnek, amikor kiszemelt zsákmánya szagnyomában megérzett valamit, ami idáig elkerülte a figyelmét. Végigszaglászta a talajt azon a helyen, ahol Tarzan lába az imént érintette, és Numa morgása azonmód halk vinnyogásba váltott át, mert rájött, hogy ez ennek az emberállatnak a szaga, aki kiszabadította a wamabók verméből.
Ki tudná megmondani, miféle gondolatok kavarogtak az állat busa fejében? A felsült haragnak mindenesetre nyoma sem látszott rajta. A hatalmas oroszlán megfordult, és a fal mentén méltóságosan elindult kelet felé.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan a fenevadak élén
Amikor a rémült Akut felkapta a fejét, azt látta, hogy fentről egy párduc ugrik feléje, és a párduc hátába kapaszkodva azt a fehér majmot pillantotta meg, aki annak idején legyőzte őt a nagy víz partján.
A majomember belemélyesztette fogait Sita tarkójába, jobb kezével átfogta a fenevad nyakát, a bal kezében szorongatott vékony kődarabbal pedig újra meg újra lesújtott a párduc testére a bal lapockája mögött.
Akutnak alig volt ideje félreugrani, nehogy a dzsungel eme vérszomjas szörnyei maguk alá temessék.
A két vadállat hatalmas robajjal érkezett le a földre a majom lábainál. Sita hátborzongatóan sivított, morgott és bömbölt, a fehér majom pedig némán, de annál állhatatosabban kapaszkodott bele zsákmánya vergődő testébe.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia
Kényelmesen elhelyezkedett a vastag ágon. Hason fekve, a csodálkozástól tágra nyílt szemmel figyelte odalent azt a lányt, akit azért cserkészett be, hogy végezzen vele. Nem volt más, mint egy kislány, egy dióbarna bőrű leányka. Acsarkodó indulata egyszerre semmivé lett. Arcán csak érdeklődő figyelem látszott. Megpróbálta kitalálni, mit csinálhat a gyermek. Hirtelen széles vigyorgás ömlött el az arcán. A lányka oldalt fordult, s ő megpillantotta az elefántcsont fejű és patkánybőr testű Geekát, a faág kezű-lábú, és csúfos külsejű babát. A lányka az arcához szorította Geeka ütött-kopott fejét, és előre-hátra himbálózva, szomorú arab altatódalt dúdolgatott neki.
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és a gyémántok
Tarzan, a dzsungel fia kitartóan tört előre Opar omladozó védfalai felé, mögötte pedig, mint a sakál, ott ólálkodott Werper, és csak a Mindenható tudta, kinek-kinek mit tartogat a jövő. A kopár völgy peremén, ahonnan jól beláthatta Opar aranyozott kupoláit és karcsú tornyait, Tarzan megállt. Éjszaka majd egyedül elmegy a kincseskamrába felderíteni a terepet, hogy ezen expedíciója során minden cselekedetében az elővigyázatosság fogja vezetni.
