TündérVölgy avagy ​Az emberi szív rejtelmeiről

Krasznahorkai László - Sátántangó
".... ​a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig. ... A Sátántangó korszakalkotó mű." Radnóti Sándor "Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika." Balassa Péter

Bartis Attila - A ​nyugalom
Anya ​és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

Závada Pál - Idegen ​testünk
Egy ​pesti fényképész-műteremben 1940 szeptemberében összegyűlnek a háziasszony, Weiner Janka rokoni, szerelmi és baráti vonzáskörének legfontosabb alakjai - divatáru-boltos unokanővére, papnövendék öccse meg a régi társak, a katonadiplomata, a költőjelölt, az újságírók, a barátnők -, sváb, magyar, zsidó és félzsidó magyarok. Izgalomban tartja őket az erdélyi országgyarapítás csakúgy, mint a fajvédelmi törvény - miközben konokul, lázasan vagy reménytelenül szeretik egymást. Závada Pál színpadra állítja őket egyetlen éjszakára, hogy föltárja, honnan jöttek, s hogy bevilágítson a jövőjükbe: Mivé lesznek, mire a háború véget ér? Hőseinek sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény - és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Az Idegen testünk talán a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál.

Kondor Vilmos - A ​budapesti kém
1943 ​decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat.

Kondor Vilmos - Budapest ​romokban
1946 ​emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául.

Salamon Pál - A ​Sorel-ház
Boldogháza ​- Budapest - Buchenwald. Salamon Pál a Sorel család három generációjának regényes történetét meséli el. A Kárpátok varázslatos vidékére katolikusként született, de református hitre tért Sorel József svéd unokája a regény végén a családi legenda helyszínén, a Kinyilatkoztatás Tisztásán talál rá "az értelmetlen létezés értelmére". A rendkívül olvasmányos, az eleve elrendeltség misztikumát hordozó, emberi sorsokból építkező mű nem véletlenül lett világsiker. Az Izraelben és Magyarországon élő író az önmagával szembefordult emberiség aktuális kérdéseire az itt és most élő magyar olvasó számára is megtalálja a választ.

Vivien Holloway - Pokoli ​szolgálat
Mit ​adnál azért, hogy megmentsd a szeretteidet? A szabadságodat, az életedet? Mit tennél, ha ráébrednél, hogy mindez hiába volt? Beletörődnél, küzdenél? Lilian küzdött. Mindent megtett, mégis elbukott, most pedig már sohasem szabadulhat a Pokolból. Ő az Ördög egyik bérgyilkosa. Életre szóló szerződéssel. Egy lélektolvaj, aki levadássza azokat, akik keresztbetettek Lucifernek, a lelküket pedig magával viszi. Az új megbízás egyértelmű, a feladat világos, ám Lil dolga korántsem olyan egyszerű, mint gondolta volna. Mert a Pokolban semmi sem az, aminek látszik. Lilian azt hitte, hogy fogsága évei alatt már mindent látott, átélte már a legrosszabbat, ám kénytelen rájönni, hogy érhetik még meglepetések. Lucifer nem kegyelmez, nem felejt, és nem bocsát meg, most pedig a lehető legkegyetlenebb büntetést eszelte ki. Lil-nek újra meg kell harcolnia a puszta életben maradásért. Közben azonban a feladatát is el kell végeznie, ami nem csak azért nehéz, mert Greg Weiss kedves, jóképű, és minden tekintetben úriember. Lil-re az ilyesmi már sok-sok éve nincs hatással. De történik valami, ami még az ő jéghideg maszkját is darabokra töri, és felszítja lelkében a lázadás szikráját. Szabadulni akar, bármi áron, csakhogy ebben a háborúban már nem csak az ő élete a tét. Senkiben sem bízhat, senkire se számíthat. Élete legveszélyesebb küldetésére indul, mely egyben az utolsó esély a szabadulásra. Pokoli játszma ez, ahol a szabadság nagyobb kincs, mint maga az élet.

Lakatos István - Lencsilány
Egyszer ​volt, hol nem volt, volt egyszer egyszer egy Lencsilány. Az icipici Lencsilány anyukájával és Lencsibabájával él valahol messze, túl az Óperencián. A kötet (rém)meséiben találkozik Edgar bácsival és az elhasznált emberrel, Pókháló kisasszonnyal és Csáp bácsival, a Kisgömböccel, egy busa fejű, szomorú óriással és egy barátságos vízidisznóval, akinek véletlenül ránőtt a fejére egy kismadár. Lakatos István különleges hangulatú meséinek gyűjteménye, a kortárs magyar képregények egyik kiemelkedő darabja már hosszú évek óta nem kapható. Ezt a hiányt pótoljuk most a gyűjteményes kötet új kiadásával, mintegy húsz oldalnyi különleges extra tartalommal.

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Margaret Mazzantini - Újjászületés
Felkavaró ​és túlzás nélkül katartikus művet tart a kezében az olvasó, aligha véletlenül nyerte el a könyv 2009-ben a rangos Campiello-díjat. Lírai és felzaklató történelmi krónika, egy emésztő, szenvedélyes szerelem históriája, és egy még emésztőbb, nehezen beteljesülő vágy, a gyermek utáni sóvárgás megindítóan szép története. Váratlan telefonhívással indul a regény: több mint másfél évtized után a vonal végén Gojko, a hajdani bosnyák barát, költő és életművész szólal meg. Arra kéri Gemmát, a Rómában élő szerkesztőnőt, hogy térjen vissza Szarajevóba, ahol egykor Gemma, férje, a fotográfus Diego és ő elválaszthatatlan barátok voltak a törékeny béke napjaiban és a háború poklában. A meghívás apropója egy fotókiállítás, ahol a háború áldozatául esett Diego képeit mutatják be. Anya és fia, az ízig-vérig római kamasz – aki sohasem ismerhette meg apját – repülőre ül, hogy szembesüljön egy öldöklő háború sújtotta város kísérteteivel és saját múltjával. A történetet minduntalan visszatekintések sora szakítja meg, szövevényes, váratlan, kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag emlékfolyam, a tudat hatalmát legyőző, olykor parttalan áradás. A próza szövete minduntalan felfeslik, szokatlan hasonlatok, meghökkentő metaforák tudatják az olvasóval: az életben egyszer adatik meg az esély az igazi szerelemre; a hűség, a szeretet, a gyökerekhez való ragaszkodás önmagukon túlmutató fogalmak, melyek a legnagyobb tragédiák után is segítenek tovább élni. Margaret Mazzantini olasz írónő Írországban született 1961-ben, olasz apától és ír anyától. Pályáját színésznőként kezdte, íróként 1994-ben debütált. Műveivel azóta számos irodalmi díjat nyert el, s ma már nemzetközileg ismert, sikeres szerzőnek számít. Filmrendező férjével, Sergio Castellittóval és négy gyermekükkel Rómában él. Az Újjászületés eddig több mint húsz országban jelent meg. A regényből Penélope Cruz főszereplésével forgatnak filmet.

Zakály Viktória - Szívritmuszavar
Csönge. ​Egy hely, mely mindent megváltoztat. Egy hely, melyet soha nem feledsz. Egy vágy, mely örökre a szívedben marad. A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba. Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte. De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaitól? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet? A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul. Csönge - a szerelem szava.

Kondor Vilmos - Bűnös ​Budapest
1939 ​szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés. „Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi 21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.” Rácz I. Péter, prae.hu „Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont, melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett. Szabó M. István

Galgóczi Dóra - Felpróbált ​életek
Hányszor ​fordul meg a fejünkben, ha elégedetlenek vagyunk a sorsunkkal: Bár lenne még egy életem! Biztosan boldogabb, szerencsésebb, sikeresebb lennék. Valóban így történne? Anna, a fiatal, nyíltszívű tanárnő gyakran álmodozik erről. Makacs önbizalomhiánya miatt úgy érzi, csak az élet árnyékosabb oldalán jut neki hely. Míg egy nyáron valóra válik a gondolat, és új női szerepeket próbálhat fel. Átéli a férfiszemeket mágnesként vonzó modell, az intelligens doktornő, az odaadó családanya és a talpraesett menedzser mindennapjait. Mosolyok és könnyek, remények és csalódások után ráébred a válaszra, vajon érdemes-e szüntelenül másra vágynia. Vagy mégis rátalálhat valódi önmagára abban az életben, amire született? Galgóczi Dóra, a tehetséges, fiatal író, aki már két sikeres könyvvel - a Test a lélek börtönében című regényével és a Nő millió arca című novelláskötetével - hívta fel magára a figyelmet, ezekre a mindnyájunkat foglalkozató kérdésekre keresi a választ ebben a művében.

László Zoltán - Hiperballada
A ​fiatal szerzőnek számos novellája jelent meg a Cherubion SF-antológiák, az Átjáró és a Galaktika hasábjain. Első regénye egy alternatív történelmi valóság 2019-ébe vezeti el az olvasót, ahol nem történt meg a rendszerváltás, és a Szovjetunió minden szempontból vezető világhatalomnak látszik. 2019 tele: Grund, a budapesti neuroklinikán új emberré varázsolt háborús veterán kilép a Hungária körút holoreklámos forgatagába, hogy felkeresse titokzatos jótevőjét, aki egy bizonyos szívességet kérne tőle meghitelezett életéért cserébe. Melinda, a huszadik századi bevásárlóközpont helyét elfoglaló lerobbant iparkörzet, a Hiper sodródó lakója kétségbeesetten szabadulna drogos tartozásait behajtani akaró ismerőseitől, így későn döbben rá: gyanús adásvételi ügyletei a szokottnál sokkal komolyabb - és gyilkosabb - felek párharcába keverték. Kemal, az Oszmán Csillaga űrállomást uraló roppant hatalmú muszlim dinasztia szökött örököse, aki a Mare Frigoris szélébe vájt, elhagyott holdbázison húzza meg magát, ráébred: félőrült segítője, Pierr málladozó múltja olyan titkokat rejt, melyek gyökereiben forgatják föl életét. A Hiperballada hőseinek sorsa - induljanak bár a Magyar Népköztársaság mongol üzletemberektől, kirgiz utcai árusoktól nyüzsgő futuroszocialista fővárosából vagy orbitális magánűrállomásról - lassan, ám elkerülhetetlenül fonódik egymásba egy titokzatos műalkotás körül, mely alapjaiban képes megrázni a két szuperhatalom szembenállásába belefásult világot. A Hiperballada alternatív jövőjében sosem volt rendszerváltás; a szovjetek látszanak a technológiai verseny nyertesének, ők uralják az űrversenyt és a legfejlettebb számítógépek által megteremtett virtuális valóságokon keresztül állampolgáraik gondolkodását is. A Hálózati Hatóság, a memex, a szintetikus drogok, a szovjet Adatközpontok, az Amerikai Atomcsapás Mártírjainak szentelt emlékmű, vagy Ánya Kuger, a moszkvai kiberhősnő világa nem − vagy nem teljesen − a miénk. Ám a látszólag eltérő felszín mögött, ha gondosan figyelünk, saját valónkat pillanthatjuk meg.

Dragomán György - A ​pusztítás könyve
Bűn. ​Felelősség. Fegyverek. Szerelem. Halál. Egy regény, amelyet nem lehet letenni. Egy lendülettel kell végigolvasni, odaadó figyelemmel: a főhőshöz hasonlóan az olvasónak sem szabad eltévednie a jelek és döntési helyzetek útvesztőjében. A könyv világa, a halálosan csendes, titokzatos erdő és a város, ahol már csak tárgyi emlékeiben él a múlt, nyomasztóan ismerős: szinte a bőrünkön érezzük, hogy ez a hely és ez az idő itt van, egészen közel. A fokozatosan kibontakozó, egyre izgalmasabb, sötétebb és barbárabb történet, amely formailag akár kriminek is olvasható, arra keres választ, hogy miként terebélyesedhet az egyéni sorstragédia történelmi végzetté. "_A pusztítás könyve_ szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye." Závada Pál

Kőrösi Zoltán - Szerelmes ​évek
"És ​éppen abban a pillanatban, amikor a Parlament erkélyén a szemüveges ember azt kiáltotta, hogy Magyarország: köztársaság!, éppen abban a pillanatban egyetlen nagy csusszanással, könnyedén és gyorsan, mint aki csak erre várt, vagy csupán megunta a küzdelmeket és fájdalmakat, megérkezett Anya combjai közé a csecsemő, a tömeg kiabált és a nemzeti színű lobogókat lengette, örült az újszülött országnak, és a kiabálásuk összeolvadt a csecsemő tiltakozásával, nyivákoló sírásával. Apa derekába mély árkot vágott a Skoda 120 GLS ablaknyitója és kilincse, Anya továbbra is lehunyta a szemét és hallgatott, nem a jól végzett munkáról és nem az életről gondolkodott, hanem arról, hogy ez a kicsi, mi az, hogy kicsi, nem is olyan kicsi, ez a nyivákoló húscsomó hogyan férhetett el ott, odabent, az ő testében, s hogy most mi lehet ott bent, a helyén, mit jelent az, hogy itt van és mit jelent odabent a hiány. A hátsó ülés kárpitján sötétlő folt terjedt. – És mi legyen a köldökzsinórral? – kérdezte rekedten Apa, de Anya csak harmadszorra értette meg. – Hogy érted azt, hogy mi legyen? El szokták vágni. – Én nem, én nem szoktam."

Térey János - A ​Nibelung-lakópark
Térey ​János nagy ívű verses drámatrilógiája, az életmű egyik mérföldköve, 2004-ben jelent meg, azóta emlékezetes színházi előadás és ennek nyomán film is készült belőle a Krétakör társulatával, Mundruczó Kornél rendezésében. A drámai költemény második kiadása tizenhét év után a szerző életműsorozatában lát napvilágot. "Térey, akinek közvetett, ám roppant intenzív tapasztalatai vannak a XX. század kataklizmáiról, az ezredvég történéseinek pedig szemlélő tanúja, szintén mitikus területre, az EU szívébe (Rajna-Wormsba, mely tulajdonképp Majna-Frankfurt) vezeti el a magyar olvasót, és e mitikus tájban az úgynevezett "vállalkozói szféra" csúcsfigurái maguk is mítoszhősökké stilizálódnak fel. Ez a mítosz azonban a mi korszakunkról, a jelenkori hatalmi struktúrákról és döntéshozatali mechanizmusokról szól, a Lakópark és a Toronyház mítosza" - írta a kötetről Márton László. A tompa moraj már az összeomlás Előjele volt... Aztán jött a szélvész: A végrobajlás légörvényt kavart; Rengett a föld, acél, üveg csörömpölt, A por mindent, de mindent elborított, És aztán síri csönd lett. Valahányan, Akik csak ott álltak a közelemben, Azt kérdezték: "Mi van itt? mi van itt?" Mondtam nekik, hogy a pokol van itt.

Rubin Szilárd - Csirkejáték
"A ​szerelem és szenvedély mint megváltás: ez a tét és ez a vadság." - Esterházy Péter Rubin Szilárd regénye, amely egy mély és megszenvedett szerelem történetét tárja elénk, először 1963-ban jelent meg, és kiválóságának hála újból és újból "előkerül". A figyelmes olvasó érdeklődésére éppúgy méltó, mint ahogy irodalmunk nagyjai sem mellőzhetik könyvtárukból, könyvélményeik sorából. "De hirtelen elcsüggedtem. A csipkés párnák, a süppedő ágy és benne Orsolya teste, egyetlen igazi diadalom volt. Meddig élhet meg ebből a férfi? A mohóságban, amellyel Orsolya elvette tőlem a gyönyört, mintha már ott lappangana a kíméletlenség, a gyors jóllakás és a fölszabadulás vágya." "Ritka magyar nyelven az én rosszának ez a figyelmes vizsgálata; az érzelmesség, a meghatódottság hiánya, a szenvtelen érdeklődés hideg tüze, valami puszta vagy pucér vagy pogány tekintet, nem objektív, de közvetlen, leplezetlen; ritka. Nyugalom, nyugalom akár a vereségben is, a szégyenben vagy épp a hisztériában (a nyugtalanságban): van, ami van. Ez a nyugalom teszi egyedülállóvá a könyvet; meteor, marslakó - mégis." - Esterházy Péter

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Viktor Pelevin - Omon ​Ré
A ​regény olyan rétegeket vont egymás hatása alá, mint a gyermekkori képzelet világa, a viszonylag spontán telő világ, és a már-már valóságosra manipulált világ. Ez a három világ játszik folyamatosan egymásba, és ebből jön ki egy negyedik, ami úgy épül föl a háromból, hogy azok közül mindig a legnagyobb valószínűséggel magyarázatot adó világ érvényesül úgy, hogy nincsen benne zökkenő, és a többi világban sem vezet ellentmondásra, legfeljebb ellenérzésre. Ha valójában azt vesszük alapul, hogy valójában ez a napi gyakorlat - csak a regényben regényesebben van éreztetve -, akkor mindjárt nem olyan bonyolult, mint mondjuk, kaszáspókot találni a lucernásban. És itt most a lucernásból kifelé, kénytelen vagyok kerülgetni a forró kását, mert a regény olvashatóságának elemi érdeke az, hogy minderre magától jöjjön rá az olvasó, ne kelljen neki hozzá egy előszó. Arra meg főleg nincs szükség, hogy bármi konkrétat adjak itt a regényből.