Az újabb amerikai költészet egyik legnagyobb hatású egyéniségével ismerkedhet meg a könyv lapjain az olvasó. Az 1926-ban született Allen Ginsberg a beatmozgalom programversével, az Üvöltés-sel vált ismertté: a “nemzedéke legjobbjaival” “az őrület romjaiban” azonosuló költő végtelen hosszúságú sorokban, a ráolvasások, az imák, a szónoklatok szózuhatagainak dallamára, szokatlan aritmiás ritmusra hörögte-kántálta – rikoltotta világgá elégedetlenségét Amerikával, s ebben a gáttalan vallomásban mindazok a maguk életérzését ismerték fel immár megfogalmazva, akik nem találták helyüket a sokat magasztalt amerikai életforma keretei közt, a nyárspolgári konszolidációk benzingőzös levegőjében, és akik még az önpusztítást is vállalva, ki akarták szakítani magukat ebből a társadalomból.
A vers születése óta több mint tíz esztendő telt el.
A nyugtalan, örök-nonkonformista, különcködő Ginsberg máig nem került le az újságok címlapjairól: botrányok kavarognak körülötte, s ő maga is szívesen szolgál szenzációkkal. Bárhogy is vélekedjünk ellentmondásos világáról, a magát előszeretettel reklámozó emberről – a költőt, a jelentős költőt zavartalanul tisztelhetjük benne.
Kapcsolódó könyvek
Allen Ginsberg - Kaddis / Üvöltés - Kaddish / Howl
''...nagy változások idején megőrizhette fejlődése kontinuitását. Először tizenhét éves korában tett esküt, térden állva, New York felé menet egy kompon: megfogadta, hogy az elnyomott munkásoknak szenteli életét. Harminc évvel később tanítójával együtt arra esküdött meg, hogy minden érző lényt védelmezni fog.''
Eörsi István
Allen Ginsberg - Halál Van Gogh fülére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Allen Ginsberg - A leples bitang
Az 1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek.
Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben.
S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze.
Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.
Jack Kerouac - Művésztelep
A Művésztelep megrázóan pontos beszámolót ad arról a rendkívüli hatásról, amelyet a delirium tremens gyakorolt Kerouacra, erre a kitűnő regényíróra, akinek volt ereje ahhoz, hogy be is fejezze költői pályáját. Ebben a regényben San Franciscói költőkkel találkozunk, köztük az Úton hősével, Dean Moriartyval, tíz évvel később. Jack Kerouac, ahogy nagy pályatársa, W. S. Burroughs mondta róla: "Író volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy szenvedő, ám szellemes géniuszának csúcspontját még megtetézi a "Tenger"-rel, ezzel a briliáns verssel, mely a Csendes-óceán hallucinációkkal telített hangjait örökíti meg Big Surnél."
Allen Ginsberg - Collected Poems
This is the only volume to bring together all of Allen Ginsberg's published verse in its entirety, celebrating half a century of brilliant work from one of America's greatest poets. Presented chronologically, it sets Ginsberg's verse against the story of his extraordinary life: from his most famous landmark works "Howl" and "Kaddish" to the poems of "White Shroud" and "Cosmopolitan Greetings", and on to his later writings such as the caustically funny "Death and Fame", the provocative "New Democracy Wish List" and the elegiac "Things I'll Not Do (Nostalgia)".Ginsberg, as chief figure among the Beats, fomented a social and political revolution, yet his groundbreaking verse also changed the course of American poetry with its freewheeling spontaneity, rawness, honesty and energy. Also containing illustrations by Ginsberg's artist friends, illuminating notes to the poems, original prefaces and photographs, this is the essential record of one of the most influential voices in twentieth century poetry.
Gregory Corso - Az utolsó gengszter
Corso olyan dudás, aki a szó legfökdhözragadtabb értelmében járta meg a poklot, sőt, mondhatni, onnan jött egyenesen. Apja 17, anyja 16 éves olasz bevándorló, amikor Corso megszületik. Négy pár nevelőszülő, mostohaanyák, szökés, lopás, menhely, börtön, menhely, ideggyógyintézet, és még csak 13 éves. Egy börtön után megismerkedett Ginsberggel, aki beavatta a modern költészetbe. Afrikai és dél-amerikai csavargás után Harvard, ő lesz a beat-költők benjáminja.
Jack Kerouac - Úton
Jack Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd’ mindegyiknek ő maga a hőse.Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" műfaja.Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.
William S. Burroughs - Meztelen ebéd
Burroughsnak, a 2. világháború utáni amerikai irodalom fenegyerekének első magyarul megjelenő regénye olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két évtizeden át volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - tudományos alapossággal ismer: a szenvtelen, érzelmektől mentes erőszak világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát a valósággal, a víziók, rémálmok, egy képzelt valóság birodalmába sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből összemontírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve logikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthullását, testi, lelki, fizikai leépülését, pusztulását.
Arthur Rimbaud - Arthur Rimbaud összes költői művei
Az európai költészetben addig ismeretlen sajgású, mutáló kamaszhang hosszú ideig nem lelt őt meg nem hamisító kiadásra. Nem véletlen, hogy az Összes műveinek nevezett Rimbaud-hagyaték több mint fél évszázados kallódások, kárára és "javára" elkövetett hamisítások viszontagságai után közvetlenül a második világháború végén jelent meg először Franciaországban is. Magyarországon addigra a századelő nagy magyar költői - Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Juhász Gyula, majd Szabó Lőrinc, József Attila, Illyés Gyula - már megalapozták az azóta is intenzív Rimbaud-kultuszt.Somlyó György, egyik - ma már az egyetlen élő - fordítója, egyúttal jelen kötet összeállítója, tanulmányírója, szerkesztője, a Rimbaud-irodalom legjelentősebb hazai ismerője így ír a kötet előszavában: "Rimbaud egész költői hagyatéka - a tizennégy éves korában írt legelső, iskolai dolgozatul szolgáló latin nyelvű hexameteres versétől kezdve - szinte megnevezhetetlen, s így számtalan alakban megnevezett talány."
Tim Burton - The Melancholy Death of Oyster Boy And Other Stories
Published by Harper Entertainment in 1997, Tim Burton's illustrated book of poems gave birth to a wide variety of loveably macabre characters, such as Stain Boy and The Boy With Nails in his Eyes. Many of these characters have also found their way into shockwave cartoons and a toy range. The twenty-three tales are equally amusing and tragic, but even when the fate of the freakish characters is grim, Burton's humour shines through, such as in this memorable line from the Robot Boy tale - He never forgave her unholy alliance: a sexual encounter with a kitchen appliance.
Jack Kerouac - Úton - Az eredeti tekercs
A legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül.
A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta ("valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni"). 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak.
Az „Úton” a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket.
„Lehet, hogy az olvasót eleinte elkápráztatja Neal fehéren izzó energiája, amellyel mindenkit és mindent feléget maga körül, de aztán megértjük, hogy a regény középpontjában Jack nyugtalan szíve dobog, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyek minket sem hagynak aludni éjszaka és betöltik napjainkat. Mi az élet? Mit jelent élni, amikor a halál, a leples bitang egyre a sarkunkban jár? Megmutatja valaha Isten az arcát? Szét tudja szakítani az öröm a sötétséget? Ez belső keresés, és az út tanulságai, az amerikai tájak érzékelt és poémaként megörökített varázslata azt szolgálják, hogy megvilágítsák és kitágítsák ezt a szellemi utazást.”
Howard Cunnell
(Az eredeti tekercs amerikai kiadásának szerkesztője)
Tim Burton - Rímbörtön
A zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.
Edgar Lee Masters - A Spoon River-i holtak
Edgar Lee Masters (1869--1950) a Chicagói reneszánsz nagyhatású költői körének egyik vezéralakja 1915-ben megjelent főművében a szereplők a sírból vallják meg kapcsolataikat, indulataikat, hol vitatkozva, hol egymástól függetlenül vázolva helyzeteket, eseményeket. Masters nem adta annál alább, hogy „Isteni színjáték”-ot írjon egy közép-nyugat-amerikai kisváros lakóinak életéből. Viharos-botrányos sikert aratott vele, s ezért az egy művéért tartja számon az irodalomtörténet. Olyan régiség, amely fergeteges tempójával, groteszk hangvételével, sűrű, mégis könnyed versbeszédével a fiatal olvasót is magával ragadja.
Magyarul Gergely Ágnes válogatásában, fordításában és utószavával jelent meg 1970-ben, máig varázslatos fordítói teljesítmény.
W. H. Auden - Achilles pajzsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Emily Dickinson - Emily Dickinson versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tim Burton - Karácsonyi lidércnyomás
Kinek jutna eszébe Télapót és az egész karácsonyt csak úgy ukmukfukk elrabolni? Természetesen Tim Burtonnek, no meg az általa írt és illusztrált könyv főhősének, Csontvázy Izsáknak. Izsák a rémület őshazájában, Halloweenföldén éli frászhozással teli, izgalmasnak tűnő életét, amikor egyszeriben azt veszi észre, hogy már igencsak unja a vérfagyasztást, a velőtrázást és a hátborzongatást.
Elindul hát világgá, és egy elvarázsolt erdő közepén egy csudás világra lel. Egy szempillantás alatt rabul ejti a szeretet ünnepe, majd viszonzásul ő ejti rabul a szeretet ünnepét. Mindenki fedezékbe, kezdetét veszi az Izsák főszereplésével megtartott karácsony!
A Karácsonyi lidércnyomás filmváltozatát már sokan ismerhetik, de Tim Burton eredeti rémes-rímes meséjét most először fedezhetik fel maguknak a felnőttnek látszó gyermekek és a gyermeknek látszó felnőttek. Kötelező olvasmány a morbid és abszurd humor kedvelőinek.
Fontos tudni, hogy Burton most megjelenő verses horror-meséje ihlette a rajongók által jól ismert azonos című kult-bábfilmet. A később készült film szövege azonban nem azonos ezzel az eredeti vers-változattal, csupán az alaptörténet, néhány figura és a hangulat közös! Az eredeti vers éppen ezért kihagyhatatlan az igazi rajongóknak, akik a RÍMBÖRTÖN kötetnek köszönhetően korábban már megismerhették a kult-rendező verses vénáját is!
Sylvia Plath - Zúzódás
"Halála valahogy beletartozik a képzelet kockázatába..." - írta Robert Lowell, amikor régi tanítványa, Sylvia Plath, a újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetsége 1963-ban öngyilkos lett. A hátrahagyott életművet George Steiner így méltatta: "Sylvia Plath költészete: legenda; közösségi érték és egyedülálló különlegesség. Megtalálható benne a kor érzelemvilágának pontos lenyomata, s ezzel együtt valami hasonlíthatatlan, makulátlan, kemény tökéletesség... A versek veszedelmes kockázatot vállalnak; a véghatárokig feszítik Sylvia Plath eredendően tárgyilagos, önemésztő érzékenységét. Keserű diadalt bizonyítanak, a költészetét, mely képes rá, hogy a valóságnak odakölcsönözze a képzelet maradandóbb nagyszerűségét." Sylvia Plath, pályája csúcsán: harmincegy éves, kétgyermekes amerikai asszony, és időtlen, görögtisztaságú tragédiahősnő. Alakját közel érezzük magunkhoz, és csillagtávolinak.
Jim Morrison - Versek
Részletek Jim Morrison WILDERNESS című kötetéből.
Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes versei / The Complete Poems
"Poe-t, a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor.
Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra...
Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget.
A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől."
(Baróti Szabolcs)
Boris Vian - Tajtékos napok
A Boris Vian - életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve "kötelező olvasmánya" az újabb és újabb ifjú generációknak.
A Tajtékos napok nem csupán a XX. század "legmeghatóbb szerelmes regénye" (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei - a szerelem és a zene - mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk. Az ifjúkor biztonságos és gondtalan világát kényszerűen maga mögött hagyó Chloé és Colin, illetve Alise és Chick a gépnyulak, a hóvakondok, a gyilkos lótuszvirágok és a földből kinövő puskacsövek ijesztő univerzumába csöppen. A fiatal pároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a felnőtt lét csupa kényszer (felelősség és munka), a szerelem és a boldogság pedig rémesen törékeny. Még szerencse, hogy mindezt Boris Vian meséli el nekünk, aki a történet legszomorúbb pillanataiban is képes megnevettetni minket.
" Hogy vagy? - kérdezte Chick.
- És te? - kérdezett vissza Colin. - Vedd le a ballonod, és gyere, nézd meg, mit csinál Nicolas.
- Az új szakácsod?
- Ő - felelte Colin. - A nagynénémmel cseréltem a régi szakácsomért, plusz egy kiló belga kávéért.
- Jól főz? - érdeklődött Chick.
- Úgy tűnik, érti a dolgát. Gouffé tanítványa.
- A kalapácsos gyilkosé? - rémüldözött Chick, s kis fekete bajsza tragikusan lekonyult.
- Ugyan, te tökfej, Jules Goufféé, az ismert ínyencmesteré!
- Ó, tudod, kérlek! Én... - szabódott Chick - ami engem illet, én Jean-Sol Partre művein kívül nemigen olvasok semmit.
Követte Colint a kőpadlós folyosón, megcirógatta az egereket, és menet közben néhány csepp napfényt tett az öngyújtójába.
- Nicolas - szólt Colin belépve -, bemutatom Chick barátomat.
- Jó napot kívánok, uram - mondta Nicolas.
- Jó napot, Nicolas - felelte Chick. - Nincs egy unokahúga, akit Alise-nak hívnak?
- De van, uram - felelte Nicolas. - Különben roppant csinos leányzó, ha meg tetszik engedni ezt a megjegyzést.
- Lerí magukról, hogy egy családból valók - jelentette ki Chick. - Bár, ami a mellkasukat illeti, látok némi különbséget.
- Az én mellkasom elég széles - mondta Nicolas -, az övé viszont az enyémhez képest merőleges irányban fejlett, ha az úr megengedi nekem ezt a pontosítást."