Pragmatista ​antropológia

Rüdiger Dahlke - Sorsfordulók
Születés, ​serdülőkor, a szülői házzal összekötő köldökzsinór elvágása, házasság, öregedés, halál - ezeket a természetes jelenségeket egyre nehezebben tudjuk elfogadni. Az életünkben bekövetkező nagy sorsfordulókat gyakran krízisként éljük meg. Napjainkban elvesztek azok a szertartások, melyek annak idején hovatartozást biztosítottak az embereknek. Minél kevesebbet foglalkozunk az életválságok jelentőségével és következményeivel, annál fájdalmasabb testi hatásaik lehetnek. Így keletkeznek azok a kórképek, amelyeket lelki szükségleteink háttérbe szorítása okoz. Rüdiger Dahlke lépésről lépésre ismerteti meg velünk, milyen betegségek származnak a feldolgozatlan, megoldatlan megpróbáltatásokból.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Heinrich Böll - Frankfurti ​előadások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Meister Eckhart - Tizenöt ​német beszéd
Meister ​Eckhart 1260 körül született német domonkosrendi szerzetes, spekulatív teológus, lánglelkű prédikátor, gyakorló kolostori lelki vezető, a német irodalmi nyelv egyik korai megteremtője. Korának, de az egész nyugati kultúrkörnek is legnagyobb hatású misztikusa, s minden bizonnyal az egyik legeredetibb egyéniség a mindenkori gondolkodók között. Gondolatai olyannyira nem egy adott történeti szituációhoz tapadnak, hogy hatásuk érezhető a modern európai filozófia legnagyobbjainak írásaiban is. Századunk japán filozófiájának kiemelkedő személyisége, Keiji Nishitani őbenne látta a kelet és a nyugat gondolkodási rendszereinek közelítését megalapozó szellemi bázist. A Kráter Klasszikusok sorozat új kötete a német nyelvű prédikációk közül válogat. A fordító Schneller István több mint egy évtizedes munkával kutatta Eckhart mester írásait, és csiszolta fordítását anyanyelvi szépségűvé. Az alapos mérlegeléssel kiválasztott beszédek a hatalmas gondolkodó fő témáit, vezérgondolatait járják körül.

Kurt Tepperwein - A ​boldogság törvényei
Kurt ​Tepperwein a saját életútján keresztül próbál választ adni arra a kérdésre, hogyan érhetjük el az életben, amit szeretnénk. Ebben a nagyon személyes hangú könyvében életéről, nehézségeiről és fájdalmas emlékeiről mesél.

Friedrich Nietzsche - A ​dionüszoszi világszemlélet
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete több rövid, de fontos tanulmányt tartalmaz a 19. század talán legélőbb, legfontosabb filozófusának életművéből. "A dionüszoszi világszemlélet" című írás Niezsche görög művészetről és világképről szóló elméletének egyik korai megfogalmazása, mely eredetileg egy hosszabb munka része lett volna, s melyet a szerző nem dolgozott ki végül. További tanulmányok szólnak "A zenéről és a szóról", "A nyelvek eredetéről", valamint profetikus szavakat olvashatunk a "Pillantás a népek jelenébe és jövőjébe" címen összeállított töredékekben. A kötetet a fordító jegyzetei és utószava teszik teljessé.

Tóth Imre - Isten ​és geometria
„Ami ​engem érdekel, az a filozófia. Csak a filozófia. A tiszta filozófia. A filozófiát nem hasonlíthatom semmi más tudományhoz. Nem is érdekes, hogy tudomány-e, vagy sem. Nem fontos tudománynak lennie ahhoz, hogy pozitív értéke legyen. Mondhatnak róla sok mindent, hogy szószátyárság, üres fecsegés, steril spekuláció stb., de egy dolog tagadhatatlan: néhány ezer éve, mióta írott emlékeink vannak, árnyékként követi életünket. Szakítsd ki kultúránk szövetéből azt, amit filozófiának vagy filozófiai reflexiónak neveznek, összedől az egész építmény.”

Friedrich Engels - Anti-Dühring ​/ A természet dialektikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gottlob Frege - Logikai ​vizsgálódások
Kant ​- teljes joggal - úgy vélekedett, hogy a logika tudománya egy lépéssel sem haladt előre Arisztotelész óta az ő koráig. (A logikatörténészek persze árnyaltabban látják ezt a kérdést.) A 19/20. század fordulóján azonban hatalmas lépés történt előre a modern logika irányába. Ennek a fordulatnak - Arisztotelész ót valószínűleg a legnagyobbnak - volt egyik atyamestere, mindmáig (sőt a mához közeledve egyre inkább) becsült kezdeményezője Gottlob Frege. Kezdeményező mivolta főként két vonatkozásban karakterisztikus: egyrészt az elsők között volt, ki az addig szokásos "szöveges" logikát áttette a szimbólumok, a matematikaihoz hasonló jelek szférájába, ezzel korántsem csupán formális fordulatot hozva, hisz e jelek révén nemcsak a hagyományos ("klasszikus") logika teljes problématartománya volt kifejezhető, de - épp a műveletek megsokszorosított, illetve sokszorosodott jellege miatt - teljesen új terrénumok is nyíltak a logikában, lényegében kialakult a mai (régebben logisztikának is, szimbolikus vagy matematikai logikának is nevezett), modern logika (amelynek semmi köze a csak nevében logikai diszciplínákhoz, a kanti transzcendentális vagy a hegeli dialektikus logikához). A másik fordulatot hozó tette Fregének ebben a vonatkozásban az volt, hogy a logikai alapfogalmakat, alapkategóriákat is minuciózus vizsgálat tárgyává tette, előlegezve a modern analitikus filozófia számos eredményét a fogalom, tárgy, jelentés, jelölet stb. kapcsán. A most megjelent kötet Frege legfontosabb, mindmáig alapvető logikai tárgyú írásait tartalmazza (a nemrég újra megjelent Az aritmetika alapjai, 200001011 kivételével korábbi válogatás, a Logika, szemantika, matematika, 801282 teljes anyagát és még újabb darabokat is). A könyv természetesen igen nehéz olvasmány, bár a szerkesztők az olvasását azzal is megkönnyítették, hogy Frege jelöléseit áttették a ma szokásos szimbólumok "nyelvére". - Kizárólag a logikában iskolázott olvasóknak ajánlható, számukra viszont "kötelező" olvasmány.

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling - Filozófia ​és vallás
A ​klasszikus német bölcselet kiemelkedő alakjának egyik alapvető írása, mely a filozófia és vallás kapcsolatának örök kérdését taglalja: mi a viszony, mi az esetleges rangsor közöttük, melyikük igazsága a mérvadó, stb.. A kötetet a fordítók részletes tanulmányai teszik teljessé.

Schelling - Clara, ​vagyis a természet összefüggése a szellemvilággal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Martin Heidegger - Kant ​és a metafizika problémája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - A ​nihilizmusról és az emberfeletti emberről
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. A második kötet a nihilizmussal és az emberfeletti emberrel kapcsolatos töredékeket tartalmazza, melyek nem kerültek bele a Nietzsche életében publikált művébe. A jövő európai emberének összképe: ugyanolyan, mint a legintelligensebb rabszolga-állaté, nagyon dolgos, alapjában véve nagyon szerény, végtelenül kíváncsi, sokoldalú, elkényeztetett, gyenge akaratú... Azt ismertetem, ami eljövőben van: a nihilizmus beköszöntét. Ismertetni tudom, mivel olyasvalami történik itt, ami szükségszerű ennek jelei ott vannak mindenütt, csak a szemek hiányoznak még e jelek meglátásához. Nem dicsérem és nem is kifogásolom itt, hogy eljövőben van: úgy hiszem, ami van, az a legnagyobb válságok egyike, az ember legmélyebb magábaszállásának pillanata: hogy az ember kiheveri-e ezt, úrrá lesz-e ezen a válságon, az az erejének a kérdése: ez igenis lehetséges... A modern ember kísérletképpen hol ebben, hol abban az értékben hisz, majd elveszti a hitét benne: az idejétmúlt értékek köre és azoké, amelyekben már nem hisz, egyre teljesebb lesz; egyre inkább erősödik benne az értékek ürességének és szegényességének érzése; ez a mozgás feltartóztathatatlan bár nagystílű módon megkísérli a lelassítását. Amit elmesélek, az a következő két évszázad története....

Karl Jaspers - Hannah Arendt - A ​bűnösség kérdése - Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség
Részletek ​a könyvből Karl Jaspers 1945-ben térhetett vissza professzorként arra a heidelbergi egyetemre, ahonnan a nemzetiszocialista rezsim 1937-ben eltávolította. Visszatérése után a bűnösség kérdésének szentelte első egyetemi kurzusát; az 1946 januárjában és februárjában megtartott előadásokat még ugyanebben az évben könyv formában is megjelentette. A német filozófusok közül Jaspers volt az, aki elsőként nézett szembe a bűnösség kérdésével, azzal, hogy a németség mennyiben tekinthető felelősnek mindazért, ami 1933 és 1945 között kezdetben csak Németországban, aztán – a világháború kitörése után – szerte Európában történt. Jaspers merész számvetésére egyaránt jellemző a mélységes felháborodás, a totalitárius uralom szenvedélyes elítélése, valamint a felelősségteljes, a jövőbe is tekintő gondolkodás precizitása, higgadtsága. A filozófus négyféle fajtáját különíti el a bűnösségnek: ezek a büntetőjogi, politikai, morális és metafizikai bűnösség. Meglátása szerint az egyes ember politikai felelősséggel tartozik azon bűnökért, melyeket saját állama követ el, de ez nem azonos a szokásos értelemben vett „kollektív bűnösséggel”. A bűnösség megvallása mellett nagy figyelmet szentel Jaspers a németség szellemi újjászületése, a megújhodás lehetőségének. A kötetben helyet kapott Hannah Arendt hasonló témájú tanulmánya is, ennek szemléletmódja azonban – a kollektív bűn vonatkozásában – több ponton különbözik Jaspersétől. E kötet a második világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából jelenik meg.

Hannah Arendt - Fogódzó ​nélkül
Hannah ​Arendt munkásságának alapja az emberi végesség és esetlegesség következményeivel való számvetés. Nemcsak elméleti megfontolásai, hanem a totalitarizmus és a holokauszt tapasztalatai is nyilvánvalóvá tették számára, hogy az ember - megalapozható külső norma, elv, transzcendens támpont nélkül - arra kényszerül, hogy saját maga számára teremtsen fogódzókat. Ezért kénytelen vállalni saját ítéletalkotása kockázatát. Ahogyan a gyöngyhalász felhozza a végtelen tenger mélyéről az értékes gyöngyöket, Arendt szerint úgy kell kiemelnünk a hagyományból mindazt, ami saját belátásunk szerint fogódzóul szolgálhat számunkra az egyébként fogódzók nélküli világban.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Friedrich Nietzsche - Aforizmák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karl Marx - Friedrich Engels - A ​német ideológia
TARTALOM Karl ​Marx: Tézisek Feuerbachról 5 Karl Marx és Friedrich Engels: A német ideológia. A legújabb német filozófia kritikája képviselőinek: Feuerbachnak, B. Bauernak és Stirnernek személyében és a német szocializmus kritikája különböző prófétáinak személyében 13 A legújabb német filozófia kritikája 15 Előszó 17 Feuerbach. A materialista és az idealista szemlélet ellentéte 19 A lipcsei zsinat 99 Szent Bruno 103 "Hadjárat" Feuerbach ellen 103 Szent Bruno szemlélődései a Feuerbach és Stirner közötti harcról 113 Szent Bruno a "Szent család" szerzői ellen 115 Utóhang "M. Hess"-hez 124 Szent Max 129 Az Egyetlen és az ő tulajdona 131 Ótestamentum: Az ember 134 Genezis, vagyis egy emberélet 134 Az Ószövetség ökomómiája 145 Az ókoriak 153 Az újkoriak 164 A konstrukciójában örvendező "Stirner" 218 A szabadok 227 Újtestamentum: "Én" 285 Az Újszövetség ökonómiája 285 A magával egyező egoista fenomenológiája vagy az igazolás tana 288 A Teológus János Jelenésekről "vagy az új bölcsesség logikája" 325 A tulajdoniság 365 A tulajdonos 383 Salamon Énekek Éneke vagy az Egyetlen 535 Apologetikus Kommentár 558 A lipcsei zsinat vége 567 II. kötet. A német szocializmus kritikája 571 Az igazi szocializmus 573 A "Rheinische Jahrbücher" vagy az igazi szocializmus filozófiája 577 Kommunismus, Sozialismus, Humanismus 577 Sozialistische Bausteine 595 Karl Grün: Die soziale Bewegung in Frankreich und Belgien vagy az igazi szocializmus történetírása 614 Saint-simonizmus 623 Fourierizmus 646 A korlátolt Cabet papa és Grün úr 657 Proudhon 672 A holsteini Dr. Georg Kuhlmann vagy az igazi szocializmus próféciája 674 Mellékeletek Karl Marx: A fenomenológia hegeli konstrukciója 689 Karl Marx: A polgári társadalom és a kommunista forradalom 690 Karl Marx: Feuerbachról 691 Friedrich Engels: Feuerbach 692 Függelék Jegyzetek 699 Életrajzi és könyvészeti adatok 745 Utószó 781

Eckhart mester - Az ​értelem fénye
Eckhart ​elismert skolasztikus teológus volt, minden bizonnyal ő az első német filozófus is. Egyesek a legnagyobb keresztény misztikusok között tartják számon, mások a német nyelv megújítójaként tisztelik, ismét mások magával ragadó hatású prédikátornak, valóságos Mesternek tekintik. Műveinek jelen reprezentatív válogatása úttörő vállalkozás: törekszik bemutatni Eckhart gondolkodói fejlődését, beleértve a Magyarországon ismeretlen skolasztikus tudóst is. A kötet újdonsága, hogy az újabb kutatásokra alapozva részletes életrajzot tartalmaz, egyúttal megkísérli Eckhart műveinek kronológiai besorolását.

Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.