Az 1926-ban született amerikai költő grandiózus “szerelmes verse”, az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő “leples bitangoknak”: az amerikai beat-nemzedéknek.
Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a “sárga ház” ölelte őket örökre keblére) – Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke – sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való “anyag” híján az elmúlt három évtizedben.
S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat – némi rezignáltság ellenére – megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze.
Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.
Kapcsolódó könyvek
William S. Burroughs - Meztelen ebéd
Burroughsnak, a 2. világháború utáni amerikai irodalom fenegyerekének első magyarul megjelenő regénye olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két évtizeden át volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - tudományos alapossággal ismer: a szenvtelen, érzelmektől mentes erőszak világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát a valósággal, a víziók, rémálmok, egy képzelt valóság birodalmába sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből összemontírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve logikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthullását, testi, lelki, fizikai leépülését, pusztulását.
Allen Ginsberg - Nagyáruház Kaliforniában
Az újabb amerikai költészet egyik legnagyobb hatású egyéniségével ismerkedhet meg a könyv lapjain az olvasó. Az 1926-ban született Allen Ginsberg a beatmozgalom programversével, az Üvöltés-sel vált ismertté: a "nemzedéke legjobbjaival" "az őrület romjaiban" azonosuló költő végtelen hosszúságú sorokban, a ráolvasások, az imák, a szónoklatok szózuhatagainak dallamára, szokatlan aritmiás ritmusra hörögte-kántálta - rikoltotta világgá elégedetlenségét Amerikával, s ebben a gáttalan vallomásban mindazok a maguk életérzését ismerték fel immár megfogalmazva, akik nem találták helyüket a sokat magasztalt amerikai életforma keretei közt, a nyárspolgári konszolidációk benzingőzös levegőjében, és akik még az önpusztítást is vállalva, ki akarták szakítani magukat ebből a társadalomból.
A vers születése óta több mint tíz esztendő telt el.
A nyugtalan, örök-nonkonformista, különcködő Ginsberg máig nem került le az újságok címlapjairól: botrányok kavarognak körülötte, s ő maga is szívesen szolgál szenzációkkal. Bárhogy is vélekedjünk ellentmondásos világáról, a magát előszeretettel reklámozó emberről - a költőt, a jelentős költőt zavartalanul tisztelhetjük benne.
Allen Ginsberg - Május királya
Kötetben meg nem jelent Ginsberg-fordításaimat tartja kezében az olvasó. Közülük: jó néhány nem nyert - részben nem is nyerhetett - bebocsáttatást az Európa Könyvkiadónál 1984-ben megjelent Ginsberg-könyvbe, _A leples bitang_ba. Más verseket azóta fordítottam le. Noha kétségkívül előszeretettel bajlódtam olyan költeményekkel, melyek fittyet hánynak az általam is gyűlölt politikai és szexuális tabuknak, mégsem csupán tiltott árut kínálok az érdeklődőknek. Szívemnek kedves versek magyarítására törekedtem, ajándékul szánva ezt a könyvet a költő hatvanadik születésnapjára. Az ajándékkal, mint annyi mással, megkéstem, e munkának most már az ünnep-sugallta jóindulat támasza nélkül kell helytállnia magáért.
_Budapest, 1986. február 15. Eörsi István_
Eltelt újabb négy év, és most végre megjelenhet ez a könyv. A közbeeső időben csak egyetlen Ginsberg-verset fordítottam le: az _Üvöltés_t. Erre a munkára egyrészt az ösztönzött, hogy Orbán Ottó közismert, szép fordítása nem tartalmazza - elkészülte idején nem is tartalmazhatta - a teljes szöveget. Másrészt az azóta kiterebélyesedett - és Ginsberg által különös gonddal művelt - Ginsberg-filológia a költemény sok részletét más megvilágításba helyezte. Harmadrészt vonzott egy olyan új magyar változat gondolata, mely az asszociációk és képzetek brutalitására és definíciószerű megfogalmazására helyezi a hangsúlyt.
Christopher Priest - A tökéletes trükk
Szédítő, viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik.
A regényből nagy sikerű film készült.
Sylvia Plath - Sylvia Plath versei
Sylvia Plath 1932-ben született Bostonban, és 1963-ban öngyilkos lett Londonban. Első verseskötete és a később oly sok kiadást megért, magyarul is nagy sikerű önéletrajzi ihletésű regénye, Az üvegbura jószerivel észrevétlen maradt. Halála után gyors egymásutánban megjelent köteteiben mutatkozott meg immár széles körű és tartós feltűnést keltve az a nagy költő, akinek hátborzongatóan érzékletes, a vizionárius képzeletet metszően éles iróniával ellenpontozó, hatalmas érzelmi erejű és briliáns technikával megformált költészete ma már vitathatatlanul az amerikai líra élvonalába tartozik, élete és halála pedig része a korszak legendáriumának.
2001-ben magyarul megjelent Ted Hughes Születésnapi levelek című kötete, amelyben az angol költő, Sylvia Plath férje kettejük tragédiába torkolló házasságát úgy dolgozza fel költői formában, hogy Plath számos önéletrajzi fogantatású versét mintegy újraírja, megidézve hátterüket, ahogyan ő átélte. Magának Sylvia Plathnak a válogatott versei jóval korábban, 1978-ban jelentek meg magyarul, Tandori Dezsõ fordításában. Most újabb fordítók bevonásával kibővített válogatásban szembesíthetjük egymással a kétféle változatot, a két költészetet – persze csak ráadásképpen. A fő dolog, hogy Sylvia Plath költői életművének java újra – új válogatásban és egy-egy híres vers több fordításban is – hozzáférhetővé válik magyarul.
Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket összeállította: Lázár Júlia
Oszip Mandelstam - Csillapíthatatlan szavak
Oszip Mandelstam válogatott verseinek első magyar gyűjteménye ez a kötet. Ez a nagy költő, akit higgadtabb irodalomtudósok is Majakovszkijjal és Blokkal emlegetnek együtt, ma felfedezés - legalábbis nekünk, mert a fiatal orosz költőnemzedék nagy hatású atyjai közt tartja számon, az orosz költői nyelv és kifejezésmód megújítóját tiszteli benne.
A század második évtizedének legelején jelentkezik, s míg roppant tehetsége szét nem feszíti a mindenkori skatulyák oldalait, a szimbolizmus és futurizmus közt "középen" elhelyezkedő akmeista csoporthoz tartozik. Klasszicizáló költőnek szokás nevezni, egyik korabeli kritikusa szerint benne valósul meg az a bonyolult egyszerűség, ami "ma a vágyálma minden klasszikus-epigonnak". És valóban, első kötete s kivált első kötete célkitűzéseit magasabb szinten megvalósító utolsó versei a bonyolult egyszerűségben fogantak: Mandelstam bonyolult, mert nem egynemű és nem könnyen fogalmazható életérzéseket közöl, és egyszerű, mert homálytól-dagálytól iszonyodva, olykor a matematikai képletek meggyőző dísztelenségével fogalmaz. Súlyához képest kis térfogatú világot teremt magának, amely úgy tágul szüntelenül, hogy mindig túlfeszül önnön határain. Mandelstam elébe megy annak, amit meg akar ragadni, feszülten figyel, és szorongva, kínlódva szűri költői anyagát, keresi meg világa tárgyainak legpontosabb nevét. A "nehezen meghallhatóra" figyel, lelkiismeretes szigorral űzi a költészet "szómágiáját", s ha van olyan korszaka, amelynek verssorai szemre áradóbbnak, oldottabbnak látszanak - mint például költészete s egyszersmind a huszadik századi orosz költészet egyik csúcsában, a Pala-ódában -, a figyelmes olvasó hamar belátja, hogy legindázóbb versmondatainak is mindig Mandelstam legnagyobb latin mestereihez méltó tiszta, mintegy klasszikus külső logikájuk is van.
Az 1932-37 közötti utolsó korszaka, a börtön és a száműzetés éveinek költészete, a Voronyezsi ciklus, a Leningrád-nosztalgia verskoszorúja különös módon a negyvenes éveiben járó férfi nagy öregkori költészetévé tisztult, a kozmikus magány és kozmikus félelem egyetemes érvényű nagy költészetévé.
Ady Endre - Ady Endre összes versei
Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt.
Illyés Gyula
Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes versei / The Complete Poems
"Poe-t, a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor.
Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra...
Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget.
A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől."
(Baróti Szabolcs)
Anna Ahmatova - Anna Ahmatova versei
Száztíz éve született, harminchárom évvel ezelőtt halt meg Anna Ahmatova, akinek költészete az orosz klasszikus hagyományok, a világkultúra és a XX. századi modernség egyedi ötvözete. Hosszú és hányatott élete során Ahmatovának éppúgy volt része korai és kései sikerekben, mint szenvedésekben és hosszú elnémításokban. A tízes években az Ezüstkor más nagyjaival - Mandelstammal, Gumiljovval, Paszternakkal - együtt indult költőnőt az "orosz Szapphónak" nevezték, s mint Kornyej Csukovszkij írta: "Két vagy három nemzedék ifjúsága volt szerelmes Ahmatova verseinek kísérő akkordjai mellett." A kor és a tragikus egyéni sors, volt férjét - költőtársát - Nyikolaj Gumiljovot 1921-ben a bolsevikok kivégezték, fiát, Lev Gumiljovot pedig a harmincas években letartóztatták. Ahmatova költészetét is tragikussá hangszerelte - a hallgatás évei után (1925 és 1940 között nem is publikálhatott) írta a sztálinizmus áldozatainak örök emléket állító versciklusát, a _Rekviem_-et, amely hazájában csak 1988-ban jelent meg. A nagy honvédő háború után - a hírhedt zsdanovi "kritikát" követően, amely szerint Ahmatova "egy felgerjedt kisasszonyka, aki fel-le száguldozik a budoár és a kápolna között" - a rendszer újból elhallgattatta Ahmatovát. Az ötvenes évek végétől kezdve mégis ő, az Ezüstkor egyetlen túlélője volt az, akitől az új pétervári költőnemzedék (Brodszkij, Kusnyer, Rejn, Bobisev) a legtöbbet tanulta. Ahmatova költészete példa arra, ami csak nagyon keveseknek sikerül a XX. században: költészete egyszerre nőiesen érzéki és férfiasan kemény, egyszerre mélyen misztikus és tapinthatóan konkrét.
Leghíresebb műve, a _Rekviem_ 1967-ben magyarul is megjelent, de az 1978-as Lyra Mundi-kötetben már nem szerepelhetett. Mostani válogatásunkban igyekeztük átfogó képet adni Ahmatova életművéről, s így a _Bibliai versek_, a _Kleopátra_, a _Koszorú a halottaknak_, a _Cinque_ és még jó néhány nagyszerű költemény most először szólal meg magyar nyelven.
Sylvia Plath - Zúzódás
"Halála valahogy beletartozik a képzelet kockázatába..." - írta Robert Lowell, amikor régi tanítványa, Sylvia Plath, a újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetsége 1963-ban öngyilkos lett. A hátrahagyott életművet George Steiner így méltatta: "Sylvia Plath költészete: legenda; közösségi érték és egyedülálló különlegesség. Megtalálható benne a kor érzelemvilágának pontos lenyomata, s ezzel együtt valami hasonlíthatatlan, makulátlan, kemény tökéletesség... A versek veszedelmes kockázatot vállalnak; a véghatárokig feszítik Sylvia Plath eredendően tárgyilagos, önemésztő érzékenységét. Keserű diadalt bizonyítanak, a költészetét, mely képes rá, hogy a valóságnak odakölcsönözze a képzelet maradandóbb nagyszerűségét." Sylvia Plath, pályája csúcsán: harmincegy éves, kétgyermekes amerikai asszony, és időtlen, görögtisztaságú tragédiahősnő. Alakját közel érezzük magunkhoz, és csillagtávolinak.
Tim Burton - Rímbörtön
A zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.
Radnóti Miklós - Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát."
Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.
Tóth Árpád - Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lionel Shriver - Beszélnünk kell Kevinről
Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt.
Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.
A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.
Dsida Jenő - Légy már legenda
Dsida Jenőt a kritika, az irodalomtörténet több ízben is felfedezte, kiemelkedő versértők állították nem egyszer róla, hogy századunk legnagyobbjai közé tartozik, hogy leheletfinom, játékosságot és tragikumot, rokokó bájt és egzisztenciálisan mély vallásos érzést, könnyed-derűs erotikát és szinte fájóan erős magyarságtudatot vegyítő-variáló-szintetizáló költeményei sokszor Csokonai és József Attila közelébe emelik, ám a versolvasó nagyközönség szemében mindmáig nem kapta meg a neki kijáró rangot-népszerűséget. Legszebb versei, legnagyobb teljesítményei (Circum dederunt me; Nagycsütörtök; Amundsen kortársa; Miért borultak le az angyalok Viola előtt; Hulló hajszálak elégiája; Csokonai sírjánál; Psalmus Hungaricus stb.) alkalmasak arra, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek a költőnek.
József Attila - József Attila összes versei
A jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.
Radnóti Miklós - Meredek út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Carlos Williams - Amerikai beszédre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jack Kerouac - Gerard látomásai
Jack Kerouac életének egyik meghatározó, megrázó élménye volt bátyja halála. A gyermekként eltávozott Gerard alakja Jack valamennyi regényében felbukkan. Minden esetben ő a tisztaság, a szépség, az angyaliság megtestesítője; ő a jin-jang szimbólum fehér szelete – Jack önmagát általában a megelevenedett fekete szeletnek látta.
Sokáig tartott, míg Kerouac rászánta magát, hogy megírja a legendássá nemesült, titokzatossá vált Gerard rövid életének és fájdalmas elvesztésének történetét, de ennek is eljött az ideje.
Wallace Stevens - Pasziánsz a tölgyek alatt
Kevés modern költő maradt annyira kívül az irodalmi életen, mint Wallace Stevens. Abban az időben - az első világháború utáni években -, amikor az új amerikai irodalom Párizsba teszi át a székhelyét, Stevens egy biztosítótársaság alkalmazottjaként dolgozik Hartfordban, Connecticut államban, s itt is éli le egész életét, később már a cég alelnökeként. Verseinek publikálására csak harmincöt éves korában szánja rá magát, első önálló kötétének megjelenésekor, 1923-ban pedig már negyvennégy éves. Noha bizarr képi fantáziája, a kidolgozás míves eleganciája, emelkedettséget humorral elegyítő dikciója hamar kivívta az irodalmi elit elismerését, Stevens igazi irodalmi karrierje csak az ötvenes években kezdődik, azóta viszont, halála (1955) után is egyre feljebb ível.
Késői, legtermékenyebb korszakának uralkodó versfajtája a meditáció, nem ritkán magának a költői képzeletnek a működéséről, a költészet hivatásáról. Stevens felfogása szerint a modern korban, amikor a vallás többé már nem elégíti ki az embert, a teremtő költői képzeletnek kell a helyébe lépnie. Mindez azonban korántsem jelent száraz okfejtést. Ellenkezőleg: Stevens költészete kivételesen nedvdús költészet. Az elmélkedés a személyes tapasztalásból vagy pontosabban a dolgok elképzelt, látott és valóságos mivoltának egymáshoz viszonyításából táplálkozik, a gondolat a szokatlan szóválasztások, merész metaforák ütközőpontjain szikrázik fel. Wallace Stevenst ma az amerikai irodalomtörténet a század legnagyobb angol nyelvű költői közt tartja számon.
_Tandori Dezső_