A ​Rózsák Háborúja

John Keegan - Az ​iraki háború
John ​Keegan, akitől legutóbb A második világháború-t olvashattuk, korunk vezető hadtörténésze, évtizedekig oktatott a sandhursti katonai akadémián, ma pedig a Daily Telegraph védelmi rovatát vezeti. Napról napra figyelemmel kísérte és új ságcikkekben kommentálta a 2003-as iraki háború lefolyását, majd pedig exlcluzív interjúkat kész~tett a koalíció főparancsnokával, Tommy Franks tábornokkal és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel. Adatgyűjtése a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedt. Könyvében elénk tárja Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket, egészen Szaddam Huszein hatalomátvételéig. Széles kitekintést kapunk a Szaddam alatti Irakról, a diktátor hatalomgyakorlási módszereiről, bel- és külpolitikai ambícióiról. Megismerkedhetünk az Egyesült Államok vezette koalíció létrehozásának körülményeivel, alegységekre lebontott szervezeti rendjével, fegyverzetével és haditervével. Magát a hadjáratot két részre osztva tárja elénk a szerző: a brit kontingens jól elkülöníthető feladata Bászrának és környékének megszállása, míg az amerikai haderő Bagdad felé tör előre. A teljes és gyors diadal egyrészt a britek helyismeretének és történelmi tapasztalatának, másrészt az amerikaiak páncélos manőverező képességének, szervezettségének és fegyelmének köszönhető. Keegan elemzi a háborút megelőző s azóta sokat vitatott hírszerzés anyagait, metódusait és politikai következményeit is, de nem hagy kétséget afelől, hogy az iraki háborúra és rendszerváltásra a térség és a világ stabilitása érdekében szükség volt.

John Keegan - A ​csata arca
A ​világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, "A csata arca" 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és "A csata arca" volt az első könyve, amellyel azonnal nagyjelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal -köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel- töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított. Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfia, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.

Kristó Gyula - A ​rozgonyi csata
1312. ​június is-én a Hernád menti Rozgonynál megvívott csatában ütközött meg a történelmi haladást képviselő királyi hatalom hadereje Károly Róbert vezetésével a fejlődést hátráltató kiskirályok egyikének, Aba Amadé fiainak seregével. A könyv egyrészt azt követi nyomon, hogy hogyan vezetett az Anjou-családból származó Károly Róbert útja Nápolytól az Árpádok kihalása következtében megürült magyar trón elfoglalási kísérletein át a rozgonyi csatamezőig. Másrészt azt, hogy miként került sor szükségszerű összeütközésre a honfoglaló ősökkel büszkélkedő Aba Amadé-fiak és az országegyesítő Anjou-király között. Részletesen megismerkedünk nemcsak a két tábor társadalmi összetételével, szövetségi bázisával és a csata körülményeivel, hanem a résztvevők egyéni sorsa mellett az ország helyzetének alakulásával is.

Rázsó Gyula - A ​lovagkor csatái
Kellemes ​stílusú hadtörténeti áttekintés Nagy Károlytól a lovagság bukásáig. Jól áttekinthető, részletes; rajzokkal, térképekkel illusztrált kötet, csatákról, hadjáratokról - haditechnikai adatokkal fűszerezve.

Zachar József - "Egy ​ezred évi szenvedés"
Jézus-hitű ​magyar szerző magyar szellemű, a teljes magyar múltat felölelő művét veszi kezébe az olvasó. Ez szakítva a hagyományos politikatörténeti korszakolással, a sajátos magyar Kárpát-medencei keresztút tizennégy stációját mutatja be a hadifejlemények tükrében. Az ezeregyszáz esztendős államiság állandó fegyveres küzdelmének középpontba állításával a nemzet minden külső és belső veszély ellenére érvényesült túlélése kap hangsúlyt. Az így nyert önismeretnek kell erősítenie a mára nyolc államiságba és jelentős szórványba szorított magyarság önbecsülését és az önrendelkezésbe vetett hitét. E szokatlan, egyszemélyes összefoglalásra négy évtizedes kutatómunka és felsőoktatási tapasztalat alapján vállalkozott a tudományág egyik jelentős magyar egyénisége, Zachar József, Zrínyi Miklós-díjas hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (történelemtudományok) doktora, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára, korábban a HM Hadtörténeti Intézet, Levéltár és Múzeum tudományos főigazgató-helyettese. A szerző számos más külföldi és magyarhoni tudományos egyesület volt és jelen tisztsége mellett a Magyar Hadtörténészek Nemzeti Bizottságának elnöke. A nagyszámú, más országbeli és hazai szaktudományos előadás és publikáció után ezúttal népszerűsítő formát választott, hogy megossza gazdag ismereteit nemzettársaival, remélt olvasóival. A Heraldika Kiadó ajánlja ezt az áttekintést a szerző volt és jelen tanítványain túl mindenkinek, aki szeretne olvasmányos stílusban hiteles képet kapni a magyarság múltbéli szenvedéseiről, hogy a jelen viszontagságai között lelki támaszban részesülve, ezáltal a jövőbe vetett hitet nyerjen.

Charles Messenger - A ​háború évszázada
Nincs ​még egy olyan évszázad, amelyben a háború ilyen méreteket öltött és ennyi emberáldozattal és szenvedéssel járt volna. Az emberiség fejlődésével egyidejűleg a háború mit sem veszített fontosságából. Az új évszázad küszöbén elérkezett az idő, hogy megpróbáljuk megérteni, mi az oka annak, hogy egyre növekvő bizonytalanság és feszültség közepette várjuk az ezredfordulót. Sok mai konfliktus gyökere mélyen visszanyúlik a múltba, és nem más, mint a régi ellenségeskedések folytatása. A korábbi Jugoszlávia csak egy példa erre a sok közül. Ez a könyv a XX. század háborúinak minden formájáról áttekintést nyújt, a hagyományos háborúktól kezdve a gerillaháborúkig és a terrorizmusig. A könyv ismerteti a háborúk kitörésének körülményeit, lefolyását és a békekötéseket. Arra is fény derül, hogy néha a béke létrehozásával csak egy újabb konfliktus magvát vetik el. És valóban, a hosszan tartó béke megteremtése gyakran nehezebb, mint a háborúzás mellett dönteni. A háború évszázada a haditechnika félelmetes fejlődését is nyomon követi. Az 1914-es hátultöltős ágyútól kezdve a tankok és tábori ágyúk, majd a rakétavető rendszerek és tengeralattjárók fejlődésén keresztül a városok bombázásának pusztító hatásáig, a vegyi, valamint a nukleáris fegyverekkel bezárólag, a könyv rávilágít arra, hogy a haditechnika hogyan vált az egyre több emberáldozattal járó konfliktusok előhírnökévé. Ez ideig egyetlen könyv sem tárta fel ennyire átfogóan ezeket a jelenségeket. A könyvet Charles Messenger, a jeles történész írta archív filmanyagok alapján, melyek egészen a századfordulóig nyúlnak vissza, és páratlan adalékokkal szolgálnak a világháború nyugati frontjáról. A háború évszázada nem foglal állást egyik fél mellett sem, hanem abban igyekszik segíteni az olvasónak, hogy megértse a különböző formában dúló háborúkat.

Olaf Groehler - A ​koreai háború
A ​Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó ezzel a kötettel olyan vállalkozásba kezd, amelyben sorra veszi a második világháborút követő időszak jelentősebb helyi háborúit. Elsősorban azok a könyvek kerülnek kiadásra, melyek a helyi háborúk kirobbanásának kül- és belpolitikai okain, eseményein túl a hadiesemények katonai, harcászati összefüggéseit elemzik, megkísérelnek következtetéseket levonni, összefüggéseket keresni a haditechnikai eszközök fejlődése és a harcászati elvek változása között. Olaf Groehler az NDK kiváló hadtörténésze könyvében megismerteti az olvasóval a Koreában 1950 júniusában kezdődött háború eseményeit, a koreai nép hősi küzdelmét és az imperialista agresszorok vereségét. A szerző sokévi munkával gyűjtötte össze a koreai háború dokumentumait. Ezek alapján hitelesen, ugyanakkor nagyon olvasmányosan tárja fel Korea kettészakítottságának okait. A koreai háborút közvetlenül megelőző időszak eseményein keresztül bizonyítja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felszámolását célul tűző agresszió tényét. A könyv végigkíséri a háború lefolyását, főbb eseményeit. Ez a háború volt a világuralomra törő amerikai imperializmus első kísérlete arra, hogy a hidegháborút ismét a fegyverek dörgése váltsa fel. A koreai háború eseményei és tényei túlmutattak a közvetlen célokon. A kidolgozott haditervek és a harci cselekmények azt bizonyították, hogy mindezek nagyobb arányú elképzelést, a szocialista világforradalmi folyamat megállítását, visszaverését tűzték maguk elé. A szerző leleplezi könyvében azokat a mesterkedéseket, amelyekkel a KNDK-t próbálták agresszorként feltüntetni. A szerző a Koreai Néphadsereg és a kínai népi önkéntesek hősi küzdelmének leírásain, eseményein keresztül, valamint tényekre alapozva ismerteti meg az olvasóval, miként volt lehetséges az, hogy egy hatalmas hadigépezettel rendelkező ellenséggel szemben is győzedelmesen tudtak szembeszállni. A könyvből nemcsak a koreai háború eseményeit, hanem színes és részletes képekről, a hozzájuk tartozó harcászati-technikai leírásokból, a szembenálló felek legjellegzetesebb harci-technikai eszközeit, fegyverzetét is megismerhetjük. A sugárhajtású, nyilazott szárnyú repülőgépek, a helikopterek megjelenése a harcmezőn, az új haditechnikai eszközök megváltoztatták az alkalmazásuk módjait, és a harcászati elvek módosítását, továbbfejlesztését vonták maguk után. Ez a jelenség végigkíséri az összes helyi háborút, így az olvasó a hadtörténelmi eseményeken túl ezeknek az összefüggéseknek a birtokába is jut a sorozat könyveit olvasva.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Julier Ferenc - Magyar ​hadvezérek
Könyvünk ​szerzője, Julier Ferenc (1878–1944) katonai pályafutását a Monarchia hadseregében kezdte. Az I. világháború idején alezredesi rangban vezérkari tisztként szolgált, majd részt vett a Tanácsköztársaság hadműveleteinek irányításában. A két világháború között ismert és elismert hadtudományi szakíróként és hadtörténészként tevékenykedett, kutatásairól több könyvet publikált. Legismertebb műve a Magyar hadvezérek c. könyve, amelyben a honfoglalás korától az 1848–49-es szabadságharc legfontosabb ütközeteiig bezárólag tekinti át a magyar hadművészetet, részletesen elemezve legkiválóbb hadvezéreink (Bulcsu, Szent László, Hunyadi János és Mátyás, a két Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Pálffy János, Hadik András, Görgey Artúr, Klapka György, Damjanich János stb.) csatáit, rendkívül olvasmányos, élvezetes stílusban, számos térképvázlattal illusztrálva.

Michael Kerrigan - II. ​Világháború - Tervek, melyek sosem váltak valóra
Náci ​terv a pápa elrablására, az IRA elgondolása Észak-Írország elfoglalására, brit haditerv Hitler meggyilkolására vagy épp egy japán támadás a Panama-csatorna ellen – talán hihetetlenül hangzik, ám a második világháború idején ezek a hadműveletek és sok másik – akármilyen valószínűtlennek tűnnek – komoly megfontolás tárgyai lettek a front mindkét oldalán. Ez a könyv megmutatja a legtitkosabb és legmeghökkentőbb haditerveket, melyek közül több is megtörténhetett volna, és talán meg is változtathatta volna a történelem menetét: ilyen volt a németek ötlete a brit és amerikai gazdaság tönkretételére hamis valuta kibocsátása által, vagy a britek terve a Szovjetunió 1945-ös megtámadására, esetleg a britek norvégiai és svédországi inváziója 1939-40-ben. A kötet bemutatja minden egyes haditerv hátterét és összefüggéseit, rámutat arra, hogy vajon arathattak-e volna vele sikert, és milyen hatással lehetett volna az eseményekre, amennyiben zöld utat kap a terv.

B. Szabó János - Somogyi Győző - Elfeledett ​háborúk - Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században
Bizánc. ​Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet: egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám hogy a Bizánci Birodalom közel négy évszázadon keresztül milyen fontos szerepet játszott a magyarok történetében, mára már eléggé elhalványult az emberek emlékezetében. Az egykori szomszédság emlékei közül a hadakozások történetét idézi fel ez a könyv, amellyel Somogyi Győző félbemaradt történészi pályafutásának adózom tisztelettel. A közismert festőművészről bizonyára kevesen tudják, hogy egykor tudományos ambíciói voltak, s komoly anyaggyűjtést végzett a népvándorlás kor és a Bizánci Birodalom hadtörténetéről. Munkám azon fejezetei, melyek a X. és XII. századi bizánci hadseregről szólnak, részben az ő félbemaradt kutatásain alapulnak. Emellett más szakterületeken sem kellett járatlan utakon elindulnom e munka megírásakor. Az elmúlt évtizedekben Moravcsik Gyula kitűnő fordításainak köszönhetően a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váltak a magyarokkal foglalkozó bizánci források. Makk Ferenc és Kristó Gyula diplomácia- és hadtörténeti monográfiái pedig az egész tárgyalt korszakot áttekintették, s a honfoglalás korának más hazai szakértői is számos új munkát jelentettek meg az utóbbi években. Mivel külföldön a bizánci történelem kutatása reneszánszát éli, sok helyütt nem volt más feladatom, mint a magyar és külföldi tudósok eredményeinek összefoglalása, ismertetése. A források azonban még így is gátat szabnak az elbeszélésnek. A bizánci történetírók leírásait csak alig-alig lehet párhuzamba állítani a szűkösebb magyar eredetű forrásokkal, s ez az olvasóban óhatatlanul az elfogultság érzését keltheti. Hasonló a helyzet az illusztrációk esetében is. A kora középkori régészeti anyag óriási hiányosságai miatt olyan másodlagos forrásokat kényszerültünk felhasználni az illusztrációk elkészítéséhez, amelyek aligha ütik meg a régészeti rekonstrukcióhoz szükséges szigorú mércét. Ezen okok miatt időnként be kell érnünk az események vázlatos vagy egyoldalú bemutatásával is, ha mindennek ellenére fel szeretnénk mutatni valamit az Árpád-kor hadtörténetéből.

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

John Warry - A ​klasszikus világ hadművészete
Ez ​a sokrétűen (térképekkel, csatavázlatokkal, diagramokkal, látványos rekonstrukciós rajzokkal) illusztrált kötet a görög és a római világ (valamint a velük kapcsolatba került népek) hadművészetét, hadtörténetét tárgyalja a Kr. e. 1600 és Kr. u. 800 időhatárok között, a mükénéi civilizáció kialakulásától Ravenna elestéig, illetve a Szent Római Birodalom létrejöttéig. Bemutatja az ókori hadviselés taktikáit, fegyvereit, szervezetét, leírja a közkatonák életét és harci tevékenységét, de természetesen kiemelten tárgyalja a nagy egyéniségek, a hadvezérek (Akhilleusz és Alexandrosz, Sulla és Julius Caesar) tevékenységét, hadtörténeti jelentőségét. A könyv 14 fejezetben foglalja össze az antik hadtörténet, 125 (többnyire színes) fényképet, több mint 250 rekonstrukciós rajzot, 50 csata- és taktikai vázlatot, 16 térképet közöl.

Oszetzky Tamás - Arab-izraeli ​háborúk
Nincs ​béke a közel-keleti olajfák alatt. Harmincöt esztendő alatt öt, súlyos következményekkel járó helyi háború, arab—izraeli összecsapás borította lángba a három világrész találkozásánál elterülő térséget. S ki győzné felsorolni az összes kisebb-nagyobb konfliktusokat, áttekinteni a szerteágazó mellékhadszíntereket. Változatlanul tart, sőt időben és méreteiben elhúzódik a válság, s jóllehet különböző rendezési tervek látnak napvilágot, továbbra is nehéznek ígérkezik a kibontakozás. A jól ismert amerikai lap, a The Washington Post egy alkalommal azt írta, hogy a közel-keleti krízis megoldásának két módja van. Az egyszerűbb: ha csoda történik, s a bonyolultabb: ha a tárgyalóasztalok mellett, mindenki számára elfogadható rendezés jön létre. A szándékosan kiélezett és ironikusan fogalmazott vélemény néha nem is látszik túlzottnak: a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha megmagyarázhatatlan keleti átok sújtaná ezt a vidéket, s az ellentétekről szinte természeti csapásként beszélnek. A kép valóban összetett. Vannak vallási különbségek, sőt ütközések, az egyes hiteken belül pedid irányzatok és szekták sokasága csatázik egymással, nemegyszer fegyverek igénybevételével. Adódnak elmérgesedett nemzeti ellentétek Izrael és az arab országok között, de gyakoriak a törésvonalak az arab államok táborán belül is. Elválasztja a Közel-Kelet országait a társadalmi fejlődés választott útja — ebben a vonatkozásban nemcsak "tiszta" képletek jelentkeznek, hanem sok-sok átmeneti formáció, árnyalat létezik. Nagy eltérések vannak a gazdasági fejlettséget, főleg az olajkincs birtoklását illetően. Mindezek a tényezők valóban jelen vannak és az események megítélése szempontjából nem elhanyagolhatóak. A közel-keleti válság alapvető oka és kirobbantója azonban az imperialista politika volt. A krónika öt háború után sem fejeződhet be. A válság még nem oldódhatott meg, s a helyzet változatlanul robbanásveszélyes. A könyv tehát nem kíván és nem tud lekerekítő befejezéssel élni, de felvázolja azt a hátteret, amely segítséget nyújthat az olvasónak az eligazodásban a nemzetközi politika egyik legbonyolultabb területén. . .

Kristó Gyula - Az ​augsburgi csata
Kristó ​Gyula új könyvének tárgya az Augsburg melletti Lech-mezőn 955. augusztus 10-én megvívott csata, valamint annak előzményei és következményei. A kötet képet rajzol a magyar kalandozásokról, bemutatja, milyen viszonyok uralkodtak a Kárpát-medencében a X. század első felében. Felvázolja az augsburgi összecsapás részletes, a forrásokból kikövetkeztethető lefolyását, melynek eredményeképpen a 955. évi kalandozó hadjáratban részt vevő magyarok súlyos, egész későbbi történetünkre hatást gyakorló veszteséget szenvedtek. A könyv utolsó fejezete az augsburgi csatavesztés következményeit tekinti át, amelyeknek fél évszázaddal később részük volt a magyar állam megalapításában.

Kristó Gyula - Háborúk ​és hadviselés az Árpádok korában
Jelen ​munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti. A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről. A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.

Zachar József - Csaták, ​hadvezérek, katonák a XVIII. században
Az ​olvasó hadtörténeti keretekbe foglalt művet vesz a kezébe, amely felidéz egy rég letűnt, elfelejtett és máig kevéssé ismert korszakot. Már a másfél-két évszázaddal ezelőtt lezajlott polgári forradalmak számára is a klasszikus ancien régime, azaz a leküzdendő, régi rendszer megtestesülése volt a XVIII. század. E század gazdasági-társadalmi-politikai-hatalmi-ideológiai-művelődési valóságát pedig Európa nagy részében talán éppen a következő három fő jellemző határozta meg: a feudális viszonyok továbbélését lehetővé tevő abszolút monarchia, az ennek az uralmi rendszernek a hatalmi bázisát jelentő állandó hadsereg és az e haderővel vívott, a kialakított hatalmi szféra megőrzését vagy kiterjesztését célzó, "örökösödésinek" nevezett, egymást érő dinasztikus háborúk sorozata.

Kosaras Péter Ákos - Magyarok ​a Waffen-SS kötelékében
Néhány ​évvel ezelőtt - természetesen az 1990 utáni időkről van szó - leírtuk többen, hogy ideje lenne felfedni a magyar történelem ún. "fekete foltjait". Sok szép próbálkozás született, elsöpörve a marxista történetírás-történelemhamisítás elfogadhatatlan frázisait. Mégis maradtak a jelen számára - és biztosan nagy munka vár a jövő történészeire is - óriási feladatok. Ma írni lehet - többnyire azt, amit csak akar a szerző -, senki nem szól bele, legfeljebb egy kis politikai vihart kavarunk, de jobbára csak egy "mosdótálnyi vízben". Divat lett a történelem - van olyan szerző, aki majdnem hetente jelenik meg egy-egy kiadvánnyal -, divat lett a II. világháború, s divat lett e könyv témája, a Fegyveres SS is. Szerencsére ebben a hullámban nagy számban kerültek kiadásra emlékiratok a XX. századi történelem "fontos" és "jelentéktelen" szereplőinek a tollából, érdekesek, igazak, szépítők, túlzók. Mi, magyarok 1939-1945 történelmét a vesztes szemszögéből vagyunk kénytelenek vizsgálni, de ezt a munkát tárgyilagosan kell elvégeznünk. Sokan a győztesek közül ezt is elfelejtették. A véleményalkotás nem a történész dolga, az legyen az Olvasóé. Az én feladatom emléket állítani azoknak, akik a legtöbbet adták a hazájuknak amit adhattak - az életüket. Hősi halottaink, nyugodjatok békében! A meghurcolt történelemtanár kiváló munkája!

Zachar József - Idegen ​hadakban
A ​XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított. A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is.